Új Néplap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-14 / 11. szám

I 2003. Január 14., kedd TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI _______Sorokban_______ BODEX-GYÜRŰ. A szolnoki önkormányzati kitüntetések­ről régebben megtörtént a döntés, a kitüntetettek neveit korábban már közöltük. A kö­zelmúltban döntés született a Bodex-gyűrűről is, amelyet, mint ismeretes, titkos szava­zással a színház művészei ítélnek oda egy kollégájuknak. A magyar kultúra napján, ja­nuár 22-én a Bodex-gyűrűt Horváth Gábor színművész veheti át. A magyar kultúra napján átadandó másik kitün­tetés a Rotary Mecénás Díj. Erről a klub tagjai hosszas, alapos vita után olyan döntést hoztak, hogy a díjat 2003-ban nem adják át. A Rotary Mecé­nás Díj kuratóriumához érkez­tek javaslatok a díjra, ame­lyekből a döntéshozók több elismerésre méltó tevékenysé­get ismerhettek meg, ám ezek nem felelnek meg maradékta­lanul az alapító okiratban rög­zített feltételeknek. BA LÉKET VÁGNAK. A Magyar Országos Horgász Szövetség Tisza-tavi kirendeltsége elkezd­te a veszélyeztetett vízterületek oxigénellátásának a mérését. A kirendeltség halőrei a mérési eredmények függvényében vágnak úgynevezett szellőző lékeket az egész tározó tó terü­letén. PM Juliska néni küzdelmes száz éve Özvegy Csabai Ist­vánná — aki Debre­cenben született 1903. január 10-én, lánykori neve Papp Margit Julianna — ritka és nagyon szép jubileumot ünnepelhetett ja­nuár 10-én. Az idős asszony ugyanis ekkor töltötte be 100. évét. Tiszafüred Középen az ünnepelt, idősebb lányával és Pintér Erika polgármesterrel A város polgár- mestere elfoglalt­sága miatt azon­ban csak tegnap köszöntötte a küz­delmes évszázadot maga mögött ha­gyó ünnepeltet. A küzdelmes jelzőt elsőként a szomo­rú gyermekkor indokolta, hiszen Juliska néni hatévesen elvesztette édesanyját. A kis árvát nagymamája nevelte tisztességes felnőtté és hit­hű reformátussá Hajdúszoboszlón. A megpróbál­tatások sorában feltétlenül szólni kell arról is, hogy már három férjét kellett eltemetnie. A néni­re vélhetően nagyon hálás szívvel emlékezhet­nek Hajdúsámsonban, ahol abban az iskolában volt három évtizedig takarítónő, amely első és nyugdíjazásáig az utolsó munkahelye is volt. Legidősebb gyerekét, Jánost 17 éve vesztette el, Sándort 80 évesen Esztergomban, nagyobbik lá­nya, Julika füredi házában, a legkisebb, a 65 éves Erzsiké pedig Oroszlányban él. Hét unokával, ti­zenegy dédunokával és már három ükunokával is megajándékozták a fülével és a szemével is so­kat bajlódó aranyos mamát, aki szemműtétjét ki­véve soha nem volt orvosnál, és nem ismeri a gyógyszereket. Jó alvó, így 9 után ébred, meg­issza a kávéját, de a madarakkal le is fekszik. Amikor a hosszú élet titkáról faggattuk, el­mondta: annak az alapja a tevékeny élet, a nyu­galom, a hit és a biztos családi háttér. A változást akarók diadala Dr. Pálfi Miklós a cigány önkormányzati választásról Az országos cigány önkormányzati választáson a legtöbb sza­vazatot — számos, országos hírnévre szert tett roma politikust megelőzve — a szolnoki jogvédő iroda vezetője szerezte meg. Dr. Pálfi Miklóst további szerepvállalásáról és a csaknem bot­rányba fulladt elektori gyűlésen történtekről kérdeztük. Szolnok- Az országos cigány önkormány­zati választáson a legtöbb szava­zatot ön kapta. Meglepődött az eredményen?- Nem gondoltam, hogy ilyen nagy népszerűségnek örvendek. Azt hiszem, hogy az elektorok azt a munkát ismerték el, amit az el­múlt majd egy évtizedben a ci­gány önkormányzatban, illetve jogvédőként végeztem. Ugyanak­kor a kisebbségi önkormányzati választás eredményében az is tükröződik, hogy a cigányok is ráébredtek: olyan vezetőkre van szükség, akik változást akarnak és szakmailag is felkészültek.- Fölényesen megnyerte a kép­viselőválasztást, neve mégsem szerepel az országos önkormány­zat elnökjelöltjei között. Miért1- Az országos önkormányzati mandátumért mint az Cigány Szervezetek Országos Szövetsé­NÉVJEGY Név: Dr. Pálfi Miklós Született: 1959, Tiszaroff Iskolai végzettség: Miskolci Egyetem Foglalkozás: ügyvéd Társadalmi szerepvállalás: a Kisebb­ségi Jogvédő Iroda vezetője, az Or­szágos Cigány Önkormányzat alel- nöke (1995 óta) gének jelöltjeként indultam. Az Uj Roma Kerekasztal, melynek vezetője vagyok, ugyanis szóbeli megállapodást kötött a előbb em­lített szervezettel. A szövetség ugyanakkor a vá­lasztásokra együttműködési megállapodást írt alá a Magyaror­szági Cigányok Fórumával és a Roma Parlamenttel. Ennek értel­mében a választási koalíció el­nökjelöltjei Köves Vilmos, a CSZOSZ, Kolompár Orbán, a ci­gány fórum és Horváth Aladár, a Roma Parlament vezetője voltak. Az eredmények ismeretében mindenképpen át kell tekinteni az Országos Cigány Önkormány­zat szervezeti és személyi struk­túráját. így azt is, hogy mint a legtöbb szavazatot szerző képvi­selő milyen posztért szállók majd versenybe.- A választáson alulmaradt Lungo Orom azonban megkérdő­jelezi a választás eredményét.- A hatályos jogszabályok sze­rint akkor határozatképes a köz­gyűlés, ha a képviselő-választásra jogosult elektorok több mint fele jelen van. Szombaton a rossz idő­járás miatt késve ugyan, de a 4600 elektorból csaknem 2700 összegyűlt. A megjelentek közül körülbelül 110-en voltak a Lungo Drom támogatói, és 1600-an a ro­ma koalíció szimpatizánsai. Mindez a levezető elnökök meg­választásánál is világossá vált, ezért az önkormányzat eddigi ve­zetője, Farkas Flórián az óvások sorozatával igyekezett érvényte­leníteni a választást. Az Országos Választási Bizottság azonban minden észrevételét elutasította.- Az ombudsman szerint azonban kétségtelen, változtatás­ra szorul a kisebbségi törvény. Ez­zel ön is egyetért?- Az elmúlt években, 1995- ben és 1999-ben is e jogszabály alapján választották meg a ki­sebbségi önkormányzatot. Akkor nem emelt szót a törvény állítóla­gos hiányosságai ellen Farkas Fló­rián. De e törvény alapján vá­lasztják meg országos önkor­mányzatukat más kisebbségek is - eddig problémamentesen. A mostani cigány önkormányzati választásoknál sem lett volna gond, ha a pártelvárások helyett a népcsoport érdekeit helyezi elő­térbe mindenki. teleki József Vélemény Áramszünet A hidegben még a hírek is lassabban közlekednek Tegnap reggel pontosan hat óra tizenhat perckor sötétség borult a szolnoki Kertvárosra, Szanda- szőlősre, meg néhány környező településre. A reggeli készülődés kellős közepén nagy zavart okozott a hirtelen jött sötétség. Nyilván az em­ber nincs alaposan felkészülve ilyen esetekre, egyszeriben azt sem tudja, hová keveredett. Nincs kéznél az elem­lámpa, nem tudni, hol vannak a gyertyák - közben pedig az idő sürget. Készíteni kellene a gyereknek a tízórait, mert megy az is­kolai busz. Jó volna megborotválkozni is, mert a munkahelyen nem illik borostásan megjelenni. Az áramszünet min­dig váratlanul és rossz­kor érkezik. Most külö­nösen a lehető legvárat- lanabbul és a legrosszabbkor jött. így télidőben reggel negyed hét­kor még vaksötétség van, világítóeszköz nélkül nehéz boldogulni. Némi vigaszt legfeljebb csak az nyújt, hogy az utcán, a szomszé- déknál sem égnek a villanyok, tehát nem helyi zavarról van szó. A legnagyobb gond azonban, hogy áramszünet esetén a fűtés is le­áll. Amikor a falakon kívül mínusz huszonöt fokos a hideg, a friss levegő gyorsan átjárja az egész lakást. Fél óra múlva már szinte jégverem a ház, és azzal a nyugtalanító gondolattal menekül el az ember otthonról, hogy ha az áramszünet tartós lesz, estére befagy minden. Úgy látszik, a kegyetlen hidegben még a hírek is lassabban, nagy késésekkel közlekednek. A Magyar Viliamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. vezérigazgatójának közleménye csak kilenc óra huszonkilenc perckor látott napvilágot, miszerint hétfő hajnal­ban a villamos energiát termelő erőművekben a nagy hideg miatt zavarok keletkeztek, ezért 6.16-tól 8.10 óráig átmenetileg korlátoz­ni kellett az ország villamosenergia-fogyasztását. Magyarul: az or­szág bizonyos körzeteiben kikapcsolták a villanyt. így már min­den érthető! Gyertyafénynél egész reggel szólt nálunk a Sokol rádió. Lehet, hogy nem voltam elég figyelmes, de áramkorlátozásról szóló hírt nem hallottam. Talán a rádiókészüléket kellene kicserélnem, mert az még a hajdani szovjet típusú információ-visszatartó hírszolgál­tatást nyújtja. Mínusz 24,6 fokot mértek Jégcsapmentesítés felmosórúddal fotó: cs. i. (Folytatás az 1. oldalról) Több mint húsz esetben kellett ki­vonulniuk a bejelentők által veszé­lyesnek vélt jégcsapok miatt a me­gyeszékhely tűzoltóinak - tudtuk meg a szolnoki tűzoltóság sajtó­ügyeletesétől, Erdélyi Tibortól. Mindez azonban gondot jelent, mert odáig fajult a helyzet, hogy a szolnoki tűzoltók valamennyien ezt a munkát végzik, egyik hely­színről a másikra sietnek, másra nemigen marad energiájuk. Saj­nos a rendelkezésükre álló techni­kai eszközök sem igazán alkalma­sak erre a feladatra. A huszonéves létrás IFA például fagypont alatti hőmérsékleten nem is használha­tó. A tűzoltók úgy látják, a legtöbb esetben nincs is szükség arra, hogy ők verjék le a jégcsapokat, azt az ingatlantulajdonosok is meg tud­nák tenni. A tűzoltók csak a legin­dokoltabb esetben vonulnak ki jég- csapmentesítő feladatra, például olyan közintézményekhez, más forgalmas helyekre, ahol sokakat veszélyeztetnek a mostanára hatal­masra nőtt képződmények. M. G. A. ■ T. A. - H. GY. ■ P. E. Didereg az egész megye (Folytatás az 1. oldalról) Két helyen tüzelünk: napközben a kony­hában, este a szobában, és hétvégeken a másik szobába is begyújtunk, hogy fel­csapassuk a levegőt. A konyhában ilyen hidegben elfogy két veder szén, a szobá­ban egy, meg a fa. Szerintem a tűzrevaló is úgy kell egy családnak télen, mint a kenyér. Eddig elment huszonöt mázsa szén, rengeteg fa, és még messze a zi­mankó vége. Engem ez a tél alaposan megvisel, nehezen bírom a húsz fok alat­ti, körüli napokat, heteket. Ami még nem mellékes: a kályhás tü­zelés külön művészet, hiszen a begyújtá­son, pernyézésen kívül időnként kor­mozni is kell, hogy jobban égjen. Szépes Andrásnéék Kunhegyesen egy kétszintes, nyolc helyiségből álló épüle­tet fűtenek.- A lányaink már felnőttek, kirepültek ptthonról, máshol tanulnak, dolgoznak, így ketten maradtunk a párommal, de hát a százhúsz négyzetméteres lakást vala­hogyan fűteni kell mindenhol. A múlt hó­napban tizenkétezret fizettünk, most felül lesz a húszon. Amikor húsz éve fel­építettük, nem erről volt szó, hogy az energiaárakat a keresetekhez viszonyítva a csillagos égig emelik. Dányi Istvánék ha akarnának sem tü­zelhetnének gázzal, mert a tanyáig még nem ér el a vezeték.- Megvan a központi fűtés és a szezon kezdete óta hol jobban, hol kevésbé, de éj­jel-nappal tüzelünk. Nem hagyjuk kialud­ni, mert a szelek nagyon gyorsan kifújják azt a kis meleget, amikor kinn -22 C-fokot mutat a hőmérő. Napi ötven-száz kiló fa szükséges ahhoz, hogy a helyiségekben el­viselhető legyen a levegő. Kell is a meleg, mert ha bejövök az udvarról, negyven fok a különbség. Már pedig az utat sokszor megteszem, mert a jószágok távolabb pi­hennek az istállókban, ráadásul a munka­helyem is olyan, hogy a határhoz köt, szó­val kinn kell lennem a szabadban. Vajon a nagy hideget miképpen viselik a hivatá­sos „pilóták”? Homyák László a Jászkun Volánnál dolgozik, és egy buszt irányít.- A vasútállomás és Szandaszőlős kö­zött ingázom, és reggel korán kell vagy két forduló, mikorra itt benn a fülkében en­ged a hideg. Most kilenc óra múlt, a kor­mány mellett elfogadható a hőmérséklet, de a megállók pocsékok. Az utasok alig bírnak fel- és leszállni.- Mikor kelt?- Négy után és este tízkor végzek. Igaz, közben lesz 225 perc szabadidőm. A cégnél adnak meleg teát, ez jólesik ilyenkor.- Hogy bírja a „gyűrődést”?- Nincs mese, bírnom kell, ez a szak­mám, foglalkozásom. Igaz, ma még nem reggeliztem, most fogok, mert a hideg­ben nemcsak a tea fontos, de enni is mu­száj. Kedden szabad leszek, és szerdán megy tovább a verkli. Oláhné Katona Ibolya a vasútállomá­son bokázik. Egyébként folyóiratokat, új­ságokat árul.- Fél ötkor nyitottunk. Úgy jöttem műszakba, hogy elvittem a gyerekeket az óvodába, és irány a munkahely. Fél né­gyig itt leszek. Felöltöztem, de majd megvesz az Isten hidege, a kesztyűt le sem vetem, úgy fáznak az ujjaim. A mí­nuszok ellen sok-sok forró tea a jó, meg valami meleg étel.- Mikor nagyobb a forgalom: nyáron, vagy ebben a szibériai időben?- Nyáron, mert sokan a buszt választ­ják ilyenkor.- Hol fázik legjobban az ember?- Én a lábamat nem érzem, ezért bo- kázom, ha nincs vevő ... Gőz Zoltán a MÁV-nál térfőnök. A na­pi tizenkét órából nyolcat-tízet a szabad­ban tölt. A szolnoki állomáson 148 váltót kezelnek, és ha a hó nagyon zuhog, a csúcssín és a fősín közé szorul a hó, és a váltó nem áll be. Fent a pagodában, azaz az irányítótoronyban rögtön tudják, mert villog a lámpa.- Ha nagyon fújja-hordja, tizenkét ember van kinn éjjel-nappal a váltóknál. Az elektromos vezetékek miatt kaparó­vassal, seprűvel tisztítják a váltókat. Vé­dőruha, meleg tea van.- Melyik műszak a rosszabb?- Az éjszakai, ráadásul ha a hó is sza­kad.- Mi fázik először a szabadban dolgo­zó emberen?- Ha nem lehajtós a sapkája, akkor a füle. Utána meg a lába, főleg ha térdig ér a hó. Hiába tesz az ember a gumicsizmá­ba kapcát, húz alá meleg zoknit. Ennek ellenére mint mindent az életben, ezt is meg lehet szokni, bár azt elismerem, sza­kadó hóesésben, mínusz húsz fok körül, nagy szélben váltókezelőnek lenni nem kimondottan kellemes. Visszafelé jövet kíváncsiságból benéz­tünk a szolnoki piacra is. Tizenegyet muta­tott az óra, és bármilyen hihetetlen, a más­kor nyüzsgő-mozgó, dugig tele csarnokban egy szem ember árválkodott. Ő sem gyü­mölcsöt, zöldséget, hanem tojást árult. Nem csoda, mert nemcsak kinn, de oda­benn is mínuszok uralkodtak, és a kimon­dottan fagyos légkör nem csak a politiká­ban kellemetlen, hanem a piacon sem kívá­natos. Csak abban lehet bízni: ettől már jobb jöhet, mert az idei januárra eddig szó szerint nagyon, de nagyon ráfáztunk... D. SZABÓ MIKLÓS A » í A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom