Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-26 / 173. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2002. JÚLIUS 26., PÉNTEK RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. július 25.) Borsodchem 5100 Ft 6 Egis 11690 Ft fi Matáv 775 Ft fi Mól 4 285 Ft fi OTP 1840 Ft fi Richter 12100 Ft fi TVK 3 750 Ft ' fi Zalakerámía 1370 Ft fi BUX: 6718,08 +1,95% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 385,53 Cseh korona 8,06 Euró 244,73 Japán jen (100) 209,96 Lengyel zloty 60,09 Svájci frank 168,66 Szlovák korona 5,47 USA-dollár 244,58 Hírek TÁVKÖZLÉS. Az összekapcso­lási díjakkal összefüggésben az alternatív távközlési szolgálta­tók drámainak látják a helyze­tet, ezért a Informatikai és Hír­közlési Minisztériumot arra ké­rik, hogy azonnal avatkozzon be - jelentette ki Törő Csaba, az Alternatív Távközlési Szolgálta­tók Egyesülete. Az alternatív szolgáltatók a Hírközlési Dön­tőbizottság összekapcsolási re­ferenciaajánlataival kapcsolatos döntéseit nem fogadják el teljes egészében, mivel azokban in­dokolatlanul magas percdíjak szerepelnek, amelyek miatt az éves hálózati költségek a jelen­legihez képest 5-10 százalékkal nőnek, mti TOP 100. Megtartotta évek óta vezető helyét a Mól Rt. a hazai nagyvállalatok nettó árbevétel alapján összeállított rangsorá­ban - hozta nyilvánosságra a Figyelő, a Dun és Bradsteet által összeállított százak klubja listáját csütörtökön. A Százak Klubjában a legnagyobb nettó árbevételű magyarországi vál­lalkozás a Mól Rt. után az Audi Hungária Motor Kft., és a Phi­lips Magyarország Kft. lett. mti FELVÁSÁRLÁS. A magyar ag­rártermelők és a piac védelme érdekében Mezőgazdasági Fel- vásárlási Garancia Alap létreho­zását sürgette a Magyar Szocia­lista Párt országgyűlési képvise­lőcsoportjának mezőgazdasági munkacsoportja. Magda Sán­dor, a mezőgazdasági bizottság elnöke elmondta, a garancia- rendszer létrehozásával azt sze­retnék elérni, hogy a mezőgaz­dasági termelők ne legyenek ki­szolgáltatva olyan felvásárlók­nak, amelyek csődbe mennek, vagy nem rendelkeznek a vásárlás fedezetét garantáló biztosítékkal, mti LÉTMINIMUM. A Magyaror­szágon tipikusnak tekinthető, vagyis két aktív korú személy­ből és két gyermekből álló ház­tartás esetében a létminimum havi értéke 114 ezer forint volt 2001-ben a Központi Statiszti­kai Hivatal számításai szerint. Egy évvel korábban, 2000-ben 95 300 forint volt a létmini­mumérték egy kétgyermekes család esetében. Az egy háztar­tásra jutó átlagos havi létmini- mumérték 86 262 forintnak felelt meg 2001-ben. mti _________■ Mé lyrepülésben a csirkeágazat FOTÓ: EUROPRESS/KERÉK ÁGNES Négymilliárd forint vesztesé­get halmoztak fel az év első négy hónapjában a baromfi- feldolgozók. A nyomott árak­nak legfeljebb a fogyasztók örülhetnek. A Baromfi Ter­méktanács szerint hatszáz­millió forint támogatásra len­ne szükség a csirkeágazat szinten tartásához. Budapest A hazai baromfitermelés negyven százalékát külpiacokon értékesí­tik, ennek 70-75 százaléka az Eu­rópai Unió tagországaiba kerül, ahol a múlt év óta fokozatosan te­lítődött a piac. Földi Péter, a Ba­romfi Terméktanács titkára sze­rint a múlt évi élelmiszerbotrá­nyok elsősorban a nyugati piaco­kat érintették, ugyanakkor ked­veztek a baromfinak. Miután a ba­romfifogyasztást kedvezően be­folyásoló botrányok lecsengtek, a konjunktúra nyomán bővült a ter­Nyomott árak jellemzik a baromfiágazatot melés. Az Uniót elárasztotta a thaiföldi és brazil fagyasztott csir­ke, amely - sózott baromfihús címszó alatt - igen olcsón, vám­technikai trükkökkel került az unióba, s időközben megszűnt az olaszországi számyasjárvány is, amely rést nyitott az importnak. Az olcsó takarmány növelte az ál­lattenyésztési kedvet, amelynek következtében növekedett a kíná­lat. Ezzel párhuzamosan lanyhult a biztonságos piacokról - így a magyarról - származó húsok irán­ti kereslet. Az árak egyre nyomot- tabbak lettek az európai piacokon. Az exporttámogatások leépítése miatt az Unió is nehezebben ver­senyez a piacokon, ezért hatalmas készletek halmozódtak fel a bel­földi piacain. Magyarországon a tél végi kínai csirkebotrány jó alkalom volt arra, hogy a forgalmazók lenyomják az árakat. A belpiacon a húsárakat meghatározó sertéshús sem pro­dukált olyan exportot, mint azt várták. (A baromfiárak a sertés­húsárakhoz igazodnak.) A fogyasztás nem, az árak vi­szont jelentős mértékben - 15-20 százalékkal - csökkentek. A ter­méktanács adatai szerint a bontott estike ára tavaly 480, júliusban 440 forint volt. A csirkecomb kiló­ja egy éve 620, a csontos csirke­mell 810, az idén 520, illetve 730 forintba került. A feldolgozóipar vesztesége ez év első négy hónap­jában közel négymilliárd forintot tett ki. Földi Péter szerint kedvezőtle­nül érinti az ágazatot, hogy késik Magyarország és az Európai Unió közötti agrármegállapodás életbe­lépése, amelynek keretében 126 ezer tonna árut lehetne vám­mentesen kiszállítani az Unióba. Jelenleg az importőrök vámot fi­zetnek, amelyet később visszaigé­nyelhetnek. A szakember attól tart, hogy az importőrök - ha ol­csóbban meg tudják venni - más országból fogják beszerezni az árut, mert így nem kell megelőle­gezniük a vámot. A Baromfi Terméktanács sze­rint minimum 5-600 millió fo­rint támogatásra lenne szüksé­ge a csirkeágazat szinten tartá­sához. Tetézi a gondokat a ta­karmányárak várható emelke­dése, amely jelentős költsége­ket ró majd a termelőkre. A ter­méktanács segítséget kért az agrártárcától. Többek között ja­vasolta, hogy 175-ről 170 forint­ra csökkentsék a támogatás fel­tételéül szabott limitárat, továb­bá, hogy az FVM tegye lehető­vé, hogy október 20-a után is igényelhető legyen az EU-n kí­vüli országokba az exporttámo­gatás. A szaktárca részéről ed­dig még reményt keltő ígéretek sem hangzottak el. ______iujvárd Mé gis lesz közbeszerzés Mégis közbeszerzési eljárással dől el, hogy ki építse a négy autópálya-szakaszt - jelentette be Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter. A Nemzeti Autópálya Rt. mai közgyű­lésén jelentik be, hogy augusztus 6-án írják ki a pályázatot. Budapest Felfokozott az igény arra, hogy a verseny ne csak átlátható és tisz­tességes legyen, hanem a közbe­szerzési törvény alapján történ­jen - mondta a tárca vezetője. Hozzátette: ez némi veszteséggel jár: a meghívásos pályázattal meg lehetett volna takarítani több mint 20 milliárd forintot és azonnal el lehetne kezdeni a munkálatokat. A miniszter szerint az elmúlt négy évben az autópálya-építés területén megszűnt a verseny és az átláthatóság. A versenybe vetett közbizalmat visszanyerni nem lehet másként, csak európai mércével mért, átlátható ver­sennyel - fűzte hozzá Csillag. A közbeszerzési pályázatok ered­ményhirdetése október vége kö­rül várható, a munkálatok kez­dése 2003 tavaszán lehetséges a szóban forgó sztrádaszakaszo­kon (M3-as autópálya Polgár és Görbeháza között, az M7-es Becsehely és Letenye között, az M70-es Letenye és Tornyi- szentmiklós, valamint az M7-es Balatonszárszó és Ordacsehi között). Ezután augusztus 27-én kiír­ják az M7-es Zamárdi és Balaton­szárszó közötti szakaszának megépítésére vonatkozó nyílt előminősítéses közbeszerzési el­járást. A miniszter közölte: ezután valószínűleg három-négyhetente újabb autópálya-építési pályá­zatok meghirdetése várható. A Zamárdi-Balatonszárszó szakasz mellett az M3-as autópálya Gör­beháza és Nyíregyháza, a 81-es számú főút győri bevezető részé­nek második ütemére, a bajai elkerülő út harmadik ütemére, az M3 5-ös autóút Görbeháza és Debrecen közötti szakaszára, il­letve a 88-as számú út Sárvárt el­kerülő szakaszára várható még az ősszel közbeszerzési eljárás meghirdetése. PRIVACSEK ANDRÁS Ipari parkból repülőtér Az önkormányzat ingatlanértékesítésből fejlesztene Sármellék Elkészült a sármelléki repülőtér általános fejlesztési terve. Ez a koncepció már az új tulajdonosok elképzelései szerint vá­zolja a repülőtér hosszú távú hasznosítását. A légikikötő ugyanis a jövő hónaptól két önkormányzat tulajdonában működik. figyelembe vették. A sármelléki és a zalavári önkormányzat 1995 óta dolgozik azon, hogy tulajdonosa lehessen a 400 hektáros objek­tumnak. Szabó Vendel, Sármellék polgármestere elmondta: augusz­tustól már valóság lesz az évek óta dédelgetett álom. Ez azonban nem csak örömet, komoly terhet is jelent. A repülőtér fejlesztése már az önkormányzatok feladata lesz. Ehhez állami és uniós forrásokat is szeretnének mozgósítani, a pá­lyázatokhoz szükséges önerőt pe­dig ingatlanértékesítésből terem­tik elő. A szakértők szerint ugyan­Zóka István, a Balaton Airport ügyvezetője elmondta: minden terv megszületett annak érdeké­ben, hogy a repülőtér fejlesztése már az idén megkezdődhessen. A cél az, hogy a reptér mielőbb meg­feleljen a nemzetközi légi forga­lom követelményeinek. Ehhez a leszállópálya fénytechnikai beren­dezéseit, a rádiós navigációs rend­szert valamint az infrastruktúrát kell megújítani. Az általános fejlesztési terv úgy született meg, hogy a két tulaj­donos önkormányzat érdekeit is is a 400 hektáros területből 190 hektárra van szükség a repülési zónához. A terület többi részéből ipari parkot terveznek kialakítani. Az ipari célra értékesített ingatla­nok árából fedeznék a fejlesztések önkormányzati részét. Ahhoz azonban, hogy a repülő­tér európai színvonalon működ­tethessék közel egymilliárd forint­ra van szükség. Ezért olyan tőke­erős befektetőket is keresnek, akik fantáziát látnak egy ilyen beruhá­zásban. Az önkormányzatok biztosak abban, hogy hosszú távon jó üzle­tet kötöttek. A Balatonhoz a nyári szezonban eddig több mint 8500 utas érkezett repülővel, ami negy­ven százalékkal több, a megszo­kottnál és a tavalyi forgalom nyolcvan százalékát jelenti. ___________ FÁBOS ERIKA Er edményes APEH-félév Budapest Az APEH államháztartási be­vétele az első félévben több mint 2524 milliárd forint volt, ami 11,3 százalékkal haladja meg a tavalyi első félévit. A bevételi többlet részben a hatékonyabb adóbeszedéssel magyarázható. Az általános forgalmi adó bevétel 666 milliárd forint volt, ami 8 szá­zalékkal, mintegy 50 milliárd fo­rinttal több a tavalyi félévinél - mondta Király László György, az bevétele 92 milliárd forint volt. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál 82,2 milliárd forint többlet keletkezett, ami 940,9 mil­liárd forintos bevételt jelentett. Az Országgyűlés által elfoga­dott költségvetési módosításban 90 milliárd forint szja-többlettel, mintegy 75 milliárd forint áfa­többlettel és 40 milliárd forint plusz társasági adóbevétellel számolnak. Az APEH behajtási, ellenőrzési és szankcionálási tevékenységé­nek eredményeként az államház­tartás pozíciója 144 milliárd fo­BEVÉTELI TÖBBLETEK 2001. ELSŐ FÉLÉV 2002. ELSŐ FÉLÉV Ellenőrzési megállapításokból befolyt 17,5 milliárd Ft 31,9 milliárd Ft Kiutalás előtt jogerősen visszatartott 19 milliárd Ft 23,1 milliárd Ft Behajtás eredményeként befolyt 77,7 milliárd Ft 76,3 milliárd Ft ebből th-járulék 25,7 milliárd Ft 26,2 milliárd Ft Szankciós bevételek 11,6 milliárd Ft 12,5 milliárd Ft (forrás: APEH) APEH elnöke. Hozzátette: az adó­bevételi többlet elsősorban bel­földi értékesítésből származik, az importbeszerzések a tavalyinál kisebb mértékben növekedtek. A személyi jövedelemadó be­vétel június végén 627, 2 milliárd forint volt, ami 15,5 százalékos növekedést jelent. A munkaadói és munkavállalói járulék együttes rinttal javult. Ez 18,2 milliárd fo­rinttal több, mint egy évvel koráb­ban. A szankciókból származó bevétel 12,5 milliárd forint, az adó- és járuléktartozások behajtá­sából összesen 76,3 milliárd forint folyt be. A félév végén 155 ezer adózó ellen folyt végrehajtási eljá­rás, 311,9 müliárd forintnyi tarto­zásra. PRIVACSEK ANDRÁS Bólintottak a fuvarozók Budapest Megkezdődnek az egyeztetések a Magyar Közúti Fuvarozók Egye­sülete és a Pénzügyminisztérium (PM) között, a fuvarozókat sújtó, július 1-jétől hatályos jövedéki- adó-emelés ellentételezéséről. Er­ről állapodott meg Bárány Sán­dor, a Pénzügyminisztérium poli­tikai államtitkára és de Sorgo Ti­bor, az MKFE elnöke. A PM már az előkészítés szakaszában be­vonja az MKFE-t azon törvényja­vaslatok kidolgozásába, amelyek közvetlenül érintik a közúti fuva­rozók munkáját. Az egyesület képviselői jelezték, hogy máris szeretnék kifejteni álláspontjukat néhány fontos kérdésben, így a július eleji jövedékiadó-emelés ügyében. __________________*n Ifjú sági konferencia Budapest Az idén Budapesten rendezik az Ifjúsági Szállások Nemzet­közi Szövetsége (IYHF) 44. Nemzetközi Konferenciáját. A nemzetközi szervezet 62 tagszervezete 18 országban működik. A kongresszuson 80 országból több mint 250-en vesznek részt - mondta Saxena Harish, a nem­zetközi szövetség elnöke. Szó lesz a marketingfeladatokról, az információs technológiában elért eredményekről, regionális fel­adatokról. A konferencia helyszínéül szol­gáló szálloda, a Park Hotel Fla­menco aulájának egy része három napra kiállítótérré alakul, ahol a Magyar Turizmus Rt., a Budapes­ti Turisztikai Hivatal, illetve a Ter­mészetvédelmi Intézet is bemu­tatja az ország nevezetességeit. A Magyarországon megrende­zett nemzetközi konferenciának három fő célja: az ország jó hírne­vének terjesztése, a magyar szak­emberek információgyűjtésének megkönnyítése és fellendíteni az ifjúsági turizmust - jelentette ki Meszter László, a Magyarországi Ifjúsági Szállások Szövetségének (MISZSZ) elnöke. A konferencián tárgyalnak Argentína, Kolumbia, Libanon és Románia felvételéről a szövetségbe. Évente 34 millió vendégéjszakát regisztrálnak a vi­lág ifjúsági turizmusában, amely­nek kétharmada bélföldi és egy- harmada nemzetközi. Európában a vendégéjszakák 25 százalékát, a bevételnek pedig 20 százalékát az ifjúsági turizmus adja. A nemzet­közi szervezetnek 62 tagszerveze­te van és 18 országban működik képviselete. A szervezetnek több mint 4 ezer szálláshelye és 3,5 millió tagkártyával rendelkező tagja van. A MISZSZ 1989-ben ala­kult és jelenleg 14 ezer tagja van. PRIVACSEK ANDRÁS Garanciaalap a termelőknek Budapest A mezőgazdasági termelők bevételi biztonsága érde­kében Mezőgazdasági Fel- vásárlási Garancia Alap (MEFA) létrehozását szorgal­mazzák a szocialisták. Az alap évi egymilliárd forint készfizető kezességvállalás­sal működne. Magda Sándor, a parlament me­zőgazdasági bizottságának szoci­alista elnöke tegnap elmondta: a garanciarendszer létrehozásával azt szeretnék elérni, hogy a me­zőgazdasági termelők ne legye­nek kiszolgáltatva a felvásárlók­nak. Magda szerint a termelőket azoktól kell védeni, akik nem ren­delkeznek a vásárlás fedezetét ga­rantáló biztosítékkal, vagy nyom­talanul eltűnnek a piacról, maguk mögött hagyva több tíz-, százmil­lió forintos kifizetetlen számlát, egzisztenciális gondokat okozva ezzel több ezer gazdának. A Mezőgazdasági Felvásárlási Garancia Alap létrehozásával csökkenteni lehet a mezőgazda- sági termelők értékesítési kocká­zatát. A piaci jelenléthez szüksé­ges vagyoni biztosíték letételével kiszűrhetők azok a vállalkozók, akik minimális tőkével akarnak felvásárlói tevékenységet folytat­ni. így, ha közben a vállalkozás tönkremegy, annak következmé­nyeit nem a termelők viselik. A körvonalazódó koncepció sze­rint az anyagi fedezet a felvásár­lónál a tervezett bruttó árbevétel tíz százaléka, minimálisan há­rommillió forint garanciabiztosí­tás lenne. A MEFA a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztérium irányításával működne. Az elnök úgy fogalmazott: szeretnék, ha a MEFA már a jövő évben védené a termelőket. - uo -

Next

/
Oldalképek
Tartalom