Új Néplap, 2002. május (13. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-21 / 116. szám

I 2002. MÁJUS 21., KEDD TÜKÖR 5. OLDAL ME GYEI Jászok világtalálkozója Gubicz András jászkapitány beiktatásának egyik mozzanata fotó: s. j. (Folytatás az 1. oldalról) Lassan az is hagyománnyá válik, hogy a világtalálkozó alkalmat ad a kistérségről szóló könyv megjelenésének. Idén a Jászságban fellelhető helytörténeti gyűj­teményekről készült egy összefoglaló a Jász Múzeumért Alapítvány gondozásá­ban, az 1967 óta létező Múzeumi Füze­tek 31. darabjaként. Szombat reggel dr. Seregély István eg­ri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke celebrált misét, majd a részt vevő települések küldöttségeinek felvo­nulása kezdődött a falu utcáin. Az ün­nepség résztvevőit Mádl Ferenc köztár­sasági elnök - az esemény fővédnöke - levélben üdvözölte, a helyszínen pedig Fodor István Ferenc polgármester tartott köszöntőt.- A nemzet asztalát sokan veszik kö­rül, s onnan sokan vesznek a javakból. Sokkal kevesebben vannak, akik oda tesznek is valamit. A Jászságért Díj ju- talmazottjai olyanok, akik szellemi érte­lemben gyarapítják a nemzetet - mond­ta dr. Dobos László, a Jászok Egyesülete ügyvivője, amikor a jászapáti születésű dr. Suba Györgynének átadta a díjat. A jászapáti közéletében aktív részt vállaló helytörténeti kutató, népművelő, művészeti és öntevékeny csoportok megalapítója, a te­lepülés külkapcsolatainak szorgalmazója vehette most át a kitüntető elismerést. A díj átvételekor hangsúlyozta, hogy számos em­ber állt mellette, aki segítette tevékenységé­ben, akik nélkül soha nem tudott volna any- nyit tenni a településért. A jákóhalmi helyi kitüntetések átadását követően Járvás István országgyűlési képvi­selő a védnökök nevében szólalt fel, beszé­dében a találkozó, az ünnep fontosságát hangsúlyozta. Az elszármazottak nevében Magyar Aliz, a Jákóhalmiak Baráti Egyesüle­tének vezetője köszöntött. A nap fénypontja volt az új kor 5. jászka­pitányának beiktatása. Az eseményt meg­előzően Bollók György leköszönő kapitány foglalta össze egyéves munkájának eredmé­nyeit. A kapitányi jelvényeket most a jász- kiséri Gubicz András ölthette magára, s vi­selheti a következő világtalálkozóig. Gubicz András több szállal kötődik Jász- jákóhalmához, rokona annak a Gubicz And­rásnak, akinek találmánya, az úgynevezett „gubicz eke” világhírűvé tette alkotóját a XIX. század második felében. Ő maga gyer­mekkora nyarait töltötte a településen. 2000-2001-ben már bizonyította, hogy alkal­mas a kapitányi teendők ellátására, hisz ak­kor a kisériek közössége találta méltónak a jelképes tisztség betöltésére. Gubicz András „hivatali esküjét” Győriné dr. Czeglédi Már­ta, a Jászsági Önkormányzatok Szövetsége elnöke előtt tette le. A kapitány felhívta min­denki figyelmét arra, hogy büszkének kell lennünk magyarságunkra, nemzetünkre. Egyik legfőbb célunknak a magyar nyelv vé­delmét kell tekintenünk. A találkozó eseményfolyama délután a jász települések művészeti csoportjainak bemutatójával folytatódott egészen kora es­tig, aztán operettműsor, a Jászság Népi Együttes fellépése következett, majd utcabál hajnalig. Másnap a jászsági tűzoltó egyesü­letek hagyományos versenyére került sor a település sportpályáján.____________banka csaba Hegyesi napok (Folytatás az 1. oldalról) Este a református templomban rendezett hangversenyen fellé­pett a Szélcsengő kórus, Somo­gyi Tóth Dániel orgonaművész, Mészáros János és a Sub Brass Fúvósegyüttes. Vasárnap a sportpályán a Konok Kunok Ha­gyományőrző Egyesület szerve­zésében a polgármesterek vetél­kedtek. Csapatban Nagybánhe- gyes lett a győztes, és polgár- mesterük, Jancsó Ottó nyerte az egyéni küzdelmet is. A könyvtár szervezésében délelőtt pünkös­di királynéjárás volt, melyet Kissné Veres Edit tanított be. A polgármesterek a városhá­zán együttműködési megállapo­dást írtak alá, melyben kinyilvá­nították: első alkalommal, ha­gyományteremtő céllal rendez­ték meg a hegyesi napokat, és mostantól minden évben más településen találkoznak képvi­selőik. A találkozó zárásaként a mű­velődési házban néptáncgálát rendeztek, ahol a hegyesiek mellett fellépett a Pátrya Művé­szeti Alapiskola és a kisújszállá­si Tücsök együttes. D. E. „Kengurun” utazik Párizsba A Kenguru ebben az esetben nem ausztráliai állat, hanem általános és középiskolás diákok számára kiirt nemzetközi matematikai verseny. Saját kategóriájában ennek országos győztese lett Pongrácz András, a Verseghy Gimnázium 10. b osztályos diákja. tartozott, így augusztus elején Franciaországba utazik, ahol egy hetet tölthet. Mivel franciául jól tud, ez külötiö- sen nagy él­ménynek ígér­kezik a számá­SZOLNOK A feladatok megoldására másfél órát szántak a rendezők, egy fel­adatra átlag 2-3 perc jutott. Segéd­eszköz használatát nem engedé­lyezték, de üyen rohanó tempó mellett nem is lett volna értelme. A feladatok logikai jellegűek vol­tak, tehát a megértés volt a lé­nyeg. „Ha ez sikerült, akár egy hato­dikos általános iskolás is megold­hatta őket” — jegyezte meg Pong­rácz András. A speciális matematikai tanter­vű 10. osztályosok kategóriájában indult, ebben lett országos első. A verseny nemzetközi volt, de or­szágok szerinti összesítést nem hoztak nyilvánosságra. A húsz kategória első helye­zettjei „meglepően értékes” könyvjutalmat kaptak, és párizsi utazásokat is kisorsoltak közöt­tük. András a szerencsések közé ra. A bizonyítvá­nya várhatóan nem lesz rossz, talán három né­gyes kerül bele az ötösök mellé. Bár a továbbta­nulás még nem közvetlenül el­döntendő kér­dés számára, azt Pongrácz András már tudja, hogy az ELTE-n szeretne tovább tanul­ni, természetesen matematika szakon. Ha majd egyszer dolgoz­ni kezd, úgy képzeli, hogy a mun­kája is kapcsolatban lesz a mate­matikával. Sok diák számára a matemati­ka a legnehezebb és a legkevésbé szeretett tantárgy. Amikor meg­kérdeztem, hogy mit lehet szeret­ni benne, legalábbis számomra meglepően újszerű és érdekes vá­laszt adott: „Az a szép a matema­tikában, hogy kevés elemből épít­kezik, de abból a kevésből sokfe­lé elágazó, bonyolult, sokrétű rendszert képes megalkotni. Ha az em­ber jól megért néhány alap dolgot, szinte bár­milyen szintre elérhet.” Később még hozzátette, hogy a tanárokon na­gyon sok múlik. „Sze­rencsém volt, az általá­nos iskolától kezdve mindig jó tanárok taní­tották nekem a matema­tikát.” Hogy ez milyen igaz, azt bizonyítja töb­bek között, hogy Pong­rácz András negyedikes korában Tiszaföldváron már győ­zött városi matematikaverse­nyen. „Jó dolog versenyt nyerni - tette hozzá. - Újabb erőfeszí­tésekre serkenti az embert.” EU-központ a főiskolán Szolnok A Szolnoki Főiskolán formá­lisan már létrejött, valójá­ban ősztől kezdi meg műkö­dését egy új szervezeti egy­ség, az Európai Tanulmányi Központ. Négy éve tizenkét magyarországi felsőoktatási intézményben lé­teznek ezek a szervezeti egysé­gek. Phare-támogatással jöttek létre, és bár ez a támogatás már megszűnt, a központok megerő­södve működnek, és országos hálózatot alkotnak. Annak idején a Szolnoki Főiskola nem pályá­zott, tehát nem is nyerhetett lehe­tőséget Európai Tanulmányi Köz­pont létrehozására. Most azon­ban dr. Törzsök Éva főigazgató ja­vaslatára saját erőből létrehozták azt. Rácz Margit kapott megbí­zást a vezetésére. A központ feladata, hogy az egész főiskolán, valamennyi szaktanszéken oktatott EU-kér- dések oktatási részét, továbbá az összes EU-vonatkozású kutatást koordinálja. Az EU-tanszék tanítja az euró­pai gazdasági integrációval ösz- szefüggő kérdéseket, de például a szociológiának, a statisztikának és bármely más területnek lehet­nek európai integrációs vonatko­zásai. Az EU-tanszék és az Euró­pai Tanulmányi Központ szoro­san együtt dolgozik. Ez utóbbi mintegy ernyőszervezetként mű­ködik. Az Európai Tanulmányi Központban ősztől kezdődik az érdemi munka. ■ / Ellenőrzött fűtőrendszerek (Folytatás az 1. oldalról) Magyarországon nincs ilyen szi­gorú szabályozás. Nálunk az 1994-es gáztörvény kapcsán még a kötelező gázkészülék-ellenőr­zés is megszűnt, ezt a lakosságra „bízták”, és a kéményseprők is csak a kéménytest állapotát vizs­gálják felül. Ez nem tűnt helyes lépésnek, mert igen fontos a megfelelően karbantartott készü­lék. Ha az égési körben bárhol probléma van, csökken a készü­lék hatásfoka. Manapság szinte nincs olyan háztartás, ahol ne szigetelnék alaposan a lakásokat. Ezzel azon­ban a készülékek levegő-után­pótlását csökkentik le, amivel az égés tökéletlenné válik, romlik a készülék hatásfoka, vagyis nő a kibocsátott légszennyeződés. Ezt a kört kell megfelelően ellenőriz­ni és szabályozni, legalábbis ez az európai szisztéma. Ezt kell majd nekünk is követ­nünk. Hogy nálunk a lakosnak ezt „el kell tűrnie”, törvényben kell majd előírni. Európában a la­kosnak ezt a szolgáltatást kötele­ző igénybe venni és ezért fizetni. Előbb vagy utóbb nálunk is ez lesz a helyzet - nyilatkozta la­punknak Vidra Zoltán, a szolno­ki Fűtéstechnikai Kft. ügyvezető igazgatója. Hazánk már tett lépéseket az uniós előírások átvételére. A nagyfogyasztóknál használatos 140 kilowatt feletti gázkazánokra már érvényes az uniós követel­ményeknek is megfelelő szab­vány, de az ennél kisebb teljesít- ményűekre még nem. Márpedig a lakossági fogyasztók a 2 és a 140 kW közé tartozó kazánokat használják. A szakma, így a Fűtéstechni­kai Kft. már javában készül a je­lentős feladatra — mondta Vidra Zoltán. Már rendelkeznek a mé­résekhez szükséges műszerek­kel, és tájékozódási jelleggel térí­tésmentesen - a műszaki felül­vizsgálat keretében - ezeket a méréseket el is végzik. Azt persze nem elég kijelente­ni, hogy nem megfelelő a kazán, azt esetleg le is kell cseréim. Az EU-ban hitel- és kedvezmény­konstrukciók léteznek ennek a problémának a megoldására. Ezt kell kialakítani hazánkban is. Megyénkben a Fűtéstechnikai Kft. 260 ezer kéményt tart nyil­ván. Ez körülbelül 300 ezer ké­szüléket feltételez, és mint Vidra Zoltán aláhúzta, a törvény beve­zetése után minden hőtermelő berendezést mérni, ellenőrizni kell, és csak a minden szempont­ból megfelelő fűtőberendezés üzemeltethető. ________________________ T* Pünkösdi vigadalom Nagyiván A község hét évvel ezelőtt hatá­rozta el, hogy hagyományőrző pünkösdi vigasságokkal kínál kellemes időtöltést a helyieknek és a vendégeknek. A program vasárnapi ünnepi szentmisével kezdődött, majd gyerekfoci és a kiemelt arany mi­nősítésű tiszafüredi mazsorettek bemutatója szórakoztatta a nagy­érdeműt. Orosz Gyuláné polgár- mester köszöntője után pedig Lisztes Sándor és a Vadrózsák táncegyüttes fergeteges cigány­műsora és diszkó tett pontot az első napi vigasságokra. Hétfőn a felnőttek rúgták a bőrt a pünkös­di kupáért, az óvoda játszóudva­rán pedig homokvárépítő ver­seny zajlott. Az amatőr gálán a helyi együttesek mellett fellépett az egri Szederinda együttes és a besenyőtelki Lurkók néptánccso­port. Lapzártánkkal egy időben kezdődött Szűcs Judit műsora. PM JÁSZKARAJENÖ Dr. Bódi Gyula, a község ál­latorvosa rengeteg tapaszta­lattal rendelkezik, hiszen évek óta a vidéki porták, ud­varok azon részeit járja, aho­vá másféle orvosok, esetleg idegenek legfeljebb tévedés­ből juthatnak be. Ebből kifo­lyólag a munkaruha meg a gumicsizma is hozzátartozik létfontosságú kellékeihez. Csak közbevetőleg jegyzem meg, Bódi úr Állami Dijat is kapott a hetvenes évek végén szakmai tevékenységért. Siklósi, és olyan családba szüle­tett, ahol mindenki imádta a föld szagát, a jószágokat. Ezen géne­ket, ha úgy tetszik, szokásokat ot­tani őseitől hozta magával. Ter­mészetesen gyerekkorban még véletlenül sem készült doktornak. A nagy kutyáknál veszélyesebbek a korcsok Kezdetben kanász szeretett volna lenni, majd amikor a technika szele megcsapta, traktoros. Ezen elképzeléseit, mint a gyermekkori nyavalyákat, szépen kinőtte, és mivel kitűnőre érettségizett, je­lentkezett az állatorvosira. Felvet­ték, ott is remekül vette az akadá­lyokat, és friss diplomásként a Pest Megyei Állat-egészségügyi Állomás szakállatorvosa lett. Karára merő véletlenül, 1966. október 16-án érkezett, és mit ad az ég, most már elmondható: tar­tósan ott ragadt. Akkoriban még rengeteg szarvasmarhát tartottak arrafelé, de nem hiányoztak a lo­vak, valamint a sertések sem. Pár éve történt is egy komolyabb bal­esete, egy ló alaposan megrúgta. Tévedések elkerülése végett, nem Bódi doktor úr nemcsak gyógyítani, de tartani is szereti az állatokat, így a mangalicákat is fotó: b. j. az állat volt a hibás, a segítői rosszul fogták, és mindennek a levét a doktor úr itta meg. Nem hiányzott a gipszcsiz­ma, a mankó sem, aho­gyan ez már ilyenkor lenni szokott. Jellemző rá, mindig úton van, valahová min­dig hívják. A kutyaoltá­sokat ő végzi, és állítja, a nagy kutyák sokkal szelídebbek, knsmerhe- tőbbek, mint a korcsok, keverékek. (Természe­tesen ezen állítást még tévedésből sem másra, mint a kutyákra értette.) A doktor úr nős, csa­ládos. A lányai közül az egyik már orvos, a fiatalabb meg középiskolás, de ő is orvosnak ké­szül, mint a nővére. A papa pedig marad a kaptafánál: ő is orvos, csak éppen a jószágokat gyógyít­ja. A föld szagát éppúgy imádja, mint elei. Ezért akad egy kis föld­je is, és az őshonos magyar állato­kat szereti. Mangalicaállománya messze földön ismert, az ízes, nem mindig hófehér ruhás, zárdaszüzek füleinek való sajátos beszéde. De hát ez egy olyan hi­vatás, amelyet — mint korábban szó volt róla — gumicsizmában, strapabíró nadrágban, köpenyben végeznek. Oda pedig ugyebár job­ban illik egy-egy keresetlen, de ta­láló mondat, mint a cizellált, sem­mitmondó széptevés... D. SZABÓ MIKLÓS \ ) I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom