Új Néplap, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-31 / 303. szám

4. OLDAL KÉK TÜKÖR - MOZAIK 2001. December 31., hétfő Clodó bűnös Budapest Bűnszervezet tagjaként elköve­tett robbanóanyaggal, és lőfegy­verrel visszaélés, illetve magán­okirat-hamisítás miatt tíz év bör­tönbüntetésre ítélte Dietmar Clodót a Fővárosi Bíróság első­fokú ítéletében. A „bombagyá­rosként” elhíresült német férfi két vádlott-társa közül az izraeli Leönid Kolchinskyt 8, az ukrán Vlagyimir Volkovot 5 év börtön- büntetést kapott. A bíróság mindhármukat kiutasította az országból. A vádlottakat 1998. június 3-án fogta el a rendőrség az 1990-es évek közepén elköve­tett robbantásos bűncselek­mény-sorozat kapcsán, a vádlot­tak az eljárás során mindvégig tagadták bűnösségüket. Clodo a per során rendőrségi provokáció­nak minősítette, hogy „fedett nyomozó” rendelt és vásárolt tő­lük bombát, továbbá állította, hogy a bombagyáros nem ő, ha­nem az ügyben legfontosabb ter­helő tanúként felvonultatott uk­rán Leonid Sztecura volt. A vád­lottak pilisszentlászlói, illetve fővárosi ingatlanjaiban tartott házkutatások során ugyanakkor több olyan robbanószerkezetet, bombaalkatrészt, fegyvert, illet­ve robbanóanyagot találtak, amelyekről nem is volt szó az álvásárlások során. A bíróság szerint Clodo volt az irányító, az elektrotechnikai kérdésekkel foglalkozó személy, Kolchinsky a vegyész, Volkov a kisegítő. Clodo és Kolchinsky az utolsó szó jogán hangsúlyozta: nem követtek el bűncselekményt, és kétségbe vonták, hogy a magyar hatóságok, beleértve a bíróságot is, mindvégig jogszerűen jártak volna el az ügyben. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett, a vádlottak felmentést kértek, a büntetőper a Legfelsőbb Bíró- ságon folytatódik. ________ ■ ÜG YELETI NAPLÓ este 6-tól este 6-ig PETÁRDÁK. Az elmúlt hetek­ben 25-30 millió forint értékű petárdát és tűzijátékot foglaltak le pénzügyőrök. A többnyire távol-keleti tűzijátékok rendsze­rint személygépkocsik ülés­kárpitjában, csomagtartójában elrejtve legtöbbször a szlovák határszakaszon jutnak be az országba. KÓRHÁZTŰZ. Két ember meg­halt, egy súlyos, életveszélyes sérülést szenvedett, egy pedig súlyos füstmérgezést kapott, amikor tűz ütött ki az Újpesti Városi Kórház egyik első emele­ti kórtermében. A tüzet nyílt láng használata vagy az ágyban elszívott cigaretta okozhatta. Amennyiben az újpesti kórház­nak nem lesz elég pénze a ki­égett kórterem rendbehozatal­ára a főváros segítséget nyújt ehhez. Tárgyalótermi sziporkák Az idén is akadt bőven teendője a bíróságoknak, néhány tör­vénysértőt azonban még a marcona bírók előtt sem hagyta el a humorérzéke. íme, néhány vidám pillanat a 2001. év tárgya­lásaiból. A profi Bíró: - Szakképzettsége? Vádlott: - Nincsen. Bíró: - Családi állapota? Vádlott: - Jó párszor elvált. Bíró: - Eltartásra szoruló gyerme­kei vannak? Vádlott: - Kereken tíz. Bíró: - És mihez ért még? Szomszédok Bíró: - Maga kérem hol lakik? I. rendű vádlott: - Sehol. Bíró: - Hát maga? II. rendű vádlott: - Én meg vele szemben. Erőnlét Mohács szinte összes boltjából ki­tiltott több tucatszor elítélt áll a bí­róság előtt, ezúttal is lopás miatt. Csakhogy: alkohol és dohányáru helyett most energiaitalt lopott. Bíró: - Árulja el, mi szüksége volt magának energiaitalra!? Vádlott: - „Találtam” egy kerék­párt és úgy gondoltam, Pécsre bi­ciklizem. De az én erőnlétemmel Lánycsókig sem jutottam volna... Emlékezetből Vádlott a gyomai besurranásos ügyben: - Soha életemben nem jártam Gyomán. A bizonyítás után: - Életemben egyszer jártam Gyomán. További bizonyítás után: - Tehát életemben összesen kétszer jár­tam Gyomán. Néhány pillanat múlva: - ...és akkor a rendőr gumibottal meg­bilincselt. Rokonok gáttá a tanút. A szavahihetőség tópuhatolása, a tényfeltárás érde­kében érdeklődött, milyen volt a szexben a vádlott. - Kicsi, de játé­kos! - bukott ki az éjszakai pillan­góból. Anyai védelem A vádlott anyja, miután fiára 5 év fegyházat szabtak ki, a követke­zőket mondja a folyosón:- Drága bíróné, egy kicsit túl szigorú az ítélet, nem tetszett fi­gyelembe venni, hogy a fiam egy kilogrammal született. Fekete lyuk Az emberöléssel vádolt férfival küszködik a bíróság. Az apró, so­vány, megviselt férfi nem akar emlékezni semmire. Csak annyi maradt meg a vádbeli napból, hogy elindult a kocsmába. A tíz-tizenötö­dik sörig még beugrik egy- egy pillanat: oldalba lök­ték, fizettek neki egy pofa pálinkát. Az­tán csak a nagy sötétség... A bíró próbálja élesztgetni az emlékezet lángját, de nem jut semmire. A vádlott unja a sok kérdést. Bántja az ön­érzetét, hogy a bírónő kételkedik az emlékezetkiesésében. Begurul és emelt hangon tanácsolja: 7 Ha a bírónő nem tudja elképzelni, hogy milyen, amikor az ember fe- Százalék jében emlékek helyett csak egy lyuk van, rúgjon be jól, egyből tótágul a képzelete! kedésével is felhívta magára a figyelmet. A 32 éves - a szakér­tők szerint teljesen beszámítha­tó - férfi, akit azzal vádoltak, hogy több tucat pisztolylövés­sel orvul kioltotta az életét egy mit sem sejtő szerelmespárnak, egykedvűen, esetenként meg­lehetősen cinikusan reagált az elébe tárt bizonyítékokra. Az ügyben perdöntő jelentőségű volt a fegyverszakértői vizsgálat eredménye. Megállapították ugyanis, hogy a tetthelyen ta­lált, valamint a vádlott egykori, tanúkkal is igazolt Tisza-parti gyakorlóhelyén felkutatott lő­szerhüvelyek ugyanolyan típu­sú lőfegyverből származnak. Mégpedig olyanból, amilyet bi­zonyíthatóan a vádlott is birto­kolt. A vádlottat szemmel látha­tóan nem hatotta meg a rá néz­ve súlyosan terhelő szakvéle­mény, sőt, így nyilatkozott: „Ugyan már, mindannyian tud­juk, hogy nincs is ilyen vizsgá­lat. Hüvelyvizsgálatot csak a nőgyógyászok csinálnak.” A vádlottat első fokon életfogytig- lanra ítélték. Ő és védője fel­mentésért jelentett be felleb­bezést. Az úgy kezdődött Tanú: - A srác kissé durván be­szélt a sértettel, ami abban nyil­vánult meg, hogy ököllel több­ször arcon ütötte, lefejelte, majd összerugdosta. Helyismeret Vádlott: - A kocsmát nem tudom, hogy hol van, én csak a mellette lévő patikába járok. Bíró: - Ismeri a sértettet? Vádlott: - 80 százalékban. Bíró: - Még mindig egy gyermek eltartásáról gondoskodik? Vádlott: - Már kettőről, hála ma­gának bíró úr. Bíró: - Nekem? Eszénél van? Vádlott: - De mennyire. Tavaly ön engedett tó az előzetes letartózta­tásból néhány hétre. Hát azalatt készült. Ezek után az a legkeve­sebb, hogy elvállalja a kereszt­apaságot! Vénusz a bíróságon A prostituáltak emberrablásért, a személyi szabadság megsértésé­ért jelentették fel futtatójukat. A vádlottak családtagjaitól kapott életveszélyes fenyegetés hatására a bíróságon már szelídebb húro­kat pengettek a lányok. Egyikük, eltérően a nyomozati vallomásá­tól, azt állította: ő önként, szere­lemből feküdt le a vádlottal. A bí­ró nézi a dögös szerelésben pom­pázó dundi szépséget, aztán te­kintete az alacsony, sunyi fickóra téved. A szerelmi történetről fag­Empátia Ügyészi kihallgatáson a gyanúsí­tott - aki úgy megverte a felesé­gét, hogy eltört az orrcsontja - fel- indultan sorolja az asszony pro­vokációit, ami miatt elöntötte a düh. Az ügyész az elmondottak hatása alatt állva így felel: - Meg­értem én magát, de hát, ugye, a törvény az törvény... Szerencse Bíró: - Mikor volt büntetve utol­jára? Vádlott: - 1989-ben lopás miatt, azóta nem kaptak el. Hüvelyvizsgálat A megyei bíróság egyik legna­gyobb horderejű munkája az 1999 nyarán Martfűn elkövetett kettős gyilkosság tárgyalása volt. A vádlott - amellett, hogy az eljárás során mindvégig ko­nokul tagadott - különös visel­A sértett Bíró: - Van valami kártérítési kö­vetelése? Sértett: - Nincsen bíró úr, nem hatolt be az épületbe a vádlott, amúgy sem tartok benne különö­sebb értéket. Bíró: - így történt ez? Vádlott: - Ne is említse bíró úr! Amikor megpróbáltam az ajtót feltörni, a faburkolat alatt acél­vázat találtam. A zárat legfeljebb, ha robbantani lehetett volna. Na gondoltam, kifogok én rajtad, és a pincedombról felmásztam a te­tőre, hogy a cserepeket megbont­va a padláson át bejussak. Három helyen is megbontottam, de végig alá volt falazva! Azt hittem agy­vérzést kapok! Ennyi idő alatt négy házat is „megcsináltam" volna. Egy várat is könnyebb be­venni! Aki azt mondja, hogy ilyen helyen nem tart semmit, az vagy hazudik vagy nem nor­mális... _______________________________IEUROPRESS) FA GYHALÁL. Nyírbátor egyik fűtetlen családi házában még december 27-én találtak rá egy 62 éves, megdermedt asszony­ra. A gyors orvosi segítség sem tudta megmenteni, a hölgy belehalt a fagy okozta sérülései- be.Szombaton délután Tokaj­ban egy 53 éves hajléktalan férfi holttestét találta meg a rendőr­ség. Decemberben ő volt a hideg 47. áldozata. SZABADLÁBON. Megszüntet­ték a nyomozást két osztrák állampolgárral szemben, akiket azzal gyanúsítottak, hogy más­fél évvel ezelőtt ők öltek meg egy német állampolgárságú férfit és nőt. A holttestekre a Sorokpolányhoz közeli kavicsbányában találtak rá. Az ügyészség szerint az eljárás során nem sikerült olyan súlyú személyi és tárgyi bizonyítéko­kat összegyűjteni a gyanúsítot­takkal szemben, amelyek ele­gendőek lettek volna a vádeme­léshez. ■- Igen, ők azok, biztos úr! Szabályosan kiütöttek ás még a pénzemet is elszedték... berki imre rajza A leszúrt disznó felugrott... A december, a január a hízó­vágás igazi szezonja. Bizony, veszélyekkel is jár ez a mun­ka, amelyben kimondva, ki­mondatlanul az a legjobb, amikor másnap őkelme hur­ka, kolbász, szalonna, pecse­nye, sonka alakjában a kam­rában szendereg. Nem min­den hízó múlik ki azonban seperc alatt, akad, amelyik túlontúl ragaszkodik az éle­téhez... Leszúrták a hízót, vérét vették, és Öméltósága látszólag élettele­nül hevert a tanyaudvaron. Be­hintették szalmával, mert akkori­ban még az a módi járta. Ott­hagyták, beballagtak megmosni a kést, a véres kezeket. No meg egy-két kupicával gurgulázni a nagy nap tiszteletére. Néhány perc telhetett el, és visszatért a kis csapat. Közülük egy meg­gyújtotta a szalmát. A vörös ka­kas sebesen szaladt tova a fekvő állaton. Egyszer csak miért, mi­ért nem, megmozdult a szalma alatti tömeg, és néhány tétova mozdulat után a szénakazal felé vette az irányt. Megbabonázva nézte a tanya minden ottlévője a látványt. Az állat nekidörgölő- zött a szénának, majd eldőlt. Úgy tűnik, akkor múlt tó végér­vényesen. A kazal meg vérsze­met kapott, lángolni kezdett egy­re hevesebben. Oltásról pillanat­nyilag szó sem lehetett, örültek, hogy a füstölgő testet arrébb tud­ták sebtiben vonszolni a lángoló kazaltól. Ami porig égett. A disz­nótor résztvevői már csak arra ügyeltek, hogy a lángok nehogy belekapjanak az istállóba. Az al­kalmi tűzoltás után folytatták a perzselést, most már az előírt módon. Csak a gazda morgott: sokba került a disznóvágás. Oda­lett 10 mázsa széna is... A másik esetben sem akart megdögleni az a nagy darab, 280 kilós kolbásznakvaló. A böllér is kezdő volt, szúrta derekasan, de az összekötözött lábú áldozat ra­gaszkodott az életéhez. Végre a három fogdmeg közül egyiknek zseniális ötlete támadt.- Dugd a gázperzselő végét a szájába, és nyisd tó! A gáztól majd megadja magát. úgy is lett, szívta az ártány de­rekasan a PB-palack tartalmát, majd tószenvedett. Megkezdő­dött a perzselés, már majdnem készen volt az egyik oldal, de a böllér még egyszer lecsapatta lánggal a hátat, lábakat, sonkát, fejet. Egyszer óriási bumm, hár­man hatfelé buktak. Kinek egy véres húscafat a képében, kit a félelem, a légnyomás terített le. Pedig semmi különös nem tör­tént, „csak” annyi, hogy a beszí­vott gáz a jószág belsejében a kellő hőmérséklet után robbant. A jószág fele békésen hevert a földön. Annyi haszon lett, hogy a bontással nem kellett bajlódni. Mivel a művelet a nagy eperfa mellett történt, még a fenti galy- lyakra is jutott néhány húsdarab, meg egy jókora bél. Az anya éb- resztgette 17 éves fiát, akit nem keltettek fel korábban.- Keljél, kicsi fiam! Fel kell másznod az eperfára!- Ki mondta? - pislogott ál­mosan a gyerek.- Apád. Fenn van a gallyakon egy kis hús...- Persze. Apám is ilyen. Be­iszik, oszt mond minden marha­ságot! Hunyorogva kikászálódott a legény, már a nadrág is rajta volt, a bakancsot kereste. Az egyre vi­lágosabb reggelen álmosan kiné­zett az ablakon, és felhorkant.- A mindenségit! Tényleg lóg valami a fán.- A hízó bele, kisfiam, meg egy kis hús. Felrobbant, ahogy perzselték. Hogy miért, azt a legény ha­marosan megtudta, a gazda pe­dig méltóan mondhatta el az eset tanulságait.- Volt egy 280 kilós hízóm. A fele megmaradt, a másik felét szétvetette a légnyomás. Össze­szedtünk belőle 30-40 kilónyit, megmostuk, kolbásznak jó lesz kellően széttrancsírozva, szétvá­logatva. Ezzel a módszerrel, mármint a gázbelélegeztetéssel azóta sem a család, sem a rokonság nem próbálkozott. De még a faluban, meg a környéken sem ily módon végeznek a késre érett röfögők- kel. Elvégre ha a hízó fele légi út­ra kel, bizonytalan, hol ér földet. Az eperfán, netalántán a kutyaól tetején, esetleg a távolabbi ma­lacvályúban. A hagyományos bontás lehet, hogy apróléko­sabb, haladatlanabb, de a vég­eredményt tekintve ajánlato­sabb. Legalábbis azoknak, akik a húscafatok helyett szabályos da­rabokat szeretnének látni a hízó­ból. D. SZABÓ MIKLÓS Tiszafüredi évfordulók Eseménynaptár Immáron két évtizedes ha­gyomány az, hogy a tiszafüre­di városi könyvtár az intéz­mény helytörténeti adatbázi­sa alapján kiadja azt az év­fordulós összeállítást, amely több mint egy esztendeje az interneten is fellelhető. A jövő évi évfordulós kiadvány­ból csemegézve kiderül többek között az is, hogy 275 évvel ez­előtt Buday György nótárius Ve­res Ferenccel együtt dupla sző­nyeget adományozott az eklézsi­ának, s ugyanabban az esztendő­ben nemcsak az északi fényt le­hetett többször látni ősszel, ha­nem a helyi szőlők is rekordter­mést adtak. Kétszáz éve még kötelezhet­ték a poroszlóiak a füredi neme­seket arra, hogy adót fizessenek árvíz idején a hidak használatá­ért, de már két évszázada annak is, hogy megépült a tornya annak a katolikus templomnak, amely­nek épülete 25 év múlva nyerte el mai formáját, Balkay Pál festő Mária mennybemenetelét ábrá­zoló oltárképével együtt. Az épít­tető Fischer István egri érsek volt, Frimm János kanonok és Kelemen István helyi plébános hozzájárulásával. 1827 jeles eseménye volt to­vábbá az is, hogy a református egyház leányiskolát építtetett. 75 éve már annak is, hogy a világhí­rű karcagi fazekasmester Kántor Sándor, Győrffy Sándor tanácsá­ra tiszafüredi fazekasok munkái­val kezdett el foglalkozni. További érdekesség, hogy 1927. április 5-én Poroszlón szü­letett Vass Lajos Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, aki a tiszafüredi Kiss Pál iskola tanuló­ja volt. 100 éve, július 1-jén kezdte el működését a Magyar Királyi Adóhivatal, mely Tiszafüredtől Tiszanánáig kilenc település adó­ügyeit intézte. Idén lenne ötvenéves a Há- mán Kató Termelőszövetkezet, s már 25 éve dolgozik a régió leg­nagyobb tejüzeme, a Kuntej. Kossuth Lajos születésének 100. évfordulóján, 1902. szeptember 19-én emléktáblát avattak a nagy magyarnak többször is szállást adó Lipcsey-kúria falán. Hetvenöt éve új iskola épült Tiszaszőlősön, s vármegyei tűz­oltóversenyt rendeztek Füreden. Száz éve tarthatta meg gyémánt- miséjét a múzeum- és könyvtár­alapító tudós, régész, plébános, Tariczky Endre. És nem utolsósorban, ünne­pelhet maga a könyvtár is, hi­szen 50 esztendeje, 1952. októ­ber 12-én nyitotta meg kapuit a Deák téren a járási könyvtár. _____________________ P.M. * I Á,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom