Új Néplap, 2002. június (13. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-08 / 132. szám

Három év alatt a csúcsra ér­hetnek az orczysok. Egy bio­lógiai tanulmányi verseny országos döntőjébe ugyanis az iskola két csapata és két egyéniben indult diákja is bekerült. Bár közeledik a tanév vége, ám BaksayElek, aki 1966 óta tanít bi­ológiát, cseppet sem tűnik fáradt­nak. Pedig igen nehéz esztendőt most nem került a döntőbe, ám két másik gárda igen. Sőt, ezúttal az egyéni döntőbe is bejutott két orczys. Mindez nem kis eredmény, hi­szen a versenyen induló több mint hatszáz fiatal közül csupán a legjobb nyolcat hívják meg a döntőbe. Nekik öt fordulón át szinte hibátlanul kell teljesíteni­ük, és nem csak biológiából. A kérdések ugyanis próbára teszik Az Orczy „sztárbiológusai” (Felső sor: Nagy Anna, Baranyi Réka, Varga István. Középső sor: Varga Tamás, Ország László, Tajti László, Selymes Gergő, Nagy András, Morvái Nó­ra. Alsó sor: Czimmer Sándor, Gál Levente, Szatlócki Attila, Bihari Máté, Nagy Judit. Neve­lő: Baksay Elek) tudhat a háta mögött, hiszen több diákját is eljuttatta a tantár­gyi verseny országos döntőjébe, ahol még a nyerésre is esélyesek. Ugyanezen a versenyen ta­valyelőtt éppen csak „kicsúsz­tak” az országos döntőből. Ta­valy azonban már a második he­lyen végeztek a fegyverneki diá­kok. Az akkori ezüstérmes csapat irodalmi, zenei, történelmi isme­reteiket, sőt rajztudásukat is. így lesz ez a döntőben is. Lesz-e orczys „aranyérem”? Baksay Elek reménykedik, bár mint mondja, szerencse is kell, hiszen elég egy-két pont veszte­ség ahhoz, hogy lecsússzanak a dobogóról. Művészetek, sport és tanulás — ez a három érték megkülönböztetett figyelmet kap az Orczy Anna Általános Iskola és Szakiskola programjában. Mindez az oktatási intéz­mény elmúlt években elért eredményeiben is tükröződik. Az iskolában több évtizedes hagyományai van­nak a művészeti oktatásnak, nevelésnek. Az el­múlt esztendőkben igyekeztek e mellé emelni a sportot, valamint a tehetséggondozást és felzár­kóztatást — tudtuk meg az intézmény igazgató­jától. Ambrus Dénesnek pedig már ezeken a te­rületeken is van mivel dicsekednie. Az iskola diákjainak nagy többsége ugyanis rendszeresen sportol. A önkormányzattól és a helyi egyesülettől kapott támogatással bekapcso­Csúcsfejek Öt esztendővel ezelőtt a nyolca­dikos diákok valami nyomot szerettek volna hagyni maguk után iskolájukban. Akkor úgy döntöttek, Idádnak egy újságot. Azóta két-három havonta újabb lapszámot vehetnek kézbe az is­kola tanulói. A Csúcsfejek című diákújság­nak állandó szerkesztősége nincs, minden orczys szerzője lehet a lapnak. A tanulók az újságban olvas­hatnak társaik tollából meséket, verseket, tájékozódhatnak az autókról, a divatról, iskolai ese­ményekről, találhatnak fejtörő­ket. A legolvasottabbak az inter­júk, melyekből kiderül: gyerek­ként csúcsfejek voltak-e a taná­rok. lódtak a legkülönbözőbb tehetséggondozó prog­ramokba. A tanulmányi versenyeken is kitűnő eredményeket könyvelhettek el az elmúlt eszten­dőkben. Néhány éve a Zrínyi Ilona matematika- verseny országos döntőjében az iskola egyik di­ákja, Tűhegyi László képviselte a megyét. A logoprogramozási versenyen pedig az or­szág legjobbjai között volt György László és Szatlócky Attila. Idén pedig biológiából remekel­tek az orczysok. Az iskola diákjai közül mind többen folytatják iskoláikat gimnáziumban, szakközépiskolákban. A legkedveltebbek: a szolnoki Széchenyi és Ti- szaparti gimnázium, illetve a törökszentmiklósi Székács. A szociális hátrányokkal küzdő diákok­ra gondolva pedig néhány éve bevezették a szak- képzést._____________________________ ■ ÜVEGFESTŐK. Másfél esztendeje egy különleges művészettel, az üvegfestéssel is megismerkedhetnek az orczysok. A foglalkozásokat vezető Bercsényiné Varga Erzsébet szerint az üvegfestő gyerekek nyíltabbá váltak. Korábban nehezen tudták kifejezni érzelmeiket, rajzaik grafikusak voltak. A heü két foglalkozáson azonban a tanórai kötöttségektől mentesen tanulhatnak meg játszani a színekkel. az alsós évfolyamokon fo­lyó oktató, nevelő munká­nak Lengyel Andrásné, a ta­nítói munkaközösség veze­tője szerint ugyanis az első négy osztályban a legfonto­sabb az alapozás. Az Orczyban nincsenek beisko­lázási gondok, hiszen körzeten kívülről is sok szülő íratja be ide gyermekét. Most szeptember­ben is, mint évek óta minden esztendőben, két osztályra való elsős lép be az iskola kapuján, így a tanító nénik feje nem a ta­nulók miatt, hanem a diákokért főhet. Lengyel Andrásné szerint ugyanis növekszik a többlettö­rődést, figyelmet igénylő, hátrá­nyos helyzetű gyermekek szá­ma. Ennek ellenére a két párhu­zamos osztály között semmiféle megkülönböztetés nincs. Ugyanazt a tananyagot, azonos módszert követve tanulják mindkét osztályban. A felzár­kóztatásra az úgynevezett fej­lesztőcsoportok kínálnak lehe­tőséget. De nem felejtkeznek el a te­hetséges gyermekekről sem. Számukra rendszeresen szer­veznek házi versenyeket írás­ból, olvasásból, matematikából, rajzból. A legügyesebbek pedig kü­lönböző térségi versenyeken te­hetik próbára felkészültségüket. Baranyi Kriszta ért el kitűnő eredményt szépolvasó verse­nyen, míg Budai Misi matemati­kából jeleskedett. Tánc az iskolában Fegyverneken nincs ünnep az Orczy kórusa, néptánc- csoportja és citerazenekará- nak fellépése nélkül. De az iskola egykori zenészei, tán­cosai adják a falu művészeti egyesületének magját is. Több mint négy évtizede folyik művészeti nevelés az iskolában. A tanórán kívüli, délutáni foglal­sebb tudott muzsikáim a népi hangszeren. így az iskolának is köszönhető, hogy a faluban nem merült feledésbe a citera. A mu­zsikával szinte természetesen járt együtt a néptánc és az éneklés. Az elmúlt évtizedekben az is­kola néptáncosai félszáz koreog­ráfiát mutattak be. Rendszeresen lépnek fel különböző megyei, kis­térségi rendezvényeken. De tap­Az iskola citerazenekara is rendszeres vendége a megyei és különböző kistérségi ren­dezvényeknek kozások mára már beépültek az intézmény oktatási programjába is. Pedig 1960-ban szinte az utol­só pillanatban indult el a nép­tánc- és a citeraoktatás. Akkor már ugyanis csak néhány idő­solhattak már műsoruknak egy Sopronhoz közeli kistelepülésen, Ágfalván is, ahol Fegyvernek né­met hagyományait idézték fel dallal, tánccal. Az énekkarral és a citeraegyüttessel közösen most is egy hasonló műsorra készülnek az őszi Európa-naphoz kapcsoló­dóan. Az iskola énekkara is ha­sonló múlttal büszkélkedhet, hi­szen már két és fél évtizede folyik felmenő rendszerben a zenei képzés. A 3. osztálytól minden korcsoportban működik énekkar. A 7-8-osok rendszeres résztvevői a különböző minősítő versenyek­nek, amelyeken mindig igen szép eredménnyel szerepelnek. Reper­toárjukban megtalálhatóak a val­lásos énekek, musicalrészletek, sőt népdalfeldolgozások is, így nemritkán az iskola néptáncosait is kísérik. A szinte már népi együttesként működő csoportok fellépéseit se­gíti egy körülbelül kétmillió forint értékű jelmeztár is. Ennek létre­hozásában nem kis szerepe volt az Orczy szakképzőseinek. A fel­lépőruhák többségét ugyanis szakoktatóik irányításával a női­ruha-készítő tanulók varrták. így zenélő, táncoló, éneklő méltó öl­tözetben léphet színpadra azon az évről évre megszervezett há­romnapos rendezvényen, melyen a diákok szüleiknek és az egész falunak megmutatják tehetségü- ket, felkészültségüket. _______m , Jól kifőzött” szakoktatás Elballagott az első szakiskolai osztály az Orczyban. Három szakmában — nőiruha-készí­tő, növénytermesztési gépész és gyorsétkeztetési eladó — harmincöt fiatal szerzett szakmunkás-bizonyítványt. Fegyverneken már az 1990-es évek elején próbálkoztak a szak­képzés bevezetésével. Igazi len­dületet azonban négy esztendő­vel ezelőtt kapott a szakiskolai oktatás — tudtuk meg a szakokta­tást vezetőjétől. Csőke Gábomé szerint kezdetben azokra a „csel­lengő” fiatalokra számítottak, akik a környező települések szak­iskoláiból kimaradtak, lemorzso­lódtak. Számukra mintegy meg akarták nyújtani az iskolás éve­ket, és olyan tudáshoz juttatni őket, amivel a későbbiekben megállhatják a helyüket. Ma már azonban a fegyverneki diákok kö­zül sokan nem is akarnak más te­lepülésre jelentkezni, sőt a kör­nyező falvakból is akadnak fiata­lok, akik az Orczyt választják. A első szakiskolások a napok­ban tettek tanúbizonyságot felké­szültségükről, többségük pedig hamarosan munkába is áll, vagy újra iskolapadba ül, hogy elsajá­títson egy másik szakmát. Az is­kola vezetői ezért is gondolnak már a következő tanévre. Tapasz­talataik szerint nő az érdeklődés a vendéglátó-ipari szakmák iránt. Szeptembertől például 18 diák kezdi meg a ismerkedést a ven­déglátás alapjaival. A gyakorlati oktatásuk feltételeit javítaná az a tanétterem, amelynek kialakítása már megkezdődött. Ám még igen jelentős beruházásokra volna szükség, hogy vendégeket is fo- gadhasson a vendéglő. _______■ Ru bindiplomás tanító Doroszlai Elek éppen hetven évvel ezelőtt szerezte meg tanítói képesítését. A 91 esz­tendős férfi szerint akkor sem volt könnyű a pályakez­dő pedagógusok sorsa. J Amikor 1932-ben a Kalocsai Kato­likus Tanítóképzőben megkapta [ bizonyítványát ő is, mint csak­nem minden csoporttársa, a munkanélküliek táborát szaporí­totta. Először majd' egy évvel ké­sőbb állhatott katedrára, helyette­sítő tanárként. így néhány hónap múltán ismét ügynökösködéssel J kellett kenyerét megkeresnie. Vé- | gül rokoni segítséggel kapott — | kezdetben fizetés nélküli — taní- J tói állást Fegyverneken. A háború alatt megesett, hogy egyszerre két osztályban is taní­Doroszlai Elek tania kellett, mert kollégáját beso­rozták. Hónapokon át úgy okta­tott, hogy az egyik osztályban ki­adta a feladatokat, és míg a diá­kok dolgoztak, addig a szomszé­dos osztályban ülőket igyekezet megismertetni a számok és betűk világával. A katonaság persze őt is elérte, megjárta a szovjet fron­tot. A hadifogságot sem tudta el­kerülni, bár onnan megszökött. A vele együtt raboskodó tiszttársait azokba a bányákba vitték dolgoz­ni, ahová a malenkij robotra „ítélt” fegyvernekieket. Doroszlai Elek 1971-ig tanított, majd még két esztendeig napkö­zis tanárként dolgozott. A kated­rán eltöltött évek alatt sok min­den változott, csak a gyerekek nem. Ők éppen olyanok voltak pályája elején, mint a végén. Bár szellemi, fizikai frissességét a mai napig megőrizte, már csak ven­dégségbe jár be az iskolába. A na­pokban vehette át rubindiplomá­ját. így mostanság azon gondol­kozik, milyen lesz a következő oklevele, hiszen addig csupán 4 év 360 napot kell várnia. ______■ Ez így gömbölyű A foci — Fegyverneken ezzel kezdődik és végződik min­den. E sportnak ugyanis nemcsak a fiúk, hanem a lá­nyok is megszállottjai. Rabóczki Ottó tanár úr ugyancsak meglepődött, amikor focira je­lentkeztek nála a lányok. A tanév kezdete előtt minderre gondolni sem mert, mostanság viszont azon töri a fejét, hogy szeptem­bertől egy lánycsapatot is kiállít az iskola színeiben. A fiúknál orczys mezben min­den korosztályban egy-egy csapat kergeti a labdát, méghozzá - Rabóczki Ottó örömére - egyre javuló eredménnyel. Igaz, játé­kosból bőséges a választék, hi­szen az iskola tanulóinak harma­da, száz-százötven diák jár futbal­lozni. így részt is vesznek minden lehetséges versenyen. Csatlako­zott az iskola a Bozsik-program- hoz, elindultak a Góliát kupában, a diákolimpián. Sőt még egy kis­térségi bajokságot is megszervez­Az orczysok számtalan versenyen lépnek pályára tek, amelyben a szomszédos tele­pülések iskolásaival mérik össze erejüket. Mindehhez az iskolától, az önkormányzattól, illetve a me­gyei bajnokságban szereplő fegy­verneki egyesülettől is minden se­gítséget megkapnak. Van szere­lés, labda és minden, ami kell a csapatnak. így Rabóczki tanár úr állítja, nincs okuk panaszra. Az is­kolában azonban nem csak a lab­darúgás csábítja mozgásra a fiata­lokat. A lányok a legkülönbözőbb versenyeken, atlétikában és kézi­labdában is próbára tehetik ügyességüket. _________ ■ Az o ldal az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az oktatási intézmény viseli. I k Biológiából jeleskednek Középpontban a tanulás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom