Új Néplap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-10 / 287. szám
12. OLDAL 2002. December 10., kedd MOZ A 1 K Njé m eto rszag™^—^ Portugália Idén a magyar bajnokságban a pénteki Kispest-Ferencvá- ros volt a zárótánc, ám határainkon túl még javában zajlanak az események. Európában szinte kivétel nélkül decemberben is játszanak, maximum egy vagy két pihenőt engedélyeznek a labdarúgóknak. Légiósainknak kevés szusszanás jut, összeállításunkban, a teljesség igénye nélkül pillanatképet készítettünk azokról, akik az ünnepek idején még nem a karácsonyfával, hanem egy sorfallal vagy egy szabadrúgással bíbelődnek. A Bundesligában idén még két fordulót rendeznek, majd január végén folytatódnak az események. így az ottaniak éppen időben jönnek le a pályáról, simán marad idejük a bevásárlásra, de még egy kiadós szilveszteri bulira is. Németországi légiósainknak ráadásul van is okuk arra, hogy önfeledten ünnepeljenek. Lisztes Krisztián például hétről hétre kezdőként szerepel a Werder Bremenben, gólpasszokat osztogat, csapata a második helyen a Bayern Münchent sanyargatja. A Hertha két magyarjának, Király Gábornak és Dárdai Pálnak sincs oka elkeseredésre, a berlini együttes ugyan csak a nyolcadik, de mindössze kettő pont választja el az UEFA-kupás pozíciótól. Királyt személyes elismerés is érte, meghívták a Bundesliga légiósválogatottjába. A Cottbus éppen ellentéte a fent említett két csapatnak, a keletnémet együttes az utolsó, a klubnál felszámolták a magyar kompániát, csupán Lőw Zsolt maradt hírmondónak. Magyar id Svédo I M~~ ... Ra boczki Babos Gábor ehelGsabl :o (Breda) Ausztria Lisztes Krisztián (W.Bremen) frLS Dárdai Pál (Hertha) Graz* v‘SalzDurg) KI ausz László (Bregenz) (Hapoel Tel-Avív) j Pisontlstván (Ashdodba)—fel S—'’“’^Izrael Fehér Miklós (Benfica) BuzsákViÁkos (Porto B) VayerGaBor Sebők József (AEL Limasol) A Big Brother mint esti mese A kutató szerint mesehiányos világban élünk Tél a balkonon Az első novemberi fagyokkal eltűnnek ablakainkból a muskátlik, a petúniák. A hideg hónapokban sem kell azonban az üresen árválkodó balkonládákat néznünk: tegyük vonzóvá erkélyünket néhány fagyálló növénnyel! Természetesen elsőként az örökzöldek jöhetnek szóba, azok közül is a lassan növő fajták, mert így tovább díszítik erkélyünket. Válasszunk törpe növésű fenyőket, tujákat, buk- szust. Ültethetünk még borostyánt, madárbirset, tűztövist. Hogy élénk színeket is odavarázsoljunk balkonunkra, vegyünk lila vagy fehér díszkáposztatöve- ket, melyeknek színe a csökkenő hőmérséklettel egyre intenzívebbé válik. Az állandó hidegben a növények virágai megfagynak ugyan, de egész télen megtartják élénk színüket. Csak a tavaszi melegben hervadnak el, és adják át helyüket a tavasz hírnökeinek. Különösebb ápolást nem igényelnek, mind a naposabb, mind az árnyékosabb helyeken jól érzik magukat. Ültetéskor jól öntözzük be a növényeket, és télen se hagyjuk kiszáradni a földjüket. Megóvhatjuk a hidegtől a növényeket, ha kókuszrostból, zsákvászonból készítünk védőréteget a ládák, cserepek köré. FORRÁS: WWW.HOLGYVILAC.hu Mi a jövője az igazi mesének egy olyan világban, ahol már az óvodások is a Big Brot- hert elemzik? Erről beszélgettünk dr. Boldizsár Ildikó mesekutatóval.- A Big Brother-jelenség éppen azt bizonyítja, hogy van igény a mesére — vélekedik a mesekutató. - Én nem úgy gondolok a mesére, mint gyerekműfajra. Azt gondolom, hogy a mese a felnőtteknek szól. Csak elfelejtettük, hogy milyen fontos dolgok vannak a mesében, ami a felnőtteknek szól. Az 1900-as évek végétől kezdődően egyre inkább kiszorul a világunkból a mese. Ám az emberek természetesen nagyon vágynak arra, hogy meséket kapjanak. Ez mind a régi mesehagyomány hiányát jelenü. Az ősi időkben a falu mesemondója mentálhigiénésen rendben tartotta az embereket. A mesemondó a falu pszichiátere volt. Egy-egy mese frissítő hatású volta a lélekre, gyakorlati és élet- vezetési tanácsokat is adott a felnőtteknek. Ahogy ez egyre inkább kiszorult az életből, egyre betegebb lett az emberi lélek, egyre jobban vágyott arra, hogy legyenek ilyen történetek, és akkor szinte megváltásként jöttek a szappanoperák, a valóság- show-k, amiknek persze semmi közük a valósághoz. Más kérdés, hogy ha az óvodások ilyeneket néznek, és ebben élnek, az egyszerűen botrányos és borzasztó nagy baj. Ez a szülők felelőssége.- Kapnak-e még a gyerekek jó meséket? — Nagyon mesehiányos világban élünk. A gyerekek már az iskolába nagy mesehátránnyal érkeznek. Nem nagyon kapnak otthon meséket, és ha kapnak, akkor is többnyire a tévéből ismernek dolgokat, de azoknak meg nem sok közük van az igazi mesékhez. Az óvónőkben még bízom. Nagyon sok óvónő van, aki gondot fordít a mesékre. És a könyvtárosokkal kapcsolatban is nagyon jó tapasztalataim vannak. Nagyon ügyelnek rá, hogy jó meséket adjanak a gyerekeknek.- Meddig kellene feltétlenül kapniuk?- Minden korosztálynak, minden léthelyzetnek, minden betegségnek megvan a maga speciális meseigénye, és ha okosan bánunk ezekkel és jó időben adjuk oda, akkor csodákat tehetünk velünk. Ha nagyon le akarom szűkíteni a dolgot, akkor azt mondom, hogy legalább ötödikes korig kellene a mese. Utána viszont már jól meg kell gondolni, mit akarok a gyereknek megmutatni, mert könnyen kiröhögi az embert, mondván, hogy ő nem óvodás. De vannak olyan gyönyörű mesék, amelyekben a morális tartalom, az etikai igazság annyira erősen hangsúlyozott, hogy lehet vele dolgozni tizennyolc éves korig.- Manapság a legsikeresebb mese a Harry Potter. Ebből a szempontból mi a mese, a meseírás jövője?- A Harry Potter nem mese. Na jó, mesei elemekkel működő ifjúsági regény. Azt gondolom, ez csak jót tesz a mesének, hogy született egy ilyen mű, amelyben nagyon sok mesei elem van. A Harry Potter annyit tudott, hogy a mai gyerekek gondolkodási sebességéhez és gondolkodásmódjához igazított ősi történeteket is. Gyakorlatilag semmi másról nem szól a Harry Potter sem, mint az örök mesei témáról, a jó és a rossz a harcáról. És ez olyan jó, hogy a mai gyerekek erre fogékonyak és ugyanúgy igénylik azt, hogy győzzön a jó a rossz felett, és ugyanúgy végig tudják izgulni ezt a történetet. Nincs elsiratni valónk, inkább örüljünk, hogy ennyire megmozgatja a gyerekeket még mindig ez a nagy dilemma, ami az ősi népmesékben és a Potteriádában is benne van, hogy mi a jóság, mi az összetartás, mi a szolidaritás, mi a szeretet. RÉGIOPRESS HOGYAN KÉSZÍTSÜNK DÉCOUPAGE-T? Micsoda? Fakopács? Nem... A découpage francia szó, eredetileg kivágást, vágást jelent, de egyre gyakrabban használjuk magyarul is. A découpage (ejtsd: dé- kupázs) technikával gyönyörű tárgyakat készíthetünk. Karácsony előtt sokan elővesznek festéket, ollót, ragasztót, és ha mást nem is, néhány üdvözlőlapot maguk készítenek. A kreatívabbak üveget festenek, varrnak, gyöngyöt fűznek... vagy découpage-olnak. A découpage lényege, hogy különféle tárgyakra - cserép, üveg, fa, textil, fém - színes szalvétákból kivágott mintákat ragasztunk egy speciális ragasztólakkal. Hobbiboltokban érdemes rákérdezni, hogy milyen anyaghoz milyen ragasztót ajánlanak. Szalvétát csomagban papírboltban, darabonként hobbiboltokban kapunk. A découpage technikáját a www.holgyvilag.hu képgalériájában tekinthetik meg! _____________________________■ MU ZEÁLIS BÖGRÉK. Közel két évtizede gyűjti az értékes porcelánbögréket és tányérokat a kunhegye- si Czupp Pálné Botos Erzsébet. Családi házuk konyhája már egy kis múzeum. fotó: mészáros Karácsony előtt A fenyődíszítésben is vannak divatirányzatok. Míg tíz éve a minél színesebb, annál jobb elve érvényesült, tavaly az egy színben tartott fák számítottak „trendinek”. A csak piros, csak lila, csak kék vagy csak ezüst karácsonyfák még mindig nagyon kedveltek, de úgy tűnik, idén az arany-piros, ezüst-piros lesz a sláger. Természetesen a fenyőfák öltöztetésében sem kell feltétlenül követni a divatot. A karácsonyfa-díszítés valójában érzelmi kérdés. Szív kell hozzá és sok-sok szeretet. Minden fenyőfa alá tegyünk a fa körméreténél nagyobb, kerek alátétet, így könnyebb ösz- szeszedni a lehullott tűleveleket. Kedves mintákkal nyomott alátéteket lehet vásárolni, de a célnak megfelel egy nagyobb, kör alakú abrosz is. Először a csúcsot tűzzük fel, utána az akasztós díszeket helyezzük el, a fenyő törzsétől az ágak vége felé haladva. A következő az égősor, utána a szaloncukor és egyéb ehető díszek jöhetnek, legvégül a girlandok, lamék és a csillagszórók. Vigyázat! A gyertya gyönyörű a fán, de rendkívül tűzveszélyes. Csillagszórót legföljebb szenteste gyújtsunk a fenyőn. A fa gyorsan kiszárad, és a kis sziporkáktól is lángra kaphat. Az esztendők során összegyűjtött azonos színű díszeket nem könnyű egyszerre lecserélni. így azután mi a piros fenyőfát unjuk, barátaink a lila, ezüst vagy éppen arany díszeket. Cseréljünk! így plusz kiadások nélkül kipróbálhatunk egy más színvilágú fenyőfát, vagy akár minden évben más színű fenyőt állíthatunk. Ha a mennyezetig érő fenyő helyett idén csak méterest állítunk - vagy éppen fordítva - a díszeket is le kell cserélnünk. Ügyelni kell ugyanis az arányokra: a pici fán az apró gömbök, kicsi díszek mutatnak, a nagy fánál ezekkel nem is érdemes próbálkozni. Ugyanígy a hatalmas gömbök fel sem akaszthatók a kis fákra, hiszen a dísz akkor szép, ha nem ül rá az ágakra. Ugyanez a helyzet a girlandokkal. A kis fát agyonnyomják, megfojtják a vastag boák, ezek inkább nagy fára valók. A kis fenyőre vékony Iámét, apró díszeket válasszunk. A karácsonyi hangulat fontos kelléke a tűz fénye, a sok táncoló lángocska. A gyertyákra szép karácsonyi gyűrűket lehet húzni, a mécseseket pedig kerámiaházikóba, fenyőruhába bújtatni. FORRÁS: WWW.HOLGYVILAG.HU Magyarok dicső cselekedetei Akik időben Nyugatra szerződtek, néhány év alatt beleszoktak a kinti ritmusba Hollandiában a Breda három magyarja, Babos Gábor, Fehér Csaba és Pető Tamás is jó évet zárt. A gárda 13 forduló után a hetedik, hét ponttal marad el a harmadik helyezett Feyenoord mögött. Babos eddig valamennyi meccsen védett, Pető sérülés miatt csupán egyszer jutott szóhoz, de őt a nyáron a PSV Eindhoven és a Feyenoord is kis híján elcsábította. Fehérrel mostanság angol csapatok kacérkodnak. Ausztriában Szabics Imre a Sturm Graz legjobb támadójává nőtte ki magát, 19 bajnokin kilenc gólt vágott. Csapattársa, Korsós György is többnyire kezdőként szerepel, a csapat a harmadik helyen áll. Sáfár Szabolcs felépült hosszadalmas sérüléséből, és idén valamennyi meccsen ő állt a Salzburg kapuja előtt, Klausz László pedig Bregenz- ben 18 találkozón négyszer talált az ellen hálójába. Finnországban már szünetel a bajnokság, arrafelé 11 magyar focistát látni hétről hétre. Főképp kapusaink kelendőek arrafelé, Babócsy Ándrás, Bárdi Gábor, Hámori István, Mitring István valamint Tarlósi István is ezen a poszton bizonyít. Svédországba szintén kapust küldtünk, a Norrköping egyese Ra- bóczki Balázs idén 25 meccsen jutott szóhoz. Portugáliában hárman szerepelnek, közülük is Fehér Miklós a legelismertebb, aki 11 forduló alatt kilencszer lépett pályára a Benfica színeiben. Buzsáky Ákos a Porto B-csapatának alkalmazottja, míg az egykori győri Vayer Gábor Santa Clarán „nyaral”. Cipruson Sebők József a király, az AEL Limassol csatára 11 meccsen öt gólt szerzett, és meglehet, hamarosan a görög Olympiakosz Pireuszban folytathatja. Izraelben Halmai Gábor már rangidős, ő lett a Hapoel Tel-Aviv csapatkapitánya, míg Pisont István Ash- dodba tette át a székhelyét, és 10 forduló alatt hatszor lépett pályára. SZABÓ TAMÁS
