Új Néplap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-04 / 27. Vasárnapi szám

4 Közélet, gazdaság, politika 2004. július 4., vasárnap Kifizetik-e az aranyvonatot? Ötmilliárd dollárt érne ma a második világháború utolsó hónapjaiban Nyugatra indított aranyvonat zsidó vagyonokból álló rakománya. Mivel az aranyvonat amerikai katonák kezére jutott, a holokauszt-túlélők az Egyesült Államokat perük kártérítésért. A» ilié z amerikai igazságügyi mi­nisztérium szerint az Egye­sült Államokat nem terheli felelősség az 1945 elején az aranyvonatról eltűnt értékekért, ame­lyek között magyar zsidók vagyonai is voltak, ezért alaptalannak véli a magyar holokauszt-áldozatok és örö­köseik kártérítési keresetét. Ez a be­advány érkezett hétfőn egy szövetsé­gi eljáró tanácshoz, amelynek hama­rosan döntenie kell a hosszúra nyúlt és kényes ügyben. A New York Times keddi számában a magyar zsidó ká­rosultakat képviselő ügyvéd érzéket­lennek nevezte a minisztérium állás­pontját. Az Egyesült Államok elleni mosta­ni eljárást egy három évvel ezelőtti- A mai helyzet politikai és jogi kérdés egyszer­re - véli SZITA SZABOLCS történész. - Ha az amerikaiak nem ismerik el, hogy méltánytalanul kezelték az arany­vonat rakományát, márpedig az ameri­kai főtisztek hozzányúltak - és jogtalan eltulajdonítás történt, a jogászok akár ötven évig is el lehetnek az üggyel. Az biztos, hogy az amerikai zsidó ügy­védi irodák rámenősek lesznek. Kérdés az is, mennyire lesz hatásos a magyar zsidószervezetek érdekérvényesítő ké­pessége. Van erkölcsi alapjuk a kártérí­tésre, azt nem tudni, rámozdul-e mind­erre a politika. Egy biztos: a történé­szek kiderítették és leírták, mi történt az aranyvonaton elszállított zsidó- vagyonnal. A többi a politikusok, majd a jogászok dolga. próbaper ítélete tette lehetővé: 2001 májusában tizenhárom magyar szár­mazású miami lakos beperelte az amerikai államot azzal, hogy az aranyvonat rakománya amerikai ka­tonák kezén tűnt el. Az ítélet szerint a holokauszt túlélői és az örökösök, akiknek vagyona bizonyíthatóan az aranyvonaton volt, kárpótlásért pe­relhetik az Egyesült Államokat. A ka­nadai magyarok honlapja az ügyben eljáró bírónőt, Patricia Steitz-t idézi, aki szerint „egyetlen amerikai sem lenne büszke” e vádakra, Caroline Wolverton ügyésznő szerint ugyan­akkor „az Egyesült Államok megala­pozottan vonja kétségbe a vádakat”. Hillary Clinton, New York állam szenátora viszont tiltakozott az ellen, hogy az amerikai kormány így kezeli az aranyvonat ügyét. Két éve jelentette be a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szövetsége, hogy összegyűjti azokat a holo- kauszt-túlélőket, akiknek elkobzott értéktárgyait az aranyvonaton vitték ki az országból. A szövetség ugyanis elhatározta, hogy kártérítést köve­tel az Egyesült Államoktól a ma­gyar zsidók aranyvonaton elhurcolt javai után.-Jogosan követelünk kártérítést az Egyesült Államoktól - mondja Eg­ri Oszkár, a Magyarországi Zsidó Hit­községek Szövetségének jogi vezető­je. - Az aranyvonaton magyarországi zsidók javait hurcolták el, ennek elle­nére kétségesnek látszik a perek ki­menetele, lehet, hogy diplomáciai úton kellene rendezni a kérdést, de nemzetközi bíróság is hozhatna íté­letet. Nehéz a helyzet, hiszen az elhur­colt vagyonok egykori tulajdonosait haláltáborokba vitték, de még aki túl is élte, nem valószínű, hogy doku­mentumokkal igazolhatja kárigénye A Salzburgnál feltartóztatott aranyvonat vagyontárgyaival sok amerikai tábornok díszítette lakását ás hivatalát jogosságát. Háromszázan jelentették be összesen többmilliós kárigényei­ket, de korábban is többen fordultak már amerikai ügyvédekhez Kana­dából, Izraelből, Magyarországról, mondván, az ő értékeik is ott voltak a negyvennégy vagonból álló aranyvo­naton, amelyen száz láda ékszert, drágakövet, több száz láda aranyat, ezüstöt, festményt, perzsaszőnyeget, szőrmebundát, régiséget, bútort me­nekítettek ki. Egyesek szerint ezen a vonaton kaptak helyet a magyar arisztokraták kincsei is, amelyeket az oroszoktól akartak megmenteni. A német meg­szállók 1945 elején indították útnak az aranyvonatot Nyugatra, amely Salzburgnál amerikai kézre került, és amelynek rakományát megdézsmál­ták, illetve értékesítették, miután „le­foglalt ellenséges vagyonnak” minő­sítették. Mark Clark tábornok úgy döntött, mivel a zsákmány azonosí­tása lehetetlen, tulajdonosaiknak nem visszaadható. Miközben az amerikaiak pontosan tudták, hogy az aranyvonat a magyar zsidók el­kobzott vagyonát szállította. Ameri­kai főtisztek tucatjai igényeltek lu­xuscikkeket a vonatról. Néhány te­herautónyi kincs a francia katonák­nak is jutott, de kerültek műkincsek az időben az osztrák kormányhoz is. Az aranyvonat tartalmát a kísérő csendőrök és az amerikai őrkatonák is megcsapolták, a salzburgi raktárba többször betörtek, így tűnt el például két láda aranypor. Az aranyvonat ér­tékét akkoriban ötmillió dollárra tet­ték, ma ötmilliárdot érne. Az értékek nagy része 1948-1951 között New Kincsleltár ’ ■ 10 láda arany, összesen 450 kg ■ 1 láda aranyérme, összesen 100 kg Ü 1 láda ezüsttömb jfjf 18 láda arany ékszer, összesen 620 kg §i 32 láda aranyóra, összesen 1600 kg i! 600 értékes festmény ■ 300 kézicsomózású perzsaszőnyeg ■ 8-10 ezer darab állóóra B 2 vagon vegyes: valuta, brilliáns, porcelán #! 3 tonna zsidó kegytárgy (tóra.menóra stb.) ‘ Az aranyvonat 1946. május 16-án készült leltára York-i ■aukciókra került, a bevételeket amerikai zsidó szervezetek kapták. Az ekkor Magyarországra visszaérke­zett maradék vagyontárgyakat Ráko- siék nyúlták le. Csontos Tibor Botrány és sikermozi Trianonról Trianon ismét vita tárgya. A fájdalmas témát ezúttal Koltay Gábor rendező „porolta” le, nem mindennapi módon. Filmje komoly viharokat kavar: a produkciót megrendelő MTV nem is kívánja műsorára tűzni a múltidéző mozit, az Uránia Nemzeti Filmszínház viszont bemutatta - sikerrel. megkurtított mozi­változatot eddig 650 ezren látták. Röviden ...az előzményekről: a korábban történelmi tárgyú játékfilmeket: az István, a ki­rályt, a Julianust, a Honfogla­lást, a Sacra Coronát készítő Koltay még 2002 elején az ORTT pályázatán nyert el 15 millió forintot a Velünk élő Koltay Trianon mozija egy mai szamizdatfilm, hiszen csak az Uránia játssza, a televízió pénzt adott rá, mégsem vetíti. A kritikusok már rég írtak ennyi rosszat egy filmről, az volt a legeny­hébb jelző, hogy hitelte­len és sanda, de hát valószínűleg ezért nézték meg eddig 650 ezren Trianon megvalósítására. Szer­ződése alapján 2003. június 30-ig kellett volna elkészülnie a munkával, amelyet a sugár­zást vállaló Magyar Televízió­nak az év végéig műsorra kel­lett volna tűznie. Koltay azon­ban nem készült el időben, holott az MTV kérésére az ORTT 2004. június 30-ra mó­dosította a végső pillanatot, ám ő ezután is csak úgyneve­zett megtekintési kazettákon, VHS-minőségben juttatta el megrendelőihez a sorozatot. Adáskazettát sem produkált- hangsúlyozta a címzett. Ráadásul „az anyagban úgy­nevezett vágási hibák vannak, ebben a formában technikai­lag nem alkalmas sugárzásra. Ugyanakkor tartalmi okok­ból sem megfelelő a sorozat”- közölte a közszolgálati csa­torna. A válasz nem maradt el. Koltay így érvelt: ....ez az én Tr ianon-vízióm, gondolataim, kérdéseim gyűjteménye, elég­gé személyes hangvételű al­kotás”. Ezt követően jó ma­gyar szokás szerint egymás­nak feszültek az amúgy is harcban álló - jobb- és balol­dalon veszteglő - felek. Kriti­kusai a bemutató után azt rót­ták fel a filmesnek, hogy egy­oldalúan választotta ki a Tria­non hatásait magyarázó sze­replőket. Elvégre Pozsgay Imrét, Nemeskürty Istvánt, Döbrentei Kornélt, Csurka Ist­vánt, Durai Miklóst a nemzeti oldalhoz szokás (be)sorolni. Hiányzik a lajstromból a Tria­non titkait oly régen fürkésző történész, Ormos Mária. Az Uránia igazgatója, Cse- lényi László nem foglalkozik a csatázókkal. Amondó: „van, akinek tetszik a film, van aki­nek nem”. Hasonlóan véleke­dik a filmes András Ferenc is. Szerinte a botrány a filmvilág­ban mindig megcsinálja a si­kert. A Passiónál is, most is. - Habár a Velünk élő Tria­non esetében a sikert némi­eredetileg televíziós sugárzás­ra készült Trianon-filmje, a Velünk élő Trianon addig lesz műsoron, amíg érdeklődnek iránta...” Nos, úgy fest, az érdeklő­dés nem lanyhul. Előadás előtt megesik, hogy sorok kígyóznak a pénztárak előtt. A siker ellenére Szász Zoltán történész szkeptikus. Mint lelős diskurzusra, az érzelme­ket, a keserűséget elhagyó ér­telmiségi párbeszédre volna szükség. Trianon kibeszélé- sével ugyanis valóban baj van. Az MTA előző elnökét, Kosáry Domokost idézi, aki egy ízben azt mondta: „egy nemzet nem élhet örökkön- örökké perben, haragban, rossz viszonyban a többi nép­leg magyarázza, hogy a téma hálás, hiszen az a rendszer- váltás óta nem lett méltókép­pen kibeszélve. A kötélhúzás az alkotó és az MTV között ugyancsak jót tett a hírverés­nek - értékel András. Cselényi bízik a közönségben: „Koltay mondja, nincs különösebb je­lentősége Koltay filmjének.- Tartok tőle, hogy a mai idők­ben ennek a filmnek nem lesz több funkciója annál, mint­hogy a meglévő, megkövese­dett álláspontokat megerősíti- állítja Szász. Hozzáteszi: fe­pel, pontosabban: Európa töb­bi részével.” Az író, Durai Miklós a jelek szerint nem így érzi. A film­ben ugyanis az aktuálpolitikai szempontokat előcibálva, ki­jelenti: „a trianoni stigmától elgyötört nép, akár a többi kö­zép- és kelet-európai nemzet, bávatagon tűrte, hogy a világ- történelem legsötétebb, szov­jet-orosz típusú diktatúrá­jának vazallusai átmentsék hatalmukat.” Feleletképpen Szász Zoltán megjegyzi: en­nek a mondatnak semmi köze Trianon problémájához, csu­pán kampányszöveg, ami nem viszi előbbre a társadal­Mi is történt Trianonban? A Trianon-palotában 1920. június negyedikén tagadhatatlanul nagy pofont mért az országra a nemzet­közi „ítélőszék”. A Párizs környékén lévő kastélyban kijelölték hazánk új határait, egyúttal a magyar haderő létszámának megszabásáról, a fegy­vergyártás tilalmáról, a hadianyag- gyártás korlátozásáról, s a háborús jóvátételről ugyancsak döntés szüle­tett. Akkor zsugorodott Magyaror­szág 282 ezer km-ről 93 ezerre. Egyúttal a korábbi 18 millió helyett mindösszesen 8 milliót tett ki ha­zánk lakossága. A történelemköny­vek megemlítik: „elvész Erdély, a Ti­szántúl keleti szegélye, Bánát keleti és nyugati fele, Bácska nagyobb ré­sze, valamint Kárpátalja, a Felvidék és a nyugat-dunántúli szegély." mi vitát. Nemeskürty tanár úr megjegyzésére sem kívánt reagálni. Ez így szól: „azért is időszerű az önfeltárás, mert hazánk éppen a 20. századot lezáró évtizedben süllyedt ijesztően mélyre.” Sz. Z. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom