Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-04 / 27. Vasárnapi szám

2004. július 4., vasárnap Közélet, gazdaság, politika Diplomás munkanélküliek Egy diploma nem diploma - véli egyre több pályakezdő, mondván: minél többféle végzettsége van valakinek, annál nagyobb az esélye egy jó állásra. Mindez szépen hangzik, csak épp nem igaz. A cégek ugyanis nem szívesen foglalkoznak 30 éves korukhoz közelítő pályakezdőkkel, ráadásul nem is a diplomák számát nézik, hanem azt, hogy az illető milyen gyakorlati tapasztalatokra tett szert. A fejvadászok szerint a „diplomagyűjtők” azért tanulnak, mert addig sem kell dolgozniuk. M 3 i »anapság a több dip­loma megszerzését jobbára nem egy -tudatosan tervezett karrier motiválja, hanem in­kább a céltalanság vezérli - ál­lítja Dén Krisztina, a Neumann International fejvadász cég ta­nácsadója. Mint mondta, kevés cég jön hozzájuk azzal, hogy többdiplomás munkatársakra lenne szüksége. Inkább a szak­mai gyakorlatot és a nyelvtu­dást értékelik.- Azok a fiatalok, akik az el­ső diplomájuk megszerzése után is maradnak az iskolapad­ban, nem oldják meg, legfel­jebb elodázzák elhelyezkedési gondjaikat - jelentette ki. - Tény, hogy kényelmesebb ta­nulni, mint dolgozni. Pintér Zsolt karriertanács­adó minden egyetemistát a má­sodik vagy harmadik év végén elzavarna iskola mellett dol­gozni.- Tele van a munkaerőpiac olyan 30 éves háromdiplomás­sal, aki még soha életében nem szerzett gyakorlatot - mondta a magyar karrierguru. - A mai pá­lyakezdőknek olyan alapvető dolgokat kell megtanítani, mint a pontosság, vagy az öltözkö­dés... Pintér szerint lehet több dip­lomát szerezni, de szigorúan csak munka mellett, és a mun­káltatóval egyeztetve. Az ugyanis nem vezet sehová, ha egy informatikai szakember mondjuk iparművészetet kezd el tanulni...- Persze, vannak olyan szak­mák, ahol könnyebben lehet el­helyezkedni - jelentette ki. - Én például még sohasem hallottam pénzügyi szakembert azért pa­Közgazdászból és jogászbúi Dunát lehet rekeszteni naszkodni, mert nincs állása. De ugyanezt mondhatnám a termelő mérnökökről, vagy az értékesítésben dolgozókról is. A karrierszakértő azt java­solja minden fiatalnak, hogy nem oda kell nyomulni, ahol CHIKAN ATTILA egyetemi tanár, a Verseny­képesség-kutató Központ igazgatója vitába száll a munkaerő-piaci szakemberekkel. Azt ő is elismerte, hogy a diplomahalmozás bizonytalanságot tükröz, de azt is hozzátette: az elhelyezkedési gondok azzal is magyarázhatók, hogy nincs együttműködés az egyetemek és a vállalati szféra között. - A cégek vezetői azt mondják, hogy ők nem szívesen al­kalmaznak tapasztalatlan pályakezdőket, ám ez szerintem csak egy jól hangzó blöff. Egyetlen egyetemtől sem várható el, hogy mindenre kiter­jedő gyakorlati képzést nyújtson. Ezt majd meghozza az élet. Igaz ugyan, hogy vannak vállalatok, amelyek tevékeny részt vállalnak az egyetemi ok­tatásból, de ők leginkább a saját céljaikra képezik ki a hallgatókat. már úgyis sokan vannak. Köz­gazdászból vagy jogászból pél­dául Dunát lehetne rekeszteni. Inkább azokat a helyeket kell megtalálni, ahol könnyebben ki lehet tűnni. A fiatalok még mindig legin­kább közgazdászok és jogá­szok szeretnének lenni - lega­lábbis ezekre a pályákra a leg­nagyobb a túljelentkezés. Kö­zülük is kerül ki a legtöbb dip­lomás munkanélküli. Az infor­matikusi végzettség is népsze­rű, de az IT-ágazat még képes felszívni a munkaerőt - állítja Pénzes Jenő, az KFKI-csoport- hoz tartozó Evolit Rt. ügyveze­tő igazgatója. Mint mondta, ezen a téren a második diplo­ma csak akkor merül fel, ha az illető előrébb akar lépni, vagy önálló vállalkozásba kezd. Ilyenkor az informatikusok leg­inkább a közgazdászi diplomát célozzák meg. Máshol viszont egyáltalán nem előny a több diploma: a Nextira One, vagy régebbi nevén Alcatel E- Business eredetileg nem is in­formatikusokból állt össze. Tóth Ottó ügyvezető igazgató elmondta: ő és munkatársai - gépészmérnökök, villamos­Az Ifjúság 2000 felmérés is azt támaszfia alá, hogy az egyetemi képzés krízis­közeli helyzetben van. Egyes szakmákban hiány mutatko­zik, míg a diplomás munka- nélküliek száma egyre nö­vekszik. - Azt tapasztaltuk, hogy a tanulás és a munka már nem választható el egy­mástól - mondja Kiss Pasz­kál, a felmérés egyik kutató­ja. - A hallgatók már tanul­mányaik alatt igyekeznek el­helyezkedni, beépülve ezzel a munkaerőpiacba mérnökök - menet közben ta­nulták meg a szakmát, s most is inkább a gyakorlati tudást tartják igazi értéknek. Az infor­matikusi pálya megtartó erejét azonban mindenképp jelzi, hogy már nincs akkora mozgás ebben az ágazatban, mint né­hány éve - állítja Koller György, az Axis Kft. marketingigazgató­ja. Mint mondta, ő leginkább a középkorosztály körében tapasztalta a továbbképzési igényt a gazdasági, illetve jogi pályára. így ugyanis a már nem annyira fiatal munkaerő is job­ban „el tudja adni” magát. Recesszióval küzd az ide­genforgalmi ágazat: bár ez a gazdaság egyik legjobban fejlő­dő szegmense, az utóbbi né­hány év - főleg a szállodaipar­ban - a pangás jegyében telt. Az ország legnagyobb egyetemi tu­rizmus tanszékének - a veszp­réminek - docense, az Ország- gyűlés Idegenforgalmi Bizottsá­gának szakértője, dr. Czeglédi József szerint ma egy idegen- forgalmi szakember nehezeb­ben tud elhelyezkedni.- Ebben persze nagy szerepe van a képzésnek is - mondta. - Túl sok helyen folyik már fel­sőfokú idegenforgalmi oktatás, és a színvonal sem egyenletes. Ha ezen nem változtatnak sür­gősen, még nagyobb bajok le­hetnek a munkaerőpiacon. Dián Tamás ,Rólunk, csak velünk együttV Európai betegegyesületek találkozója Milánóban E urópában minden órában 217 főt, azaz évente közel 2 millió embert diagnosz­tizálnak valamilyen rák­betegséggel, és közülük 132-en, több mint 1,15 millióan meg is halnak. Várhatóan ez a szám a következő 20 évben drámaian meg fog emelkedni. Többek kö­zött ezek a megdöbbentő adatok hangzottak el azon a konferen­cián, amelyet az európai rákbete­gek több mint 100 szervezetének részvételével június közepén rendeztek Milánóban. „Ez már több mint az egyént érintő prob­léma, ezt társadalmi problémá­nak ítélem meg” - mondja dr. Gyenei Melinda pedagógiai szakpszichológus, aki a Rákbete­gek Országos Szövetségét képvi­selte a találkozón. - „Itt nemcsak a betegséggel, annak orvosi vo­natkozásaival, hanem jogi vonat­kozásaival is foglalkozni kell.” Az érdekképviseletre már a gyógykezelés kezdetekor nagy szükség van, hiszen a laikus be­teg sokszor csak elszenvedője a terápiának, feje felett, nélküle hozzák meg a döntéseket, pedig ha partnernek tekintenék, a gyógyulásra is nagyobb lenne az esély. „Az információhoz jutás majdnem olyan fontos, mint a gyógyszer felírása, mert ha vala­ki azt sem tudja, mi baja van, hova forduljon betegségével, az nem fog meggyógyulni.” - hang­súlyozza dr. Demeter Jolán ra­diológus szakorvos, aki a Ma­gyar Rákellenes Liga alelnöke- ként járt Milánóban. - „Ezért harcolnak 15-20 éve nagy beteg- szervezetek, és természetesen újabb és újabb betegszervezetek alakulnak, hogy a ritkább, de nagyon súlyos betegség követ­keztében megváltozott élethely­zetű betegek együtt legyenek, információt cseréljenek, és az életmentő gyógyszerhez hozzá­jussanak.” Ilyen a Gyógyulás az STI-vel Egyesület is, amelyet leukémiás (CML, a leukémia egy típusa), ü- letve GIST-es (egy ritka béldaga- natfajta) betegek hoztak létre. A két betegség néhány éve került az érdeklődés középpontjába, amikor egy új gyógyszeres terá­pia mindkét betegség gyógyítá­sában áttörést hozott. „A terápia létezése és mibenléte Magyaror­szágon még mindig nem közis­mert, az eredmények, a tapasz­talatok pedig új terápia lévén mindig hoznak újat” - mondja Kazda Tünde, aki az egyesület egyik alapító tagjaként vett részt a konferencián. - „A mi felada­tunk a naprakész tájékozódás és az érintettek tájékoztatása, ezért fontos számunkra a nemzetközi egyesületekkel való együttmű­ködés és a rendszeres tapaszta­latcsere. Mint kiderült, más kö­zegben, kultúrában más feltéte­lekkel működnek az európai be­tegegyesületek, mégis hasonló gondokkal küzdenek, mint mi. Reméljük, együtt könnyebben sikerül ezeket megoldanunk.” Leveleiket az egyesület címére várjuk: GYÓGYULÁS AZ STI-VEL, 1525 BUDAPEST, PF. 10. További információ: 06-30-251-7665, www.gyogyulasazstivel.hu Burány Sándor munkaügyi miniszter „Ahogy a mondás tartja, a kutat nem akkor kell ásni, ami- I kor szomjan halunk. Ezt a Fidesznek is tudnia kellene, j annál is inkább, mert a magyar-ameri kai kapcsolatokban | a Fidesz által mutatott magatartást inkább lehet kútmér- gezésnek nevezni, mint kútásásnak.” Rogán Antal fideszes országgyűlési képviselő „Miközben egy magyar katona halt meg Irakban az ame­rikaiak érdekeiért, egy átlag magyar állampolgárral, ha az Egyesült Államokba utazik, úgy bánnak, mint egy bűnözővel. Ujjlenyomatot vesznek tőle, profilból, három oldalról fényképezik, nyilvántartásba veszik.” Kelemen András (MDF Lakitelek munkacsoport) „Valószínű, hogy az MDF Lakitelek munkacsoportja tá­mogatni fog egy ellenjelöltet Dávid Ibolya pártelnökkel szemben a Demokrata Fórum őszi országos gyűlésén.” Marké Béla, az RMDSZ elnöke „Megpróbálunk minden magyar kormánnyal megfelelően jó kapcsolatokat kiépíteni, és ilyenkor az olyan ellenzék, amelyikben nincs kellő politikai bölcsesség, hogy átlás­sa: mi mások vagyunk, rögtön megsértődik. A Fidesz-po- f litikusokban is ez a sértődöttség munkál, rájöttek, hogy mi nem csak őket hallgatjuk figyelemmel, hanem minden j magyarországi politikai pártot.” I Ganxsta Zolee rockzenész „Az egyik bulin fél órát csúsztattuk a fellépést, mert sem­miképpen sem akartunk lemaradni a cseh-litván meccs­ről. A szervezők próbáltak sürgetni minket, de nem hagy- j tűk magunkat. A meccs az meccs.” CSEL. A napokban jár le több tucat civil pályázat beadási határideje, ami éppen egybeesik a köztisztviselők napjával. Ez azt jelenti, hogy az a civil csoportosulás, amelynek az utolsó pillanatban is szüksége lenne néminemű információra, kénytelen az üzenetrögzítővel trécselni. Az ok: a hivatalokban a piros betűs ünnep okán szünnap f lesz. Pazar vezércsel, az egyszer biztos. *** SZIGETATYÁK. Az idei Sziget-fesztiválon a parlament is jelen lesz. Honunk nagyjai egy sátorban várják majd híveiket. Odabent a külön­féle bizottságok tagjai tájékoztatni kívánják az ér- I deklődőket arról, mit csinálnak egész évben. A honatyák fociválogatottja szintén jelen lesz az eseményen - meglepő módon focizni fog­nak. Micsoda buli! *** j ERTEKELES ***** Ez már döfi **** Elmegy ,*** Átlagos ** Gyengus * Bukta A LEGNAGYOBB. Évek óta figyelem az OTP működését, s csak az emberek lustaságával tudnám megmagyarázni, hogy miért vezeti még mindig a magyar bank a top-listát. Egy | számlát ugyanis könnyű megnyitni, felszámolni viszont annál nagyobb tortúra. S bizony nemrégiben is súlyos ezrekbe ke­rült, hogy túlléptem a parkolócédulán megadott időt, mert a Margit körúti (Budapest) OTP-fiókban 40 perc alatt kerül­tem sorra. Három ablak dolgozott, abból az egyik nő a má­siknak segített, a harmadik pedig többször elénk engedte az ismerőseit. Bizonyos vagyok benne, hogy a szlovák, bol- j gár vagy román OTP-ben fegyelmezettebben dolgoznak, mert különben hamarosan lehúzhatják a redőnyt. * 1 Farkasházy Tivadar mániákusan mondogatja, hogy a Lékó-Kramnyik világbajnoki sakkmérkőzést Magyaror­szágon kellett volna megrendezni, és ő mindent megtett ezért, de nem tudott összegyűjteni 80 millió forintot. Szép dolog, hogy Farkasházy eljárt ebben az ügyben, és hogy azóta hányszor elsiratta saját tehetetlenségét. Farkasházy azóta is emlegeti Baumgartner Zsoltot és Laky Zsuzsát, akiket egyesek inkább alkalmasnak tartottak az ország arcaként. Nincs ezzel semmi baj, hiszen Farkasházy, bár szeretne, de nem ért mindenhez, így a marketinghez sem. És a mások által is lesajnált Baumgartner végül is nem kért egyetlen fillért sem az ál­lamtól, sikeresen szerepel a Forma-1-futamokon, sőt leg­utóbb pontot is szerzett, vagyis a nyolcadik helyen futott be a mezőny leggyengébb kocsijával. Másfél milliárd néző kíséri a Forma-l-es futamokat, s ők szerencsére tudják, hogy a Minardi kevés pénzből épphogy indulni tud a futa­mokon, s ezzel az autóval befejezni egymás után több ver­senyt, sőt a 8., 9. és 10. helyen végezni szép teljesítmény. Baumgartner társa jobb kocsival meg sem tudta közelíteni a magyar pilótát. Ecclestone, a Forma-1 atyja és a verseny­zőtársak gratuláltak, a Minardi csapatfőnöke pedig pezsgő­vel tombolt örömében, és halálra dicsérte a magyart. Sok cseh, lengyel, szlovák vagy horvát rajongó szívesen látta volna honfitársát a pályán, akár utolsóként is, de hát ez ne­künk jutott. Baumgartnert szeretik a csapat szerelői, mert készséges és mellesleg öt nyelven beszél, tehát akár óla- 1 szül is tud válaszolni. Ma már minden szakértő azt mond- | ja, hogy biztos tagja lehet a mezőnynek. Lebecsülném Farkasházyt, ha azt feltételezném, hogy be­dől a tényeknek, vagy holmi szakértőknek. Nem is tett effélét. Azt nyilatkozta, hegy elismerésre méltó, amit Baumgartner tett, de ő spéciéi egy biciklivel is végigment I volna az indianapolisi pályán. Tehát utolsó ő is lett volna, j ! Attól félek, ezúttal lódított a Hócipő főszerkesztőjének fér- j je. Mindenesetre a figyelmébe ajánlok egy mostanában | a politikában is felhasznált szópárt: Hajrá, magyarok! ■mmr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom