Új Néplap, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-05 / 54. szám

■■ 2002. Március 5., kedd SPORT 11. OLDAL Jászberényi bravúr a nyitányon Kézilabda NB l/B, 14. forduló FÉRFIAK Tiszavasvári—Tiszaföldvári Suzuki Treff 29-29 (14-12) Tiszavasvári, 400 n., v.: Solymosi, Sziklai. Tiszaföldvár: OROS - Tóth 1, Bagdi 6, Nagy J. 5. BERKÓ 13/4, SUSTYÁK 2, BA­LOGH 1. Csere: Simó (kapós), Sipos, Szőke, Horváth 1, Danku S., Danko Cs., Szollár. Edző: Bán Tibor. Kiállítások: 8, ill. 10 perc. Hétméteresek: 5/3, ill. 5/4. Jól kezdett a földvári legénység a szebb napokat látott szabolcsi csapat otthonában, hiszen alig tíz perc játék után 5-3-ra vezet­tek Baloghék. A folytatásban azonban el­aludtak a vendégek, és a Vasvári előbb egyenlített, majd a szünetig fordított az ál­láson. A fordulást követően ismét a hazaiak percei következtek, s a változatosság kedvé­ért ők húztak el öt góllal. A hajrában már- már győztesnek látszott a Tiszavasvári, szerencsére három másodperccel a lefújás előtt Berkó lövésével megmentették a ven­dégek az egyik pontot. Bán Tibor: - Az eredménnyel elégedett vagyok, ám támadójátékunk hagyott kíván­nivalót maga után. Abony KC-Kiskőrös 23-26 (9-11) Abony, 200 n., v.: Kisfalvi, Péli. Abony: Récsi - Bárány S., Szloska 7, No- vanc 4, RIGÓ 8, Meleg 1, Bárány N. 1. Cse­re: Tajti (kapus), Bárány J. 1, Bugyi T., Tar­jányi, Takács 1. Edző: Katona Sándor. A hazaiaknál Magyar Péter súlyos boka­sérülés miatt hosszú időre kidőlt a sorból, így változtatni kellett a tervezett csapaton. Jól kezdtek az abonyiak, és a félidő nagy részében két-három góllal vezettek. Kima­radt büntetők és ziccerek miatt nem lett nagyobb a különbség, ami megbosszulta magát, és a szünetig fordítottak a vendé­gek. A második félidőben felzárkóztak a hazaiak, majd a félidő derekán átvették a vezetést. A hajrá azonban ismét a körösie­ké volt. Katona Sándor: - Amilyen edzettek va­gyunk, olyan eredményt tudunk elérni. NŐK Göd—JTKF-DSE 22-23 (13-12) Göd, 200 n„ v.: Horváth, Szabó. Jászberény: Hubai - SASS 3, Erős 2, Viczi- án 2, BRECSKA B. 3, Pénzes 1, Pesti 1. Cse­re: ZS1BÓK (kapus), ÁBRAHÁM 11/4. Edző: Ugrin György. Kiállítások: 4, ill. 8 perc. Hétméteresek: 8/5, ill. 4/4. Óriási bravúrt hajtott végre győzelmével a herényi hölgykoszorú a kiesési rangadón, hiszen idegenben nyerni mindig nagy fegy­verténynek számít. A herényiek a számuk­ra szokatlan műfüves pályán remekeltek és vesztett állásból is több kiváló egyéni telje­sítménnyel megspékelve arattak sikert. Ugrin György: - Szorongással indult a meccs, a második félidőben szerencsére jól elkaptuk a fonalat, és lelkes játékunkkal fontos győzelmet értünk el. TVSE-Kevehús—Mátészalka 28-18 (14-8) Túrkeve, 400 n„ v.: Dudás, Medovarszki. TVSE: HODROGA - Kánya 2, JÁNICS 14/6, HORVÁTH B. 3, Takács B. 1, Szókéné 3, Tokács 2. Csere: Flick (kapus), Szabó T. 1, Ducza 1, Vasas 1, Madar, Hodosi. Edző: Ajtony Ákos. Kiállítások: 8, ill. 4 perc. Hétméteresek: 8/7, ill. 8/4. Az első percekben határozott játékával meglepte a listavezető Túrkevét a vendég­csapat. Ám Madar beállásával rendezték védekezésüket a hazaiak, majd Jánics gól­jaival sikerült megfelelő előnyre szert ten­niük. A második félidőben már nem volt vi­tás a győztes kiléte, biztosan nyert a túrke- vei együttes. Ajtony Ákos: — Kitűnő védekezéssel, hellyel-közzel biztató támadójátékkal győztük le szívós ellenfelünket, bizakodva várjuk a vasárnap délelőtti megyei rang­adót. ___________________________________________________(VÉCÉÉI Va lóban megrázó vereség Nagyrév-Rákóczifalva 2-20 Labdarúgó Magyar Kupa, MEGYEI SELEJTEZŐ A hét végén a Magyar Kupa me­gyei selejtezőivel hivatalosan is megkezdődött a 2002-es futball- szezon régiónkban. A megyei -harmadosztálytól kezdve vala­mennyi együttesnek kötelező volt "az indulás, ám mint az eredmé­nyekből is kiderül, nem minde­nütt vették komolyan a bajnoki rajt előtti utolsó találkozót. Külö­nösen szembetűnő, hogy az NB Il-es Karcag, valamint az NB III-as Kisújszállás két, illetve három osztállyal alacsonyabb besorolá­sú gárda ellen Kunmadarason, il­letve Abádszalókon búcsúzott a folytatástól. Nem lehet büszke teljesítményére a bajnoki álmokat szövögető Törökszentmiklós sem, mely Berekfürdőn volt kép­telen nyerni, míg a hat kapott gól miatt kimondottan szégyellheti magát Rákócziújfalu. A forduló legnagyobb különbségű győzel­mét Rákóczifalva aratta Nagyré­ven. A következő forduló mérkő­zéseire március 20-án, 15 órától kerül sor. Eredmények (dőlt betűvel a továbbjutók): Berekfürdő-Tö- rökszentmiklós 1-1, gólszerzők: Fazekas (22.), ill. Szőke (öngól 72.). Csépa-Jászladány 1-7, g.: Kiss, ill. Csikós J. 2, Csikós N. 2, Ádám, Bagi K., Czibak. Kungya­lu-Martfű 0-4, g.: Szeles, Váradi, Ramos, Mészáros. Tiszaszentim- re-Fegyvernek 1-6, g.: Postás, ill. Faragó Zs. 2, Bohács, Kapás, Fa­ragó A., Náhóczki. Öcsöd-Cser- keszőlő 0-1, g.: Töröcsik. Kende- res-Túrkeve 0-0. Jászárokszál- lás—Jászfényszaru 1-4, g.: Bódis, ill. Breznai 2, Balogh B., Siku. Ti- szaderzs-Kunhegyes 1-3, g.: Barkóczi, ill. Rentai, Gál 2. Tisza- szőlős-Tiszafüred 1-9, g.: Lódi, ill. Németh 5, Dajka M., Angyal, Hajnal, Kecskeméti. Jászdózsa- Jászapáti 1-4, g.: Móczó, ill. Bo- bák 2, Bartusz, Urbán. Jászte­lek—Jászjákóhalma 0-1, g: Pikó. Tiszajenő-Tószeg 0-5, g: Tóth T., Szekeres, Orosz, Rimóczi, Méri. Abádszalók-Kisújszállás 1-1, g.: Kodó, ill. Antal. Tisza- kürt—Tiszaföldvár 0-5, g.: Berta, Nagy, Lengyel, Töröcsik J., Kiss. Nagyiván-Kun FC1-7, g.: Czine­ge, ill. Hevesi-Tóth 4, Herbály, Varga, Molnár. Zagyvarékas—Rá­kócziújfalu 6-1, g.: Józsa, Fedor 2, Merena, Lippai, Czibak, ill. Kollár Z.. Kengyel-Tiszatenyő 1- 2, g.: Koós, ill. Bán, Meggyes Z. Nagykörű-Besenyszög 2-2, g.: Matúz, Csörghe, ill. Berényi 2. Alattyán-Szászberek 3-1, g.: Burka, Török, Mosonyi Zs., ill. Bezzeg. Tiszagyenda-Szajol 0-2, g.: Kálai, Ramos. Jászszentand- rás-Jászkisér 1-4, g.: Oláh, ill. Ládi, Kövesdi 3. Kunmadaras- Karcag 1-1, g.: Pócsi, ill. Bálint. Pusztamonostor-Jánoshida 2-2, g.: Donnert, Szabó, ill. Tóth Cs., Répási Z.. Jászalsószentgyörgy- Újszász 3-6, g.: Kun 2, Muhoray A., ill. Katona 4, Csirke 2 (mind­kettő öngól). Nagyrév-Rákóczi­falva 2-20, g.: Nagy, Veres, ill. Lu­ca 6, Nász 5, Szokolai 4, Papp 2, Boda, Fazekas, Peszeki. Kétpó— Örményes 1-1 (tizenegyesekkel 3-4). Mesterszállás-Mezőtúr 1-5. A Tiszasas-Cibakháza és a Sze- levény-Kunszentmárton mérkő­zés a hazai csapat visszalépése miatt elmaradt. ______________________________________(GÉLÉI) FOTÓ: BUGÁNY ! Hidegkúti Nándortól búcsúztak a szurkolók Hidegkúti Nándor vasárnap lett volna 80 esztendős, de nem érte meg ezt a kerek évfordulót: feb­ruár 14-én, szív- és keringési elégtelenségek következtében hunyt el az ötvenes évek legen­dás Aranycsapatának középcsa­tára, akit hétfőn délben helyez­tek örök nyugalomra az Óbudai temetőben. A világszerte rendkívüli nép­szerűségnek örvendő sportem­ber szurkolói, rajongói már a hi­vatalos búcsúztatást megelőző­en leróhatták kegyeletüket em­léke előtt. Az elsők között ko­szorúzott a két volt játékostárs, Grosics Gyula és Buzánszky Je­nő. A ravatalnál az MTK ifjúsá­gi labdarúgócsapatának játéko­sai álltak díszőrséget. A temeté­si szertartást Lipp László, azaz László atya vezette, gyászbe­szédet mondott Schmitt Pál, a MOB elnöke, Deutsch Tamás if­júsági és sportminiszter, Bozó- ky Imre, az MLSZ elnöke, Bu­zánszky Jenő, az Aranycsapat tagja, valamint az MTK részéről Danszky József, egykori kitűnő futballista. Hidegkúti Nándor 69 alka­lommal öltötte magára a ma­gyar válogatott szerelését, s eze­ken összesen 39 gólt szerzett. Élete legjobb teljesítményét ta­lán az évszázad mérkőzésének nevezett angol—magyaron nyúj­totta, ahol háromszor is betalált Merrick kapujába. Ő volt a le­gendás Aranycsapat korelnöke. Pályafutása végeztével sem sza­kadt el a futballpályától, hazai élvonalbeli csapatok mellett ed- zősködött Olaszországban (a Fiorentinával megnyerte a Ku­pagyőztesek Európa Kupáját), Egyiptomban és az Arab Emír­ségekben is. Hétfőn, az Óbudai Temető­ben többezres tömeg vett bú­csút mindig idők egyik legjobb magyar labdarúgójától, míg a tévé képernyője előtt milliók kí­sérhették utolsó útjára Hideg­kúti Nándort. b A csíkos mezes újfalusi védők képtelenek voltak feltartóztatni a rékasi támadókat BÚCSÚ ZSOLDOS GYÖRGY Nem tudom, ki volt kábultabb, mikor tavaly nyáron Chacón kiütötte Kokót: a magyar öklö­ző vagy mi, a közönség. Mert volt (és van) egy csodálatos sportemberünk, aki amatőrként és profiként minden létező címet elhódított, s akit egy ország hordott a tenyerén. Népszerűsége vetekedett Egersze- gi Kriszünáéval, (emlékszem, Szolnokon egy Jubileum téri bér­ház falán évekig virí- , tott egy falfirka szívet Az ezerfe)U cézár melengető, méteres nem fordult el kedvencétől ^et,űjck,el> ?sak ennyi: Egérke). En úgy va­gyok hazánk jeles él­sportolóival, hogy túl a játék nyújtotta izgalmakon, sokkal mar­kánsabban építhetik, erősíthetik magyarságtudatomat, mint né­mely frázisokat pufogtató hordószónok. Kokó pedig akarva-aka- ratlan szintén ezen szorgoskodott, miközben ellenfeleit leisko­lázta. Aztán jött az argentin öklöző, és megszakadt a fényes pá­lyafutás. De ami számomra felemelő volt, a közönség, az ezerfe­jű cézár nem fordult el kedvencétől, akkor is tanúbizonyságát ad­ták szeretetüknek. Nem is tudom, mitől csuklóit el Kokó hangja: a vereség tudatától, vagy mert érezte, továbbra is vele vagyunk. Úgy vélem, nem csak Kokón múlott, hogy múlt héten bejelen­tette: befejezte aktív sportolói pályafutását. Hiszen a laikus szá­mára is egyértelmű volt: parkolópályára tették. S a végtelenül szimpatikus sportoló egyik legutóbbi interjújában kifejtette: már nem érez elég erőt ahhoz, hogy újra felküzdje magát az él­vonalba, hiszen ez olyan megterhelést jelentene már számára, hogy családja és civil élete látná kárát. Nem acsarkodó« klub­jára, mindössze megjegyezte, talán nem rendelkeztek megfele­lő pszichológiai képességekkel... Terveit firtató kérdésekre válaszolva elmondta, többek között a média felé is kacsingat, amit örömmel hallottam, hiszen meg­jelenése, stílusa erre (is) predesztinálja, otthonosan mozog a kamerák előtt, nemcsak a ringben. Végül Kokó kissé elérzéke- nyülten köszönte meg ismételten a közönség, a szurkolók sze- retetét. Pedig nekünk van miért köszönetét mondani... Egy gól = egy torta Még a felkészülési mérkőzések kezdetén, február elején tett ígé­retet arra Vágó Attila, a Szolnoki MÁV-Neusiedler NB I/B-s labdarúgócsapatá­nak edzője, hogy amennyiben játékosa, Bány Tamás akárme­lyik találkozón is gólt szerez, tortát vesz neki jutalmul. Nos a „pen­gés” középpályás min­dent el is követett az edzőmeccsek során, ám valahogy soha nem jött össze neki a dolog. Pedig sokszor nem állt messze a várva várt sikertől, talán már szájában is érezte a mestertől várható, éppen ezért különleges­nek számító desszert ízét, de mindig közbejött valami. Hol egy, az utolsó pillanatban közbelépő védő lába, hol a bravúrosan hárí­tó kapus, s ha már egyik sem, ak­kor a kapufa mentette meg az el­lenfél hálóját a góltól. A Vasas el­leni két előkészületi összecsapá­son talán már a keze is a magas­ba lendült, ám a piros-kékek por­tása, Kövesfalvi a Vegyi-pályán és az Ulovszky-stadionban is keresz­tülhúzta számítását. „Sebaj — vi­gasztalták akkortájt társai, veze­tői együttes erővel -, majd ami­kor nagyon kell, a tétmeccsen át­gurul az a fránya labda a gólvona­lon, s már mehetsz is szeletelni a Mintha Bány Tamás gól el­leni védőoltást kapott volna tortát.” Nos a bajnoki nyitányon tényleg csak néhány centin mú­lott, hogy a bíró hármas sípszavát követően elmaradt az édes falatozás. Történt, hogy a Pel­les Andrást váltó Bány Tamás néhány perccel a lefújás előtt a téli olimpián szerepelt műlesikló- kat megszégyenítő szlalomot mutatott be az erzsébeti vé­dők között. Sorra kerülgette a rátáma­dó védőket, hol egy „bőrössel”, hol egy megkerülős csellel hagyta maga mögött a sze­relni igyekvő bekkeket, s túljutott már a kivetődő Frank kapuson is, mikor lövésre lendítette a lábát. Hogy ekkor eszébe jutott-e Vágó Attila ígérete és ezért bizonytala­nodott el vagy sem, nem tudni, de tény az utolsó mozdulatba ismét hiba csúszott, labdája az oldalsó lécről a mezőnybe pattant. A gól­szerzés ezúttal is elmaradt, de szerencsé(jé)re csapata akkor már magabiztos előnnyel veze­tett, így elmaradtak a korholó szavak. Igaz is, korábban azzal biztat­ták, amikor nagyon kell, akkor megy majd be úgyis. Mondjuk a REAC ellen 0-0-s állásnál, a 90. percben. _________ igeleii Tr ipla volt a javából Kosárlabda Az első percek eseményei nem­csak a játékról szóltak, a Mól Szolnok—Albacomp Magyar Ku­pa negyeddöntő találkozón. A ti- szaligeti Olaj-csarnok publikuma meglehetősen sokat bírálta a meccs sípmestereit, közülük kü­lönösen Király László kapott tő­lük hideget-meleget. Nem felej­tették el a neki az Olaj hívei, hogy kedvenceikkel meglehetősen szőrös szívvel bánt a felek három héttel ezelőtti bajnoki összecsa­pásán. A hetedik percben viszont csak a kosárlabdáról beszéltek az em­berek. Történt, hogy hazaiak centere Bóján Lapov jó szokásá­hoz híven leszedett egy védő le­pattanót. Az assziszt passzairól is híres játékos indítani akarta Vukicse- vicset, igen ám, de hosszúra si­keredett az átadás, olyannyira, hogy a labda — mintegy 24 méte­res röppályát követően — csont nélkül esett be az Albacomp ko­sarába. Óriási tombolás tört ki a nézőtéren és a molosok között egyaránt, ellenben látni kellett volna a megdöbbent fehérvári arcokat. Közben egy hazai érzelmű hölgy azt kérdezte, tőlem, hogy: - Tessék mondani: érvényes ez a kosár? Mivel az ember ilyet évtize­denként lát egyet, nem csodál­kozhattam a kérdésen. Szabá­lyos - vágtam rá, - de csak a triplát ér... _____________________________________(VÉCÉÉ) Nagy József, a földváriak jobb átlövője öt góllal járult hozzá a pontszerzéshez archív fotó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom