Jászkun Krónika, 2002. október (10. évfolyam, 229-254. szám)

2002-10-25 / 249. szám

2002. Október 25., péntek TÜKÖR 5. OLDAL MEGY E I Sorokban INTÉZMÉNYBŐVÍTÉS. A na­pokban befejeződik Tiszaigaron az a kétmillió forintos beruhá­zás, melynek révén 35 négyzet- méterrel bővül a helyi Egyesí­tett Szociális Intézmény épüle­tének alapterülete. Az 1,1 millió forintos pályázati támogatással megvalósuló beruházás révén a családi és gyermekjóléti iroda, a váróterem és a raktár kap új he­lyet. PM KULTÚRKÖR. Újszászon a szeptemberi remekül sikerült felolvasóestet követően a részt­vevők egy csoportja megalakí­totta az Ujszászi Írók-Költők Ba­ráti Körét. A helyi művelődési ház égisze alatt működő társa­ság tagjai heti rendszerességgel fognak majd találkozni egymás­sal, és természetesen számos kultúrestet rendeznek majd az érdeklődőknek. MG JUBILEUM. A Törökszentmik­lósi Népdalkor és Citeraegyüt- tes megalakulásának 30 éves évfordulóját ünnepli október 26-án a helyi művelődési köz­pontban. A jubileumi hangver­senyen az ünnepelt együttesen kívül fellép a tiszapüspöki Ti­szavirág Népdalkor és a mező­túri Mongol-Agrár Rt. Népdal­köre. MG KOPJAFA. Új kopjafát avat­tak Tiszaföldváron szerdán. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak emléket állító alkotást a kun- hegyesi fafaragó, Czupp Pál készítette, pe „Tűzijáték” a színházban (Folytatás az 1. oldalról) Az egyik reflektorhoz túlságo­san közel került a selyemfüg­göny, ami annak sugárzó hőjé­től meggyulladt. A tűz átterjedt a többi kellék­re is. A lángok veszélyeztették a díszletraktárt is, ahol nagy mennyiségű közepesen éghető kelléket tároltak. A tűzoltók ezt a szituációt alapul véve láttak munkához a színházra vonatkozó tűzoltási terv alapján. A szolnokiakon túl kivonul­tak a mezőtúri, a kunszentmár­toni, a ceglédi és a nagykátai lánglovagok is. A helyszínre ment a szolnoki műszaki men­tőbázis különlegesen felszerelt mentőkonténere is. A gyakorlaton azt ellenőriz­ték, mennyire képesek együtt­működni a különböző tűzoltó egységek, s milyen felkészült­séggel tudták használni a tech­nikai eszközöket. Az akció ideje alatt a forgalmat korlátozták a színház környékén. ________ HGY ÚJ JÁTSZÓTÉR KENGYELEN. Pontosabban a tér a régi, csak a játékokat cserélték le újra. A mai kö­vetelményeknek megfelelő fajátékokat állítottak fel homokkal körbevéve, ezáltal biztonságosabb a hasz­nálatuk . FOTÓ: M ÉSZÁROS JÁNOS Választási „leg”-ek Megyei információ A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala honlapjának adatai szerint megyénkben a vá­rosok közül a legtöbben Újszá­szon mentek el szavazni a szava­zásra jogosultak közül, itt 57,15 százalék volt a szavazóként meg­jelentek aránya. Ugyancsak 50 százalék feletti megjelenés volt Jászapátin (55,87 százalék), Jász- árokszálláson (54,81), Kunszent- mártonban (54,13 százalék) és Szolnokon (50,20). A legkeveseb­ben Törökszentmiklóson jelentek meg az urnáknál (38,20 száza­lék), de 40 százalék alatt maradt Tiszaföldvár (38,39) és Jászfény- szaru (39,08) is. A falvak közül a legmagasabb szavazói megjelenési aránnyal Csataszög vezeti a sort 86,12 szá­zalékkal, ami 211 voksolót jelent. Kétpón 85,13, Nagyivánon 80,92 százalék ment el szavazni, de kö­zel volt a 80 százalékhoz Mester- szállás is (79,94). A községekben legkevesebben Jászkiséren (37,63 százalék) járultak az urnákhoz, majd Tiszaigar (38,38) és Fegy­vernek (39,39) a sorrend. A megválasztott polgármeste­rek közül tizenhárom nő. Két ci­gány kisebbségi polgármester is van, az egyik Tiszabőn, a másik Tiszaburán. A legtöbb polgármes­ter függetlenként nyerte el a poszt­ját. Ha a pártokat nézzük, az MSZP jelöltje küenc helyen győ­zött, az MSZP—SZDSZ közös jelölt két helyen, míg az SZDSZ jelöltje egy helyen lett a befutó. Fidesz-je- lölt két településen, Fidesz-MDF közös jelölt három településen lett polgármester. Egy helyen, Túrke- vén civil szervezet, a Túrkevén Élőkért Egyesület jelöltje nyert, míg Tiszaburán a Fiatal Romák Országos Szövetsége színeiben in­dult jelölt lett a polgármester. Mint ismert, egy településen, Nagyréven szavazategyenlőség alakult ki: az első helyen álló két jelölt „holtversenyben” 40,74- 40,74 százaléknyi, vagyis 198— 198 szavazatot kapott. A legna­gyobb arányú győzelem — termé­szetesen ott, ahol több polgármes­terjelölt indult — Tiszavárkony- ban volt: itt az első helyezettre (a régi-új polgármesterre) a megje­lent választók 90,92 százaléka, míg a másik jelöltre 9,08 százalé­ka voksolt. A legkisebb arányú győzelem Jásztelken alakult ki: a győztes csupán 3 szavazattal előz­te meg a második helyen végzett volt polgármestert. Vezsenyben is szoros volt a verseny: a régi-új polgármester 5 szavazattal győ­zött kihívójával szemben. Jász- iványban 8, Tiszakürtön pedig 17 szavazat döntött a győztes javára. Érdekességként megemlíthető, hogy akadt olyan kistelepülés, ahol az öt polgármesterjelölt kö­zül az utolsó helyen végzett ösz- szesen egy szavazatot kapott... BGY EU-tagság 2004-ben? (Folytatás az 1. oldalról) Az uniós tisztviselő úgy vélte, hogy a pozitív országjelentés elle­nére jelentős gondok vannak a magyar mezőgazdasággal, alapve­tően azért, mert az 1991-ben meg­kezdett reformokat nem vitték vé­gig. Jelentős probléma, hogy a gazdák, a kamara és az FVM kö­zött rendkívül hiányos a kommu­nikáció, illetve az agrárnépesség életkora egyre nő. Thomas Glaser rámutatott: a közép-kelet-európai államok olyan pillanatban csatla­koznak az Európai Unióhoz, ami­kor az elmúlt évtizedek talán leg­nagyobb belső harca folyik a kö­zösségben. Ennek ellenére állítot­ta: csatlakozásunk 2004-ben min­denképpen megtörténik. Ezt arra alapozza, hogy az Európai Bizott­ság ígérete szerint hivatali idejé­nek lejárta előtt kibővül az unió akár 10 új tagállammal is. Márpe­dig a Romano Prodi vezette bizott­ság mandátuma 2005 január 1-én lejár. A tanácsos kijelentette: orszá­gunk 2004 karácsonyán az unió teljes jogú tagállamaként ünne­pelhet a tagság minden előnyével és hátrányával együtt. _________________________________ TA VÉLEMÉNY ______________JÁRVÁI ZtUZSA Mi ndent a hatalomért? Szerettem volna hinni, hogy ha véget érnek az önkormányzati választások, abbamaradnak a gyakran ízléstelen támadások, értelmetlen vi­ták, a szappanoperák forgatókönyvét felülmú­ló cselszövések, pletykaáradatok. Persze tudtam, hogy nem így lesz. De most az egyszer olyan jó lett volna tévedni. Csak hát a hatalom folyamatosan bajjal jár. Annak is, aki birtokolja, annak is, aki csak szeretné. Annak is, aki hétrét görnyedve alázatosan szolgálja és annak is, aki csak elszenvedi. Nem beszélve arról, aki ellenáll. A hatalommal csak higgadtan lehet élni! Mert mondjuk ki bátran, hiába a „szol­gálunk” meg „együtt egymásért” és a többi hangzatos, szép szlo­gen, a választások a hatalom megszerzéséről és megtartásáról szólnak. így aztán az idén is számtalan ötletes variációt láthattunk a „mindent a hata­lomért” témára. Apropó, hatalom. A mi találkozásaink eddig valahogy nagyon egyhangúra sikerültek. Ő ült a bársonyszékben, én álltam a sző­nyeg szélén. Mindig. Nem mondom, hogy néha nem volt kimon­dottan kellemetlen. Azt sem állítom, hogy soha nem jutott villa­násnyi időre eszembe a helycsere gondolata, de észérvekkel mindig gyorsan meggyőztem magam. Mert én elég hangulatember vagyok, az meg nem a legjobb vezetői tulajdonság. Aztán olykor engedem, hogy az indulataim, érzelmeim vezéreljenek, ami lássuk be, megint csak nem a leg­célravezetőbb eszköz. Az is lehet, hogy icipici bosszúállásra is képes lennék az engem ért sorozatos igazságtalanságokért. No, ez meg végképp tilos (lenne) a bársonyszékben. így aztán mara­dok a szőnyeg szélén. S ott ácsorogva abban reménykedem, a székben ülők elvégeztek egy hasonló öntesztelést, mielőtt hadba indultak a bársonyért, és még csak véletlenül sem hagyják ma­gukat érzelmeik, indulataik által befolyásolni, a bosszúállásnak pedig a gondolata sem jut eszükbe. Soha. Mert a hatalommal csak higgadtan lehet helyesen élni. Indu­latosan meg legfeljebb visszaélni. Itt az ideje, hogy végre lehig­gadjunk valamennyien, s hagyjuk egymást békén ülni meg élni. Felerősítik a rókákat Vadgazdálkodás Az uniós jogszabályokhoz igazodva nemrégen hazánk­ban is bevezették az ember­re is átterjedő állatbetegsé­gek elleni rendszeres véde­kezést. A rókák veszettség­gel szembeni immunizálá­sát a napokban végezték el megyénk Tiszától nyugatra eső felében. Magyarország nyugati felében már négy éve, keleti régióiban alig két esztendeje vezették be az Európai Unió tagállamaiban már évtizede zajló, emberre is átterje­dő állatbetegségek elleni rend­szeres védekezést. A vadgazdál­kodás területén a rókaveszettség kapta a legnagyobb hangsúlyt. Mint azt a megyei vadászka­mara munkatársától megtudtuk, az immunizálással csínján kell bánni: ezzel a módszerrel Nyu- gat-Európában szinte teljesen ve­szettségmentessé tették a veszé­lyeztetett területeket, ezáltal a vö­rös bundájú ragadozók mértékte­lenül elszaporodtak, ami a védett apróvadállomány megritkulásá- val járt. A veszettségnek termé­szetesen hazánkban is útját kell állni, hiszen ez a betegség az em­berre és a háziállatokra is halálos veszélyt jelent. Ám az immunizá­lás olyannyira ellenállóvá teszi a ravaszdik szervezetét, hogy a be­vezetett módszer idehaza is újabb problémát vet fel: a rókák elszaporodását. Ennek pedig még a vadászat sem szab gátat. Megyénk Tiszától nyugatra eső felében, főleg a Jászságban történt meg a napokban a rókák veszettség elleni immunizálása. A húspogácsákba gyúrt gyógy­szeres kapszulákat a levegőből szórták le a kijelölt helyekre. Eze­ken a területeken vörös táblákkal figyelmeztették a lakosságot, hogy kutyáikat, macskáikat, hús­evő háziállataikat tartsák egy ide­ig elkerítve, hogy a készítmény eljusson a célállatokhoz. A Tiszá­tól keletre eső területeken tavasz- szal fogják az immunizálást elvé­gezni - tudtuk meg a vadászka­maránál. MÉSZÁROS G. Változik a Szigligeti műsorterve Az idei évadban nem tűzik műsorra Proust drámáját Kultúra Műsorváltoztatásra kény­szerül a Szigligeti Színház. Mint a tegnap megtartott társula­ti ülésen Szikora János direktor el­mondta, úgy tűnik, az égiek összees­küdtek ellenük. Egyedülálló bemuta­tóra készült az idei évadban a szolnoki színház társulata. Proust Az eltűnt idő nyomában című darabját tervezték színre vinni, az utóbbi időben azonban olyan események történtek, ame­lyek - egyelőre - sajnos meghiú­sítják Szikora János igazgató ál­mát. A produkcióban részt vevők közül előbb Darvas Iván esett ki, akihez még a nyár végén betör­tek. Az idős művészt az eset an­nyira megviselte, hogy visszauta­sított minden olyan sze­replést, amely több napi távollétet igényel. Ezt kö­vetően Czümlás Péter be­tegedett meg, majd gyors egymásutánban Bocsa Il­dikó és Zub Katalin is ar­ra kényszerült, hogy le­mondja a közreműkö­dést. A sorozatos „csapá­sok” miatt az igazgató úgy döntött, hogy egyelőre le­mond Proust drámájának színre- viteléről. Matuz János és Morcsányi Géza segítségével új darabot keresett. Füst Milán Catullusa szinte véletlenül került elő, Szikora János fantáziáját azonban már főiskolásként is megmozgatta, most tehát úgy döntött, hogy ezt a művet választ­ja. Mivel azonban a Catullusban a tervezettnél jóval kevesebben kaphatnak lehetőséget a fellépés­re, két másik produkcióval foglal­koztatja a társulatot. Egyrészt a Norway today című darabot fog­ják bemutatni, amely internetes drámaként aposztrofálható. Vá­lasztása a fiatal közönség felé va­ló nyitás kezdeteként is felfogha­tó, amit célként tűzött ki az évad elején az új igazgató. Ezzel a da­rabbal az ország több felsőoktatá­si intézményébe ellátogat a Szig­ligeti társulata. Hamarosan elkez­dődnek az ifjúsági előadás pró­bái, a Koldus és királyfi című ze­nés darabot Molnár László rende­zi. szs Tart-e újabb földrengésektől? Körkérdés Két héten belül immár má­sodszor mozdult meg a föld megyénkben. Míg október 12-én Jászapáti térségében mértek a Richter-skála sze­rinti 3,3 erősségű rengést, addig szerda hajnalban Jászjákóhalma közelében 3,7-et mutatott a szeizmog­ráf. Lapunk ennek apropó­ján arról kérdezett járókelő­ket: tartanak-e hasonló je­lenségektől a közeljövő­ben? Bőhm Barba­ra, 24 eszten­dős pénzügyi ügyintéző: - Elképzelhető, hogy ilyen ap­róbb földmozgások időnként a megyében is előfordulhatnak. Azt viszont nem hinném, hogy nekünk súlyosabb károkat okozó rengésektől tartanunk kellene. Szerintem ezen a vidéken erre nincsen reális esély. Persze ehe­lyett akadnak másfajta természeti katasztrófák, amelyek időről-idő­re fenyegetnek bennünket. Juhász László, 81 éves nyugdíjas: - Én nem félek ilyesmitől. A kutatók sze­rint ugyanis Magyarország alatt nem hú­zódnak törésvonalak, amelyek mentén jelentősebb földmozgás­ok kialakulhatnak. Ráadásul ezt igazolják az elmúlt évszázadok megfigyelései is, hiszen ezen a tá­jon emberemlékezet óta nem okozott problémát a szeizmikus aktivitás. Fehér Rita, 38 esztendős munkaügyi előadó: - Egy­előre nem ag­gaszt egy eddi­gieknél súlyo­sabb földren­gés lehetősége. Igaz, ez csak azért van így, mert ilyesmire mi­felénk még nem volt példa. A ter­mészet azonban már nem egy­szer bebizonyította: képes megle­petéseket okozni. Márpedig ami­kor ilyesmi megtörténik, a más­kor oly magabiztos ember rend­szerint teljesen kiszolgáltatott és tehetetlen. BUGÁNY

Next

/
Oldalképek
Tartalom