Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-29 / 175. szám

Hifl 2002. Július 29., hétfő AHOL 7. OLDAL ELÜNK TISZABŐ AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Egy nem átlag magyar település Tiszabő 2150 lakosá­nak 74 százaléka ci­gány származású. Ez az egy adat mindent meghatároz: jelent, jö­vőt egyaránt. Egykor virágzott itt az élet, gazdag falunak számí­tott Tiszabő. Volt gyu­fa-, szesz- és ecetgyár, kisvasút, hajóki­kötő is, működött a komp. Ma semmi nincs. Aki a közelmúltban befektetői szándékkal kereste fel a települést, amikor meglátta, milyen itt az élet, ha­nyatt-homlok elmenekült.- Mi újság Tiszabőn? - tettük fel az általá­nos kérdést Négyest Zoltán polgármesternek.- Ami gond itt a lakosság összetételéből adódóan előfordulhat, az minden megvan. A falu lakóinak 74 százaléka ugyanis ci­gány ember. Ebből fakadóan irtózatosan sok probléma van. Óriási a munkanélküliség. Szinte az önkormányzaton kívül nincs mun­kahely, csak egy, a szövetkezet, ahol 10-12 ember kap munkát. Úgyhogy a foglalkozta­tás gondja-baja teljes egészében az önkor­mányzatra hárul. Körülbelül 110 embert tu­Négyesi Zoltán tősgyökeres tiszabői. 1985-től 1999 áprilisáig volt vezetője a falunak, majd 2000 decemberében ismét megválasztották polgármesternek. Tiszteletdíjasként látja el feladatát. 1997-ben épített egy tanyát, csalá­di gazdálkodóként a földből él. Egyelőre úgy tervezi, hogy ősszel újra indul a polgármeste­ri címért Vetélytársakból bőven lesz majd... dunk foglalkoztatni közmunkán a rászorult­ság alapján. Persze az önkormányzat egy in­tézménye sincsen rózsás helyzetben. Ki me­rem jelenteni, hogy ez nem egy átlag ma­gyar település, amit pedig sokszor dörzsöl­nek az orrunk alá. Itt a környező települé­sekhez viszonyítva nagyságrendekkel több gondja van az önkormányzatnak.- Hogyan alakult a romák lélekszáma az utóbbi években? — 1960-ban 396 cigány ember élt a falu­ban, ahol összesen 2500-an laktak. Akkor határozta el a megyei önkormányzat, hogy két településen különbözőképpen oldja meg a cigányság lakhatási problémáját. Tiszabu- rán egy kolóniát alakítottak ki, míg Bőn megszűntették a cigánytelepet, és az embe­reket betelepítették a faluba. Ennek az lett a vége, hogy Tiszabőn 40 év alatt szinte el­fogytak a nem cigány származásúak; ma alig 700-an vallják magukat nem cigánynak. A cigány származásúak száma pedig meg­négyszereződött. A kísérlet tehát nem vált be. Sajnos azt kell mondjam, többen nem is­mernek semmiféle törvényt. Igen gyakoriak az engedély nélküli lakásbontások az építő­anyagért, számtalan a tyúktolvajlás, a bicik­lilopás, a mezei lopás. Nem nagy ügyek ezek, de sokat szenvednek tőle azok az idős emberek, akik becsülettel, tisztességgel itt élték le az életüket...-... ezt nevezik megélhetési bűnözésnek...- Ez nagyon rossz szó rá. Ilyen erővel mindenki lophatna a jobb megélhetésért.- Van itt helyben rendőr?- Persze, egy körzeti megbízott, de nem sok mindent tud csinálni. Fegyverneken van rendőrség, és meg is kapjuk tőlük a segítsé­get, de például az engedély nélküli bontások ellen nem tehetnek semmit, ahogyan mi is tehetetlenek vagyunk. A bírságolás semmit nem ér. Ezzel a baj megoldása ismét csak az önkormányzatra hárul. Egyébként ahogy a falu népessége fogy, az üressé vált lakásokat pillanatok alatt széthordják. Nem kell hozzá fél év sem. Lassan már úgy néz ki a falu, mint egy putri, és a jóérzésű cigány embe­rek is szégyenkeznek emiatt. Mert vannak itt dolgos cigány emberek, akik földet mű­velnek, állatot tartanak, vállalkozók, de a tendencia nem ez. Rövid időn belül a lakos­ság 100 százaléka cigány lesz.- Mi lesz akkor?- Ezt nagyon nehéz előre megmondani. Bár a tapasztalat az, hogy nem egy ilyen te­lepülés van már az országban. Nagyon sok helyen végbement már az a folyamat, ami­nek mi most a vége felé tartunk. Várhatóan az lesz, hogy 8-10 éven belül a település tel­jesen cigányfalu lesz. Nagy kérdés, hogy ezek az emberek mit tudnak majd saját ma­gukkal kezdeni. Nekem van olyan érzésem, hogy nem sokat, tekintettel arra, hogy bor­zasztó kevés a kvalifikált ember. Nincs a ci­gányok között egy tanító, egy óvónő. Talán ha a több mint 1600 emberből kettőnek van érettségije. Páran járnak most már középis­kolába, szakmunkásképzőbe, de ez nem igazán fogja megoldani a helyzetet. Már rég­óta bejáró a falu értelmiségi része. Szinte tel­jes egészében bejáró az óvoda, az iskola, a polgármesteri hivatal, a családsegítő állomá­nya. Az orvosok egymást váltják. Az iskolá­ban az utóbbi 10 évben 200 nevelő fordult meg. Úgy­hogy nagyon nehéz körül­mények vannak már jelen­leg is. A későbbiekben vi­szont még inkább nehéz lesz olyan szakembereket biztosítani, akik egyáltalán tudják vinni a falu életét. Ha egyszer majd tiszta cigány­falu lesz Tiszabőből, akkor viszont elkezdődik az el­vándorlás, mert ezek az em­berek saját magukban nem tudnak meglenni.- Van-e az önkormányzati képviselő-tes­tületben roma?- Természetesen. Öt cigány ember ül a testületben. De ez nem jelent semmit, mert a feladatokat a szakapparátus végzi. Hála Is­tennek, eddig úgy-ahogy, működött a tele­pülés. Forráshiánnyal, sok gonddal, de azért még nem voltunk csődközeiben sem. Most még a veszély nem érződik. De a tendenci­ák már kialakultak, amiben a közelmúltbeli árvíz is szerepet kapott. Mintegy 120-130-an mentek el a nem cigányok közül. Sok házat le kellett ugyanis bontani. A kártalanítottak pedig megragadták az alkalmat, és elköltöz­tek. További 97-98 házat jelentettek be az önkormányzatnál, hogy ha esetleg megint lenne árvíz, és az önkormányzat vásárolna épületet, akkor ők azonnal felajánlanák megvételre, hogy elmehessenek a település­ről. Az is látszik, hogy a tehetősebb cigá­nyok közül is sokan elköltöznek a faluból.- Mit lehet a lehetetlen helyzet ellenére tenni?- Recept lenne erre, de mindenki más­ként látja a dolgot. Eddig egyetlen kormány­zatnak sem volt konkrét elképzelése a meg­oldásról. Csak az intézkedési terveket gyár­tották. Most már azonban érzik, hogy na­gyon az ország körmére ég ez a helyzet, de igazából nem tudják, mihez kellene kezdeni. Felmérések voltak, aminek a végén kijelen­tették, hogy munkahelyeket kell teremtem, az oktatás színvonalát emelni kell, és lehető­séget kell adni arra, hogy a tanult fiatalok visszatérhessenek a településre. Ez annak idején kezdett is megvalósulni. Építeni kezd­tünk egy húsüzemet, de ez abbamaradt. A szalmabrikettgyár működött valameddig, de tönkrement, ahogyan a sörfőzde is. Csodájá­ra is járt mindenki ezeknek, mígnem a kor­mányzat 1993-ban ki nem jelentette, hogy egy önkormányzatnak nem feladata a vállal­kozások segítése. De hiába adtunk ehelyett kedvezményeket egy-egy vállalkozónak, azok egyszer megnézték a falut, és azóta sem láttuk őket. Aztán ott volt a szociális földprogram, amit mi indítottunk be első­ként az országban 1988-ban. Hogy a háztáji gazdálkodást segítsük, földet, vetőmagot, termelőeszközöket adtunk, de ez is holt­pontra jutott a negatív hozzáállás miatt. Ma már másként is működik, és leginkább Néhány szó a költségvetésről. A település évente 354 millió fo­rintból gazdálkodik. Ebből 130 millió forintot fizetnek ki szociá­lis ellátásra. Csak a kőtelező karbantartásokra futia a pénzből, lévén forráshiányosak. A forráshiány fedezetére az idén 11 mil­lió forinttal többet kapott az önkormányzat, így alapvető műkö­dési gondjaik nincsenek. Pályázatokon nyernek néha pénzt. Az árvíz okozta károk helyreállítására viszont jutott nekik 300 mil­lió forint. Új kutat is fúrhattak, amiből végre arzénmentes, egészséges ivóvizet juttathatnak a lakosságnak. Szeretnék bő­víteni az óvodát, az iskolát, mert jelentősen túlzsúfoltak ezek az intézmények. Tornatermet is szeretnének a tornaszoba helyett. gyógynövénnyel és olajtökmaggal foglalkoz­nak az emberek. Szőlőt, gyümölcsöst is vet­tünk, azokat is kiadjuk az embereknek. De hiába minden törekvés, ha a cigány emberek igen nagy többsége nem akar segíteni ma­gán. Márpedig másként nem boldogulnak. Kihasználatlan lehetőségek Tiszabőre többen is betelepültek a ko­rábbi években. Ilyen betelepült az 57 éves Balogh Bálint is, aki kis kitérővel Budapestről érkezett. A férfi korábban a Tétényi úti kórház mű­szaki osztályvezetője volt. 1987-ben úgy alakult az élete, hogy Tiszabőre került. A re­gionális vízmű géptelepét ve­zette, de miután ez megszűnt, kénytelen volt magánvállalkoz­ni. Jelenleg különböző vállalkozá­sokat vezet, cégképviseleteket lát el, és közben bérli a falu konyhá­ját is. Korábban azonban volt még alpolgármester, és ő irányította a helyi szalmabrikettgyárat, illetve a sörfőzdét is. így beszélt ezekről: „Ezeket annak idején sokan támogatták, de fokozatosan ki­vonult belőle mindenki. Pedig fantasztikus hírük volt az üzemeknek, Sop­rontól Nyíregyházáig a csodájukra jártak. De hiába, ha kimondták rájuk a végítéletet 1993 környékén: egy önkormányzatnak nem az a feladata, hogy vállalkozzon, ha­nem hogy önkormányozzon.” Hogy milyen volt Budapest után Tisza­bő? Nem volt más választása, de még min­dig jól érzi magát. Igaz, kevés időt tölt a fa­luban, mert állandóan dolgozik. A falu egyébként szép, és jobban is ki­használhatná lehetőségeit, mondta a férfi, aki egyébként az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke. Sok mindent lehetne kezdeni a faluval, ha nem tennének min­dent rövid idő alatt tönkre egyes emberek. Bálint arról is „nevezetes”, hogy szinte az egész rokonsága követte a faluba. Itt lak- Hj nak a felesége testvérei, a nagybátyja, aki Svájcból(l) költözött haza, illetve az ő, Münchenben lakó nővére vett egy házat két éve a faluban. Számtalan lehetőség lenne raj­tuk keresztül is, foglalkoztak is a gondolattal, hogy lehetne itt horgásztatni, lovagoltatni, ví­zi túráztatni a vendégeket, de egyszerűen nem vágtak bele, oly reménytelennek látták a helyzetet. Mint a gazdasági bizottság elnöke, úgy véli, nem áramolnak a faluba a pénzek úgy, ahogyan az kellene. Talán azért is van ez így, mert a itt lakók 90 százaléka alulképzett, ráadásul meggyőződése, hogy nem is akar dolgozni. Maga is számtalan esetben alkalmazott volna helyieket, de őket a munka nem, csak a pénz érdekelte, így azonban nem lehet semmihez sem kez­deni. ______________Röviden______________ ÚJ ORV OS. Augusztus 1-től ismét új orvosa lesz a településnek. Dr. Kőrizs Tamás Kisújszál­lásról költözik ki a faluba. Hogy meddig lesz, azt nem tudni, mindenesetre nem véletlenül vál­tották egymást sűrűn az orvosok. A legnagyobb próbatételt az éjszaka jelenti: volt olyan, amikor egy éjjel 18 esetben hívták az orvost csip-csup esetekhez. Gyógyszerész viszont továbbra sincs, pedig korábban gyógyszertár is működött, amíg a patikusra rá nem borították az asztalt. PUSZTULÓ ÜDÜLŐK. A magukra hagyott üdülők egyre-másra pusztulnak. Amikor fellen­dülőben volt a pihenni vágyók érdeklődése a fa­lu iránt, negyvenkét „vállalkozó kedvű” ember vásárolt magának hétvégi házat, üdülőt. Most már csak öt ingatlan van, amelyiket még nem hagyott hátra a gazdája. Egyesek ugyanis rákap­tak a hétvégi házak kifosztására. VILÁGOSABB LESZ. Korszerűsítik a közvilá­gítást. Augusztus közepétől kicserélik az elavult lámpatesteket korszerűbbekre. A munkát a Ti- tász Rt. szakemberei végzik. A beruházás értéke közel 10 millió forint. A villanyszámla-megtaka­rítás a jelenlegihez képest 50 százalékos lesz. KÖZMUNKÁK. Közmunkákra idén áprilistól jú­liusig közel 27 millió forintot kaptak. Százhat em­bernek adhattak munkát. Tavaly 112 embernek volt munkája, akkor közel 32 millió forintot kap­tak. A következő „közmunkaidényben” 110 em­bernek akarnak munkát biztosítani. A saját forrás mellé közel 49 millió forintot igényelnek. _____■ Csak a karni kell... Ahogyan a polgármester is említette, vannak a faluban dolgos, igyekvő romák is, akik nem a segélyt várják. Túró Csaba dolgos ember, akkora és olyan szép háza van, hogy minden ember megirigyelhetné. A 33 éves fiatalembert délidőben éppen otthon találtuk meg. Köz­munkásokat irányít, csak haza­szaladt ebédelni. Szívesen látott vendégek vagyunk, hellyel kínál a házigazda. Hely márpedig bőven akad, ak­kora az öt éve épített ház. Három szoba és egy hatalmas konyha, für­dőszoba (sarokkáddal). Minden ragyog a tisztaságtól. A falakon gyönyörű tapéta, még a plafon sem csak úgy festett, az is szépen bur­kolt. Az udvar sem a megszokott képet mutatja, üde zöld pázsit nyújt szép látványt. Látszik, itt rendszerető emberek laknak. Csaba 14 éve házas, három gyermek édesapja. A legnagyobb 14, a következő 8, míg a legki­sebb 6 éves. Kettő közülük zene­iskolába jár. A zenéléshez van te­hetségük. Ez talán nem véletlen, a rokonságban akad neves mu­zsikus: felesége apjának, Mága Zoltánnak fia híres zenész Buda­pesten a Moulin Rouge-ban. Be­járta már a világot. A dolgos fiatalember jószá­gokkal foglalkozik, ha éppen nem a közmunkásokat irányítja. Nyolc általánost végzett, koráb­ban fűrészüzemben dolgozott. Most tehát szükségmegoldás szá­mára a közmunka, amit melles­leg dicsér. Azt mondta, jó az em­bereknek is, mert jobban megél­nek, mint ha semmi nem volna. Szerinte máshol sem jobb a hely­zet, de törekedni kell. Dolgozni kell, ha valaki meg akar élni. Le­het munkát találni, mondta, csak akarni kell. Hozzátette: „Vannak a faluban dolgos, rendes cigá­nyok többen is.” A polgármestert is dicsérte. Rendes embernek tartja, mert ő ad munkát, ráadá­sul szereti a romákat. És az sem mellékes, tudja, hogyan kell irá­nyítani a falut. Új jegyző Hosszú évek után új jegyzője van a településnek. Július 1. óta Ulviczky László látja el a feladatot. Elődje, Rentzné dr. Bezdán Edit Kunhegyesre ment, ott vállalta a jegyzői munkát. A jelenlegi és a korábbi jegyző Rentzné dr. Bezdán Edit 1991 óta látta el a feladatát. Korábban is a településen élt, itt járt iskolába. Ta­nítóként kezdte a pályafutását a fa­luban, így alaposan ismeri a gon­dokat (mellesleg az édesanyja hosszú évek óta védőnő a faluban, nyugdíjasként is dolgozik). 1988- ban került a tanácshoz, a művelő­désigazgatási társulást vezette. Ulviczky László korábban al­polgármester volt 1998-tól. Tisza­bőn született, egy ideig Fegyver­neken dolgozott, majd hazake­rült az iskolába tanítani. Utána a családsegítő szolgálatnál dolgo­zott. 1994-ben választották meg először képviselőnek. A régi és az új jegyző (akkor még mint alpolgármester) legna­gyobb közös munkája az árvíz- helyzet megnyugtató levezénylése volt 2000-ben. Most a napi munka mellett a legnagyobb feladatot a pályázatok írása jelenti, hogy a fa­jú talpon maradhasson. Függő pályázatok Tiszabő, Tiszaburával és Ti- szaroffal közösen Phare-pá- lyázaton vesz részt. Egyelő­re azonban kétséges, hoz-e fejlesztést a pályázat. Nem világos ugyanis, hogy ki le­gyen a kivitelezője a mun­káknak. Ráadásul az önkor­mányzatnak ki kell marad­nia a műveletből. Olyan infrastrukturális beruházá­sokra pályázhattak a települések, amelyekre az önkormányzatok sa­ját erővel nem rendelkeztek. így szerepel a lehetőségek között útépí­tés, a családsegítő szolgálat bővíté­se, óvodaépítés stb. Tiszabőn leg­fontosabb kérdésnek az úthálózat­fejlesztést tartják, hiszen az utak mindössze 14 százaléka portalaní­tott. Ez 22 millió forintos beruházás lenne. Aztán szerepel még roma kö­zösségi ház kialakítása a művelődé­si házból és a húsüzem átalakítása foglalkoztatóvá. Egy másik jelentős projektben civil szervezetek is pá­lyázhattak, aminek révén az iskola alapítványa szabadidős tevékeny­ségre, illetve az önkormányzat köz- alapítványa foglalkoztatásra nyert pénzt. Csakhogy az önkormányzat nem kapja meg a pénzt, ami más beruházásokkal együtt összességé­ben 48 millió forint, hanem a Phare finanszíroz mindent. Meg is hirdet­ték az Európai Unióban, hogy jöjje­nek és valósítsák meg a beruházá­sokat. Senki nem jelentkezett. Most már hazánkban keresnek kivitele­zőket, de valahogy itt sem tolong­nak a munkákért. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. A r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom