Új Néplap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-27 / 22. szám

I 2003. Január 27., hétfő TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Sorokban KISDEDEK NAGY ÜGYE. Kétévente Abádszalók egyik legsikeresebb karitatív rendez­vénye az „Abádszalóki Óvodá­sokért” Alapítvány estje. Idén, szombaton ugyanis ismét kide­rült, hogy errefelé valóban nagy ügy a kisdedeké. Ez utób­bit látszott igazolni, hogy a szervezőknek közel száz támo­gatót, szponzort és szimpati­zánst sikerült mozgósítani. Ők bizonyították is, hogy szemük fénye a gyerek. Egyrészt azzal, hogy a felajánlott díjak, támo­gatások biztosították a Rózsa­kért étteremben megrendezett esemény kiváló hangulatát, másrészt a pénzadományok — több mint félmillió forintról van szó - lehetővé teszik fej­lesztő játékok vásárlását, és megalapozzák a működési fel­tételek javítását is. pm ÚJ KIADVÁNY. A Tisza-tavi térségi idegenforgalom „katali­zátora”, a Magyar Turizmus Rt. Regionális Turisztikai Projekt­irodája a napokban jelentette meg legújabb kiadványát, amely a tározótó élményt adó vízivilágára alapozva kiváló reklámja az aktív üdülésnek. Az esztétikus kiadvány nyolc­vannyolc ajánlattal, speciális ételreceptekkel, pontos háttér- információkkal és árakkal csá­bítja a régióba a horgászokat, madarászokat, kerékpár- és lo­vas túrázókat, a tájjellegű éte­lek, ízek, a népi kismestersé­gek kedvelőit, a gyógyulni vá­gyókat, s természetesen a für- dőzőket és a vízisportok szerel­meseit. PM Gazdálkodás külterületeken (Folytatás az 1. oldalról) A mezőgazdasági termelés a gazdálkodók hattizedének az egyedüli megélhetési forrást je­lentette, egyharmaduk főfoglal­kozása mellett folytatta a gaz­dálkodást, és elsősorban saját felhasználásra, esetenként jöve­delemkiegészítésre termelt. Az összeíráskor a külterületi gazdaságok összesen 28 ezer hektáron gazdálkodtak, ami az egyéni gazdaságok által hasz­nált földterület 17 százalékát je­lentette. Ennek több mint há­romnegyedét szántóként, 15 százalékát pedig rét és legelő­ként hasznosították. Diplomaátadás szakvizsgázóknak Megújuló Kisgazdapárt „Ismeretközvetítés nélkül nincs készségfejlesztés’ A pedagógusszakma ma­gasabb fokú, speciális is­mereteinek megszerzésé­ről tanúskodó diplomát vehetett át szombaton az a 41 hallgató, aki az el­múlt két évben sikeresen teljesítette a Szent István Egyetem Jászberényi Fő­iskolai Karának gyakor­latvezető tanítói szakirá­nyú továbbképzési sza­kát. JÁSZBERÉNY A sikeres szakvizsga leté­teléről tanúskodó oklevél átadásakor az intézmény főigazgatója mellett az egyetem rektora is szemé­lyesen gratulált az újabb diplomáját megszerző pe­dagógusoknak. — Az intézmény egyik legnagyobb erőssége, hogy több mint nyolc évtizede folyik itt tanító- képzés. A főiskolának hagyományai vannak, amire lehet építkezni, de örök időkig nem lehet belőle megélni. A tanítóképzésnek is alkalmaz­kodnia kell a hatalmas változáshoz, amit az isme­retközpontú oktatásról a készség-, képességfej­lesztő oktatásra való áttérés jelent — mutatott rá dr. Szabados Lajos, a főiskola főigazgatója ünne­pi beszédében. Dr. Szendrő Péter, a Szent István Egyetem (SZIE) rektora, továbbfűzve a főigazgató gondo­latait, hozzátette, a készség- és képességfejlesz­Dr. Szendrő Péter rektor gratulál a szakvizsgát letevő pedagógusoknak FOTÓ! S. J. tés ugyan előtérbe kerül a jövőben, de megfelelő ismeretátadás nélkül ezt nem lehet megvalósíta­ni. A tanítóké lesz az a feladat, hogy megtalálják az egyensúlyt a lexikális tudás és a fejlesztés kö­zött. Az írni, olvasni, számolni tudás alapvető el­sajátítását kiegészítve a nyelvi és informatikai tu­dást is meg kell szereznie a felnövekvő nemze­déknek. Az egyetem első embere kifejezte, hogy a SZIE keretében szeretnék látni a továbbiakban is a jászberényi főiskolát azzal együtt, hogy a tér­ségben be kell töltenie egyfajta kulturális köz­pont szerepét is. BANKA CSABA Megállapodtak a bérfejlesztésről Ismét nehéz évre számítanak az Aprítógépgyárban JÁSZBERÉNY Több mint százmillió forintos nyereséggel zárta a 2002-es évet az Aprítógépgyár Rt. A cégen belül sikerült megállapod­ni a szakszervezettel, így idén ötszázalékos bérfejlesztésre számíthatnak a dolgozók — tudhattuk meg Beluzsár András vezérigazgatótól a cég nemrégiben tartott hagyományos évin­dító partnertalálkozóján. só pályás, két darab utazöróbo- tos, négy munkahelyes hegesztő­robotot. Az eszköz telepítése fo­lyamatban van, az elképzelések szerint február végén kezdi meg a termelést. Tavaly átalakították a cég szerkezetét, úgynevezett in­tegrált irányítási rendszert vezet­tek be, amelyben ötvözték a mi­nőségbiztosítási, a környezetvé­delemi, illetve a munkabiztonsági irányítási rendszereket. A szakszervezettel folytatott tárgyalások eredményeként évi ötszázalékos bérfejlesztésben egyeztek meg, illetve fenntartják, kibővítik a szociális juttatások ­A recesszió, az erős magyar fo­rint, valamint az egyik legna­gyobb megrendelőjük, a Caterpil­lar kivonulása Magyarországról igencsak megnehezítette a jász­berényi nehézipari vállalat tavalyi évét, végül mégis sikerült reali­zálni a 2001 végén kalkulált árbe­vételi elképzeléseket. A 7,35 mil­liárd forintos bevétel mellé több mint százmillió forint nyereséget könyvelhettek el. Az eredmények lehetőséget adtak arra, hogy mintegy 160 millió forintos beru­házással megvásároljanak egy al­Végtisztesség a távolba Emlékezés Ki tudja megmondani, hogy mikor ér véget egy háború. Véget érhet-e addig, amíg menyasszonyok, feleségek, anyák várják vissza a pótol­hatatlant, a kedvest, az egyet­lent? Hatvan éve ért véget a szovjet hadsereg január 13-án indított el­lentámadása a Donnál, amely fel­morzsolta az odavezényelt máso­dik magyar hadsereget. Katoná­ink tízezreit fogadta magába az orosz föld..., miközben őket évti­zedeken át visszavárták szerette­ik. Két történet álljon itt az eleset­tek és az őket visszaváró áldoza­tok máig ható emléke gyanánt. Néhány éve - hosszan tartó egyedüllét után - szociális ott­hon lakója lett egy vénlány. Zár­kózott, magába forduló, örömte- len életet élt. És mivel nála is megmutatkoztak az egyedüllétet elszenvedőkre jellemző rigolyák, így sokszor került szembe szom­szédaival, majd az otthon ápoló­nőivel. Ezért többször szemébe vágták, hogy rossz természete miatt nem kellett senkinek! Ilyen körülmények kitaszítottságában érte őt a megváltó halál. Amikor koporsóba emelték, a párnája alatt megsárgult fényképet talál­tak, amelyen tüzes tekintetű le­gény volt látható. S a fénykép hát­lapján felirat: „A nekem örök hű­séget fogadó drága Teruskámnak, 1942 karácsonyán a szovjet front­ról. Sietek hozzád, amint lehet! Imre.” ...De nem jött a kedves. Pe­dig Teruska egyre csak várta, vár­ta... És közben megöregedett. Le­ánytársai boldog menyasszony­ok, anyák, nagyanyák lettek. De ő az örök hűség ígéretével szívében várt! Utolsó éjszakáját is a gondo­san feje alá helyezett kedves fény­képe felett töltötte..., mígnem végsőt dobbant a várakozástól meggyötöri szíve. Örök hűsége a sírig tartott. Hiába várt epekedve, érintetlen tisztasággal. Számára csak saját halála vetett véget a há­borúnak. Hasonló sors jutott azoknak a hozzátartozóknak is, akik kaptak ugyan egy szűkszavú értesítést szerettük hősi haláláról, de nem temethették el, nem búcsúzhat­tak el tőle végüsztességgel. A mezőtúri anya sem tudott belenyugodni fia elvesztésébe. Várta, kerestette és újra várta. Egész élete várakozó gyászba bo­rult. így öregedett meg, amikor nagy betegen, nem sokkal halála előtt az alábbi siratóénekkel bú­csúzott el mindhiába várt fiától: „Drága fiam emlékére/ A háború­ban messze-messze,/ ha elpusz­tult drága gyermekünk/ és azt sem tudjuk, sírja merre van,/ a fájdalomtól zokogunk és sírunk./ De zokogni és sírni nem mindig szabad,/ ezért sokszor befelé hull a könnyünk,/ a szemünk száraz marad,/ csak a szívünkben érez­zük mély fájdalmunkat./ Ezért gondolatban tudom csak/ sírját felkeresni,/ gondolatban tudom csak/ könnyeimmel öntözni./ Emléke el nem hagy,/ szívemben hordozom./ Életem végéig csak siratni/ és gyászolni tudom. Sze­rető édesanyád, Fazekas Elekné, Mezőtúr, 1990. január 10.” Megrázó, hogy egy magyar pa­rasztasszony ennyi idő után a benne felgyülemlett fájdalmat így énekelje ki magából. Mondják, hogy az idő csökkenti a fájdal­mat, gyógyítja a sebeket. Ezek a példák ellentmondanak ennek. A majd’ fél évszázadnyi idő sem volt képes begyógyítani, de még enyhíteni sem a megsebzett mát­ka és anya szívét. Kegyelettel emlékezzünk e na­pon a doni áldozatokra és ketté­tört életű szeretteikre egyaránt! FÜSTÖS JENŐ étkezési hozzájárulás, 13. havi fi­zetés, utazási támogatás stb. — gyakorlatát. Idén a tavalyihoz hasonló ne­hézségekre számítanak, nem gondolják, hogy a recessziónak mielőbb vége lesz, s nem várják a forint gyengülését sem. Miután a Caterpillar — amely cég évi egy- milliárd forintos megrendelője volt a herényi vállalatnak — Szentpéterváron felépült gyárába telepítette át az alkatrészgyártást, új megrendelő után kellett nézni. Úgy tűnik, egy másik világkon­szern, az Atlas jelenik meg Be- rényben. Az általuk rendelt alkatrész mennyisége azonban még nem közelíti meg az elődét. Minden nehézség ellenére idén a tavalyi­hoz hasonló nagyságrendű bevé­telre számítanak. KIHŰLTEK. Két férfi halt meg kihűlés következtében a hét vé­gén Bács-Kiskunban. Mindkét áldozatot, a 67 éves kiskunmaj- sai és az 51 éves szakmári férfit saját lakásáról szállították kór­házba, ám egy-két óra múlva életüket vesztették. |mtd ■ Szolnok Tizennyolc tagú lett az FKGP Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei elnöksége, két jelölt kö­zül elnökké elsöprő többség­gel azt a Kovács István Józse­fet választották, akit a Tor- gyán-iéle vezetés 2001 nyarán kizárt a pártból. Minden kistérség képviselője he­lyet kapott az FKGP megújult me­gyei vezetésében. A szombati nagyválasztmányi ülésen a párt- főtitkári teendőkkel Balogh Fe­rencet, a tizennyolc fős elnökség munkájának irányításával pedig Kovács István Józsefet bízta meg. A politikus korábban, 2001-ben már betöltötte az elnöki posztot, ám akkor - mert szembefordult Torgyán Józseffel - előbb felfüg­gesztették, majd kizárták a párt­ból. Kovács István József az FKGP megyei tagságának létszá­mát firtató újságírói kérdésre konkrét számot nem mondott, de vélekedése szerint e tekintetben az MSZP után a második hely az övék. A nagyválasztmányi ülést kö­vetően Réthy Miklós, a párt or­szágos elnöke elmondta: a követ­kező hetekben minden megyei szervezetnél megtörténik a tiszt­újítás, és április közepéig meg­tartják az országos nagyválaszt­mányt is, ahol új pártalkotmányt fogadnak el, és újjáalakul az el­nökség is. Kitért arra, hogy a pártban mindenkinek helye van, aki jó szívvel akar a kisgazdákért dolgozni, de az egyéni ambíció­kat a Kisgazdapárt kárára a jövő­ben nem lehet növesztem. tj Segítő alapítványok Karcag A karcagi önkormányzat ala­pításában több olyan alapít­vány működik, amely a kul­túra támogatását és a tehetsé­ges alkotók, diákok felkarolá­sát tűzte célul. A teljesség igénye nélkül néhány alapítvány tavalyi munkájáról: a Kováts Mihály Alapítvány az amerikai—magyar kapcsolatok helyi kialakítását is célul tűzte, valamint kulturális és sportren­dezvényeket szervez a diákok­nak. A Kántor Sándor Közalapít­vány a tehetséges hazai és külföl­di fazekasok segítését is célul tűzte. A Varga József Nyelvtanu­lásért Alapítvány immár tizenkét éve támogatja a szorgalmas és te­hetséges középiskolások idegen- nyelv-tanulását. A sikeres pályá­zók 3-7000 forint közötti össze­geket vehettek át az elmúlt tanév­ben is nyelvkönyvekre, nyelv­vizsgadíjakra. A Karcag Testvérvárosaiért Közalapítvány a négy testvérvá­ros közötti kapcsolat ápolására, a tudományos kutatások, a kiad­ványok támogatására törekszik. Tavaly a székelykeresztúri római katolikus templom orgonájának felújítását támogatta 150 ezer fo­rinttal, valamint három számító­gépet adott az erdélyi testvérvá­rosnak. Kultúránk is közös (Folytatás az 1. oldalról) A Pedagógiai Díjat Botka Lajos- né polgármestertől Kovács Libór nyugalmazott iskolaigazgató, Nagy Imréné, az Egészségügyi és Szociális Szakközép- és Szakis­kola igazgatója, Rózsavári Lász­ló, a Városi Kollégium 5-ös szá­mú tagintézményének vezetőhe­lyettese, Szép Ferencné, a Varga Katalin Gimnázium tanára és Tombor Józsefné, az I. Számú Óvodai Igazgatóság tagóvoda-ve­zetője vette át. A Kulturális Díj Kaposvári Gyula Emlékére kitüntetést eb­ben az évben Czibulás Péter szín­művész és dr. Csikász Sándor, a Kodály Kórus Egyesület volt el­nöke kapta meg. A Dr. Laki Kálmán Díjat dr. Krasznai Géza, a Hetényi Géza Kórház osztályvezető főorvosa vette át. Arany Katedra Emlékplaket­tet kapott Pogány Józsefné Rácz Zsuzsanna művésztanár. Bejelentették, hogy A Magyar Kultúra Lovagja címet megkapta Buday Péter karnagy, Apáczai Csere János Díjban részesült Csilléi Béla, a Hegedűs T. András Szakiskola, Középiskola és Kollé­gium igazgatója, Arany Katedra Díjat kapott Botka Lajosné pol­gármester, a Varga Katalin Gim­názium volt igazgatója. Az ünnepség további részében a Liszt Ferenc Kamarazenekar Bartók Divertimentóját és Liszt- Wolfll. Magyar rapszódiáját adta elő. A meghívottakat fogadáson látták vendégül a városháza dísz­termében, ahol Radócz Zoltán al­polgármester pohárköszöntőt mondott a kitüntetettek tisztele­tére, hangsúlyozva, hogy olyan embereket ünnepiünk, akik a kultúra szolgálatával egész életre szóló feladatot vállaltak. Minden megbecsülést megérdemelnek, akik kulturális értéket teremte­nek, és azok is, akik továbbadják ezeket az értékeket. ÚJ KAPITÁNYSÁG. Az ország egyik legkorszerűbb rendőrkapitánysága épült fel Kunszentmárton- ban. Az átköltözés előtti utolsó munkálatokat végzik a szakemberek a napokban. fotó: csabai istván i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom