Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-06 / 31. szám

4. OLDAL A SZERKESZTŐSÉ G POSTÁJÁB Ó L 2003. Február 6., csütörtök Egy hétre ünneplőbe öltözött a lelkem Kölcsey Ferenc, a reformkor költője 1823. január 21-én írta nemzeti imádságunkat, a Himnuszt. Erre emlékezve ez a Ma­gyar Kultúra Napja. Ünnepségek sorozata tartalmában erősí­ti a kultúra megtartó erejét, keretet ad ahhoz, hogy kitünte­tésekkel ismerjék el a legkiválóbb alkotókat, értékeink to­vábbéltetoit. A kultúra napját városunkban az idén is az ünnep jelentőségéhez méltóan rendezték meg. Dicsősé­ge a művészeteknek, hogy ilyen könnyen jót tud tenni velünk, hisz a zene, a tánc, a mese köz­vetlen hatása mellett újra és újra felidézhető, tovább él bennünk. Ezt az ajándékot kaptuk a Martfűi Művelődési Központ mű­vészeti csoportjaitól és a Kun­szentmártoni Művészeti Alapis­kola rézfúvós szólistáitól. A re­mek műsor boldoggá tett. Szá­momra a kultúra napja - így örö­möm is - egy héten át tartott. Mi­ért? Koncz Vilmos fafaragó nép­művésztől meghívót kaptam a ja­nuár 16-án a Budapest Corvin Művelődési Házban nyíló kiállítá­sára. Azóta kezemben tarthatom az életpályáját méltató alkotásait be­mutató könyvet is. Az egyik or­szágos napilapban „A legjobb magyar sajtófotók” cím alatt a „művészet és tudomány” kategó­riában örömmel fedeztem fel Bal­ia Demeter fotóművész, városunk díszpolgára nevét. 18-án az „Uno­káink sem fogják látni” című tele­víziós műsorban a magyarorszá­gi műemléki börtönökről készült záró film - mint egyik legrégeb­ben épült és még meglévő épüle­tet - a Kunszentmártoni Helytör­téneti Múzeumot mutatta be. 19- én a Magyar Rádió „Arany embe­rek” c. sorozatának Szabó Gyula színművész, városunk díszpolgá­ra volt a vendége. Szívbemarko- lóan emlékezett gyermekkorára, melegséget sugárzó szavakkal a kunszentmártoni Körös-partra. Erős gyökerekkel kötődik szülő­városához s nőtt naggyá. 22-én Bállá Tibort megyei Művészeti Díjjal tüntették ki. Ő az, aki köze­li s távolabbi intézményekben ta­nítja, fellépésein zengeti tekerő­lantján népdalainkat. Külön öröm volt számomra, hogy a vá­ros Művészeti Díját a képzőmű­vészeti alkotók közössége kapta. Alkotásaik szépek, maradandó értékeket hordoznak. Sokan van­nak, akik a kiállított művek láttán döbbennek rá, hogy hazánknak ez a kis szeglete, ahol élünk, mi­lyen gazdagon kínálja a termé­szet és az ember alkotta szépsé­geket. Akikről, amiről írtam, mind kunszentmártoniak, a magyar kultúra elkötelezett művészei, művelői, őrzői. Vajda János sorai­val köszönöm ezt a szép hetet: „Mindennek, ami itt remek volt, / Emléke, nyoma fönnmarad.” SMUTA KÁLMÁNNÉ, KUNSZENTMÁRTON Egy ember az embertelenségben (ARCHÍV FOTÓ) A közelmúltban portréfilmet sugárzott a Duna Televízió dr. Dobos Károly református lelkészről, aki 1994-ben megkapta Izrael államtól a Jad Vasem a „Világ Igaza” ki­tüntetést. Ezt az elismerést világszerte azok kapják, akik a második világhá­ború alatt a vészkorszakban üldö­zött zsidó honfitársaink életének megmentéséért hoztak áldozato­kat. Dr. Dobos Károly Szolnokon született 1902-ben, itt élt és itt vé­gezte iskoláit. 1921-ben kitűnően érettségizett a Verseghy Ferenc Gimnáziumban. A budapesti re­formátus teológia elvégzése után négy évet töltött az Egyesült Álla­mokban, a kint élő magyar bá­nyászcsaládok lelkipásztora volt. Hazatérése után jövedelmét a ke­resztyén ifjúsági munka céljaira ajánlotta fel. Amikor a fasiszta Né­metország megszállta Magyaror­Dr. Dobos Károly szágot, élete kockáztatásával segí­tette fenyegetettségben élő ember­társait. Lakásában zsidókat és né­met fogolytáborból megszökött holland katonatiszteket bújtatott. 1949-ben a kommunista államha­talom eltávolította Budapestről, távoli szórványgyülekezetekben kellett szolgálnia. 76 éves korában nyugdíjba vonult, de áldozatos te­vékenységét tovább folytatta. A vi­lág leprában szenvedő betegeinek gyógyítását segítette. A mai napig a magyarországi lepramisszió lel- készi vezetője. A világ már tisztelgett a Szol­nokról elszármazott lelkipásztor előtt. A „Világ Igaza” elismerés mellett Hollandiában a királynőtől is megkapta a legmagasabb állami kitüntetést. Szülőhazájától 1995- ben a „Nemzeti Ellenállásért”, 2000-ben a Szent Lázár Lovagren­det, 2001-ben a Magyar Köztársa­sági Érdemrend Lovagkeresztje el­ismerő érdemrendet kapta. A lep- rások világnapján a közelmúltban köszöntötték Budapesten. A 101 éves Dobos Károly a XX. század két fojtogató diktatúrájá­ban ember maradt az embertelen­ségben és példakép a hétköznap­okban. A szülőváros elismerése még várat magára. Megérdemel­né, hogy Szolnok Díszpolgára le­gyen. DR. NEMES ANDRÁS Földért cserébe életjáradék A hatvan éven felüli földtulajdonosok közül sokan vagy az alacsony jövedelmük, vagy egészségi állapotuk, esetleg gé­pek hiánya miatt nem tudják földjüket művelni, műveltetni. A szerkesztőségünkben telefonon érdeklődők elmondták, hallottak a földtulajdon életjáradékra váltásáról, de szeret­nének többet tudni róla. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a vonatkozó kormányrendelet fel­hatalmazása alapján január 27- étől pályázatot hirdet földtulajdon életjáradékra váltására. Minden 60. életévét betöltött termőföld-tu­lajdonos az 1-20 hektár közötti (per-, teher- és igénymentes) tulaj­donát (a földrészlet számától füg­getlenül) életjáradék fizetése elle­nében megvételre felajánlhatja a Magyar Államnak. (Aranykorona­részarány felajánlás is elfogadha­tó, ha az azonos helyrajzi számon lévő földrészleten ezzel birtok­egyesítés érhető el, tehát a jogosult saját nyilatkozatához csatolja vala­mennyi tulajdonostárs nyüatkoza- tát a tulajdonhányad átruházásá­ról, és így a teljes földterület kerül megvásárlásra. Családon belüli osztatlan tulajdon esetében a csa­ládtagok lemondhatnak AK-rész- arányukról a 60. életévét betöltött kedvezményezett javára, aki így élhet a teljes területre járó életjára­dék-igénylés lehetőségével.) A fel­ajánlott földterület értékének el kell érnie a 100 ezer forintot (kü­lönlegesen indokolt esetben a Nemzeti Földalap elnöke engedé­lyezheti az egy hektárnál kisebb földterület megvásárlását is, ha az a 100 ezer forintos értéket eléri) és nem haladhatja meg a 3 mülió fo­rintot (amennyiben meghaladja, a 3 millió feletti részt készpénzben fizeti ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet). Pályázni a megye körzeti föld­hivatalaitól és a falugazdászoktól beszerezhető nyomtatványon (a pályázati kiírás megjelenésétől számított 60 napon belül) lehet, amit a területileg illetékes földhi­vatalhoz kell benyújtani. Ehhez mellékelni kell a 255/2002. (XII. 13.) sz. kormányrendelet 1. sz. melléklete szerinti nyilatkozato­kat és a település önkormányza­tának jegyzője által földrészleten­ként kiállított adó-és értékbizo­nyítványt. Amennyiben a földte­rületet korábban haszonbérbe adták, mellékelni kell a hatályos haszonbérleti szerződés másola­tát. Nyertes pályázat esetében - az adásvételi szerződés megköté­sekor - csatolni kell a felajánlott földrészlet 30 napnál nem régeb­bi hiteles tulajdoni lapjának má­solatát. Felvilágosítás az illetékes föld­hivataloktól, falugazdászoktól, FM-hivataltól, illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet ingye­nesen elérhető 06/80/204-266 zöldszámán kérhető, illetve a www.nfa.hu internetes honla­pom ________________________n A hagyományok szolgálatában A jászjákóhalmi honismereti szakkör a kultúra napja alkalmából megkapta a megyei önkormányzat Közművelődési Díját, elismerve ezzel negyven éven át végzett tevékenységét. 1963 óta sok minden történt a szakkör berkeiben; ennek egyik dokumentuma e fénykép, amely 1968-ban készült. Ez idő tájt nyílt meg egy kiállítóterem, s itt mutatkozott be először szülőfalujában Laki Ida festőművész. A fel­vételen a kiállítást megnyitó Szekeres László látható, mellette Váradi Zoltán, az alapító szakkörvezető, Laki Ida festőművész és jómagam, mint kultúrigazgató. _____________________ ____________ FODOR ISTVÁN FERENC, JÁSZJÁKÓHALMA Po ntatlanul beszélik Egy lakóközösség közös képviselője azért hívott fel bennünket, hogy elmondja, az a szóbeszéd járja, hogy az áfa-törvény változása mi­att a lakásszövetkezetek ál­tal eddig közös költség cí­mén beszedett pénzt ezentúl 25 százalékos áfa-kötele- zettség terheli. Azt kérdezi, mi ebből az igazság. A félreértések, félremagyarázá­sok tisztázása érdekében néhány nappal korábban a Pénzügymi­nisztérium is nyilatkozott a té­mában: e szerint a lakásszövet­kezetek által beszedett pénz fel­újítási alapba jutó részét eddig sem terhelte áfa és a jövőben sem terheli. A lakásszövetkezeti ingatla­noknál ezek a pénzek adják a kö­zös költség zömét. A beszedett pénznek az a része, amely köz­műdíjakat takar, eddig is tartal­mazott 12 százalék áfát, ez ez­után is ennyi lesz. A legtöbb lakásszövetkezetnél a közös költség üzemeltetési költség címen tartalmaz kiadáso­kat, amelyekről a szövetkezet számlát kapott. A szövetkezet ilyenkor a számla áfával növelt értékét kifizette a szolgáltatónak, majd annak összegét közös költ­ség címén beszedte. Az ilyen szolgáltatás igénybevételekor a szövetkezet a számlán szereplő áfát visszaigényli, de a tagok szá­mára áfás számlát állít ki az el­végzett munkáról. így a lakók ugyanazt az áfát fizetik ki, ami eddig is a közös költség része volt, csak eddig nem tüntették fel, hogy az lényegében áfa. A kö­zös költség e tételeinél tehát nincs tehernövekedés. Valóságos tehernövekedés az új szabályo­zásban két esetben történik: ha az alkalmazásban álló munkavál­laló bérterhe épül be a közös költségbe, vagy ha a szövetkezet által kapott 12 százalékos áfát tartalmazó közüzemi költség va­lamely részét nem tudja közvet­lenül lakókra lebontani. Ez utób­bi akkor fordul elő, amikor példá­ul a egy közösen használt helyi­ség villanyórájának fogyasztását számlázza ki a szolgáltató. Az új szabályozás az eddigiek­nél is követhetőbbé teszi a lakók számára a közös költség felhasz­nálását. Az a gyakorlat, hogy a havonta beszedett közös költség­ről évente egyszer állít ki számlát a szövetkezet, ezután is így ma­rad. A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró elő­zetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tar­tásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztő­ség álláspontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin (e mail: kacsork@ujneplap.hu) A gazdag életmű zeneirodalmunk kincse Az ének szebbé teszi az éle­tet, az éneklők a másokét is - ez az örök érvényű Kodály- idézet szerepelt azon a meg­hívón, amely a nagy zene­szerző születésének 120. év­fordulója tiszteletére ünnepi hangversenyre invitálta a ze­nekedvelőket érdeklődőket a szolnoki városháza díszter­mébe. A Szolnokon működő nyolc kórus - a Kodály Zoltán Ének-Zene Ta­gozatos Általános Iskola Gyer­mekkórusa, a Tiszaparti Gimnázi­um Kodály Leánykara, a Bartók Béla Kamarakórus, a MÁV Jármű­javító Férfikara, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Karnagyok Ka­marakórusa, az „Amicus” ének- együttes, a Kodály Zoltán iskola Leánykara és a Szolnoki Kodály Kórus - igényesen előadott, első­sorban Kodály és mai szerzők művéből összeállított kórusművei mellett felcsendült Illéssy Miklós gazdag zeneirodalmából a Lukács passió. A gigantikus mű ősbemutatójá­ra - melynek II. és III. tételeit a kó­rus már 1999-ben a református templomban előadta - a Vájná Ka­talin vezette Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Karnagyok Kamara­kórusa vállalkozott. A mű egy önálló estet is betölthetett volna drámaian megrázó témájával és lelket gazdagító üzenetével. A biblikus téma katarzisát kiteljesí­tette, fokozta a művészi élményt a zene és a szöveg gondolatiságá­nak összefonódása. A kórus és a szólisták - Szabó András (tenor), Bálint Erika (szoprán), Szokolyi Lajos (bariton), Makai Péter (te­nor) és Bartha László (basszus) - tehetségük csúcsát nyújtva adták azt, amit szerepük megkívánt. Zongorán Regényi Hedvig kísért, aki technikai biztonsággal fogta egységbe a zeneszerzői gondola­tot. Vájná Katalin karnagy a tőle megszokott minőséggel értelmez­te a zeneszerző művét, és belső higgadtsággal, biztonságot adva dirigált. Eggyé vált a kórus és a karnagy, mint ezt már évek során többször megtapasztaltuk. Igazi összhang eredménye, hogy a mű a szerző által elképzelt színvona­lon szólalhatott meg, sokunk örö­mére. Illéssy Miklós Pozsonyban szü­letett 1912. október 10-én. Az im- perium változás következtében 1921-ben szüleivel Mezőtúrra köl­tözött, ahol a gimnázium alsó négy osztályát végezte (a felső né­gyet Budapesten). A Pázmány Pé­ter Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát. Ezzel párhuza­mosan folytatott zongora- és ze­neelméleti szakon tanulmányo­kat. Élete során - hivatali munkája mellett - több mint száz művet írt. A Túri Varga Sándor szövegköny­vére írt Mirca című daljátékot Me­zőtúron és Békéscsabán adták elő. A daljáték „Cigánytánc” című da­rabjával országos pályázaton díjat nyert. Művei többségét kórusok­nak szánta, 41 kórusművet írt ed­dig. A teljesség igénye nélkül né­hány: Kádár Ferenc: Megérkezők- ről, Dávid, a király; az Ó-testamen- tum 13,23,130,150 zsoltár szöve­ge; Lukács passió (melynek szöve­gét a Biblia nyomán Hamar István református lelkész állította össze); Pál levele Korintusbeliekhez, a Szeretet dicsőítése; Weöres Sán­dor több gyermekvers-ciklusának megzenésítése; Dzsida Jenő Psal­mus Hungarikus c. versének fel­dolgozása; Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes verseinek megzenésítése. Szólóénekre 50 művet írt, zongo­ra- és kamaraműveinek száma 20. Megzenésítette Balassi, Petőfi, Arany, József Attila, Radnóti, Nagy László, Csoóri Sándor verse­it. Kórusműveit a szolnoki kórus­fesztiválokon és a református templomban többször is hallhatta a közönség. Az Erdélyi Közműve­lődési Egyesület által meghirde­tett zeneszerzői versenyen több díjat nyert el pályázott műveivel. Dr. Illéssy Miklós 1973-ban ment nyugdíjba a Közép-Tiszavi- déki Vízügyi Igazgatóságtól, mint jogügyi főelőadó. 2001-ben kapta meg Szolnok város Kulturális Dí­ját. Zeneszerzőnk gazdag életmű­vel ajándékozott meg már eddig is bennünket, a muzsikát kedvelő szolnoki közönséget. Kívánjuk a most kilencvenéves mesternek, Isten éltesse erőben, egészség­ben. Születésnapján szívből gra­tulálunk! SZILÁRD ÁDÁMNÉ, SZOLNOK l

Next

/
Oldalképek
Tartalom