Jászkun Krónika, 2002. október (10. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-30 / 253. szám

„Szent és üdvösséges d

JE

Közéleti nyughelyek a szolnoki Körösi úti temetőben

Szolnok városmagja egykor a Tisza és a Zagyva találkozásánál volt. Itt épült az első ispánsági templom, a mai Vártemplom elődje.

Őseink sokáig a templomok körül, a „cinterem”-ben temetkeztek, Vártemplomunk körül mégis kevés temetkezésre utaló jelet találtak.

A többi adat már mind a város terjeszkedésének fő irányába, nyugatra mutat. Az 1552. évi török ostromot ábrázoló Sib- macher-metszet a' mai Tisza Szálló helyén is templomot ábrázol.

A szálló építésekor XII-XIII. századból való körmeneti keresztet, illetve keletek sírokat tártak fel a régészek. A török kiűzése után német katonák laktak a városban. Ők a katonaváros északi szélén, a mai Móra Ferenc utca környékén helyezték nyugovóra halottaikat.

Az Eötvös tér közelében állt a Szolnokon élő görögök kápolnája, melyet elhunytjaik nyughelye övezett.

Chiovini Ferenc festőművész (Besenyszög, 1899. nov. 16 —Szolnok, 1981. dec. 9.) A Mun- kácsy-díjas (1966), érdemes művész (1974) 1927-től haláláig a Szolnoki Művésztelep tagja volt. Festészete az alföldi piktúrához, a szolnoki tájképfestő iskola legjobb hagyományaihoz kapcsolódik. Nevezetes az Aba Novák Vilmossal festett jászszentandrási templomfreskója. Kevéssé ismert, hogy ő készítette a szolnoki temetői templom falképeit

Verseghy Ferenc költő, nyelvész (Szolnok, 1757. ápr. 3.—Pest, 1822. dec. 15.) Szolnok város leghíresebb szülötte. Nevét út, gimnázium, könyvtár, nyomda viseli. Anyanyelvűnk ápolásának jelentős tényezője a róla elnevezett nyelvművelő verseny. A költő, nyelvész, esztéta - a Marseillaise első magyar fordítója - hamvait 1931-ben hozták haza Budapestről

A katolikus temető története

A mai sírkert megnyitása idejének megállapításához eddig csak Somogyi Ignác kéziratának egy részlete áll rendelkezésünkre. A városi jegyzőköny 1786. augusztus 5-iki sorait így foglalja össze Somogyi: „Az mostani temetőhely, mely még 1760-ban állíttatott fel, annyira megtelvén, hogy a mosta, 7% , ■

;

:~5#f $ "fSzathmáry György költő (Szolnok, 1928—Újszász, 1990. júl. 25.) 1995-ben posztumusz Hazáért Érdemkeresztet, 1997-ben az 1945 és 1956 között tanúsított helytállásáért s a nemzeti ellenállásban való részvételért „A Szabad Magyarországért Érdemkereszt A Nemzeti Szalagon” kitüntetést adományoztak számára. 1998-ban jelent meg Sejtések könyve című vers- és műfordításkötete

A Szentháromság (1950-ig ferences) templom mellett, a Belvárosi Általános Iskola helyén is sírkert volt 1770-ig, amikor a Mária Terézia által előírt törvény szabályozta, hogy településeken belül nem állhat temető. Ekkor már egy évtizede temetkeztek a ma Gábor Áron nevét viselő téren is.

Hiába szállnak árnyak, álmok. évek... ,KÓSA ™OLY KUTATÁSÁBÓL

...Emlékük, mint lámpafény az estben. És A megyei könyvtár gyűjteményéből

Kitündököl és ragyog egyre szebben... j M j|

______________________________VÁLOGATTUNK.)

..

.Szemünkben tükrözik tekintetük még,

S a boldog órák drága, tiszta üdvét Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt,

És élnek ők tovább, szűz gondolatként. ”

(Juhász Gyula)

A II. világháborúban hősi halált halt - egykori tiszatenyői lakosok Boldog Antal 'Czakó János Czompó László Csörögi József Kemenczei Sándor Öllé Imre Orsós István Pányi Lajos Pénzes Károly Szabados Ferenc Szente István Szujó Balázs Veres András Veres László Vitáris Sándor János

tiszteletére állított emlékfalnál Megemlékezést tartunk 2002. november 1-én I6~ órakor, melyre az áldozatok hozzátartozóit, ismerőseit, valamint minden együtt érző embert szeretettel várunk.

Tiszatenyö Községi Önkormányzat nevében:

Kazinczi István polgármester

Lovas István vitorlázórepülő és oktató (Piski, 1910—Szolnok, 1935. aug. 24.) A hazai vitorlázórepülés szolnoki bázisának egyik megteremtője. A sportrepülés hősi halottjának síremlékét domborművű repülőgép jelöli

Pólya Tibor festőművész (Szolnok, 1886. ápr. 25 —Szolnok, 1937. nov. 29.) A Szolnoki Művésztelep törzstagja. Plakátjaival, karikatúráival is komoly sikert aratott. Nagyméretű faliképéi a Marosvásárhelyi Közművelődési Ház zenetermét díszítik. Síremlékén domborművű portréját - Simon Ferenc szobrászművész alkotását - helyezték el tisztelői

ni felsőbb parancsolatok szerint beléje temetkezni nem is lehetne, másikról kellene gondoskodni a kerteken kívül, a fenyőfák állása körül a közönséges legelő mezőből egy darabot...” Kétszáz évvel ezelőtti kéziratokból az derül ki, ez a jókora „darab” a mai Szentlélek templom környékén jelöli ezt a helyet. A város lakosságának rohamos növekedése következtében még újabb, nagyobb területre volt szükség. 1892-ben a régi temető melletti földek megvásárlásáról döntöttek. A Liget utcai „te- metőföldek”-et szintén katolikus pénzből vásárolták. Ez az egyik oka annak, hogy a mai napig sincs Szolnokon jogi értelemben vett köztemető! 1897. január 1-én felszentelhették az új temetőt. Ezzel kialakult a katolikus sírkert mai területe, melyet azonban csak évtizedekkel később tekintenek egységes egésznek.

A protestáns temetők

A szolnoki reformátusság - egy- egy rövid életű török, illetve kuruc kori kísérlet után — csak a múlt század második felében tudott megszerveződni. Legrégebbi sírkertjük - a mai katolikus temető 19. táblájában volt - megnyitásának idejéről nincsenek adataink, de 1840-es évekbeli sírköveket is találtak ott. Az 1860. évi tagosítás alkalmával 750 négyszögölnyi földet kaptak a protestánsok temető céljára. Valószínűleg ez a „belsődnek nevezett temető alapja. Még az 1880-as kataszteri térkép is csak a mai terület felét jelöli. A református templom építése idején (az 1890-es évek első fele) bővítették, majd 1906-ban újat szereztek. A területet a város vásárolta meg, de ennek s az építkezésbe fektetett tőkének ötven év alatt történő törlesztését az egyházközségnek kellett magára vállalnia. Ezt a távolabb lévő sírkertet 1927-ben bővítették a mai nagyságúra. A Béke utcai szép székely kapun léphetünk be ebbe az újabb, „külső” református temetőbe.

Izraelita temetők Az első izraelita temetkezési hely - az ótemető - szintén a mai katolikus sírkert területén volt. Az 1860-as évek végén kialakított második a Szivattyú és a Hoksári János utca által befogott négyszögben található. A Hoksári János utca felől juthatunk be a katolikus temetőtől ma már kerítéssel elválasztott zsidó sírkertbe, ahová régóta nem temetkeznek. Központjában találjuk a város életében jelentős szerepet játszó zsidó családok gránit síremlékeit. Itt állnak (részben ledöntve fekszenek) a kommün idején Szamuelyék által kivégzett zsidók sírkövei is. Az I. világháború zsidó áldozatai a Hoksári utcai kerítés mellett, egymás közelében kapták meg a végtisztességet. 1927-ben vették használatba legújabb sírkertjüket, mely a Hoksári utca másik oldalán terül el. Itt található az 1941 és 1945 között, munkaszolgálatban és deportálásban elhunyt mártírok emlékműve.

Holtak kertje, a temető