Új Néplap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-03 / 281. szám

ÜHH 2002. December 3., kedd TÜKÖR 5. OLDAL ________Röviden________ AJ ÁNDÉKOK. Tiszaszentim- re önkormányzata minden gyereknek és idős embernek biztosít ajándékokat. Decem­ber 17-én nemcsak a községi művészeti csoportok, óvodá­sok és iskolások kedvesked­nek műsorral a nyugdíjasok­nak, hanem egyenként 1000- 1000 forintos ajándékcsomag­gal az önkormányzat is. Rá egy napra avatják fel az idő­sek otthona épületszárnyát, valamint az új konyhát. A gye­rekekhez a december 19-ei fe­nyőünnepen érkezik a Miku­lás, puttonyában egyenként 600-600 forintos ajándékcso­maggal. PM BETLEHEMI CSILLAG. Ka rácsonyi kiállítást rendeznek azokból a természetes anyagok felhasználásával készült alko­tásokból, amelyeket a török­szentmiklósi városi művelődé­si központba december 9-ig beküldenek az alkotók. Pályáz­ni több témakörből lehet: kará­csonyfadísz, kopogtató és ab­lakdísz, adventi koszorú és betlehem. Az eredményhirde­tés december 22-én a karácso­nyi hangverseny előtt lesz, a kiállítás pedig december 14-től 22-ig látható a VMK pódium- termében. MG „A KOR FALÁRA”. Másfél órás táncszínházi produkció színpadra vitelének munkáit kezdte meg nemrégiben a Jászság Népi Együttes. A Csík zenekar „A kor falára” cím­mel megjelent hanganyagá­hoz készítenek koreográfiá­kat a jászberényiek ország­szerte ismert néptáncos szak­emberekkel. A darab rende­zője, szerkesztője Szűcs Gá­bor, a népi együttes művésze­ti vezetője. Koreográfusként működik az Állami Népi Együttes részéről Mihályi Gá­bor, akinek nevéhez a Naple­genda című táncjáték megál­modása, megvalósítása is kö­tődik. Rajtuk kívül koreográ­fusként közreműködik a lét­rehozásban Szilágyi Zsolt, Hortobágyi Gyöngyvér, Éusai Norbert, a Jászság Népi Együttes részéről pedig Ka­csán László. A darab közpon­ti gondolata, hogy napjaink embere hogyan fordít hátat a régi értékrendnek, bcs SZAKKÖRÖK. A karcagi Dé­ryné Művelődési Központban nemcsak a gyerekekre, hanem a felnőttekre is gondoltak, ezért nekik is szerveztek szakkörö­ket. így például nagyon népsze­rű a foltvarró klub, de az érdek­lődők több klub foglalkozásai­ból is választhatnak, de Stíluskérdés A szolnoki önkormányzat első rendes ülésén még nem derült ki, hogy milyen stílust követnek majd a többséggel rendelkező szocialisták — vélte Fodor György frakcióvezető. Az SZDSZ-es poli­tikusokban azonban vegyes ér­zelmeket keltett az ülés. A me­gyei és város együttműködése kapcsán megfogalmazott javas­lataikat - az ülést megelőző egyeztetésen elhangzottak elle­nére — nem fogadták el. Erdei Pé­ter az idegenforgalmi bizottság elnökeként viszont örömmel üd­vözölte, hogy a testület mind a négy javaslatát jövőre napirend­re tűzi a közgyűlés. A távhőszolgáltatásról szóló rendelet módosítása kapcsán az szabaddemokrata politikusok arra hívták fel a figyelmet, hogy az egyedi mérés bevezetése mellett szükség volna az épüle­tek fűtési rendszerének felújítá­sára, a nyílászárók és a házak szigetelésére. Ez azonban csak állami támogatással lehetséges. _________ TJ M E G Y E I KOLBÁSZTÖLTÉS. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekotthon szolnoki, Avar úti lakásotthonának kertjében a napokban jó hangulatú disznóvágáson segédkeztek a bentlakó gyermekek. A 120 kilós hússer­tést a szászbereki Pomázi János ajánlotta fel az otthon lakóinak, Tóth Károly és Bognár Ferenc pedig a hen- tesmunkát végezték el. Képünkön a gyermekek és a nevelők együtt tevékenykednek._______fotó: bugánv Üt emezett címzett támogatás 2006-ra elkészül a szennyvízközmű-beruházás JÁSZSÁG Először a kistérség legna­gyobb lélekszámú települé­seinek szennyvízfejlesztési programját támogatja a kor­mány. Az első körben 2003- as indítással a jászberényi, jászárokszállási, jászapáti (utóbbihoz kapcsolódva a jászszentandrási, illetve a jászkiséri) szennyvízközmű­fejlesztési elképzelésekhez címzett támogatásként 3,9 milliárd forinttal járul hozzá a kabinet. Az önkormányzati közlönyben megjelölt öt település képviselői­vel szerdán a Belügyminisztérium önkormányzati gazdasági főosztá­lyán egyeztetnek — tudtuk meg Vérségi László térségmenedzser­től. Az öt településnek február 12- ig kell elkészítenie beruházási igénybejelentését, majd ez alapján a parlament szavaz a kérdésről. A Felső-Jászság országgyűlési képvi­selője, dr. Gedei József ér­deklődésünkre elmondta, hogy a támogatás összege 3,9 milliárd fo­rint lesz. Az EU ISPA-programjához 14 jászsági település nyújtotta be fej­lesztési pályázatát, amely összér­téke közel 15 milliárd forint volt. A kormányváltást követően a ka­binet 8,5 milliárd forintos támoga­tást helyezett kilátásba a Jászság­nak. Ezt az önkormányzati vá­lasztási kampány idején dr. Szeke­res Imre, a Miniszterelnöki Hiva­tal politikai államtitkára sajtótájé­koztatóján jelentette be. Miután az önkormányzati közlönyből most nyilvánvalóvá vált a támoga­tottak köre, az első körből kima­radt kilenc település vezetője azonnal egyeztetéseket kezdett a továbblépés lehetőségeiről. Dr. Szekeres Imre lapunknak elmondta, hogy annak idején a sajtótájékoztatón sem arra gon­dolt, hogy az érintett települések­nél a beruházás teljes összegét je­lentő nyolcmilliárdos összeget megítéli a kormány, a címzett tá­mogatás ennek a felére adhat fede­zetet. Az eredeti, ISPA-pályázat- ban sem egységes szennyvízcsa­torna-rendszerről, hanem hat tele­püléscsoportról volt szó. Az első körben most a három legnagyobb lélekszámot képviselő pályázatot vették ki, s irányozták elő közel négymilliárd forintos támogatásu­kat. A fennmaradó összegre más alapokhoz kell majd pályázniuk a városoknak. A címzett támogatás második ütemébe a kisebb telepü­lések egy része kerül majd be, a 2000-nél kevesebb lélekszámú községeknek pedig 2004-től lehe­tősége lesz arra, hogy külön, úgy­nevezett biológiai szennyvíztisztí­tó megépítésére pályázzanak. Az államtitkár leszögezte, hogy az EU elvárásai és Magyarország vállalá­sa szerint pedig a szennyvízköz­műveknek 2006-ra mindenképp el kell készülniük. banka csaba SEGÍTSÉG A DÖN­TÉSHEZ. Összesen hu­szonegy kiállító érkezett a Déryné Művelődési Központba a IV. karcagi térségi középiskolák börzéjére. A három nap alatt számos középisko­la, felsőoktatási intéz­mény és felnőttképző in­tézet kínálatával ismer­kedhetnek meg a diákok és szüleik. A rendezvény célja az volt, hogy segít­se a fiatalok pályaválasz­tását. DE Aláírásgyűjtés az otthonért Mezőtúr Aláírásgyűjtésbe kezdtek nemrégiben a Kertváros nyugdíjasai egy idősek nap­közi otthonának építése ér­dekében. A kezdeményezést a helyi önkormányzat is megvitatta, ám források hí­ján csupán a szándék elvi támogatásról döntöttek a képviselők. Az elképzelést a közelmúltban Kovács Mihály, a városrész ön- kormányzati képviselője terjesz­tette a helyi képviselő-testület elé, miután a Kertváros lakói alá­írásgyűjtést kezdeményeztek egy nyugdíjasklub létrehozása érdekében - tájékoztatta lapun­kat a jegyző. Dr. Németh Pál ér­deklődésünkre válaszolva el­mondta: összesen 186, a kör­nyékben élő idős ember támo­gatta aláírásával a felvetést, amely ezek után az önkormány­zat soron következő ülésének napirendjén is szerepelt. Az új gondozási központ kialakításá­nak lehetséges megoldásai szo­katlanul megosztották Mezőtúr vezetőit. A hosszúra nyúlt, pa­rázs vita után azonban az előter­jesztést módosítva, salamoni döntést hoztak. Határozatukban ugyanis nem csak új ingatlan építését, de a tervezett funkció­nak megfelelő vagy erre a célra átalakítható épület megvásárlá­sát is támogatták. BUGÁNY KÚTBEMUTATÓ. A kockaházak között az elmúlt évtizedek közki­folyóiból és tótágasaiból látható bemutató Túrkevén. Az élénk színű szerkezetek oldják a lakóépületek szürkeségét, fotó: mészáros jános Kétszer fordult a betörő Polgárőröknek tűntek fel a különös járókelők Tiszazug Remekeltek a hét végén a polgárőrök Tiszakürtön és Cibakházán. Jelzéseik alap­ján sikerült a rendőröknek több bűncselekményt felde­ríteniük. A kunszentmárto­ni rendőrkapitány, Szakács László alezredes köszönetét mondott az érintett egyesü­letek vezetőinek. A tiszakürti polgárőrök érdeklő­dését egy kerékpárt toló fiatalem­ber keltette fel pénteken éjjel. El­sősorban a jármű rakományát, egy színes televíziót és egy rádiót találták különösnek. A polgár­őrök próbáltak szóba elegyedni az illetővel, ám nem sok sikerrel jártak. A további kérdéseket csakhamar a Kunszentmártoni Rendőrkapitányság nyomozói tették fel a polgárőrök által visz- szatartott, titokzatos éjszakai fu­varosnak. A 28 éves fiatalember bevallotta, a tévét és a rádiót is egy cserkeszőlői hétvégi házból lopta. Később még hét másik be­törést is beismert a nyomozók­nak, amiket Tiszaugon, Tisza­kürtön és Cserkeszőlőben köve­tett el. A mostani esettel kapcso­latban azt is elmondta, amikor a polgárőrök elkapták, már a má­sodik fordulóval ballagott haza. Egyszerre ugyanis nem tudott mindent elvinni. A lakásán tar­tott házkutatás során több bizo­nyítékot is találtak a rendőrök. A cibaki polgárőröknek egy külön­leges stílusban közlekedő moto­ros tűnt fel szombaton éjjel a Ci­bakháza és Nagyrév közötti úton. A 27 éves botcsinálta kaszkadőr elesett, majd felkelt a jobb napo­kat látott MZ-vel. Szerencsére a rendőröknek még sikerült ideje­korán gondjaikba venniük a fia­talembert, akiről kiderült, hogy nemcsak ittas, hanem a járművet is elkötötte valahonnan, így sem neki, sem más közlekedőnek nem esett baja. A lopott motort is visszakaphatta gazdája. h. oy. Borúsnak látják gyermekük jövőjét A Magyar Tudományos Akadémia Szolnoki Társadalomku­tató Osztálya a közelmúltban kérdőíves kutatást végzett a lehetséges munkavállalási stratégiákról, a foglalkoztatott­ság emelésének lehetőségeiről a munkanélküliek körében. A kutatás területe érintette Tiszafüredet is. Lapunknak Szarvák Tibor szociológus nyilatkozott a felmérésről. Tiszafüred és térsége A kérdezettek a munkanélküliség előtt átlagosan 50 hónapot dol­goztak. A 36 évnél idősebb mun­kavállalókat átlagosan 72 hónap utolsó munkahelyen töltött idő jellemzi, a fiatal korosztályt pedig 26 hónap. Az iskolai tanulmá­nyok befejezését követő idősza­kot tekintve, a gyerekek jövőjét a szülők meglehetősen borúsan íté­lik meg. A válaszokból kitűnik, hogy gyerekeik számára leginkább eg­zisztenciális nehézségeket jósol­nak a szülők. Jelentős azok ará­nya is, akik úgy vélik, hogy gyer­mekük a végzést követően elköl­tözik a kistérség településeiről. Az egzisztenciálisan és pszi­chésen egyaránt megterhelő mun­kanélküli lét átlagosan 28. hónap­ja tartott a felmérés idején. A vá­laszadók közel fele korábban is volt munkanélküli. Ez a társadal­mi csoport 8 általánost vagy szak­munkásképzőt végzett. Közöttük nagyobb arányban találjuk meg a középkorosztályhoz tartozó férfi­akat. Azok, akik már nem az első munkanélküli státusukat „töltik”, többnyire túl vannak már mini­mum két munkanélküli állapoton. A válaszadók egyötöde nem bí­zik abban, hogy talál állást, közel egynegyedük pedig azt vallja, hogy a munkaügyi központ vagy az önkormányzat úgyis ad vala­mit. A válaszadók többsége átlago­san 3-9 alkalommal járt már mun­kaadónál állást keres­ni. Ezek az „új” utak főleg a rokoni, baráti kapcsolatok mozgósí­tását, saját álláshirde­tés feladását és figyelé­sét jelentik. Azok a válaszadók, akiknek már volt köz­vetlen élményük a ki- közvetítésükről, legin­kább azt mondták, hogy mire ők jelentkeztek a munkaadónál, már be volt töltve az állás. A munka­adói elutasítás egyéni megítélése között gyakran említett okok még a magas bérigény és az ismeret­ség hiánya. A munkavállalók leginkább a rossz fizetés, a bizonytalan mun­kahely és az egyéni képességek hiánya miatt utasították el az ál­lást. A válaszadók szerint a foglal­koztatás gondjainak megoldásá­ban főleg az államnak, a helyi és a megyei önkormányzatok­nak kellene részt venni , másik csoportként pedig a környék vállalkozói és a multik szerepelnek. A válaszadók szerint a kistérségekben folyó fog­lalkoztatási programok kétharmadát a munka­ügyi központ, egyharma- dát a helyi önkormány­zat, egytizedét pedig civil szerve­zetek rendezték. Átképzésben leginkább a tiszafürediek vettek részt, közülük is leginkább a 35 év alatti, érettségizett és szak­munkás végzettséget szerzettek. Általában egy tanfolyamot vé­geztek el. A válaszadók nem érezték teljes mértékben, hogy a megszerzett szakmára az átkép­zés fel- készítette őket. A szak­munkásképzőt végzett, 36 éves­nél idősebb válaszadók viszont felkészültnek gondolták magu­kat az új szakma megszerzésé­vel. A megkérdezettek szerint az átképzésben az egyik legjelentő­sebb dolog az, hogy új tudást biztosít annak, aki elvégzi a tan­folyamokat. Napjaink egyik legfontosabb új tudását az információs és kom­munikációs eszközök használatá­nak ismerete jelenti. A válaszadók közel fele szerint „nem tudnák használni a számítógépet, mert nem értenek hozzá”. A számító- gépes távmunkára a fiatal válasz­adók között és a tiszafüredi kis­térség településein lenne legin­kább igény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom