Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-26 / 173. szám
2002. Július 26., péntek AHOL ÉLÜNK 7. OLDAL CSÉPA AZ ŰJ ÉVEZREDBEN Egy csipetnyi történelem Csépa a Tiszazug legdélibb községe, ahol szinte minden korban éltek emberek. A honfoglalás után Ond vezér szállásterülete volt a csongrádi várral együtt, melyet fia, Ete építtetett. Csépa neve Istvánt jelent, és szláv eredetű. Birtokosának nevét őrzi. Lakói 1350 körül már ismerték a szőlőművelést. A XV. században a falu a Csépa és a Móricz família birtoka. 1590 körül - leányágon - a Czucz család örökli. Ujratelepü- lése 1721-ben történt az öt ágra szakadt Czucz család tagjai és a kincstártól birtokot nyert kisne- mesek által, akik többségükben Nógrádból, Borsodból érkeztek. A csépaiak palócos nyelvjárása, szokásrendszere idegenszerű volt a környező települések lakói számára. Az elkülönültséget a község nemesi státusa is erősítette. A nemesi önkormányzat vezetője a hadnagy volt. A hadnagy elnevezés arra is utal, hogy Csépa nemesei személyes katonai szolgálatot teljesítettek. Erre emlékeztet az 1740. évi, jelképeket őrző ré- gi/új címere is. A település a XVIII. század közepétől az Alsó-Tiszazug katolikus központja. Barokk stílusú temploma 1798-ban épült, három haranggal. Értékes orgonája ma már műemlék. A védőszent Szent Jakabhoz kapcsolódik azóta is a csépai búcsú és a búcsújárás hagyománya. 1905-től evangélikus, 1907-től református templom is van a faluban. A kuri- ális (nemesi) helység lakossága 1848-ig igen jelentősen növekedett, mert még a zsellér családok számára is biztosított előnyöket. Ez egyik oka lesz a későbbi súlyos megélhetési gondoknak, amelyeken az árvízmentesítés, a tagosítás és a homokhátak szőlőtelepítése is csak enyhíteni tudott. Csépa az I. világháború idejére a vidék legszűkebb határú és_ legszegényebb községe lett. (Érdekesség, hogy a csépai nemesség „bizonyos munkák teljesítésére” 1740- ben engedélyezte az első cigány család betelepülését - a Kolompár család.) A szabadabb önkormányzati élet emlékei és egyes palócos sajátosságok azonban tovább éltek, máig érezhető nyomokat hagyva. A népességmaximum 1930-hoz köthető, 3570 fővel. 1960-ban még 3237 lakos élt itt, 1990-ben 2150, jelenleg 2047. A csökkenés lelassult. Nőtt a városokból történő beköltözés. Főként az utóbbi években, amikorra a vonalas infrastruktúra kiépítettsége csaknem teljessé vált a községben. Aki hazajár dolgozni Egy jó mesteremberre mindig, mindenhol nagy szükség van. Pláne, amikor egyedül dolgozik szakmájában egy adott településen. Ifjabb Harmatos József 1969 óta közmegelégedésre végzi munkáját. Az autószerelő mester nem sokat teketóriázott, amikor elvégezte a szükséges iskolákat, rögvest kiváltotta a működési engedélyt, és megnyitotta saját műhelyét. Ennek idén már harmincharmadik éve. Ez idő alatt talán nem is nagyon volt olyan csépai autó, mely ne fordult volna meg nála kisebb- nagyobb javításra. rád, s csak a régi kocsikat lesz képes megjavítani. Talán furcsán hangozhat, de ebben a kis műhelyben még környezetvédelmi vizsgáztatást is végeznek, erre megfelelő műszerrel és engedéllyel rendelkezik a tulaj.- Szerencsére elég sok munkám van, ezt nem is bírnám egyedül. Nyolc tanuló szabadult fel mellőlem, egyikük itt maradt, j s velem dolgozik azóta is. Harmatos József már a harmadik vállalkozói igazolványát fogyasztja, kezdte ugye a működési engedéllyel, folytatta az előírt ipari igazolvánnyal, míg az új kor a vállalkozói igazolványt írta elő Harmatos József és egykori tanítványa a korszerű műszerek világában is feltalálja magát Harmatos József műhelye példás rendről árulkodik, elnézve a számítógép által vezérelt műszereket, nincs is nagyon helye a piszoknak. Mindezek nem éppen megszokott kellékei egy hagyományos falusi autószerelő műhelynek. — Ezek a műszerek nem éppen olyanok, mint amilyenekkel kezdtem, de haladni kell a korral — magyarázta az autószerelő. — Ez egy olyan szakma, ahol ha nem képzi folyamatosan magát az ember, akkor végképp lemaszámára. Első és mindmáig egyetlen munkahelyéről elég nehéz lesz a mesternek nyugdíjba mennie, lévén házának az udvarán áll a műhely.- Ameddig bírom, addig csinálom. Itt valóban nincsen a klasszikus értelemben vett nyugdíjas időszak, dolgozni kell már csak azért is, mert ez az életem. Amúgy a feleségem is szinte itthon dolgozik, a szomszédos posta vezetője, így nem vagyunk távol egymástól. Első a tanulás és a munka Egy település múltja bármily érdekes és figyelemre méltó lehet, jelenét és jövőjét azonban csak a tudás, a tisztességes munka, az akarat, az összefogás és a szeretet vezetheti a legjobb úton - vallja dr. Botka János, Csépa polgármestere. Csépa 1975 és 1989 között a tisza- sasi, az ugi és a csépai téesz központja, s egyben közös tanácsi székhely is. 1985-ben épült a közös kistérségi vízmű, s ekkor még dolgoztak a régi csépai téglagyárban, a Zöldért-telepen és a tésztaüzemben is. Ma a földek többségét két kft. bérli. A hegyközség területe 46 hektár, de 30 hektáron új, minőségi szőlőt telepítenek, ami az egyik kibontakozási lehetőséget is mutatja.- A másik irány a 20-40 főt foglalkoztató vállalkozások létesítése - magyarázta dr. Botka János. - Több ilyen cég telepedett már le nálunk, így a Ford Impex, a Bordéró Kft., Fejes József kertészete, a Kormanik Bt. Az engedélyezés szintjén tart egy 300 millió forint költséggel épülő terményfeldolgozó üzem megvalósítása régi csépaiak vállalkozásában. További lehetőséget a 14 kilométer hosszú holtágrendszer, a tájvédelem, a turizmus és az öntözés szerint Csépa határában körülbelül harmincöt kis áramfejlesztő egységet építenek, nem akadályozva a növénytermelés eddigi kereteit. A közeli Nagytőkén már megkezdődött a mérőállomás építése. — Csépán mindig is odafigyeltek az intézmények zavartalan működtetésére. — Különös gonddal ügyelünk minden intézményünkre, jól tudva, hogy az önkormányzatiság értelme egyértelműen megmutatkozik a helyi intézmények erejében, szakmai színvonalában. Csépa intézményei lényegi zökkenők nélkül dolgozhatnak ma is. Az emlékkönyveikben neves személyiségek látogatását őrzik: Szerdahelyi Gábor, Berecz Skolasztika, Tömörkény István, Bálint Sándor, Keszthelyi Ferenc, Gyulai Endre, Pongrátz Gergely, Áder János, Varga Mihály, Nagy Sándor, Marosi Izidor, Kalocsay Géza, s még hosszasan sorolhatnánk. A múzeummal is rendelkező óvoda országosan is elismert munkát végez. Négy éve egy új intézményt indítottunk útjára, a húsz férőhelyes idősek otthonát. Jelenleg is a fejlesztésén dolgozunk. Az egészségügyi és szociális gondoskodás teljes, fizikoterápiái egységet is fenntartunk, s az új fogorvosi rendelő és a gyógyszertár is minden Az új múzeum a település egyik látványossága lesz zés fejlesztése ígér. Önkormányzatunk folyamatosan él a közhasznú és a közmunkapályázatok, továbbá a szociális földprogramok adta lehetőségekkel. — Mindezek ellenére elég nagy a munkanélküliség. — Valóban, a községben százhúsz embernek nincs állása. Számos családfő a közeli városokban vállal munkát, mások a segélyekre és a juttatásokra számítanak, s még a szomszédos Cserkeszőlő- ben sem lépnek munkába. — Mi jelenthet akkor előrelépést a jövőben? — Csépa csatlakozik a Szentes- Csongrád központtal tervezett szélerőmű-park kiépítéséhez, amely az új évtized legnagyobb kihívása és lehetősége. Az ütemeigényt kielégít. Az önkormányzati konyhánk a helyi igények teljesítésén túl a szelevényi intézmények étkezését is biztosítja. A Petőfi Sándor Általános Iskola a számítástechnikai képzés egyik térségi központja, a sakkoktatás terén pedig országos hírnek örvend. — Ön mint egykori labdarúgó, mennyire érzi fontosnak a sportot egy község életében? — A sporthagyományok az 1901-ben alakult tűzoltó egyesületig vezetnek. Sok sportág meghonosodott mifelénk, de a legnépszerűbb változatlanul itt is a labdarúgás. A sportegylet kétszintes központját 1997-ben építtette az önkormányzat. Magyarán szerves része életünknek a sport Dr. Botka János mutatja meg az egyik felújított temetői emlékművet is, és a lehetőségeinkhez mérten önkormányzati szinten is támogatást nyújtunk a mozgáshoz. — Gyönyörű állapotban vannak a község emlékművei. — A régi emlékműveket szépen sorjában felújítottuk 1998 és 2002 között. A Szentháromság-szobrot, a haranglábat, az 1848-as emlékművet, a védetté nyilvánított stációs szobrokat, az első artézi kutat, a Mária-szobrot, a hat remek népi műemléket (községrészeket jelölő keresztek) - mára mind újra a régi állapotba állíttattuk vissza. Hét évvel ezelőtt szentelték fel a II. világháború hőseinek emlékművét, 2001-ben pedig a községi országzászlót és Varga Gábor alkotását, a millenniumi Szent István-szobrot. — Szépen lassan épül-szépül a falu. Milyen újdonság várható még ezen a téren? — Megkezdődött a kétszintes tájmúzeum és egy benzinkút építése is. Az egyház gyönyörűen felújíttatta a községi plébániát, és Lédeczi Dénes plébános úr vezetésével hozzákezdett egy úgynevezett missziós otthon kialakításához. Közben megépítettük a telefon- és a gázhálózatot. Új utak is készültek, a felújításokkal egyetemben huszonhét utca burkolata lett jobb minőségű, s mára Csépa útjainak kilencven százaléka szilárd burkolatú, illetve útalappal ellátott. Megoldódott 2000-től a szilárd hulladék elszállítása is, s ugyancsak örömteli, hogy 2001- ben elvégezték a közvilágítás korszerűsítését, és befejeztük a szennyvízhálózat teljes kiépítését. Elég sokan már csatlakoztak is a hálózathoz, négyszáz ingatlanról már nem kell szippantani. Jelenleg készül a település rendezési terve, több intézmény fejlesztését célzó pályázattal együtt. Nagy fájdalmunk a nyugat-kelet irányú közút (Tiszasas-Csépa- Szelevény) 12 éve halasztott felújítása, ami bizony jelentősen lelassítja a közlekedést ezen a részen. — Milyen a település civil élete?- A Csépai Napló 1999-től jelenik meg. Himnusza is akkortól van a 650 éves községnek. Büszkék vagyunk a helyi szervezetekre, alapítványokra, egyesületekre (hagyományőrzők, Mosolyklub, vöröskereszt, polgárőrség, sportegylet, Kinizsi Horgász Egyesület, CSIBE, katasztrófavédelmi egyesület, mozgáskorlátozottak szövetsége, Lungo Drom, temetőegylet stb.), melyeknek egyre szélesebb tevékenysége segíti az egymást kereső lépéseket, s azt, hogy az értékekre figyelő közös irányban haladhassunk tovább, legfontosabbnak tartva a tanulást és a munkát. Varrodából missziósház A csépai idős emberek közül sokan jártak a plébánia mögötti egykori óvodába, majd iskolába. Aztán sokáig varroda működött az épületben, ami mára meglehetősen lepusztult állapotba került. Új fejezetet nyílt az ingatlan történetében, amikor az egyházközség az önkormányzat kezdeményezésére és pénzügyi támogatásával visszakapta a valamikori zárdát. Lédeczi Dénes, Csépa plébánosa lapunknak elmondta, hogy az épületből közösségi, lelkigyakor- latos zarándokházat alakítanak ki. Névadóként az egykori alföldi misszionáriust, a Szent Benedek Leányai bencés szerzetesközösség alapítóját, Berecz Erzsébetet választották, így kapja majd a ház a Berecz Skolasztika Missziósház elnevezést. A felújítást több szakaszban végzik, először a tető- szerkezet cseréjét és felújítását kezdik el, másodikként egy szolgálati lakást alakítanak ki, utána pedig a közösségi hálók és a fürdőszobák lesznek készen. A munkálatokat nyolc külföldi, holland és osztrák egyetemista segíti, így könnyűének valameny- nyit az átalakítás költségein. Az egyházközség pályázatok útján szeretné előteremteni a még hiányzó pénzt. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
