Új Néplap, 2002. szeptember (13. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-07 / 209. szám

Matild és Amálka (Presszóban, két cukorral) Amálka: - Oh, kegyed, máma csupa mosoly és ra­gyogás! Biztosan ünnepelni készül... Matild: - Ugyan, mit kéne ünnepelnem, cicamica? Amálka: - Azt, hogy közeleg a vénasszonyok nya­ra. Matild: - Ezt éppen magácska mondja, aki büszke arra, hogy az ifjú Molnár Ferenccel kokettált? Amálka: - Hahh! Dejszen kegyed aprócska gyer­mekként az édesmamájával minden nap a Wampe- ticsnél ozsonnázott a Lizsében ... Matild: - Igen, emlékszem. Akkoriban magácska volt ott a kenyereslány. Amálka: - Vegye tudomásul, édesbogár, hogy a körúton még ma is utánam füttyentenek a férfiak! Matild: — Mert vaksi, és keresztülcsoszog a piro­son. Amálka: - Én az idén nyáron is szintidőn belül úsztam át a Balatont. Matild: — Nocsak! Kedvtelésből? Amálka: — Félreértésből. Matild: — Mit értett félre, böbebaba? Amálka: - Azt, amit az a snájdig vízirendőr kaja­bált nekem a siófoki strandon. Matild: — Mit kajabált az a rendőr? Amálka: — Utólag kiderült, azt, hogy „Máma se­kély!” Matild: - És minek hallotta ezt magácska? Amálka: - Annak, hogy „Cápaveszély!” _____w.b. KE GYELETI GESZTUS. Interneten érkezett Őszi szappanopera Itt van az ősz, itt van újra, mindenki a tévét bújja, s néz egy szappanoperát, címe: „A házibarát”. Hogy meddig tart? nem is vészes, mindössze kilencszáz részes, nevettető, ríkató, — attól sír Pál s rí Kató! Lehetnének ők is sztárok, kefét esznek, nem pisztrángot, veszekszenek napra nap,- mért adta össze a pap? A bűbájos kis Katónak a sztoriban vége holnap, a hűvösre rakja Pál, mással miért „rúgkapál"? Itt van az ősz, itt van újra, esik, megint tévé gyúl ma, s tíz millkó házibarát „játszik” szappanoperát... DONKO ANYÓSLÁTOGATÁS.- Ez va lami célzás akar lenni, hogy az anyád mindig szakácskönyvet hoz nekem ajándékba?! Kakas-hírek Horn Gyula sajtótájékoztatón jelentette be, hogy őt még a külügy sem tudta beszervezni, s így annak idején nem írta alá a Molotov-Ribbentrop paktu­mot. * * * A jelentősen megemelt mini­málbér ellenére sem csökken a feketemunka, nyilatkozták a munkaügyi felügyelők, egyúttal elismerve, hogy ők pillanatnyi­lag csupán a sötétben tapoga­tóznak. * * * Súlyos pénzbüntetésre ítélték K. Imre szolnoki lakost, aki az önkormányzati hivatalban tett sikertelen ügyintézését követő­en az összes mérgét a Tiszába engedte. A hírekkel ellentétben az el­múlt esztendőben alig-alig nőtt a rendőrök által elkövetett korrupciós cselekmények szá­ma, árulta el munkatársunk­nak az ORFK illetékese, persze csak némi kenőpénz ellené­ben. WALTER Augusztus 16. Ma megismerked­tem Gyulával. Gyönyörű, vib­ráló zöld szeme van. Azt mondta programozó. Az jó. Én imádom a programokat. Egyik buliból a másikba. Bár­csak összejönnénk! Augusztus 21. Összejöttünk. Na­gyon romantikus volt. Nap­fény, vízesés, szomját oltó . szarvas, s mindez az egérpa­don volt, amire feküdtünk. Közben a derekamat egy ki­csit nyomta a monitor, de amikor a Gyula megmondta, hogy 14 colos, akkor arra gondoltam, hogy inkább ki­várom a végét. Szegény Gyu­lám eléggé suta. Mikor kér­deztem, hogy mit keres olyan sokáig, azt mondta, hogy az inputot. Mikor megtalálta, hogy legközelebb könnyeb­ben menjen, alkoholos filccel a hasamra írta: „click here”. Remélem, hogy nem valami disznóság. Szeptember 2. Imádom Gyulát! Különösen azt szeretem ben­ne, hogy pislogás nélkül képes végignézni egy egész Híradót. Azt mondta, hogy ha igazán szeretem, akkor levágatom a hajamat. Levágattam. Most már szerelmünk legszebb pil­lanataiban is látja a fülem alatt a monitort. Sajnos ezekben a pillanatokban a Gyula rendsze­rint lefagy. Engem idegesít. Október 14. Ma összeházasod­tunk. Kicsit kínos volt, hogy amikor alá kellett volna írni az anyakönyvet Gyuláról kide­rült, hogy nem tud kézzel írni. Kiszámított házasság Még szerencse, hogy a szom­széd szobában volt egy billen­tyűzet, hamar odakanyarítot- ta: Zsül. így szokta aláírni az emiljeit. A nászéjszakáról a Gyula később úgy nyilatko­zott, hogy ez volt az életének a legmámorosabb éjszakája. Ugyanis végre sikerült inter­neten keresztül bejutnia a Co­lumbia egyetem egyik titkos könyvtárába. Október 16. A mézesheteket Amerika fölött töltöttük. Gyu­la nagyon kedves. Minden nap megmutatja egyenes adásban a műholdképen, hogy milyen az idő Amerikában. November 4. Unatkozom. Vettem egy papagájt. Van kivel beszél­getnem. November 11. Ma megpróbáltam felhívni Gyula figyelmét rám! Vettem egy nagy levegőt és fe­kete csipkebugyiban a képer­nyő elé álltam. Láttam, hogy észrevett, mert pislogott egyet. Elmosolyodott és még meg is simogatott: „Na jól van — mondta — megmutatom ne­ked a fehérneműs honlapo­kat! December 2. Ma váratlanul áramszünet volt. Hurrá!! Gyula kedvesen simogatott gyertyafény mellett. Piciket harapott a fülembe és halkan suttogta: „Kérhetek tőled va­lami szokatlant?” Boldogan bólintottam, és négy és fél órán keresztül tekertem neki a dinamót. December 13. Már beszélnem sem kell. A papagáj állandóan csacsog, Gyula meg rendület­lenül felel neki: „Igen, szí­vem!” Január 4. Kezd elegem lenni Gyulából. Egy utolsó kísérletet teszek. Egy óriásplakáton lát­tam, hogy egy nő hátára tető­cserepek vannak festve. Vásá­roltam egy csomó festéket és egy fél nap alatt egy komplett billentyűzetet festettem ma­gamra. Gyula mosolygott. A control alt dellel törölte a prog­ramot és visszaült a saját gépé­hez. Betelt nálam a Wincsesz- ter. Január 5. Éva barátnőm — a férje szintén komputer-idióta — ki­oktatott. Rettenetes gyilkosság­ra készülök. Beállítottam haj­nali fél négyre a vekkert, csendben bekapcsolom Gyula számítógépét majd gondosan begépelem: „format C”. Ezzel az a hülye masina majd min­dent elfelejt. Január 6. Fél négykor keltem, de Gyula természetesen ott ült a gép előtt. Az ágyamba dugtam a papagájt, felöltöztem és el­hagytam Gyulát. 2012. augusztus 4. Több mint tíz éve nem lábam Gyulát. István­nal élek. Ő nem programozó. Rendszergazda. Szükségem van tehát a fekete csipkebugyi­ra. Elhozom őket Gyulától. Szerencsére a zárat nem cse­rélte le, s már az előszobából hallottam, hogy a papagáj szüntelenül fecseg, Gyula pe­dig mondja neki: „Igen, szí­vem”. ÉVADNYITÓ- LEMEGYEK KINYITNI. Tudod, a férjem labdarúgó és a kapu előtt teljesen tehetetlen! — TŐLÜNK nyugatra ez működik... — NÉZZE KOVÁCS II., én elhiszem, hogy benne van a gól a lábában, csak már egyszer ki is jönne! BOMBAGÓL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom