Új Néplap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-14 / 11. szám
6. OLDAL EGÉSZSÉG ÉLETMÓD 2003. Január 14., kedd Altató nélkül is lehet Magatartás-terápiai eljárások éppen úgy segítenek álmatlanság ellen, mint az altatók. Ezt támasztják alá nemzetközi tanulmányok. A páciensek például csoportterápiákon megtanulják, hogy az ágyat csak alvásra használják és ne tévézésre, evésre vagy olvasásra. Hasznos az is, ha hálóingbe vagy pizsamába bújnak, mert ezzel megrövidül az elalvási idő. Szakértők hangsúlyozzák, hogy a magatartás-terápiai módszerek hatásos alternatívát jelentenek az altatókkal szemben. Amerikai kutatók megállapították, hogy aki öt héten át megszakítás nélküli magatartás-terápiában részesült, az 43 százalékkal tudta csökkenteni elalvási idejét. Altató bevétele esetén azonban csupán 30 százalékkal csökkent a lefekvés és az elal- vás közötti időtartam. Az éjszakai ébrenlét idejét magatartás-terápiával 56, altatókkal 46 százalékkal sikerült csökkenteni. A szubjektív alvásminőség a terápiában részesülőknél 28, az altatóval élőknél ellenben csupán 20 százalékkal javult. Ezzel szemben az altatót bevevők átlagosan 12 százalékkal hosszabb ideig aludtak, míg a terápiás kezelésen átesetteknél az alvás meghosszabbodása csak hat százalékot tett ki. Becslések szerint az ipari országokban élők mintegy húsz százaléka szenved krónikus alvászavarban. Ez a leggyakoribb pszichikai panaszok egyike, amelyekkel a páciensek háziorvosukat felkeresik. A hosszú időn át fennálló alvászavarok kedvetlenséggel, munkaképtelenséggel járnak, és ötszörösére növelik a depresszió kockázatát. Az okok közé többnyire pszichikai és fizikai feszültség, az alvást akadályozó gondolatok, több műszakos munkavégzés és a gyakori utazások sorolhatók. Vesebaj a dohányzástól A dohányzás vesekárosodást okozhat olyanoknál is, akik különben egészségesek, és semmilyen más ok miatt nem fenyegeti őket vesebán- talom nagyobb kockázata. A melbourne-i egyetem orvosai megvizsgáltak vesepanaszokkal felvett 4500 ausztráliait, akik sem magas vérnyomásban, sem pedig cukorbajban nem szenvedtek. Vizsgálataik során a kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a normális vémyomású és vércu- korszintű férfiaknál a dohányzás háromszorosára növeli a veseműködés csökkenésének kockázatát. Azt is kimutatták a vizsgálatok, hogy dohányos férfiaknál és nőknél, akiknek vércukorszintje és vérnyomása elérte a még megengedett legfelső szintet, a vizelet igen magas arányban tartalmazott fehérjét, ami vesekárosodásnak a jele. Veséjük károsodásának mértéke pedig egyenes arányban függött az elszívott cigaretták számától. A kutatást vezető Esther Brigand doktornő emlékeztetett rá: azt eddig is tudták, hogy a dohányzás káros, ha valaki már vesebajban szenved. Most azonban első ízben mutatta ki felmérés, hogy az egészséges embernél is, ha dohányzik, növekszik a vesekárosodás kockázata, amely azután veseelégtelenséghez vezethet. Vesebántal- mak esetében a kutatók szerint az jelent problémát, hogy a veseműködés jelentős mértékben csökken már azelőtt, hogy az ember betegnek érezné magát. Ha pedig a kór már enynyire előrehaladt, akkor megnő a veseelégtelenség kockázata, ami mű- vesekezelést (dialízis) vagy vese- átültetést tehet szükségessé. Briganti doktornő feltételezése szerint a dohányzás a veséken belüli vérnyomás növelésével idézheti elő a vesekárosodást. Az is elképzelhető, hogy a dohányzás károsan befolyásolja a véráramlást a vesék véredényeiben. Ha ritkul a csont Az állandóan megújuló csontszövetre gyermekkorban az építés, 25-45 éves kor között az építés és bontás egyensúlya a jellemző. Ezt követően a csontlebontási folyamat kerül túlsúlyba. A csonttömegméréssel végzett szűréssel már akkor fel lehet fedezni a közelgő bajt, amikor az komoly panaszokat még nem okoz. A csont ásványianyag-tartalmát a csontsűrűség vizsgálatával, az oszteodenzitometriás (ODM) készülékek segítségével mérik. Valamennyi diagnosztikai eszköz működése azon a megfigyelésen alapul, hogy a kibocsátott energia - röntgensugár, ultrahang - gyengül, ha különböző szöveteken, például csontszöveten halad át. A csontsűrűségmérés során az oszteoporotikus törésnek leginkább kitett helyeken mérik a csont tömegét. Minél nagyobb tömegű a csont, annál jobban elnyeli a sugárzást, minél ritkább, kisebb tömegű, annál kevesebb energiát nyel el. Az oszteodenzitometriás készülékek alkalmasak az alkar, a gerinc, a combnyak, sőt egyes típusok a teljes test csonttömegének mérésére és számítására is. Maga a mérés egy röntgenvizsgálathoz hasonló, és általában az alkaron végzik. Komputer számolja ki az áthaladás után megjelenő, megmaradó sugármennyiség alapján a meghatározandó BMC- vagy BMD-ér- tékeket, azaz a csont ásványianyag-tartalmát (BMC) vagy az ásványi csontsűrűséget (BMD). Ezek az értékek függnek a nemtől és a kortól, ezért az adatokat a számítógép a benne lévő adatbázis alapján az azonos korú és nemű népesség átlagértékéhez hasonlítja és statisztikailag kiértékeli. A S-score mutatja a mért csont és az átlag magyar normális fiatalkori csúcscsonttömeg viszonyát, a Z-score pedig a mért csonttömeg és a korban hozzáillő normál magyar csontérték viszonyát. A T-score értéke az optimális csonttömeg átlagértékétől mért eltérés, mely arányos a csonttörés kockázatával. Mínusz 1,0-es T-score felett az érték a normális tartományba esik. A mínusz 2,5-ös T-érték esetén és ez alatt beszélünk oszteoporózis- ról, azaz csontritkulásról. Ekkor már nagy a törések kockázata. A csontépítés és -bontás relatív lassú folyamata, valamint a mérések relatív pontatlansága miatt a mérések egy éven belüli megismétlésének általában nincs értelme. A modern készülékek sugár- terhelése csekély, így a vizsgálatok többször ismételhetők. Az ODM vizsgálati eredménye megmutatja, hogy van-e csontállományvesztés vagy oszteoporó- zis, de a folyamat okának tisztázásához laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálatok is szükségesek, hogy a szervezet kalcium- és foszforanyag-cseréjéről, hormonszintjéről nyerjünk információkat. A laborvizsgálatok segítségével állapítható meg az egyéb betegségekhez társuló, másodlagos - szekunder - oszteoporó- zis is. „Kopogtat” az influenza Magyarországon ezen a télen még nem azonosítottak influenzavírust. Nagy-Britanniában, Franciaországban és Lengyel- országban már felbukkant az A és a B törzs. Dr. Vass Ádám, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járványügyi főosztályvezetője szerint hazánkban január végén, február elején számíthatunk tömeges megbetegedésekre. Az is előfordulhat, hogy az idén is elkerül bennünket a járvány. Ebben azonban csak tavasszal lehetünk biztosak. Most országszerte sok a náthás, felső légúti megbetegedés. A háziorvosoktól még mindig kérhető az influenza elleni védőoltás. Van még a térítésmentesen kérhető vakcinákból is, amelyekből összesen 1,3 millió rászorult védelmét lehet biztosítani. A legveszélyeztetettebbek az idősek, a gyermekek, a krónikus betegek, az egészségügyi és a szociális intézmények dolgozói. A vakcina az oltás után két héttel biztosít védelmet, hatása hat hónapig tart. Amennyiben az oltás után két héten belül kapja el valaki a fertőzést, akkor csak enyhébb lefolyású a betegség. Felíratni a háziorvosnál lehet az ötféle készítmény valamelyikét. NÉMETH ZSUZSA Megelőzés Tünetek Szövődmények Terápia Leghatékonyabb a védőoltás, az egészséges életmód, a vitamindús táplálkozás, a friss levegőn tartózkodás, a rendszeres mozgás. Aki teheti, kerülje a zsúfolt, zárt helyeket és réteges öltözködéssel óvja szervezetét a lehűléstől, ellenállóképességének csökkenésétől. Hidegrázás, borzongás, hirtelen felszökő magas láz, végtagfájdalom. A szövődményeknek még fokozottabban ki vannak téve az idős emberek, a kisgyermekek, a szív-, tüdő- vagy más krónikus betegségben szenvedők. Szövődmény lehet a súlyos légúti hurut, a tüdő- gyulladás, a szívizomgyulladás, az agyvelőgyulla- dás. A beteg maradjon ágyban és hívjunk hozzá orvost. A gyógyszerek - láz- és fájdalomcsillapítók stb. mellett - tanácsos sok folyadékot fogyasztani. A másodlagos baktérium- fertőzést szükség esetén kizárólag orvosi utasításra - antibiotikummal kezelik. Az ásványvíz folyékony étel Magyarországon jelenleg mintegy 90 kút és forrás szolgáltat elismert természetes ásványvizet (ebből körülbelül harmincnak a vizét palackozzák). Sajnos napjainkban még mindig kevesen veszik figyelembe a palackokon feltüntetett ásványi összetevőket. Nagyobb részt egészen más tényezőktől (reklám, divat, ár stb.) függ, hogy a vásárló melyik ásványvízzel teli palackot emeli le a széles kiskereskedelmi termékválasztékot felvonultató polcról. Bár egyre bővül azok köre, akik már a komponensek listáját is tanulmányozva vásárolnak ásványvizet. Régebben csak betegségeik - emésztési zavarok, epebaj stb. - gyógyítására, panaszaik enyhítésére ittak az emberek ásványvizet. Ma már egyre többen tudják, hogy az ásványvizek kiválóan oltják szomjunkat. Az ásványvízpiac korunk egyik legrohamosabban fejlődő üzletága. A kilencvenes évek elején megindult magyarországi növekedés első évtizedének ütemét kifejező statisztikai adatok (a kezdeti 3-4 liter/főtől az 1999-ben elért 28 liter/főig) elmaradnak a nyugat-európai átlagtól, de igencsak biztatóak: az éves ásványvízfogyasztás rövidesen elérheti a fejenkénti 50 litert. Az egy főre jutó fogyasztást tekintve az olaszok az elsők - a belgák, a németek, a svájciak és a franciák előtt. Az ásványvizek piaca is erőteljesen globalizálódik: a nagyobb vállalatcsoportok egész birodalmakat építenek ki - és ezek már nálunk is megjelentek. A legnagyobb exportőrök a franciák, akik vezető márkáik révén a világpiac meghatározói, a piaci trendek első számú formálói. Hazánkban egyelőre hasonló a forgalma a szénsavas ásványvizeknek, mint például Németországban vagy Svájcban. Ellentétben a franciákkal, olaszokkal és spanyolokkal, akik a szénsavmentes vagy az ún. „csendes” ásványvizeket kedvelik jobban. A századfordulón hazánk is jelentős exportőrnek számított. Ekkor még az Egyesült Államokba is szállítottunk nagy mennyiségben ásvány- és gyógyvizeket. Jelenleg viszont szinte elenyésző a magyar export az elsősorban Nyugatról érkező importhoz viszonyítva. Pedig Magyarország kedvező geológiai adottságainak köszönhetően rendkívül gazdag és kiváló minőségű ásvány- és gyógyvízkészlettel rendelkezik, mely világviszonylatban is kiemelkedő, ám kihasználtságának szintje az intenzív piaci bővülés ellenére is A természetes ásványvíz mind Magyarországon, mind az EU tagországaiban egyetlen olyan élelmiszer, amely törzskönyvezést - azaz hivatalos elismerést - igényel. A magyarországi ásványvizek nagyrészt megfelelnek az EU-szabványnak, ezzel szemben ~ ' az Európai Unióból hozzánk érkező ásványvizek egyike-másika nemigen felel meg a magyar szabvány követelményeinek. Az ásványvíznek mindenképpen védett vízadó rétegből kell származnia, eredeténél fogva tisztának kell lennie, a palackozónak pedig a víznyerő terület környezetében kell működnie. Az EU-norma szerint már akár a minimális ásványi összetevőt tartalmazó víz is lehet ásványvíz, a hatályos magyar előírások értelmében csak a magasabb ásványianyag-tartalmú vizeket illeti meg a természetes ásványvíz megnevezés. legfeljebb mérsékeltnek tekinthető. A cégek igyekezete ezzel együtt mindenesetre nem lankad: egyre változatosabb kiszerelésekkel és termékfajtákkal igyekeznek a fogyasztók kedvében járni s őket mind gyakoribb vásárlásra ösztönözni. Mindjárt megfagyok! A fagyási folyamat az orron, a fülön, az arcon, a kéz- és lábujjakon szokott kezdődni. Három fázisát különböztetjük meg. Az enyhe fogyás szúró érzést okoz, a bőr kékesfehér lesz, de a tapintása puha marad. A súlyosabb, de még mindig inkább felületes fagyás során a bőr viaszos tapintásúvá válik, zsibbadt és merev lesz, és hólyagok is képződhetnek rajta. A mélyebb szövetrétegeket is érintő, legsúlyosabb fagyás esetében az érintett felületek érzéketlenné válnak. Mit tehetünk és mit nem? A legmegbízhatóbb az orvos. A fagyott felületeket addig sem szabad dör- zsölgetni. A dörzsölés ugyanis fokozhatja a károsodást. Ha pedig fennáll az újrafagyás veszélye, felmelegíteni se próbáljuk, mert az hasonló következményekkel járhat. Ha ilyen veszély nem fenyeget, akkor érdemes az érintett testrészt 20 percre meleg törölközőbe csavarni, vagy langyos vízbe áztatni. Fogyasszunk valamilyen meleg, tápláló folyadékot, és lehetőség szerint támasszuk alá a fagyott testrészt. Ha a fagyás súlyosabb a legalacsonyabb „fokozatnál”, gyorsan kérjünk orvosi segítséget. Hírek Frontérzékenység Az időjárásra, a hőmérséklet extrém ingadozására érzékeny emberek gyakran panaszkodnak fejfájásra, fáradtságra, szív- és vérkeringési, valamint mozgásszervi problémákra. Az érintettek között több a nő, mint a férfi és az idős ember. Javallható számukra a gyakori zuhanyozás, felváltva meleg és hideg vízzel, ami stabilizálja a vérkeringést. Olykor az is elengedő, ha az alsó lábszárunkat, karunkat hűtjük le a csap alatt. Szívbetegek ne irányítsák a zuhanyrózsát közvetlenül a mellükre. A mérsékelt testmozgás a szabad levegőn jótékony hatású, ám a megerőltető tevékenység kerülendő. A frontérzékenyek számára tilos a zsíros táplálkozás és a koffein tartalmú ital. Egyre kevesebb gyermek és fiatalkorú tud énekelni. A vizsgálatok is megerősítették, hogy húsz év alatt jelentősen szűkült a gyermekek énekhangjának terjedelme. Megváltozott náluk a hangzás is; érdesebb és rekedtesebb lett, s ezért számos kórusnak nem felelnek meg. Ráadásul az orvosok egyre több gyermek torkában találnak „kiabálásgócokat”. A hangszálaknak ezt a megvastagodását ugyan a pubertás korában rendszerint kinövik, addig azonban a gócok károsan befolyásolják az énekhang minőségét. Szaunázó gyerekek Nem káros a kicsinyeknek sem a szaunázás. A legfrissebb kutatások szerint a hideg-meleg levegő és víz váltakozása megacélozza testük ellenálló-képességét. Német orvosok mindamellett az úgynevezett bioszaunát javasolják, ahol nem olyan nagy a hőség. A gyerekeket azonban tanácsos megóvni a „hideg sokktól”. Elegendő a langyos víz, illetve a hideg lábfürdő. Szerencse és sors Akik azt hangoztatják, hogy üldözi őket a balszerencse, illetve hogy szerencsés csillagzat alatt születtek, túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a sorsnak - állítja Richard Wiseman. A brit pszichológus 400 felnőttet vizsgált meg, akik a szerencse kegyeltjeinek, illetve nagyon pechesnek tartják magukat. Wiseman szerint a szerencsések sokszor egyszerűen csak jobb emberismerettel rendelkeznek, a balszerencsések viszont kevesebbszer lottóznak, vagy totóznak, így nem is üthetik meg a főnyereményt. A szerencséseket nagyobb magabiztosság és a derűlátás jellemzi. A pechesek a sikertelenségeiket a gonosz sorsra vezetik vissza, ahelyett, hogy magukban keresnék a hibát. HIV-fertőzöttek A dél-afrikai Szváziföldön a felnőtt HIV-fertőzöttek aránya 38,6 százalékra nőtt. Nem hozta meg a várt hatást a szerzett immunhiányos tünetegyüttest okozó fertőzés továbbterjedése ellen kifejtett felvilágosítás és megelőzési tevékenység sem. ■
