Új Néplap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-17 / 40. szám

6. OLDAL TÜKÖR- H R D E T E S 2003. Február 17., hétfő IRHI Autópályák, autóutak terve A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium előterjesztést ké­szített a kormány számára az országos közúthálózat fejlesz­tésének 2003—2006 közötti feladatairól és finanszírozásá­ról. Az előterjesztésről, amely egyes területeken 2015-ig je­löli meg az elvégzendő feladatokat, dr. Füle István szolnoki országgyűlési képviselő pénteken sajtótájékoztatót tartott. Megyei információ Az országos terv ismertetése so­rán a képviselő hangsúlyosabban szólt a Jász-Nagykun-Szolnok megyei fejlesztésekről. A terv 2003-as feladatai között szerepel az MO-ás körgyűrű M5-ös autópá­lya és 4-es főút közötti 13 kilomé­teres szakaszának előkészítése a 4-es út vecsés-iillői 12 kilométeres elkerülő szakaszával együtt. A munka várhatóan szeptemberben megkezdhető lesz. Az útépítés befejezésének dátuma 2005. Folytatódik az MO-ás körgyű­rű építésének előkészítése a 4- es főúttól az M3-as autópályáig gödöllői átkötéssel. Ennek a 39 kilométeres szakasznak az épí­tése 2003 és 2006 között kezdő­dik. 2003 és 2006 között meg­kezdődnek a tervezési és egyéb előkészítő munkák a Budapest- Szolnok közötti M4-es autópá­lya építéséhez. Az autópálya a 4­es úttól eltérő nyomvonalon épül. Befejezése a 2015-ig szóló hosszú távú tervben szerepel. Ugyancsak 2003-2006 között kezdődik meg az M8-as autóút építése. Ez az út a Rábafüzes- Veszprém-Dunaújváros- Dunavecse-Szol-nok- országhatár közötti vonalon épül, a megvalósítás szakaszo­san 2007 és 2014 között várható. A megyét érintő közútfejlesz­tés még a 44-es út autóúttá építé­se. Az M44-es autóút az M5-ÖS autópályától (Kecskeméttől) a gyulai román határszakaszig hú­zódik, és érinti a megye déli ré­szét. A megvalósítás dátuma ez esetben is 2015. Kortársunk Ivanov? Csehov-bemutató a Szigligeti Színházban Szolnok Ha valaki régebbi, úgymond ha­gyományos Csehov-előadások em­lékével ül be a nézőtérre, ezen az estén alighanem meglepetés éri, már a kezdet kezdetén szokatlan kép fogadja: a színen állítólag te­rasz, mely jóformán hatalmas „üres” tér, benne elszórtan, itt-ott mai formájú kerti székek, egysze­rűek, szegényesek: fentről, a ma­gasból, mint valami pórázon, könyvek lógnak alá szürrealiszti- kusan, az előtérben pedig gödör tá­tong, újságokkal megtelve. És a megszólaló zene, nem holmi szlá- vosan lágy dallamok, Bartók mu­zsikájának kemény, drámai ak­kordjai: nyoma sincs a megszokott nyárfás, oroszos világnak. Mikor pedig a szín elejében elnyűtt, ko­pottas, mostani öltözékben egy kö­zépkori férfi jelenik meg, és rossz­kedvű szavakat mond önmagáról- nem is tudom, mi van velem -, a meglepetés egyszeriben élénk ér­deklődéssé válik: ki és miféle em­ber ez, és miféle világ, amelyben él és létezik, nyugtalanít izgalmasan a kíváncsiság. Nos, a Telihay Péter kigondolta és megcselekedte előadás szakít­va bátran régi beidegződésekkel, igazán erőteljes, ötletes színpadi megfogalmazásban „elégíti ki” felébresztett kíváncsiságunkat: egy nyelvezetében, külső formá­jában is hozzánk közelített (a sze­replők „mai” ruhában), idegrend­szerünkhöz igazított markáns, modern eszközöket is alkalmazó- rádió, fotómasina működik, utóbbi felvételei vissza is köszön­nek a végkifejletben egy kifeszí­tett vetítővásznon, mint a főhős emlékképei -, keményen leleple­ző játékban tárja elénk az önma­gától és környezetétől is megun­dorodó ember drámáját. Aki föld- birtokos ugyan, inkább olvas, mintsem gazdaságával törődnék, eladósodik, bajba kerül; aki meg­unván zsidó feleségét durva, fele­lőtlen magatartásával még halál­ba is kergeti szegény tüdővészes asszonyt; aki mély lelki válságá­ban sem képes elfogadni a feléje nyújtott mentő kezet, egy rajongó tiszta lelkű lány szerelmét: a nász elől inkább a halálba menekül, golyót ereszt magába, nem tud­ván megbirkózni sem kínzó bűn­tudatával, sem kicsinyes környe­zetének nyomasztó hatásával. Tragédia? Korántsem. Ez az ön- gyilkossággal végződő emberi csőd egyáltalán nem rendít meg, viszont erősen elgondolkodtat, sőt, akár vitára is indíthat ben­nünket. Lám, szűrhetjük le ma­gunknak a látottakból - némileg általánosítva -, hová is vezet, ha az ember képtelen változtatni sor­sán, mert tehetetlen, nincs ele­gendő ereje hozzá, és hogy igazi értékek híján mennyire céltalan­ná is válik az élet. Ivanov sorsa az önpusztító emberé, szánalomra sem érdemes. Ettől az előadás igyekszik is távol tartani a nézőt. Annál inkább rajta van és sikerrel teszi, hogy leleplezze már-már kegyetlenül, a komédia eszközét is bevetve azt az értékvesztett vi­lágot, amely tartalmatlan, iszáko­sok, kártyások, semmittévők vilá­ga. S teszi ezt akár karikaturiszti- kusan is, eltorzítva egyes figuráit - egy különben mesterien meg­komponált mulatságos tablóban. Milyen nevetséges ez a társaság ott Lebegyevék házában! A zsu­gori, kisstílű vidéki úriasszony — Egri Márta alkotja meg, pontosan, nemes egyszerűséggel -, a sok szavú, locsogó, pipogya férj, egy „pálinkabutykos”, aki vodkáért kiált - Mertz Tibor remeklése az alak -, szolgája szállítja is rendre neki - Horváth Gábornak más dolga sincs, de megjelenésével mindig hangsúlyos -, a grófnéság- ra áhítozó, pénzéhes, ellenszen­vesen csipogó fiatal özvegy, akit Melkvi Bea hoz igen rikító színek­kel, kellő disszonanciával, aztán a kártyamániás vendég, aki csak lapjárásban tud létezni, Gazdag Tibor testesíti meg e furcsa figurát vaskosan, meg a nagyszájú, kö­zönséges kerítőasszony, aki ugyancsak nem veti meg a snap- szot - Császár Gyöngyi „látvá­nyos” alakításában (részegen még a gödörbe is belezuhan). Mi­csoda kompánia! Vendégként, ro­konként más léhűtők is „gazdagít­ják” a képet, kiket Petridisz Hrisz- tosz, Zelei Gábor, Tárnái Attila rajzol meg torz vonásokkal. De hasonlóan nevetséges alak a minduntalan becsületről szavaló doktor, akit lenyalt frizurával, lán­goló tekintettel, lázas mozgással nagyszerűen formál meg Mihály- fi Balázs, igazi kabinetalakítás. A megkeseredett, léha grófot játssza jól Kaszás Mihály, azt a cinikus, kötekedőt, akinek közelsége ta­szít, gúnyos szavaival szinte kar­mol, felsérti mások lelkét. Aztán itt van Ivanov jószágigazgatója, ravaszdi észjárásával, józanabb gondolkodásmódjával akár ro­konszenves is lehetne, ám számí­tó „gazembersége” mégsem enge­di, hogy azzá legyen, Molnár László bővérű játékkal, jókedvű­en teremti meg a kissé humoros figurát. Ugyanakkor együttérzést kelt a megalázottságában is öntu­datos feleség szerepében Sztárek Andrea vonzóan; amikor például a férjével elköltött szép napokat idézi, valahogy a szív melegét is érezhetjük. És aki nem csak von­zó, de ki is ragyog ebből a komor világból, az Szasa, ez a romlatlan, természetes szépség, aki „tevé­keny szerelmével” mindenképp meg akarja menteni Ivanovot, a szerencsétlent. Verebes Linda egy igazi, mai, temperamentumos lányt formál a kis bakfisból: játé­ka üde, friss, ellenállhatatlan. Vé­gül, de korántsem utoljára: hogy ez az izgalmasan korszerű, tartal­mas előadás megszületik — dísz­letét Menczel Róbert, a ruhákat Tresz Zsuzsa tervezte -, orosz­lánrésze van abban Seress Zoltán­nak, aki nem játssza, valósággal éli ennek az önmagával viaskodó embernek a drámáját, eszköztele- nül, felesleges allűrök nélkül, le­tisztultán és éretten. Egy szemlé­lődésével is beszédes - milyen sokáig csak a háttérből figyeli a társaságot -, vulkanikus kitörése­iben is meggyőző, egy nyugtala­nítóan mai ember néz ránk a szín­padról, ez az Ivanov mintha kor­társunk lenne konfliktusaival, válságos érzelmeivel. És ez mé­lyen emberi! Minden elismerésünket megér­demli ez a színházi este, olyan él­ményben van részünk, mely gaz­dagabbá tesz bennünket. VALKÓ MIHÁLY Seress Zoltán, az Ivanov címszerepében fotó! csabai istván Ma egy épület hőszigetelését alapvetően meghatározza a megfelelő ablaküveg. Térségünk egyedüli thermoüveg-gyártó- ja, a Szol Glas Kft. komoly rangot vívott ki magának működésének eddigi hat évében. Szolnok és térségének egyetlen, az üvegfeldol­gozás teljes palettáját átölelő vállalkozása a Szol Glas Kft. Tevékenységükbe éppúgy bele­tartozik a hőszigetelő üveg gyártása, mint a ha­gyományos üveges szolgáltatás, a domborított üvegek gyártása, az üvegek és tükrök csiszolá­sa, az edzett üvegek készítése, illetve a keres­kedelem.- Mindenki a lehető legjobb minőségű anyagokat szeretné a lehetőségei szerint be­építeni házába magyarázta Holczman József, a Szol Glas Kft. vezetője. — Az üvegek esetében például ez a ma legkorszerűbb lágybevonatos ablakokat jelenti, ám az így kezelt üvegekkel csak megfelelő technológia birtokában lehet bánni. Mi az üveg feldolgozását korszerű, nagy teljesítményű gépekkel végezzük. A ther- moüveg-gyártást két gépsoron végezzük, me­lyeknek az ossz kapacitása 10.000 négyzetmé­ter havonta. Az egyre növekvő megrendelői igényekhez igazodva a cég kétszeresére bővítette vágóka­pacitását. A napokban állítottunk be egy új, számítógép-vezérlésű, 18 méter hosszú vágó­asztalt. — Mindezek mellett erősíteni kívánjuk a ke­reskedelmi tevékenységünket az idén. Szeret­nénk a környék összes üveges kollégájának, asztalosának, intézményének, közületeknek az üvegigényeit kielégíteni. Az előállított ter­mékeink természetesen ÉVI-minősítéssel ren­delkeznek. Az ISO 9001/2000 minőségbiztosítási tanú­sítvány mellett olyan megrendelők biztosítják a garanciát és a Szol Glas által elvégzett mun­ka színvonalát, mint a Bánfa, a Borovi Rt., ha­zánk egyik legdinamikusabban fejlődő nyílás­záró-gyártója a Hevestherm, vagy éppen a leg­nagyobb és legismertebb gyártó, a Fenstherm. Nagyban javítja a cég piaci pozícióit, hogy tag­ja Jullich Glas Holdingnak, mely a hazai üveg- feldolgozás piacvezető vállalkozása. A Szol Glas palettája egészen széles. Az ab­laküvegtől egészen a hatalmas 2,5 méterszer 3,2 méteres táblákig mindent elő tudnak állí­tani a Nagy Sándor József úti (Volánnal szem­közt) gyártócsarnokban. A látványnak sem utolsó nagy hőszigetelő táblákat Szolnokon a Juvenal, vagy a Citroen autószalonjain bárki megcsodálhatja, azokat mind a Szol Glas ké­szítette. (PR) Szol Glas Kft. Szolnok, Nagy Sándor József út 31. (Volán teleppel szemben) Telefon: 56/512-790, 56/512-791 Fax: 56/422-034 c / I r, y'" TT'vC. '-r ü2ü\ b ri;^ TI \ vpv.Tr\f Fib-;E \ ^ . I '' I \ LQH^'íb lOlíDIK" ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom