Új Néplap, 2001. december (12. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-31 / 303. szám
2001. December 31., hétfő TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Sportgála a fitneszkirálynővel Az egészséges életmód ünnepi propagandája Már hatesztendős hagyomány, hogy a városi sportcsarnok szilveszteri sportgálával búcsúztatja az esztendőt. Az egészséges életmódra nevelés, a családi ünnep része volt szombaton a terematlétikai verseny, valamint a legjobb gyermek, serdülő és ifjúsági sportolókat jutalmazó díjkiosztás Béres Alexandra fitneszkirály- nő tevékeny részvételével. Tiszafüred Kora reggeltől közel kétszáz gyerek varázsolta igazi forgószínpaddá a sportcsarnokot, hogy közben a szervezők által meghirdetett erőpróbákat teljesítve hét korosztályban dőljön el, ki a legjobb. A kérdés több versenycsúcs megdöntésével választ is kapott a kiváló hangulatú nap végén. A legjobb „válaszadók” természetesen a győztesek lettek, akik a következők: 1. korcsoport: Varga Kitti, Fazekas Máté. 2. korcsoport: Kovács Adél, Lex Gábor. 3. korcsoport: Prázmári Erika és Sípos Miklós. 4. korcsoport: Négyesi Hajnalka, Kelemen József. 5. korcsoport: Gacsal Judit, Balasi Tamás. Felnőttek: Szövetes Veronika, Balogh Attila. Szeniorok: Frischné Nagy Katalin és Somogyi Péter. Az eredményhirdetés ezek után szintén szép hagyománnyal folytatódott, hiszen a legtehetségesebb füredi sportolók is igen értékes díjakat vehettek át. A különböző sportágak legjobbjai 2001-ben az alábbiak. Torna: Barta Attila, Csik Katalin. Atlétika: Szűcs Orsolya, Borbély Tamás, Prázmári Erika. Kosárlabda: Barát Hella. Kajak-kenu: Kábái Gergő, Nagy László, Sze- Fehér Richárd a miniszteri kíilöndíjjal Nagy Vanda és Katona Gergely a Benedek Gábor-díjat átadó testvérbáty, több öttusázó olimpiai bajnok edzője, Benedek Ferenc társaságában rencsés Anett. Labdarúgás: Forgács László, Csőke János, Bánfai István, Tóth Tibor. Karate: Szövetes József. Tánc: Veres Ramóna, Farkas István. A szakági győztesek mellett külön ki kell emelni a kajakos Nagy Vandát (16 éves) és Katona Gergelyt (15 éves), akik korosztályos magyar válogatottként átvehették a város eleddig egyetlen olimpiai bajnokának (1952, Helsinki öttusa-csapat) szülötte által alapított Benedek Gábor-díjat. Szólni kell továbbá a háromszoros korosztályos magyar bajnok Fehér Richárdról is, aki 14 évesen vehette át a térség országgyűlési képviselője, Varga Mihály pénzügyminiszter különdíját. Hogy az eredményhirdetés igazán szép legyen, s méltó propagandájává váljon az egészséges életmódnak, abban meghatározó szerepet kapott Béres Alexandra fitnesz- királynő, aki díszvendégként úgy is emlékezetessé tette a sportgálát, hogy annak befejezéseként jól átmozgatta a füredi sport egyik legsikeresebb esztendejét megünneplő résztvevőket. Növekszik a szürkegazdaság? Röviden EGYHÁZI ÁLLÁSFOGLALÁS. A megyében működő keresztény nagy- és kisegyházak képviselői a Harry Potter néven .ismertté vált mű veszélyeire hívják fel a figyelmet. Az általuk kiadott dokumentum szerint a mű olyan okkult, sátáni eredetű gyakorlatot állít mintaként a gyermekek elé, amelyek komoly rombolást tudnak végezni azok személyiségében. DAJKAKÉPZÉS. A megyei pedagógiai intézet PHARE-támo- gatással speciális dajkaképzést indít 2002 januárjában, elsősorban roma származású és hátrányos helyzetben élő hallgatóknak. A képzések helyszínei a kunhegyesi Nagy László Gimnázium és Híradástechnikai Szakközépiskola, valamint a szolnoki Dr. Hegedűs T. András Középiskola és Kollégium lesznek. A gyakorlóhelyet a tisza- burai óvodában alakítják ki. A képzés 2002 októberében zárul. (Folytatás az 1. oldalról) Az agrártermelésben meghatározó jogi személyiségű vállalkozások — a nemzetközi gyakorlattól eltérően — tevékenységük folytatásához nemhogy támogatásban részesülnének, hanem elvonásaik és támogatásaik különbsége jelentősen negatív. Az őstermelők esetében ugyanez a megközelítés jelentős támogatástöbbletet mutat. Ennek egyértelmű következménye az ágazatban egyre növekvő mértékű, a nyilvánosságot, a közteherviselést elkerülő termelés, a gyors ütemben növekvő szürke- és feketegazdaság. Az elvonási és a támogatási rendszer kifejezetten diszkriminatív. A legális, a nyilvános, az átlátható, árutermelő, adófizető, foglalkoztató agrártermelőket negatív módon megkülönbözteti, s ennek következtében a ma még foglalkoztató, adót fizető, teljes mértékben áttekinthető agrárvállalkozások arra kényszerülnek, hogy az őket érő egyre nagyobb mérvű hátrányos megkülönböztetés kivédése érdekében gazdasági formációt változtassanak. Az adatok egyértelműen igazolják, hogy a magyarországi agrár elvonási és támogatási rendszer nem közelít az Európai Gazdasági Közösséget megalapító Római Szerződésben megfogalmazott, a tisztességes paraszti jövedelmek megteremtését célzó alapelvhez. Ehelyett a hiányzó vidéki szociális hálót próbálják - sikertelenül — az agrárgazdaságban alkalmazott adó- és támogatási szabályokkal pótolni. E „kísérlet” tarthatatlanságát a vidék gyorsuló leszakadása bizonyítja. Az érdekképviselet állásfoglalása szerint a jelenlegi agrár elvonási, támogatási rendszer tarthatatlan, mert ellehetetleníti az árutermelő, adózó, foglalkoztató agrártermelőket, s ezzel gyorsítja a vidéki munkahelyek elvesztését. Eközben a vállalkozások megszűnése, illetve „a szabályozó rendszer által közvetített elvárásokhoz történő kényszerű alkalmazkodása” következtében csökken az agrárgazdálkodók közterhekhez történő hozzájárulása, tovább romlik az agrárgazdálkodás átláthatóságának feltételrendszere, nő a szürke- és feketegazdaság aránya. Egyre lehetetlenebb helyzetbe hozza a szabályozó rendszer az egyébként látszólag preferálni kívánt szociális agrártermelői rétegeket is. A MOSZ elnöksége úgy véli, hogy jól belátható társadalmi, gazdasági következményei vannak azoknak a látszólagos kedvezményeknek, melyeket a mai őstermelői rendszer tartalmaz. Ebből is kiemelten fontos az a tény, hogy miközben az őstermelők a társadalombiztosítás rendszeréhez nem járulnak hozzá (ez rövid távon előnynek tűnik), nincsenek tisztában azzal, hogy e vélt kedvezmény miatt nem lesz nyugdíjuk. LZ VÉLEMÉNY BISTEY ANDRÁS Számvetés és új étit Mostanában valahogy gyorsabban telik az idő. Emlékszem, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a januárt mindig nagyon hosszúnak éreztem, egy-egy nyári iskolai szünidőnek pedig szinte nem is láttam a végét. Később, ahogy teltek az évek, rövidültek a januárok, a nyári szünidő helyébe pedig a nyári szabadság néhány elrohanó hete lépett. Az év végén, szilveszterkor és újév napján azonban egy röpke időszakra mintha még mindig megállna az idő. Legalább annyira, hogy végiggondoljuk, mit végeztünk el, mit nem, és mi vár még ránk a következő esztendőben. Talán még terveket is készítünk, a naivabbak szilveszterkor megfogadják, hogy holnaptól ezt nem... azt igen..., de már nem emlékeznek arra, hogy Felejtsük el néhány órám. ami nyomaszt és nem tudják, hogy jövőre ismét megfogadják... Az életben vannak sorsdöntő, nagy elhatározások, de azok nem kerek évfordulókhoz kötődnek. Szilveszterkor mulatunk. Iszunk arra, hogy eltelt egy év, elmúltak a gondok és arra, hogy a következő majd jobb lesz. Persze sejtjük, hogy általában nem lesz jobb, de jó remélni, szabadjára engedni a fantáziánkat. Mulassunk hát, felejtsük el legalább néhány órára, ami nyomaszt, ne gondoljunk január másodikára, amikor újrakezdődnek a szürke hétköznapok. És próbáljunk meg átmentem valamit ezekre a hétköznapokra az ünnep derűjéből. Ha sikerül, akkor elmondhatjuk, hogy, ez jó mulatság volt. Ám ne felejtsük el, hogy a derű megőrzése rajtunk is múlik: akkor sikerül, ha kellő távolságból tudjuk nézni a dolgokat. Emlékezzünk csak- , hány olyan pillanat volt az életünkben, amikor öt-tíz-húsz évvel ezelőtt valamit életbevágóan fontosnak éreztünk, és ma már csak nevetünk rajta és magunkon, mert kiderült, hogy egyáltalán nem volt fontos. Próbáljuk meg mai dolgainkat is öt-tíz-húsz év képzelt távlatából nézni. Van persze egy másik lehetőség is a derű megőrzésére: nem kell kijózanodni, de ezt nem tudom tiszta szívvel ajánlani. Agyzúzódás a diszkóban (Folytatás az 1. oldalról) A nála jóval kisebb termetű, ittas állapotban lévő fiút lökdösni kezdte a zsúfolásig telt szórakozóhelyen. A dulakodás az utcán ért véget. A kisebbik egy nem is túl nagy, a mellkasát ért lökéstől hanyatt esett. A fiatalember eszméletét vesztette, úgy megütötte a járdában a fejét. A nézeteltérés másik részese ellen büntetőeljárást indított a városi rendőrség súlyos testi sértés miatt. Ám az újabb orvos szakértői vélemény alapján, ami az áldozat életveszélyes sérülését állapította meg, más, az eredetinél jóval súlyosabb megítélés alá eső bűncselekmény elkövetését feltételezhették. A fiatalember agyzú- zódást szenvedett, szerencsére azóta rendbe jött. Az ügy a megyei rendőrséghez került. Később a vádemelés is életveszélyt okozó testi sértés miatt történt meg. A bíróság előtt nem alakult ki éles ellentmondás a vád és a védelem között az elkövetett cselekmény minősítése miatt. A két fél álláspontja inkább a kiszabandó büntetésben volt eltérő. A védő azt szerette volna elérni, hogy védence ne végrehajtandó börtönbüntetést kapjon. A megyei bíróság végül első fokon úgy döntött, hogy a vádlott csupán súlyos testi sértést követett el akkor, amikor ellökte haragosát. Jogi magyarázatot adott arra, miért nem tehető felelőssé azért, hogy az áldozat szerencsétlenül esett, és életveszélyes sérülést szenvedett. Ennek bekövetkezésére abban a szituációban nem gondolhatott. A büntetés is ehhez párosult: egy év felfüggesztett börtön. A vádlottak padján szerényen üldögélő fiatalember mégsem érezhetett megköny- nyebbülést. Tettének következményeit a Legfelsőbb Bíróságon ismét megtárgyalják. Az ügyész ugyanis fellebbezett. Véleménye szerint többről van szó, mint súlyos testi sértésről, így a kiszabottnál jóval súlyosabb büntetés indokolt. Az ügy tehát továbbra is magában hordozza a letöltendő börtönévek lehetőségét. HOY Óévbúcsúztató a tűzoltóságon A kitüntetett Sipos József (jobbra) parancsnokától vehette át a rangos dijat fotó: pm Tett-e újévi fogadalmat? A szilveszter alapvetően az önfeledt szórakozás és jókedv ünnepe. Ám az óévbúcsúztató mindemellett a „szent” — bár később nem mindig teljesülő — elhatározások és nagy fogadalomtételek ideje is. Lapunk ennek kapcsán arra volt kíváncsi: vajon a járókelők tettek-e valamiféle fogadalmat az új esztendő küszöbén. Körkérdés Ünnepi állománygyűléssel búcsúztatták szombaton az óesztendőt a hivatásos ön- kormányzati tűzoltóság dolgozói. A 2001-ben 126 tűzesethez és 49 műszaki mentéshez kivonuló ál: lomány munkáját Kelemen Sándor tűzoltó-alezredes parancsnokként sikeresnek értékelte. Lezárult a pótlékügy, sikerült beszereznie sok olyan technikai eszközt is, amelyek hozzájárultak a működőképesség megőrzéséhez. A helyi tűzoltók szakavatott beavatkozásainak köszönhetően a tűzesetekkel kapcsolatosan nem történt sem haláleset, sem pedig nagyobb kár. Ehhez hozzájárulhatott Sipos József tűzoltó törzszászlós is, aki a kollégák titkos szavazása végeredményeként átvehette az év tiszafüredi tűzoltója kitüntetést. A parancsnoki értékelés szerint kudarcként könyvelhető el, hogy egyelőre el kellett napolni a laktanya tetőcseréjét. PM Káló Róben, 22 esztendős forgalmi szolgálattevő:- Ahogy az elmúlt években általában, úgy a mostani újév alkalmából sem fogadkozom. Minden úgy van jól, ahogy éppen történik. Persze azt azért nem állítom, hogy eddig még soha életemben nem próbáltam valamin változtatni. Régebben egyszer-egy- szer előfordult ilyesmi. Ám utólag rá kellett jönnöm: a szent elhatározás még távol áll a megvalósítástól. Tóth Márta, 18 éves tanuló: — Egyelőre még nem tettem egyetlen jövő esztendőre vonatkozó fogadalmat sem. Általában nem is jellemző rám az ilyesmi. Viszont így az érettségi vizsga közeledtével egyre gyakrabban gondolok arra, hogy talán nem ártana mégis valami efféle megoldáshoz folyamodnom. Amennyiben megteszem, azt hiszem, az én elhatározásom így hangzik majd: ígérem, ezután szorgalmasabb leszek. Sípos Gyula, 61 esztendős nyugdíjas:- Egy jó ideje már nem foglalkozom ilyesmivel. Annak idején persze magam is szentül elhatároztam, hogy márpedig jövőre isten bizony leszokom a dohányzásról. Aztán a következő szilveszterkor újra megfogadtam, és ez így ment éveken keresztül. Egészen az első szívinfarktusomig. Akkor aztán ijedtemben azonnal letettem a cigarettát, és azóta sem gyújtottam rá többet. BUGÁNY Á »