Új Néplap, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-29 / 175. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TŰKOR Javulást éreznek a cégvezetők Kedvezőnek ítélték meg a megkérdezett cégvezetők közül töb­ben a magyar gazdaság helyzetét az idén, mint egy évvel ko­rábban, s hasonló mértékben csökkent a gazdaság állapotát rossznak minősítők aránya - állapítja meg a Foglalkoztatási Hivatal második fél évre szóló munkaerő-piaci prognózisa. Bát-összefoglaló Gyengült az euró Budapest _________ A Budapesti Árutőzsde gabona­piacán az elmúlt héten összesen 1,2 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, míg a határidős devizapiacon 1,8 mil­liárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdo­noshoz. A kukoricapiacon a közeli ha­táridőre csökkentek az árak, a tá- volabbiak viszont növekedtek. A novemberi határidő 24010 forin­ton zárt. A búza elszámolóárai is vegyesen zártak: az augusztusi jegyzések 100 forinttal 23 700 fo­rintra gyengültek, a szeptemberi lejáratú kenyérnek való 24120 forinton fejezte be a kereskedést. A takarmánybúza értéke min­den határidőre magasabban zárt, augusztusra 21700 forintért le­hetett jegyezni. Megnyílt a 2003 augusztusi és szeptemberi határ­idő, előző 24000, utóbbi 24300 forinton várja a mai tőzsdenyi­tást. Az augusztusi jegyzésű takarmányárpa 19350, a repce 51000 forinton cserélt gazdát. Az olaj napraforgó októberi ára 62400 forint maradt, míg a de­cemberi szállítású szóját 58700 forinton jegyezték. A határidős pénzpiacon a múlt héten az euró volt a legnép­szerűbb. A közös európai fizető- eszköz augusztusra 246,50 fo­rintra gyengült. Az amerikai dol­lár minden határidőre erősödött, a zöldhasú augusztusi elszámo­lóértéke 245 forinton zárt. A font ára 388 forintra emelkedett, a svájci franké viszont csökkent, szeptemberre 170,20 forintra gyengült. Megszülettek az első üzletek a zlotyra: 59,57 forinton megnyílt az egyhetes lejárat, az augusztusi 59,95 forinton fejezte be a kereskedést. ÚJVÁRI Budapest A hivatal mintegy 4600 cégtől gyűjt adatokat, ezek a vállalatok, intézmények a jogi személyiségű gazdasági szervezeteknél foglal­koztatottak 24,6 százalékát alkal­mazzák. A gazdasági helyzet má­sodik félévi javulását feltételező menedzserek aránya valamennyi gazdasági ágban nőtt. A megkeresett cégek 65 száza­léka jelzett magas kapacitáski­használtságot az első fél évre. Az egy évvel korábbi válaszokhoz képest kis mértékben csökkent az alacsony tőkehasznosítású gaz­dálkodók aránya. A szolgáltatás használata a lehető legegyszerűbb, hiszen más ma­gyarországi mobilszolgáltatóktól eltérően az előre fizető kártyák külföldi használata során a hívás­indításkor nincs szükség bonyo­lult kódok tárcsázására: a telefont pontosan úgy lehet használni, mint itthon. A nemzetközi hívószámformátumokat betartva ugyanúgy lehet hívásokat kezde­ményezni vagy SMS-t küldeni, mint Magyarországról. Nincs te­A feldolgozóipart leszámítva javult a kapacitáskihasználtság. A felkeresett cégek 58 százaléka tel­jes kapacitáskihasználtsággal üze­melt az első fél évben. A további 42 százaléknál a kihasználatlansá­got előidéző okok közül a belföldi kereslet hiánya játszotta a vezető szerepet (49 százalék), a tőkehi­ány súlya valamelyest mérséklő­dött (10 százalékra). A megkérdezett gazdálkodó- szervezetek valamennyivel több mint egynegyede jelzett gépi, vala­mint épületberuházási szándékot. Bár az 51-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek fejlesztési le­hetőségei általában kedvezőtle­hát visszahívásos kapcsolat-fel­építés, és a rövidített hívó­számokon keresztül az itthoni szolgáltatások külföldről is hasz­nálhatók. Hívások fogadására és SMS- ezésre minden olyan hálózaton le­hetőség van, amelyet a Vodafone ügyfelei is használhatnak külföld­ön (ez jelenleg 80 ország 173 háló­zatában működik). A hívásindítás funkció mától Spanyolországban és Máltán érhető el a Vodafone- hálózatokban, azonban a nyár végéig zajló fejlesztések után már nebbek, mégis e szervezetek veze­tői nyilatkoztak legderűlátóbban beruházási lehetőségeik változá­sáról az egy évvel korábbi helyzet­hez képest. A felmérés szerint az állomá­nyi létszámot a második fél év­ben növelő gazdálkodók aránya (25 százalék) meghaladja a lét­számcsökkenést jelzők arányát (15 százalék). A feldolgozóipar ismét jelentős plusz létszámke­resletet mutatott. Kisebb létszámcsökkenés a száz dolgozónál kevesebbet fog­lalkoztató cégeknél várható. A fel­keresett cégek 14 százaléka jelez­te, hogy bizonyos munkakörök­ben hosszabb idő óta képtelen munkaerőt szerezni. Ezek a gaz­dálkodó szervezetek legnagyobb arányban a feldolgozóiparban ta­lálhatók - állapítja meg a felmérés. EUROPRESS 10 országban lehet majd VitaMAX roaming hívást kezdeményezni. A tervezett további partnerek kö­zött szerepel Ausztria, Görögor­szág, Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Olaszország, Románia, Németország és az Egyesült Ki­rályság. Az előre fizető ügyfelek számá­ra a külföldi használat során az egyik leggyakoribb probléma, hogy mi történik, ha egyenlegük lemerül, hogyan tudják külföldön feltölteni kártyájukat. A társaság ezért olyan szolgáltatást nyújt a cégcsoport európai tagjainak kije­lölt hálózataiban, amelynek során a VitaMAX-ügyfelek ezentúl a kül­földi Vodafone-operátorok által ki­bocsátott feltöltőkártyájukkal is feltölthetik egyenlegüket. _________________________________(ETEFAHITS) Fe ltöltés külföldi kártyával A Vodafone feltöltőkártyás ügyfelei is indíthatnak a mai nap­tól kezdve külföldről hívásokat, azaz igénybe vehetik a roa­ming szolgáltatást. A VitaMAX kártyás ügyfelek közül első­ként a Máltára, illetve Spanyolországba utazók kezdeményez­hetnek nemzetközi hívást, augusztus végéig további 10 euró­pai országot kapcsolnak be a hálózatba. Budapest Hírek PÉNZTÁR. A nyugdíj célú meg­takarítások mellett tavaly egyre szélesebb körben terjedt el az egészségügyi és a szociális ön- gondoskodás igénye. A Pénz­ügyi Szervezetek Állami Fel­ügyeletének éves összefoglalója szerint a nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak száma ellen­tétesen változott az elmúlt évben. A magánnyugdíjpénz­tárak száma a megelőző évi 25-ről 2001-ben 22-re, az önkén­teseké pedig 116-ról 98-ra csök­kent. Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak piacát viszont továbbra is az új szerve­zetek alapítása jellemezte. Az év végén 33 egészségpénztár és 22 önsegélyező pénztár működött. Mn NÖVEKEDÉS. A Postabank- Leasing Rt., a Postabank és Ta­karékpénztár Rt. leányvállalata 2002 első félévében 15,8 milli­árd forint hitelt nyújtott, amely az előző év hasonló időszaká­hoz képest 32 százalékos növe­kedést jelent - mondta Orbán Krisztina, a hitelintézet sajtófő­nöke. A Postabank-Leasing Rt. nem egészen két év alatt közel 9 százalékos piaci részesedést ért el az új gépjármű-finanszí­rozási piacon, így a rangsorban az előkelő negyedik-ötödik he­lyezést tudhatja magáénak, mti TŐKEBEÁRAMLÁS. Továbbra is Németországból érkezik a legtöbb működő tőke az or­szágba - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „A külföldi működő tőke Magyar- országon, 1999-2000” című ki­adványából. A kiadvány szerint a 2000-ben beáramlott működő tőke 25,8 százaléka érkezett Németországból. A KSH adatai szerint 1989-2000 között 2935,5 milliárd forint külföldi tőke áramlott az országba, amelyből 2000-ben 311 milliárd forint érkezett, mti ■->3teiJJWJ=í Ü-Jo vndek Köti fényképezőgéppel * pannon praktikum iuiü ú Z'j’Jr: bLsiaiIiii;ű. Történjen bármi, kártyás telefonját külföldön Is használhatja. Havi díj és számlák nélkül! •Minden mobiltelefonhoz ajándék Kodak egyszer használatos fényképezőgépi A részletekről és a további ajánlatokról érdek­lődjön területi képviseletünkön (Szolnok, Kossuth L. út 9.) vagy az Önhöz legközelebbi hivatalos viszonteladónknál! A készülék csak Pannon GSM SIM-kártyával használható. Ajánlatunk 2002. július 19-től az akciós készlet ^j£***^ erejéig tart. Pannon GSM nonstop információs vonal: 1220. Készülékes csomagjainkat már HUulT' honlapunkon, a PannonNetShopban is megvásárolhatja, www.pannongsm.hu Az *lv«al. 2002. Július 29., hétfő Bl IMME Versenyképes az ágazat Nem lesz sokk az élelmiszeriparban Budapest A magyar élelmiszeripar vál­tozatlanul a belső piacra kon­centrál, s az ágazat verseny- képessége uniós összehason­lításban is megállja a helyét - vélekedik Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Or­szágos Szövetségének (Éfosz) főtitkára. Erejét mutatja, hogy az ágazatot az elmúlt években elkerülték a botrá­nyok, de a biztonsági előírá­sok betartatását mindenkitől meg kell követelni, s szükség van a szürkegazdaság „ki­fehérítésére”. Az élelmiszeripar tőkevonzó ké­pessége a kilencvenes években jelentős volt, a cégek 99 százalé­ka ma már magántulajdonban van. Az állami tulajdonban lévő vállalatok megvételére a befek­tetők 1,3 milliárd dollárt fordítot­tak, s ekkora összegeket költöt­tek a vásárlást követően beruhá­zásra, majd a termelés finanszí­rozására is. A világ legnagyobb multinacionális élelmiszer-ipari vállalatai - többek között a Nest­lé, az Unilever, a Philip Morris, a Coca-Cola, a Pepsi, a British American Tobacco, a Cereol, a Danone, a Friesland, a Sara Lee, a Henkell and Söhnlein, a Cereol - céget vásároltak hazánkban. Piros László kiemelte: a sikeres privatizáció is hozzájárult ahhoz, hogy a régióban a csatlakozásra váró országokkal szemben ha­zánknak mintegy öt év előnye van, s az uniós tagság nem okoz majd sokkot az élelmiszeripar­ban. Az itt letelepedő cégek haté­kony fejlesztéseket valósítottak meg, s előny az is, hogy a magyar vállalkozások is tanultak a mul- tiktól. A főtitkár szerint az ágazat erejét mutatja, hogy az elmúlt években nem rázta meg botrány a hazai cégeket. Az élelmiszer­biztonság megőrzése nemzeti ér­dek. Ezért az Efosz szerint erőtel­jesebb hatósági intézkedésre van szükség, s a szürkegazdaságban tevékenykedő vállalkozásokat legalizálni kell vagy száműzni a piacról. A minősített higiénés előírások betartása az élelmiszer- iparban éppoly fontos, mint a gyógyszerágazatban. A főtitkár leszögezte: amelyik vállalkozás a magyar élelmiszertörvény köve­telményeit teljesíteni tudja, az az uniós előírásoknak is megfelel. Az élelmiszeripar éves nettó árbevétele 2300 milliárd forint, s az össztermelés nyolcvan száza­léka belföldön talál vevőre. A ha­zai üzletekben egy év alatt el­adott termékek 92 százaléka ma­gyar áru. A lakosság összkiadásá­nak harmadát élelmiszer-vásár­lásra fordítja. A mezőgazdasági árutermelés hetvenöt százalékát az élelmiszeripar hasznosítja, a rendszerváltás előtt ez a szám nem volt nagyobb ötven száza­léknál. Magyarországon az élelmi­szeriparban a termelési érték 21,5 százaléka a bruttó hozzá­adott érték, ez a szám az EU-ban 22,3 százalék, ami a magyar cé­gek versenyképességét bizonyít­ja. Az EU-csatlakozás sikere azon is múlik, hogy az élelmiszeripar jövedelmezőségét hogyan lehet javítani. A külföldi tulajdonú vál­lalatokat leszámítva ugyanis a cé­gek nyereségessége alacsony. 1992-2000 között az ágazat adó­zás előtti jövedelmezősége nettó árbevételre vetítve mindösz- sze 2,06 százalék volt, míg az iparban ez az érték 33 százalékot tett ki. EUROPRESS Magyar földet saját kézbe! Budapest Földjeinknek magyar kézben kell maradnia, még akkor is, ha ez késlelteti EU-csatla- kozásunkat - mondta Micha- letzky Vilmos, a Nyugdíjasok Pártjának elnöke. A párt sze­rint nem létfontosságú a csat­lakozás. Fölöslegesen nyitottuk meg a határokat a konkurenciát jelentő import előtt, az élelmiszer-fel­dolgozó üzemeinket pedig kül­földieknek adtuk el - jelentette ki az elnök. Hozzátette: a terme­lők ki vannak szolgáltatva az erőfölényükkel visszaélő felvá­sárlóknak, a költségek és az el­adási árak aránytalansága pedig egyre több helyen szünteti meg az érdekeltséget és a munka­kedvet.- Az ipari, kereskedelmi válla­latoknak a privatizáció következ­tében létrejött felszámolása és a tsz-ek megszűnése után sok százezer ember vált munkanél­külivé a falvakban. Ennek csak töredéke talál munkát a családi gazdaságokban, mert meghirde­tett 50-300 hektár birtoknagyság mellett legfeljebb néhány tízezer ilyen gazdaság kialakulására le­het számítani. A párt képviselői szerint a ma­gyar földet meg kell őrizni a me­zőgazdaságban dolgozó családok részére, a falvak kárpótlására pe­dig az állami tulajdonban lévő termőföldeket és legelőket bérbe kell adni a falvak lakosságának. PRIVACSEK Badacsonyi borhetek Badacsony A pénteki kormányülésen minden bizonnyal megkap­juk a szükséges pénzügyi fe­dezetet ahhoz, hogy bejelent­hessük azokat az intézkedé­seket, amelyekkel a borpiaci válságot kezelni tudjuk - kö­zölte a Badacsonyi Borhetek megnyitóján Németh Imre földművelésügyi miniszter. Jelenleg 40 százalékkal több bor van a pincékben - összesen mint­egy 3,5 millió hektoliter -, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A piacokon ma már a kiváló európai borok mellett a dél-amerikai és a dél-afrikai borokkal is versenyez­ni kell - vélekedett a miniszter. Németh Imre elmondta: a hegy­községi tanácsok négy-öt milliárd forintos támogatási igényét túlzó­nak tartja. A hegyközségi tanácsokkal kö­zösen megtaláljuk a módját an­nak, hogy az egyáltalán nem új keletű borpiaci feszültségeket megszüntethessük - jelentette ki a miniszter. A szaktárca vezetője rámuta­tott: a mustsűrítés támogatását tartja a válságkezelés egyik leg­jobb megoldásának. Ez a kész­letek felszaporodása ellen hat, és ezáltal olyan termék kelet­kezik, amely a rosszabb minő­ségű borok feljavítására kiváló­an alkalmas, sőt még exportál­ható is. Foglalkozunk ugyanakkor a borlepárlás lehetőségével is, így gyorsan apaszthatók a készletek, és fontosnak tartjuk a borexport támogatását is - jegyezte meg Németh Imre. Elmondta: Magyarország 1993- ban egy előnytelen világkeres­kedelmi megállapodást kötött, amely behatárolta az ország ex­porttámogatási lehetőségeit. Hoz­zátette: a tavalyi 14 milliárd forint helyett idén csak 3 milliárd forin­tot lehet a mezőgazdasági termék- feleslegek elhelyezésének meg­oldására fordítani. MTI \' A i A Vt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom