Új Néplap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-09 / 236. szám

Hill 2003. Október 9., csütörtök HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL ÁTADTÁK A HEMINGWAY ALAPÍTVÁNY ELISMERÉSEIT. A kuta­tóról, orvosról elnevezett Szabó György-díjat a gyermekgyógyászat terén tevékenykedő professzornak, Tulassay Tivadarnak a Semmel­weis Egyetem rektorának ítélte a kuratórium. (Képünkön a díjat Vizi E. Szilveszter, az MTA elnök adja át) Pető Sándor-sajtódíjjal Orosz Józse­fet, a Klub Rádió munkatársát, és Hovanyecz Lászlót, a Népszabadság főmunkatársát jutalmazták Pethő Sándor-sajtódíjjal. A Pethő Tibor- emlékérmet Rónay Tamás, a Népszava külpolitikai rovatának vezetője kapta. FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Hírek NAT-vita Az Országgyűlés oktatási bizott­ságának ülésén az ellenzéki kép­viselők kifogásolták a NAT terve­zett ütemezését, amely szerint azt 2004 szeptemberétől, felmenő rendszerben vezetnék be. Árok Antal, a Pedagógus Szakszerve­zet alelnöke szerint azonban a kötelező óraszámok szeptemberi csökkenése sürgőssé tette a tartal­mi szabályozás változásait is, így a PSZ támogatja a tervezett üte­mezést. EUROPRESS Egyszerűbb rendszer A gyógyszerforgalmazás szabá­lyozásában változtatást javasol a Gazdasági Versenyhivatal. Ajánlásuk szerint fel kellene oldani a vény nélkül kapható, rutinszerűen használt készítmé­nyek árusításának szigorú kor­látozását. EUROPRESS Előny, hátrány A szocialista képviselők egyre gyakrabban beszélnek a kedvező változásokról, amelyek csak né­hány ezer embert érintenek, vi­szont nem szólnak a milliókat negatívan érintő módosításokról - mondta állai András. A Fidesz- MPP képviselője szerint több mint négymillió embert érint hát­rányosan az adókedvezmények megszüntetése, az egészségügyi járulék emelése, mti Üdülési forintok Tavaly 150 milliót, míg 2003-ban a tervek szerint 200 millió forintot fordítanak kedvezményes üdülte­tésre - mondta Karácsony Mihály, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapít­vány elnöke. A források bővítése érdekében, ha szükséges, meg­változtatják a szerkezeti struktú­rát is. MTI Deák-sorozat Hatrészes dokumentumfilm-so- rozattal emlékezik Deák Ferenc- re, „a haza bölcsére” a Magyar Televízió. A sorozatot - Katona Tamás történész közreműködé­sével - Ráday Mihály készítette, aki 1988 óta forgat filmeket az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc emlékhelyeiről, mti Ifjú zenészek Magyar fiatalok jelentkezését várja az Európai Unió Ifjúsági Zenekara. Az együttesbe tehet­séges, 14-24 év közötti ifjú ze­nészek kérhetik felvételüket ok­tóber 31-ig, a Kultúrpont Irodá­nál. A zenekar szólamonként megadott kötelező meghallgatá­si anyaga illetve a jelentkezési lapok számítógépen letölthetők a wwww.kulturpont.hu/euyo webcímen. mti Azonos elv Törvénymódosítást kezdemé­nyez Répássy Róbert (Fidesz), hogy a képviselői mandátummal nem rendelkező kormánytagok is nyilvános vagyonnyilatkozatot te­gyenek. Gyurcsány Ferenc gyer­mek-, ifjúsági és sportminiszter egyetért a javaslattal, miszerint a képviselők és a miniszterek egyenlő elbírálás alá essenek a va­gyonnyilatkozat ügyében - közöl­te Szigetvári Viktor, a tárca sajtó­főnöke. MTI Matricajavaslat Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szorgalmazza, hogy a jövő év egészére vezessék be a négyna­pos autópálya-matricát; s hogy a karácsonyi és az újévi utazások­nál már idén decemberben igény­be lehessen venni a négynapos matricát, europress ■ Nem halogatható tovább egy versenyképes szolgáltató vállalat megteremtése A mobil postai rendszer szeptemberi bevezetésével elindult a Magyar Posta (MP) Rt modernizációs programjának hálózat korszerűsítési szakasza. En­nek révén az elkövetkezendő 3-4 évben az állami tulajdonú vállalat európai uniós színvonalúra kívánja emelni szolgáltatásait és hatékony, nyereséges működésre törekszik. Mindez a társaság gyökeres átalakítását feltételezi, amely fájdalmas lépésekkel is együtt járhat. Ám - mint Szabó Pál vezérigaz­gató lapunknak fogalmazott - ez az egyetlen esély arra, hogy a társaság ver­senyképes szolgáltatóvá váljék, megállja a helyét a 2009-ben bekövetkező postai liberalizáció után is, ettől az időponttól a MP elveszti valamennyi mo­nopóliumát a postai szolgáltatás terén. A Magyar Posta számára a túlélést je­lenti a modernizációs program követ­kezetes végrehajtása, különösen uni­ós csatlakozásunkat követően - hangsúlyozta Szabó Pál. A Magyar Posta Rt. vezérigazgatója szerint itt­hon elmaradt az az elmozdulás, kitö­rés, ami az európai postákat jelle­mezte, amikor is a posta és a távköz­lés különvált. „A mienkhez hasonló országokban közel sincs ekkora hálózatú, ekkora létszámú posta. Mi helyben jártunked- dig. Elmaradtak például a vállalat szá­mára létfontosságú informatikai fej­lesztések. Az elmúlt 13-14 évben a posta hálózati szerkezete és belső fel­építése a régi maradt. Nem csökkent az itt dolgozók létszáma sem. Ma, ami­kor hét millióan használnak mobil tele­font és ennek következtében a távirat-, a képeslapfeladások száma folyama­tosan csökken, amikor a postákon igénybe vett fax szolgáltatás gyakorla­tilag megszűnt, amikor a posta árbevé­telének 85 százalékát 300 hivatal ad­ja a meglévő 3200-ból, nem lehet to­vább halogatni a posta átalakítását” - jelentette ki a főpostás. Szabó Pál kifejtette: a vállalat át­alakításának nem célja, hanem kö­vetkezménye az, hogy bizony lesznek olyan dolgozók, akiknek a jövőben nem tud munkát adni a Magyar Posta Rt. Ugyanakkor fontos - jegyezte meg, - hogy nem hagyjuk magukra őket. A vállalat a közelmúltban együttműkö­dési megállapodást kötött a Foglal­kozáspolitikai és Munkaügyi Miniszté­riummal, aminek értelmében a mun­kaügyi központok kiemelt figyelmet fordítanak a postások újra elhelyez­kedésének támogatásra, képzésére, átképzésére. Felvették a kapcsolatot olyan munkáltatókkal is, amelyeknél már most van felvétel, vagy új munka­helyek teremtését tervezik. A Magyar Posta vezérigazgatója a közeljövő legfontosabb feladatai kö­zül kiemelte azt, hogy az állami szol­gáltató vállalat végre mérni tudja saját tevékenységének hasznosságát. Ma ugyanis nem tudják, hogy például egy feladott levél kézbesítése mennyi nye­reséget, adott esetben veszteséget hoz a társaságnak. Ennek ismerete nélkül pedig nem lehet a költségeket racionalizálni. Mivel a nemzetközi ten­denciáknak megfelelően Magyaror­szágon is csökken a levélforgalom, amely a posta árbevételének 44 szá­zalékát teszi ki, csak így lehet eredmé­nyesebbé tenni a vállalat működését. A vezérigazgató kiemelt feladat­nak tekinti még a postai hálózat át­alakítását Ma a társaság árbevétele koncentráltan jelentkezik. Ez azt je­lenti hogy a még meglévő 2900 pos­tahely jószerével kézbesítési tevé­kenységet folytat, felvételi forgalmuk folyamatosan és radikálisan csök­ken. Ezek a hivatalok veszteségesen dolgoznak. Vagyis sürgősen el kell dönteni, hogy a többi között a szociá­lis, illetve közszolgáltatási szempon tokát figyelembe véve ezen posták közül hányat tartanak meg a jövőben, mennyit váltanak fel a mobil postai rendszerrel, illetve adják oda az ön- kormányzatoknak, vagy más orszá­gos hálózathoz kötve (Penny Market, Coop), vállalkozási formában működ­tetik tovább. A hálózat racionalizálá­sával párhuzamosan összevonják a régió igazgatóságokat Első menet­ben a hatból hármat hoznak létre, majd két éven belül azokat is meg­szüntetik, szerepüket a körzeti posták veszik át. így egyszerűsödik a szerve­zet, mérséklődik a túlszabályozott­ság. Gondoljunk csak arra, hogy je­lenleg a vezérigazgató és a kézbesítő között tizenhét vezetési szint van! Arra a kérdésünkre, hogy milyen esélyt ad a modernizációs program végrehajtására, hiszen ezzel elődei is megpróbálkoztak, nem túl nagy siker­rel, Szabó Pál kijelentette: bízom ben­ne, hogy végre megmozdul az állóvíz és a Magyar Posta egyre inkább ha­sonlóvá válik az EU postákhoz. „Kezdetben a mobil postai rend­szer bevezetésének ötletét - alapvető­en érzelmi indíttatásból - sokan tá­madták, mára azonban mint lakos­ságbarát szolgáltatás bizonyított: nem jártak rosszabbul a kistelepüléseken élők, sőt, számos előnye van az új postai szolgáltatásnak. így például szeptembertől már azokba a falvakba is eljut a mobil postás, ahová eddig nem járt és hivatal sem működött. Úgy gondolom, a postás társadalom több­sége támogatja a megújulást, már csak annak okán is, hogy négyszáz munkatársunk 34 munkabizottság­ban dolgozott a bekövetkező változá­sokon. Ennek eredményessége már idén megmutatkozik, hiszen amíg a Magyar Posta 2001-ben 4,5 milliárd forint, tavaly pedig 7 milliárd forint üzemi veszteséget produkált, ezt az évet már várhatóan 2 milliárd forintos adózás előtti nyereséggel zárjuk. A 2003. évre vonatkozó bérmegál­lapodásban előirányzott 13. havi bér kifizetéséhez az év utolsó 3 hónapjá­ban még sokat kell tenniük a postá­soknak. Az első kilenc hónap árbevétele mintegy 1,5-2 százalékkal elmaradt az üzleti tervben rögzített 142 milliárd forinttól, de egy szigorú takarékossági csomag bevezetésével próbáljuk elő­teremteni a hiányzó összeget. Októ­ber végén, november elején már olyan előteijesztést tervezünk benyúj­tani a tulajdonos ÁPV Rt.-hez - ez tar­talmazni fogja az első tíz hónap muta­tószámait amelynek alapján, remé­nyeink szerint engedélyezni fogja a teljesítményhez kötött tizenharmadik havi bér kifizetését.” Szabó Pál úgy véli, a modernizáció a lakosság számára pozitívumok egész sorát hozza magával. A többi között említette, hogy idén év végéig igyekeznek minden nagyobb postahi­vatalban bevezetni az egy ablakos rendszert. Az ügyfelek így egy helyen fizethetik be csekkjeiket, adhatják fel leveleiket, vehetnek okmánybélyeget. Ezzel együtt várhatóan enyhülnek, il­letve megszűnnek az időnként kaoti­kus állapotok a hivatalokban. De ter­vezik az elektronikus postaszolgálat bevezetését is. Vagyis mielőtt kézbe­sítenék a különböző küldeményeket, telefonon felhívják, vagy interneten megkeresik a címzetteket, hogy meg­tudják, mikor találhatók otthon. Meg­szüntetik a küldemények súly szerinti postai díjazását. A leveleknél kis, kö­zepes és nagy kategóriákat vezetnek be és ennek alapján számolják majd a postai költségeket. Csomagküldés­re egységes dobozokat árusítanak a hivatalokban, ezek megvásárlása a postai kézbesítés díját is tartalmaz­ná. Gépjármű biztosítást is köthetnek a jövőben az ügyfelek a postákon. Egységesítik a posta-shopok termék­kínálatát. A hírlapárusítás mellett mindenhol lehetne például mobil te­lefonos feltöltő kártyákat, illetve kü­lönböző papír-írószer termékeket vá­sárolni. Ugyanakkor lesznek olyan üz­letek is, ahol a kereslet függvényében akár mobil telefonokat vagy számító- gépes tartozékokat is kínálnak majd. A jelenleg Budapesten és öt megye- székhelyen működő futárszolgálatot kiterjesztik a nagyobb városokra is. Az utóbbi napokban sokat emle­getett postai privatizációról szólva Szabó Pál csak annyit jegyzett meg, hogy a magánosítás a vállalat életé­nek egy állomása lehet, de ahhoz rendbe kell tenni a társaságot, meg kell teremteni versenyképességét. Csak a hosszabb távon, eredménye­sen működő vállalat után mutatkoz­hat érdeklődés. Ha lesz is privatizá­ció, a Magyar Posta Rt. akkor is több­ségi állami tulajdonban marad, csak a kisebbik részvénycsomag kerül el­adásra az értéktőzsdén, kis- és intéz­ményi befektetők részére. (Készült a Magyar Posta Rt támogatásával a Postai Világnapra.) Megtiltották a pazarlást A korábban meghirdetett, úgynevezett bürokráciacsök­kentési program főbb elemei­ről döntött a kormány. A kabi­net a minisztériumi létszám- leépítés mellett a pazarlás megszüntetését tűzte ki célul a takarékos állam megvalósí­tása érdekében. Budapest A takarékosság nem a fűnyíró elv érvényesítését, hanem a kiadási célok közötti rangsor felállítását, a bürokratikus kiadások csökken­tését jelenti - mondta Gál J. Zol­tán kormányszóvivő a kabinet­ülést követően. A már korábban meghozott döntések értelmében 2003 végéig illetve 2004 tavaszáig a minisztériumokban és a hozzá­juk kapcsolódó központi igazga­tási szerveknél, háttérszerveknél tízszázalékos, a központi köz- igazgatási szervek területi és helyi költségvetési szervezeteinél hatszázalékos létszámleépítést kell végrehajtani. A minisztériu­moknak október 22-ig kell elké­szíteniük létszám-leépítési tervei­ket, azokat a kormány október végéig hagyja jó­vá. Az uniós csatlakozás miatt azonban bizonyos területeken létszámbőví­tés indokolt - fűzte hoz­zá a szóvivő. A10 száza­lékhoz képest a minisz­tériumok 25 százalékkal térhetnek el. A terveket egyeztetni kell az érintett szak- szervezetekkel is. A Foglalkoztatási és Munka­ügyi Minisztériumban külön bi­zottság jön létre, hogy segítsék a Gáz: kompenzálnak A kormány döntött arról, hogy a központi költségvetési szervek és a helyi önkormányzatok, az eredetileg 2003-ra tervezett gázárköltségük arányában részesedhetnek a kompenzációs keretből. így a kormány az áremeléstől tehermentesíti az önkormányzatokat és a közin­tézményeket. Ebbe a körbe tartoznak az egyházak és alapítványok által működtetett közfeladatokat ellátó intézmények is. létszámleépítésben érintettek el­helyezését. Az egyes tárcáknál ta­pasztalható indokolatlan pazarlás elkerülése érdekében a kormányzat több száz gépkocsitól szabadul meg, csökkentik a veze­tői megbízások számát, szigorítják a mobiltelefo­nok használatát és csök­kentik a reprezentációs kiadásokat. Egységessé válik a külföldi kikülde­tések díja is. A köztársasági őrez­rednél is áttekintik a védett ob­jektumok védelmének indokolt­ságát. BARANYA RÓBERT Le sem ült a delegáció Több szálláshely Budapest A hajléktalanok téli krízishely­zetének megoldása érdekében a kormány több mint ezer fővel bővíti a hajléktalanok éjszakai szálláshelyét: így országosan kilencezer hajléktalan éjszakai elszállásolása biztosítható. A közvetlen életveszély és a sú­lyos egészségkárosodás meg­előzése érdekében új egészség- ügyi ellátórendszer kezdi meg működését novemberben. A szálláshelyek normatív támo­gatása jövőre 30 százalékkal emelkedik. baranya Az etnobiznisz tere Budapest A módosítás előtt álló kisebb­ségi törvény ügyében akkor születhet rossz döntés, ha túl korán vagy túl későn cselek­szünk, de csak az utóbbi ve­szélye áll fenn - jelentette ki Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa a Tízéves a kisebbségi törvény című konferencián. A jogszabályok legkevésbé a romák elvárásainak feleltek meg, de csökkentették az asz- szimiláció ütemét - tette hoz­zá. Fűzik Lajos, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke azt mondta: azért is szükséges a kisebbségi törvény módosí­tása, mert az 1993-ban meg­szavazott törvény teret enged az „etnobiznisznek”. Szerinte számos esetben előfordult, hogy a kisebbségi csoporton kívüli személyek azért jelöltet­ték magukat, hogy az adott ki­sebbség jogait csorbítsák. V. NAGY Budapest Még leülni sem volt hajlandó a Magyar Orvosi Kamara vezetősé­ge az Egészségügyi Szo­ciális és Családügyi Mi­nisztériumban, ahová tárgyalni hívták őket. Éger István kamarai el­nök azért zárkózott el a megbeszéléstől, mert sé­relmezte, hogy az Egész­ségügyben Dolgozók De­mokratikus Szakszerve­zetének Szövetsége nem kapott meghívást az egyeztetésre. A mi­nisztériumi tárgyalódelegáció ve­zetője, Vojnik Mária politikai ál­lamtitkár hiába próbálta marasz­talni az orvosokat, nem sikerült meggyőzni őket arról, hogy a szakszervezettel külön, az ágaza­ti egyeztető tanácsban tárgyalnak. A szerdai megbeszélésen ugyanis kizárólag az or­vosokat érintő kérdések­kel kívántak foglalkozni. A szakszervezet és a ka­mara csütörtökre terve­zett közös demonstráció­ját mindentől függetlenül délután megtartják a mi­nisztérium fővárosi, Arany János utcai székháza előtt. A megmozdulást az egészség- ügyieket érintő törvénymódosítá­sok és az ágazat anyagi ellehetet­lenülése miatt szervezik. Németh Pénzt kémek Budapest Növekedett a katolikus egyház adományokból származó bevé­tele, ám az egyház gaz­dálkodását a gázáreme­lések sújtják. A Magyar Katolikus Püspöki Kon­ferencia (MKPK) ezért a kormányhoz fordul, többlettámogatást kér a közfeladatot ellátó in­tézményei működteté­sére. Nem készültünk fel egy ilyenfajta költségnöveke­désre - mondta Veres András, az MKPK titkára. A püspök előtt egyelőre nem ismeretes, mekkora összeget kap a katoli­kus egyház a jövő évi költség- vetésből; információi szerint ehhez az évhez képest nem lesznek nagy változások. a katolikusok A Magyar Katolikus Egyház összbevétele 2003-ban megha­ladta az 53 milliárd forintot, az összes kiadás pedig az 50 milli­árd forintot. Veres And­rás az egyház pénzügyi adatairól és gazdálkodá­sáról szólva azt mondta: idén csaknem kétmilli­árd forintot ajánlottak fel a katolikus egyháznak a személyi jövedelemadó 1 százalékából, félmilli- árddal többet, mint az előző évben. A püspök beszámolt arról, hogy a magyar műemlék épüle­tek közel fele - az MKPK tavalyi felmérése alapján - a katolikus egyház fenntartása alatt áll: 347 oktatási, 48 kulturális, 83 egész­ségügyi közszolgálati intézmény működik az egyház irányításával. NAGY VAJDA ZSUZSA I i k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom