Új Néplap, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-10 / 287. szám

12. OLDAL 2002. December 10., kedd MOZ A 1 K Njé m eto rszag™^—^ Portugália Idén a magyar bajnokságban a pénteki Kispest-Ferencvá- ros volt a zárótánc, ám hatá­rainkon túl még javában zaj­lanak az események. Európá­ban szinte kivétel nélkül de­cemberben is játszanak, ma­ximum egy vagy két pihenőt engedélyeznek a labdarúgók­nak. Légiósainknak kevés szusszanás jut, összeállítá­sunkban, a teljesség igénye nélkül pillanatképet készítet­tünk azokról, akik az ünne­pek idején még nem a kará­csonyfával, hanem egy sorfal­lal vagy egy szabadrúgással bíbelődnek. A Bundesligában idén még két fordulót rendeznek, majd január végén folytatódnak az esemé­nyek. így az ottaniak éppen idő­ben jönnek le a pályáról, simán marad idejük a bevásárlásra, de még egy kiadós szilveszteri buli­ra is. Németországi légiósaink­nak ráadásul van is okuk arra, hogy önfeledten ünnepeljenek. Lisztes Krisztián például hétről hétre kezdőként szerepel a Wer­der Bremenben, gólpasszokat osztogat, csapata a második he­lyen a Bayern Münchent sanyar­gatja. A Hertha két magyarjá­nak, Király Gábornak és Dárdai Pálnak sincs oka elkeseredésre, a berlini együttes ugyan csak a nyolcadik, de mindössze kettő pont választja el az UEFA-kupás pozíciótól. Királyt személyes el­ismerés is érte, meghívták a Bundesliga légiósválogatottjába. A Cottbus éppen ellentéte a fent említett két csapatnak, a kelet­német együttes az utolsó, a klubnál felszámolták a magyar kompániát, csupán Lőw Zsolt maradt hírmondónak. Magyar id Svédo I M~~ ... Ra boczki Babos Gábor ehelGsabl :o (Breda) Ausztria Lisztes Krisztián (W.Bremen) frLS Dárdai Pál (Hertha) Graz* v‘SalzDurg) KI ausz László (Bregenz) (Hapoel Tel-Avív) j Pisontlstván (Ashdodba)—fel S—'’“’^Izrael Fehér Miklós (Benfica) BuzsákViÁkos (Porto B) VayerGaBor Sebők József (AEL Limasol) A Big Brother mint esti mese A kutató szerint mesehiányos világban élünk Tél a balkonon Az első novemberi fagyokkal el­tűnnek ablakainkból a muskát­lik, a petúniák. A hideg hónapok­ban sem kell azonban az üresen árválkodó balkonládákat néz­nünk: tegyük vonzóvá erkélyün­ket néhány fagyálló növénnyel! Természetesen elsőként az örökzöldek jöhetnek szóba, azok közül is a lassan növő faj­ták, mert így tovább díszítik er­kélyünket. Válasszunk törpe nö­vésű fenyőket, tujákat, buk- szust. Ültethetünk még boros­tyánt, madárbirset, tűztövist. Hogy élénk színeket is odavará­zsoljunk balkonunkra, vegyünk lila vagy fehér díszkáposztatöve- ket, melyeknek színe a csökkenő hőmérséklettel egyre intenzíveb­bé válik. Az állandó hidegben a növények virágai megfagynak ugyan, de egész télen megtartják élénk színüket. Csak a tavaszi melegben her­vadnak el, és adják át helyüket a tavasz hírnökeinek. Különösebb ápolást nem igényelnek, mind a naposabb, mind az árnyékosabb helyeken jól érzik magukat. Ül­tetéskor jól öntözzük be a növé­nyeket, és télen se hagyjuk ki­száradni a földjüket. Megóvhatjuk a hidegtől a nö­vényeket, ha kókuszrostból, zsákvászonból készítünk védő­réteget a ládák, cserepek köré. FORRÁS: WWW.HOLGYVILAC.hu Mi a jövője az igazi mesének egy olyan vi­lágban, ahol már az óvodások is a Big Brot- hert elemzik? Erről beszélgettünk dr. Boldi­zsár Ildikó mesekutatóval.- A Big Brother-jelenség éppen azt bizonyítja, hogy van igény a mesére — vélekedik a mesekuta­tó. - Én nem úgy gondolok a mesére, mint gyerek­műfajra. Azt gondolom, hogy a mese a felnőttek­nek szól. Csak elfelejtettük, hogy milyen fontos dolgok vannak a mesében, ami a felnőtteknek szól. Az 1900-as évek végétől kezdődően egyre inkább kiszorul a világunkból a mese. Ám az emberek ter­mészetesen nagyon vágynak arra, hogy meséket kapjanak. Ez mind a régi mesehagyomány hiányát jelenü. Az ősi időkben a falu mesemondója men­tálhigiénésen rendben tartotta az embereket. A mesemondó a falu pszichiátere volt. Egy-egy me­se frissítő hatású volta a lélekre, gyakorlati és élet- vezetési tanácsokat is adott a felnőtteknek. Ahogy ez egyre inkább kiszorult az életből, egyre bete­gebb lett az emberi lélek, egyre jobban vágyott ar­ra, hogy legyenek ilyen történetek, és akkor szinte megváltásként jöttek a szappanoperák, a valóság- show-k, amiknek persze semmi közük a valóság­hoz. Más kérdés, hogy ha az óvodások ilyeneket néznek, és ebben élnek, az egyszerűen botrányos és borzasztó nagy baj. Ez a szülők felelőssége.- Kapnak-e még a gyerekek jó meséket? — Nagyon mesehiányos világban élünk. A gye­rekek már az iskolába nagy mesehátránnyal ér­keznek. Nem nagyon kapnak otthon meséket, és ha kapnak, akkor is többnyire a tévéből ismer­nek dolgokat, de azoknak meg nem sok közük van az igazi mesékhez. Az óvónőkben még bí­zom. Nagyon sok óvónő van, aki gondot fordít a mesékre. És a könyvtárosokkal kapcsolatban is nagyon jó tapasztalataim vannak. Nagyon ügyelnek rá, hogy jó meséket adjanak a gyere­keknek.- Meddig kellene feltétlenül kapniuk?- Minden korosztálynak, minden léthelyzet­nek, minden betegségnek megvan a maga spe­ciális meseigénye, és ha okosan bánunk ezekkel és jó időben adjuk oda, akkor csodákat tehetünk velünk. Ha nagyon le akarom szűkíteni a dolgot, akkor azt mondom, hogy legalább ötödikes ko­rig kellene a mese. Utána viszont már jól meg kell gondolni, mit akarok a gyereknek megmu­tatni, mert könnyen kiröhögi az embert, mond­ván, hogy ő nem óvodás. De vannak olyan gyö­nyörű mesék, amelyekben a morális tartalom, az etikai igazság annyira erősen hangsúlyozott, hogy lehet vele dolgozni tizennyolc éves korig.- Manapság a legsikeresebb mese a Harry Pot­ter. Ebből a szempontból mi a mese, a meseírás jövője?- A Harry Potter nem mese. Na jó, mesei ele­mekkel működő ifjúsági regény. Azt gondolom, ez csak jót tesz a mesének, hogy született egy ilyen mű, amelyben nagyon sok mesei elem van. A Harry Potter annyit tudott, hogy a mai gyere­kek gondolkodási sebességéhez és gondolko­dásmódjához igazított ősi történeteket is. Gya­korlatilag semmi másról nem szól a Harry Potter sem, mint az örök mesei témáról, a jó és a rossz a harcáról. És ez olyan jó, hogy a mai gyerekek erre fogékonyak és ugyanúgy igénylik azt, hogy győzzön a jó a rossz felett, és ugyanúgy végig tudják izgulni ezt a történetet. Nincs elsiratni va­lónk, inkább örüljünk, hogy ennyire megmoz­gatja a gyerekeket még mindig ez a nagy dilem­ma, ami az ősi népmesékben és a Potteriádában is benne van, hogy mi a jóság, mi az összetar­tás, mi a szolidaritás, mi a szeretet. RÉGIOPRESS HOGYAN KÉSZÍTSÜNK DÉCOUPAGE-T? Micsoda? Fakopács? Nem... A découpage francia szó, eredetileg kivágást, vágást jelent, de egyre gyakrabban használjuk magyarul is. A découpage (ejtsd: dé- kupázs) technikával gyönyörű tárgyakat készíthetünk. Karácsony előtt sokan elővesznek festéket, ol­lót, ragasztót, és ha mást nem is, néhány üdvözlőlapot maguk készítenek. A kreatívabbak üveget fes­tenek, varrnak, gyöngyöt fűznek... vagy découpage-olnak. A découpage lényege, hogy különféle tár­gyakra - cserép, üveg, fa, textil, fém - színes szalvétákból kivágott mintákat ragasztunk egy speciá­lis ragasztólakkal. Hobbiboltokban érdemes rákérdezni, hogy milyen anyaghoz milyen ragasztót ajánlanak. Szalvétát csomagban papírboltban, darabonként hobbiboltokban kapunk. A découpage technikáját a www.holgyvilag.hu képgalériájában tekinthetik meg! _____________________________■ MU ZEÁLIS BÖGRÉK. Közel két évtizede gyűjti az értékes porcelánbögréket és tányérokat a kunhegye- si Czupp Pálné Botos Erzsébet. Családi házuk konyhája már egy kis múzeum. fotó: mészáros Karácsony előtt A fenyődíszítésben is van­nak divatirányzatok. Míg tíz éve a minél színesebb, annál jobb elve érvénye­sült, tavaly az egy színben tartott fák számítottak „trendinek”. A csak piros, csak lila, csak kék vagy csak ezüst karácsonyfák még mindig nagyon kedvel­tek, de úgy tűnik, idén az arany-piros, ezüst-piros lesz a sláger. Természetesen a fenyőfák öl­töztetésében sem kell feltétle­nül követni a divatot. A kará­csonyfa-díszítés valójában ér­zelmi kérdés. Szív kell hozzá és sok-sok szeretet. Minden fenyőfa alá tegyünk a fa körméreténél nagyobb, ke­rek alátétet, így könnyebb ösz- szeszedni a lehullott tűlevele­ket. Kedves mintákkal nyo­mott alátéteket lehet vásárolni, de a célnak megfelel egy na­gyobb, kör alakú abrosz is. Először a csúcsot tűzzük fel, utána az akasztós díszeket he­lyezzük el, a fenyő törzsétől az ágak vége felé haladva. A kö­vetkező az égősor, utána a sza­loncukor és egyéb ehető dí­szek jöhetnek, legvégül a gir­landok, lamék és a csillagszó­rók. Vigyázat! A gyertya gyö­nyörű a fán, de rendkívül tűz­veszélyes. Csillagszórót legföl­jebb szenteste gyújtsunk a fe­nyőn. A fa gyorsan kiszárad, és a kis sziporkáktól is lángra kaphat. Az esztendők során össze­gyűjtött azonos színű díszeket nem könnyű egyszerre lecse­rélni. így azután mi a piros fe­nyőfát unjuk, barátaink a lila, ezüst vagy éppen arany dísze­ket. Cseréljünk! így plusz ki­adások nélkül kipróbálhatunk egy más színvilágú fenyőfát, vagy akár minden évben más színű fenyőt állíthatunk. Ha a mennyezetig érő fenyő helyett idén csak méterest állí­tunk - vagy éppen fordítva - a díszeket is le kell cserélnünk. Ügyelni kell ugyanis az ará­nyokra: a pici fán az apró göm­bök, kicsi díszek mutatnak, a nagy fánál ezekkel nem is érde­mes próbálkozni. Ugyanígy a hatalmas gömbök fel sem akaszthatók a kis fákra, hiszen a dísz akkor szép, ha nem ül rá az ágakra. Ugyanez a helyzet a girlandokkal. A kis fát agyon­nyomják, megfojtják a vastag boák, ezek inkább nagy fára valók. A kis fenyőre vékony Iá­mét, apró díszeket válasszunk. A karácsonyi hangulat fontos kelléke a tűz fénye, a sok tán­coló lángocska. A gyertyákra szép karácsonyi gyűrűket lehet húzni, a mécseseket pedig ke­rámiaházikóba, fenyőruhába bújtatni. FORRÁS: WWW.HOLGYVILAG.HU Magyarok dicső cselekedetei Akik időben Nyugatra szerződtek, néhány év alatt beleszoktak a kinti ritmusba Hollandiában a Breda három magyar­ja, Babos Gábor, Fehér Csaba és Pető Tamás is jó évet zárt. A gárda 13 fordu­ló után a hetedik, hét ponttal marad el a harmadik helyezett Feyenoord mö­gött. Babos eddig valamennyi meccsen védett, Pető sérülés miatt csupán egy­szer jutott szóhoz, de őt a nyáron a PSV Eindhoven és a Feyenoord is kis híján elcsábította. Fehérrel mostanság angol csapatok kacérkodnak. Ausztriában Szabics Imre a Sturm Graz legjobb támadójává nőtte ki ma­gát, 19 bajnokin kilenc gólt vágott. Csa­pattársa, Korsós György is többnyire kezdőként szerepel, a csapat a harma­dik helyen áll. Sáfár Szabolcs felépült hosszadalmas sérüléséből, és idén vala­mennyi meccsen ő állt a Salzburg kapu­ja előtt, Klausz László pedig Bregenz- ben 18 találkozón négyszer talált az el­len hálójába. Finnországban már szünetel a baj­nokság, arrafelé 11 magyar focistát lát­ni hétről hétre. Főképp kapusaink ke­lendőek arrafelé, Babócsy Ándrás, Bár­di Gábor, Hámori István, Mitring István valamint Tarlósi István is ezen a posz­ton bizonyít. Svédországba szintén ka­pust küldtünk, a Norrköping egyese Ra- bóczki Balázs idén 25 meccsen jutott szóhoz. Portugáliában hárman szerepelnek, közülük is Fehér Miklós a legelismer­tebb, aki 11 forduló alatt kilencszer lé­pett pályára a Benfica színeiben. Buzsáky Ákos a Porto B-csapatának alkalmazottja, míg az egykori győri Vayer Gábor Santa Clarán „nyaral”. Cipruson Sebők József a király, az AEL Limassol csatára 11 meccsen öt gólt szerzett, és meglehet, hamarosan a görög Olympiakosz Pireuszban folytat­hatja. Izraelben Halmai Gábor már rangidős, ő lett a Hapoel Tel-Aviv csa­patkapitánya, míg Pisont István Ash- dodba tette át a székhelyét, és 10 fordu­ló alatt hatszor lépett pályára. SZABÓ TAMÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom