Új Néplap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-07 / 184. szám

2004. Augusztus 7„ szombat H A Z A I TÜKÖR 3. OLDAL Feketemunka Magyarországon Sokan dolgoznak illegálisan az építőiparban FOTÓI PETŐFI NÉPE Szakemberek szerint Magyarországon komoly hagyománya van a feketemun­kának. Lapunk megkérdezte Kutas Já­nost, a munkaügyi tárca vezető főtaná­csosát: előmozdítaná-e az illegális fog­lalkoztatás csökkentését a dolgozók után fizetendő különböző adók és járu­lékok mérséklése. Az összeállításban kifejti véleményét a téma három illeté­kese, és elmondja tapasztalatait több, korábban feketén foglalkoztatott fiatal Kutas János emlékeztetett arra, hogy 1998 és 2002 között 10 százalékponttal csökkent a munkaadói társadalmi bizto­sítás (39-ről 29 százalékra), mégsem történt érdemi változás, nem növeke­dett jelentős mértékben a bejelentett munkavállalás. A vezető főtanácsos sze­rint a szabályszerű foglalkoztatást pozi­tívan befolyásolná például a külföldiek munkavállalási engedélye beszerzésé­nek megkönnyítése. Megemlítette: vár­ható, hogy megemelkedik a Magyaror­szág területén törvényesen dolgozó szlovák állampolgárságú magyarok szá­ma. Az Európai Unióhoz való csatlako­zás következtében a Szlovákiából érke­ző munkavállalóknak májustól nem kell többé munkavállalási engedélyt besze­rezniük, a vállalatoknak csak bejelenté­si kötelezettségük van. Kutas János szá­mításai alapján az országban átlagosan összesen 500 ezer és 900 ezer között van a nem adózók száma. A lakásépíté­sek árbevétele szerinte harmada-negye- de a valóságosnak. A statisztikai és az adóhivatal adatainak összevetése alap­ján azt feltételezi, hogy az adózott lakás- felújítások aránya feltehetően négyszer kevesebb, mint a nyilvántartásokban nem szereplő, de a valóságban átépített ingatlanok száma. A vezető főtanácsos megállapította azt is: a kárpát-medencei magyarok törvénytelen foglalkoztatása nem meghatározó a négymilliós magyar munkaerőpiacon. Míg a munkavállalá­sit 60 ezren szerzik be, az illegálisan foglalkoztatottak jelenlétéről feltehető, hogy körülbelül ugyanennyi. A környe­ző országokon kívül még Kínából érke­zik viszonylag sok munkavállaló. Az ázsiai országból becslések szerint 20-30 ezren élnek folyamatosan Buda­pesten és környékén, míg mindössze néhány ezren szerzik be a szükséges iratokat. Magyarországot az Európai Bizottság egy nemrég kiadott jelentésében a feke­tefoglalkoztatás területén a nagyhatal­mak közé sorolja. A vezető főtanácsos úgy látja, hogy a visszaélések elkerülé­sét a többi között az is hátráltatja, hogy hiányoznak a hatékony ellenőrzés fel­tételei. A munkavédelem és a fogyasztó- védelem nyomon követésén nem érde­mes spórolni, akármilyen olcsó állam­ról beszélünk - hangsúlyozta. Az or­szágban mintegy 800 ezer bejelentett vállalkozás van, amelyek ellenőrzését kevesebb mint 250 felügyelő látja el. Kutas János szerint a médiában több­ször kellene hangsúlyozni: a nyugdíjjo­Lázár György, a Foglalkoztatási Hivatal statisztikai főosztályának vezetője: - A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a külföldi munka- vállalóra szükség van Magyarországon. Glo­bálisan nincs munkaerő­hiány az országban, de egyes térségekben, bi­zonyos szakmákban vannak betöltetlen állások. Á szükséges létszámú alkalmas munkaerőt nem köny- nyű egyetlen régióban megtalálni. Legin­kább a feldolgozóiparban, a vendéglátó-, az építőipari és a mezőgazdasági ágaza­tokban vannak olyan cégek, ahol kevés a munkaerő. Baráth Etele államtitkár: - A hatóságok feketemunka elleni fellé­pését nagymértékben megkönnyíti az Európai Unió szigorú pályázati intézményrendszere, a jelentkező cégek elszá­molási kötelezettsége. Ahhoz, hogy egy vállal­kozás a közösségi pén­zeket igénybe vehesse, bizonyos működési feltételeknek eleget kell tennie, így például több évre vissza­menőleg áttekinthető bevételekkel és kiadásokkal kell rendelkeznie. Ha az uniós forrásokat elnyerte, tevékenységét ötéves időszakon belül (akár visszamenő­leg is) bármikor ellenőrizhetik. Ez lehe­tetlenné teszi gyakorlatilag a csalást. Sík Endre szociológus, TÁRKI: - Nyá­ron mintegy háromszo­rosára nő a feketemun­kát vállalók száma. En­nek oka a szezonális jel­legű munkalehetőségek megjelenése. Május és szeptember között való­sul meg például az időszakos építkezések nagy része. Megnő a ki­szolgálóüzemek (például az üveggyárak) által előállított termékek iránt a kereslet is, ami ugyancsak új, néhány hónapra szóló munkalehetőségeket teremt. Vannak olyan régiók, amelyek területén a vendég­látóipar szinte teljes egészében a be nem jelentett foglalkoztatásra épül. gosultságot erősen fogja korlátozni a be nem jelentett munkavégzés; ha valaki szabálytalanul dolgozik, idős korában csak minimális összegű nyugdíjat kap. Kevesen tudnak róla, de hasznos lehet: nemrég elkészült az egységes adatbá­zis, amely a Magyarországon dolgozók adatait folyamatosan nyilvántartja. Az EMMA-ként rövidített rendszerben bár­ki információt szerezhet arról, hogy munkaadója valóban bejelentette-e, il­letve fizet-e utána társadalombizto­sítást. NAGY VAJDA ZSUZSA Mindenes építőmunkás A beszélgetést Józsi kárpátaljai, Csaba és Tamás erdélyi fiatalemberrel folytattuk. Együtt bérelnek egy kétszobás házacskát a XX. kerületben, kis kertet is kialakítottak maguknak a ház mögött, ahova paradicsomot, paprikát és hagymát ültettek. Mindhárman ugyanannál az építövállalkozónál dolgoznak, közös bennük az is, hogy több évig feketén foglalkoztat­ták őket. Mostanra megszerezték a munkavállalási engedélyt, de mint mondják, nem iga­zán éri meg nekik az itt-tartózkodás. Keresetük épp arra elég, hogy kifizessék a rezsikölt­séget, az ellátást, szabadidejük szinte egyáltalán nincs.- Mindenes vagyok, segéd is, kőműves is, ráadásul kevesebb pénzért, mint a többiek, napi 4 ezer forintért - mondja Józsi, aki a kárpátaljai Verbőc településről származik. Mun­kavállalási engedélyét április 4-én adták ki, június 13-án kapta kézhez a munkavállalási ví­zumot, attól fogva hivatalos a foglalkoztatása. Pihenni nem sok ideje marad, évek óta hét­végéken is dolgozik, csak az ünnepnapokon szabad. Négy éve dolgozik az építőipari cég­nél, ez idő alatt a rendőrség legalább ötször kapta el illegális munkavégzés közben. Egy­szer egy napig zárva tartották a kapitányságon egy cellában, de mint mondja, a főnök 50 ezer forintja ezúttal is kihúzta a bajból. Korábbi munkahelyén volt már egy kiutasítása az or­szágból, amely egy évre szólt, így minden valószínűséggel öt évig nem léphette volna át a határt, ha nem sikerül a rendőrökkel megegyezni. Amikor a kiutasítást kapta, munkaadója, egy hűtőház tulajdonosa az ellenőrző hatóságok előtt letagadta, hogy ismeri öt. Pedig Józsinak akkor már megvolt az első munkavállalási engedélye, csak a vízumra várt, hogy érvényes legyen a jogszerű foglalkoztatása. Naponta kap fizetést A 27 éves Nikolett magyar állampolgár, 6 éve dolgozik egy magánrendelőben. Eleinte hi­vatalos alkalmazásról szó sem lehetett, a több mint 25 főt foglalkoztató intézetben alig volt példa arra, hogy valaki után adót fizessen a tulajdonos. De miután az adóhivatal lakossági bejelentésre többször is ellenőrizte a céget, kénytelenek voltak kompromisszumos megol­dást keresni. Nikolettet és kollégáit a főnök minimálbérrel jelentette be. Fizetését, akárcsak a többiek, naponta kapja, a 6 ezer forintért reggel héttől sokszor este tízig is a recepciós pultnál kell ülnie. - Szívesen vállalnám még a túlórázást is, ha rendesen megfizetnék, de a jelenlegi körülmények között úgy érzem, hogy kihasználnak. Szeretem a munkámat, na­gyon sok beteggel kötöttem már itt barátságot, de ha egy stabilabb céghez tudnék kerül­ni, feladnám a jelenlegi állásomat. Szóban már többször is felmondtam, de a főnök kérésé­re még eddig nem hagytam el az intézetet. A cégnek szüksége van a megbízható munka­erőre, és hát amíg nincs jobb ajánlat, nekem is szükségem van az itt megkeresett pénzre - mondja a fehér köpenyes, szőke lány. Nem éri meg a távoliét Falubeli ismerőse szerezte a munkahelyet a 25 éves Csabának, aki öt évvel ezelőtt jött Bu­dapestre dolgozni az erdélyi Nyárádszeredából. Gyerekkori barátja, Tamás még a Moszk­va téren ismerkedett meg a főnökével, aki mint mondta „embert keresett" eleinte csak egy egész napos munka elvégzésére. Csaba két év feketén dolgozás után három éve van hi­vatalosan is bejelentve. - Sokkal nyugodtabban megyek dolgozni, akár munkaruhában is hazajöhetek - mondja. Egyszer őt is elfogták a hatóságiak egy ellenőrzés alkalmával, épp anyagot kevert, amikor megjelent a két rendőr. Még a helyszínen sikerült megegyezni ve­lük, így őt nem utasították ki, ráadásul tovább maradhatott dolgozni. Eleinte 3 ezer forintot keresett, most reggel fél nyolctól délután ötig 5 ezer forintos napi díjjal dolgozik. Félreten­ni keveset tud a fizetéséből, egyre inkább úgy látja, hogy ilyen feltételek között Romániá­ban is talál magának munkahelyet. Amikor Budapestet választotta, egy asztalosműhelyt ha­gyott ott Erdélyben, akkor az itteni fizetése lényegesen többet ért a lejes bérénél. - Nem éri meg nekem, hogy folyamatosan dolgozzak, ráadásul épp csak annyi pénzért, hogy meg tudjak élni belőle, és a családot s az ismerősöket évente kétszer-háromszor lássam - mondja Csaba. A FEKETEMUNKA TOBORZÓHELYEI 1 i 1 4 1 ti 1 i Kocsma Pályaudvar Piac utca Kapcsolatok Eszpresszó Városszél \ 1995 74 4 7 16 31 22 11 1997 74 3 8 8 57 21 13 1998 53 1 3 3 89 11 3 1999 57 1 5 5 90 16 4 2001 54 5 3 9 90 17 8 2002 59 3 4 5 97 11 6 Forrás: TÁRKI Kevesebb önerővel Budapest Az MSZP célja az, hogy a 2005. évi költségvetésben megterem­tődjenek a feltételek, s a fiatal családok akár 15-20 százalékos önerővel is tudjanak lakást vásá­rolni, ha megvan hozzá a hitel- képességük - jelentette ki Csabai Lászlóné, az MSZP országgyűlé­si képviselője. A politikus sze­rint a saját erő mértékének csök­kentését intézményes garancia- rendszerrel, a vissza nem térí­tendő támogatások növelésével, állami garanciavállalással, vala­mint az önkormányzati lakástá­mogatás növelésével lehetne elérni. A politikus a bérlakásépí­tésről szólva kijelentette: bebizo­nyosodott, hogy az előző kor­mány által elkezdett bérlakás­építési program nem hozott eredményt, hiszen 2004 első fél­évében csak 360 bérlakás épült. Csabai Lászlóné szerint más pá­lyázati kiírással kell folytatni jö­vőre a lakásfelújítási programot, hogy teljes lakásfelújítások tör­ténjenek, ne csak például ablak­cserék. BARANYA Hírek Segély Soron kívül folyósítja az árvízi védekezésben érintett Borsod- Abaúj-Zemplén megyei önkor­mányzatoknak a belügyi tárca a védekezési költség teljes ösz- szegét. A BM közlése szerint a 75,8 millió forint hétfőn már a képviselő-testületek számláján lesz. Július utolsó napjainak eső­zése, valamint a Hernád áradása miatt 35 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településen jelentősek a védekezési költségek, mti Biztos Lendvai Ildikó szocialista frak­cióvezető szerint a Fidesznek senki nem lett volna jó, akit Medgyessy Péter miniszterel­nök javasol az Európai Unió magyar biztosának. Hozzátette: ha a Fidesz komolyan vette vol­na a jelölést, akkor legtekinté­lyesebb külpolitikusát, Mar- tonyi Jánost jelölte volna. A na­gyobbik ellenzéki párt Barsiné Pataky Etelka, volt ausztriai magyar nagykövetet nevezte a biztosi posztra, mti Szövetség Közös jelölteket állít a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Magyar Nemzeti Front az őszi időközi országgyűlési képvise­lő-választásokon. Kovács Dávid, a Jobbik elnöke kijelentette: a választások tapasztalatai alap- ■ ján hosszú távú együttműkö­dést terveznek. Ősszel a szé- csényi körzetben Franka Tibor, a soproniban Kirkovits Balázs indul majd a két szervezet je­löltjeként. EUROPRESS Rendkívüli ülés Három napirendi pontot javasol a Fidesz-MPSZ az Országgyűlés rendkívüli ülésére. A párt a pri­vatizáció felfüggesztése mellett a sorkatonai szolgálat megszün­tetéséről és a napi standolás kapcsán a jövedéki törvény mó­dosításáról tárgyalna. Rogán Antal országgyűlési képviselő közölte: az augusztus 19-i rend­kívüli ülés kezdeményezéséhez szükséges aláírások hétfőn az Országgyűlés elnökének asz­talán lesznek, europress Levél Orbánnak Nyílt levelet intézett Horn Gá­bor SZDSZ-es képviselő Orbán Viktorhoz az SZDSZ-t támadó, vatikáni körlevéllel kapcsolatos fideszes vélemények miatt. Azt kérdezi, a pártja vélemé­nyét tükrözi-e az a kijelentés, hogy az SZDSZ szavazói szexuális furcsaságokat produ­kálnak, narkósok, és extrém szekták tagjai. A Fidesz szó­vivője válaszában értelmetlen­nek nevezte az ilyen jellegű nyilvános vitákat, europress ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom