Jászkun Krónika, 2002. október (10. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-30 / 253. szám

og megem í a November első napjaiban ha- lottainkra emlékezünk. Útra kelünk, hogy felkeressük szeretteink nyughelyét, le­gyenek azok akár az ország távoli vidékein. Virágot vi­szünk a temetőbe, gyertyát gyújtunk a sírokon. A temető az emberi lét utolsó állomá­sa, de az emlékezés, a tiszte­letadás, a hagyomány sajátos elegyének helye is. Kányádi Sándor sorai: „Mert a legárvább, akinek/ még halottai sincsenek/ bora ecet, könnye torma/ gyertyájának is csak korma/ álldogálhat egymagában/ kezében egy szál virággal/ mert a legárvább, akinek/ még halottai sincsenek. ” November első két-három napja a halottak kultuszát szolgálja. A november elsején megtartott mindenszentek napját, mint a másodikén (vagy ha ez vasárnap­ra esik, akkor harmadikén) meg­ült halottak napját csak a 9. és 10. század óta ünnepli meg az egyház. A korai kereszténységben az egyházi életért, a hitért vértanú­Halottainkra emlékezünk ságot szenvedettek számára las­san kifogyott a naptár. Egy napot kellett választani a „kimaradtak- nak”. Ez lett mindenszentek nap­ja. A középkorban a halottak nap­ja annyiban volt más minden ha­lott tiszteletéhez képest, hogy a személyes halottakra való emlé­kezés ünnepét egy naphoz kötöt­ték. Az elmúlás, a halál gondolata beleillik a novemberi növényvi­lág, természet nyújtotta keretbe, a pihenni térő növényzet hangu­latába. Ilyenkor főképpen a kri­zantém az, amely a korai fagyok­tól jól védett kertekből - mint a múló év utolsó virága - szerette­ink sírjára költözik. Sírjaikon gyertyát gyújtunk, hogy a hiede­lem szerint a szegény fázós lel­kek ennél melengessék magukat, másrészt, hogy fényeiknél vissza­találjanak sírjaikba, s ne hábor­gassák tovább az élőket. Gyertyát gyújt mindenki - felekezeti hova­tartozás nélkül -, hogy az emlék­Nyáron adták át a Pietas új üzletét a szolnoki temetői templommal szemben Martfűn is üzemeltet temetőt a Pietas. Részlet a temetőről láng pislákoló fénye, az elhunyt kedves alakja köré vonja gondo­latainkat. A köztudatban a két nap mind­inkább összeolvad, s az emléke­zés közös ünnepévé válik novem­ber eleje. Megkülönböztetésük azonban a népszokásokban még tetten érhető. A gyertyákat no­vember elsején szokás meggyúj­tani a katolikus egyház szentjei­nek tiszteletére. A következő napra érvényes hagyomány a végső nyughelyek rendbe hozata­la és feldíszítése. Mindenszentek, illetve a halottak napja nem tarto­zik a hivatalos református ünne­pek közé. A hagyományos ke­gyesség íratlan szabályai szerint a halottat nem emlegették, sírját nem gondozták. Tudjuk, hogy Kálvin még a sírok megjelölését is helytelenítette. így a halottak emléke előtti tiszteletadás a refor­mátus közösségekben új keletű, katolikus és görögkeleti hatásra kialakult szokás. A görögkeleti vallási hagyomá­nyok szerint a sírhelyre, a virágok mellé frissen sütött kenyér és só is való, jelezve a hívők bizodal­mát a feltámadásban. A néphit szerint, aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a halott. Az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a halott­nak a bűne, akinek a sírjáról el­vették, átszáll a másik lelkére. Többfelé úgy tartották, hogy min­denszentek és halottak napja közti éjszakán a halottak miséz­nek a templomban, és amíg a ha­rang szól, hazalátogatnak szét­nézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az el­hunytak eligazodjanak a ház­ban. Mire besötétedik, a temető számtalan gyertya és mécses fényáradatában úszik. Megha­tottság és tisztelet hatja át ilyen­kor a lelkeket. A gyász napjai ezek, amikor a néma könnyektől a hangos zoko­gásig utat törhet magának az em­lékezés, a fájdalom. A novemberi hideg csendben mintha csak megelevenednének Ady Endre fá- jóan szép sorai: Ó, hányszor kell a sírra néznünk, Hogy vigasztaljuk önmagunk, Dobjuk el a tettető álcát: Ma ünnep van, ma sírhatunk. Endresz Noémi írása: Nem szeretek kijárni a temetőbe. Gyűlölöm a kő hideg érintését, amely annyira ellentétes az Ő me­legségével. Egy táblán egy név meg két évszám. Az övé... Ennyi. Ennyi (?!) az élet. A tábla előtt az addigi csendes álomvilágból fel­ébredve eszmélsz: gonosz a való­ság. Elvette. Mert tényleg nem nyaralni ment, és tényleg nem jön vissza soha. És nem csinál so­ha többé olyan isteni sütit, ami­nek az illatát még mindig érzem, és amilyet soha többé nem süt már senki. És nem ölel át, csak ál­momban, ha baj van. Nem érzem a teste melegét, nem hallom a hangját. És úgy hiányzik, annyira hiányzik! Szaló Zsuzsanna írása: Október végén a hajnalok ködöt lehelnek a világra. A fák levelei lehullnak, mint megannyi üzenet az elmúlásról. A felkelő nap fázó­san ragyog a temetőkre. Megál­lunk elhunyt szeretteink sírja fö­lött. Gondolatban felidézzük em­léküket, az együtt átélt ünnepe­ket, a csöndes vasárnapokat. Az élet rohan, az emberek nem tö­rődnek az elmúlással. De ilyen­kor, az emlékezés idején minden­ki megáll elhunyt szerettei sírjá­nál. A sírhalom magába zárja tes­tüket, ám nem múltak el örökre. Eltávoztak az élők sorából, de amíg lesz, ki sírjukat gondozza és emlékezik rájuk, tovább él emlé­kük... Az ünnepi írások a szolnoki Pietas Temetkezési Bt. jóvoltá­ból jelenhettek meg. A Pietas Temetkezés Szolno­kon, a temetői templommal szembeni ÚJ ÉPÜLETBEN talál­ható meg. Virágboltjuk kis koszorúk­kal, krizantémmal, gyertyák­kal, hosszított nyitva tartással készül a halottak napjára. Telefonszámuk munkaidő­ben: 56/210-333 vagy 210-225. Hétvégi, éjszakai ügyelet 06-20- 474-4930. (PR) lÁ 1M Ú„r- - n W r%T~m Teljes körű szolgáltatást nyújtanak az új üzletben Életük megváltozik, de meg nem szűnik” yy (miserészlet) „Latjatuk feleim szümtükkel mik vugymuk. Isa pur et humu vugymuk. Mem müusztban teremtuve Isten a család és a barátság, a tovább mii üsümünket Adamut et udutta vula neki paradi- élés és a hit ünnepe Közös ünne sumut hazua...” pünk. (Halotti beszéd) A Körösi úti temető öt római katolikus egyházközség tulajdo­na, a református egyház temetője hagyatékkal is megajándékoztak is ebben a városrészben található, bennünket éltükben. Feledhetet- A temetőnek, mint minden orga- len halottaink naponta köztünk nikus szervezetnek, élete van. Fő­várinak, bennünk élnek, múl- lyamatos működése a temető- tünk, jelenünk és egyben jövőnk gondnokság feladata. Tevékeny- is ők. Éppen ezért november else- ségi körébe tartozik a temetések­je immáron az elhunyt szerette- hez, a sír- és urnahelyek megvál­tak napja is, vigyünk virágot sír- tásához, engedélyek kiadásához helyükre, gyújtsunk gyertyát az szükséges ügyintézés. A nyilván- emlékükre. tartással is a gondnokság foglal­Eltávozottainknak nemcsak az kozik. A szolnoki Építészeti, Fa­emlékét kell ápolnunk, hanem ipari és Környezetgazdálkodási sírhelyét is gondoznunk illik — Szakközép- és Szakiskola diákjai november elseje illő alkalom néhány éve feltérképezték a be- mindkettőre. Mindenszentek jegyzett 22 150 sír- és urnahelyet, napján kivirágzik és fénybe borul melyek egészét számítógépes Az elmúlás az élet része. A halan­dó búcsúval, vagy anélkül megvá­lik szeretteitől, e világon hagyja haragosait is, s míg lelke szabadon szárnyal, testét földdel hántolják be, vagy porrá hamvasztják. A november elsején tartandó mindenszentek ünnepe a millen­niumi 2000-es évben már munka nélkülinek számított, azonban el­ső alkalommal csak tavaly nyilvá­nították hivatalosan is nemzeti ünneppé. Ezen a napon különös figyelmet fordítunk elhunyt sze­retteinkre, akik a tárgyi emléke­ken kívül, testi, lelki és szellemi Mindenszentek napján kivirágzik a temető adatbázisra vitték fel. A majd­hogynem enyészetté vált írásos dokumentumok, kartonok tartal­ma CD-re került, a teljes nyilván­tartás modern számítógépes rendszerről olvasható le. A temető az ÁNTSZ által folya­matosan felügyelt közegészség- ügyi előírásoknak megfelelően működik, gondozása folyamatos, nem csupán mindenszentekre szorítkozik. A halottak napjára pótszemétgyűjtőket helyeznek el a területen, s kérik a lakosságot, hogy a koszorúkat inkább a tartá­lyok mellé helyezzék el, hogy jus­son hely a kisebb szemeteknek. Nyáridényben az utak menti fű- és bozótnyírás megoldott. Évente egyszer-kétszer nyílik lehetőség arra, hogy a sírhelyek között is gaztalanítsanak, holott ez a hoz­zátartozók feladata lenne. Né­hány sírt a helyi önkormányzat maga gondoz. A vízellátást a fúrt kutak biztosítják — a 28 holdnyi területen mintegy húsz kút áll rendelkezésre. A temető csupán egy hatalmas kőhalom lenne, ha nem volnának fák, bokrok és zöldterületek ben­ne. A flóra gondozása is komoly feladat, főleg ősszel, amikor a le­hulló leveleket, gallyakat, szélso­dorta száraz fflcsomókat lángra gyújtják a rossz helyre állított mé­csesek, földre ledőlő gyertyák. E tekintetben is fokozott óvatosságra intik - különösen ezekben a na­pokban — a lakosságot. Az elmúlt években az összegyűlt szemeteket elégették, ám a környezeti előírá­sokat figyelembevéve idéntől már elszállítják a feleslegessé vált hul­ladékot. A felmerülő többlet ki­adást a gondnokság kénytelen ezentúl a sírhelyek megváltásának költségébe beépítem. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a Körö­si úti temetőben sírkőrablás és sír­rongálás nincs, fémlopásokat azonban felfedeztek már a hozzá­tartozók. Sajnos ilyentájt a virág­eltulajdonítások sok kellemetlen­séget okoznak, ám az idei halot­tak napján a kapukhoz állított biz­tonsági emberek folyamatos meg­figyelést végeznek. A temetőbe vi­rágot csak bevinni engedélyez­nek, annak kivitelét ellenőrzik. Értékeiket viszont ne hagyják őri­zetlenül a padokon és a sírhelye­ken! Az emlékezés napjaiban a ke­gyelet érzésével térünk be a teme­tőbe, az eltávozottak iránti csen­des, meghitt találkozás szándéká­val vezérelve. Idén tavasszal a né­met katonai sírokat exhumálták és Budaörsre, a hősi temetőbe szállították. Ezzel szemben a ma­gyar katonai sírokhoz nem nyúl­tak, nemzetünk mártírjai nyughe­lyükön maradnak. A temető mindenszentek nap­ján 6.30-20 óráig tart nyitva. Ka­puzárás előtt fél órával figyelmez­tetőként megszólal a harang. Aki az este nyolc órai zárást követően bennrekedne a temetőben, az a gondokság udvaránál hagyhatja el a területet. A temető gondnok­sága egyébként november 1-én (péntek) és 2-án (szombat) 10-14 óráig tart nyitva és intézi az ügye­ket a Körösi út 2/a. szám alatt. Te­lefon: 56/425-392. A rendőrség a forgalomirányítást, a Rethmann Rt. a parkolást, a Jászkun-Volán Rt. a temetői különjáratokat bizto­sítja pénteken. November elsején ökumeni­kus megemlékezést tartanak, a ravatalozó szertartástermében 15 órakor a Bartók kórus közre­működik, majd 16 órától a teme­tő melletti templomban gyász­misét celebrálnak az „összes meghaltakért”.' (PR) Elhunytunkért gyújtsunk gyertyát és mondjunk el egy imát

Next

/
Oldalképek
Tartalom