Új Néplap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-28 / 277. szám
6. OLDAL ROMA KORKÉP 2001. November 28., szerda Megkülönböztetés sújtja a romádat Az Európai Unió országjelentése a kisebbségekről Az Európai Unió értékelése szerint hazánkban a romákat „kiterjedt diszkrimináció” sújtja. A közelmúltban elkészült országjelentés ugyanakkor nyugtázta, hogy a kormány a cigányság helyzetének javítására kidolgozott középtávú cselekvési programjában új politikai eszközöket és intézkedéseket alkalmazott. A brüsszeli bizottság szerint a cigányság szegényes életkörülményekkel és társadalmi hátrányokkal küszködik, mivel a népcsoport nagy hányada munkanélküli. Halálozási arányuk több mint a nemzeti átlag kétszerese, a születéskor várható élettartam 10-15 évvel alacsonyabb a nem roma népességénél. A romák az ország infrastrukturálisan kevéssé fejlett és gyenge gazdasági szerkezetű részeiben élnek. Jelenleg a roma fiatalok többsége elvégzi az általános iskolát, de csak kevesebb mint egy százalékuk szerez felsőfokú képesítést. Az országjelentés az ombudsmanra hivatkozva állítja: a roma gyermekeket gyakran speciális tantervű intézményekbe helyezik át, ami a diszkrimináció egy módja. A tapasztalatok szerint ezek a speciális tantervű intézmények általában növelik a meglévő oktatási különbségeket. Mindezek a tényezők összegződése olyan helyzetet teremt, amelyben a romák elszigetelődnek, és széles körű diszkriminációval szembesülnek az oktatás, a foglalkoztatás, az igazságszolgáltatáshoz és közszolgáltatásokhoz jutás terén. A roma kisebbség társadalmi integrációját erősítendő a kormány idén hosszú távú stratégiát állított össze, 1999-ben pedig „Partnerséggel összhangban” középtávú intézkedési csomagot fogadott el. A kezdeti időszakban azonban az intézkedéscsomag végrehajtására a központi költségvetésből nem álltak rendelkezésre külön források. A helyzet 2000-ben megváltozott, idén pedig tovább javult. Három különböző forrásból összesen 35 millió eurót különítettek el. Az érintett minisztériumok közötti koordináció hiánya miatt azonban a program végrehajtása meglehetősen lassú. A brüsszeli bizottság ugyanakkor megállapítja, az anyanyelven való oktatás és a roma nyelvoktatás több mint 75 ezer óvodás és általános iskolás gyermek számára biztosított. Jelentőben, csaknem tízszeresére emelkedett az ösztöndíjban részesített roma tanulók száma. A Szociális és Családügyi Minisztérium közmunkaprogramjában rendelkezésre álló források 40 százalékát a romák kapták. Jelentős lépésként értékelték, hogy a kormány romákra is kiterjesztette lakás- építési programját, 1,1 millió eurót különítve el a feladatra. De elismerően szólt arról is, hogy a nemzeti egészségügyi program keretében az egészségügyi mutatók javítása érdekében 120 egészségügyi centrum fejlesztésére 9,4 millió euró áll rendelkezésére. A Belügyminisztérium speciális helyi konfliktuskezelő irodákat és programokat alakított ki. Az Igazságügyi Minisztérium a romák számára ingyenes jogi tanácsadást biztosít, továbbá a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatala mintegy 29 helyi jogvédő irodát és helyi konfliktusmegelőző központ kialakítását támogatta. A túlkapások számának csökkentése érdekében a rendőrök speciális, a roma kultúrára vonatkozó képzésbe»részesülnek. Mindé zek alapján a brüsszeli bizottság úgy vélte bár a kormányzat erőfeszítéseket tett a romák helyzetének javítására, ám ezek az intézkedések a romákat érintő szociális háti ínyok mértékéhez képest korlátozottak i íaradtak. Az oktatás továbbra is aggodalo nra ad okot, mivel egyes térségekben az is ;oláskorú népességen belül a roma szárma; ásúak aránya az egyharmadot is eléri, az i: kolarendszer pedig nem rendelkezik az iski »lás népesség ekkora hányadának speciális oktatási igényét kielégíteni képes humán és pénzügyi erőforrásokkal. Ugyanakkor e rőteljes fellépést sürgettek a diszkrimináci í ellen, különösen helyi és regionális szint :n, a hatályos jogszabályok betartatása érdél ében. A szebb Holnapért Új elnöke lett a megyei önkormányzat által a cigány lakosság helyzetének javítására életre hívott Holnapért Közalapítványnak. A közgyűlés Farkas Andrást, a közalapítványhoz alapítóként csatlakozó CÉSZ megyei elnökét bízta meg a következő négy esztendőre a kuratórium vezetésével. A közalapítványt még 1997-ben hozta létre a megyei közgyűlés a cigány lakosság élethelyzetének javítását szolgáló pályázaü forintok megszerzése érdekében. Az így előteremtett forrásokból a cigányság oktatási, foglakoztatási és egészségügyi helyzetét javító kezdeményezéseket kívánták támogatni. De az alapítók célként jelölték meg a kisebbségi önkormányzatok és az érdekvédelmi szervezetek együttműködésének segítését is. Az alapítvány pályázati pénzekhez az elmúlt esztendőkben nehezen jutott. Ennek ellenére több esetben biztosították a megfelelő önerőt intézmények, szervezetek sikeres pályázataihoz. Tavaly például 200 ezer forinttal támogatták a CÉSZ által a megyében élő cigánygyermekeknek szervezett olvasó- és hagyomány- őrző táborát. A juttatás révén 20 kisdiák tölthetett el egy hetet Ba- latonszemesen. A közalapítvány vagyona az idei esztendő elején A roma költészet dicsérete Szavalóverseny, nem csak cigányoknak A házigazda tiszabői iskola diákjai mellett fegyverneki, tiszaburai, törökszentmiklósi és szolnoki iskolák cigány és nem cigány tanulói is részt vettek a roma költők műveiből rendezett versmondó versenyen. A cigány irodalmat népszerűsítendő a Tiszabői Általános Iskola évről évre szavalóversenyre hívja azon tanintézetek diákjait, ahová többségében roma gyermekek járnak. A hagyományosnak mondható rendezvény idén már egész napossá bővült. A diákok vetélkedését megelőzően ugyanis kerekasztal-beszélgetés- re hívták a házigazdák a roma gyermekek nevelésével foglalkozókat. A tanácskozás központi témája a főleg hátrányos helyzetű gyermekek nevelésével foglakozó iskolák jövője lett volna. A feltételes mód azért indokolt - tudtuk meg Antóni Judit igazgatótól -, mert a meghívottak közül szinte csak a pedagógiai szakemberek (óvónők, tanárok, a település vezetői, az Országos Cigány Önkormányzat felelőse) jelentek meg. Ám a szaktárca és a megyei önkormányzat illetékes alelnöke, illetve megbízottja nem tette tiszteletét a faluban, így a pedagógusok csak kérdéseiket fogalmazhatták meg, választ azokra nem kaphattak. A rendezőknek szerencsére a gyerekekben nem kellett csalódniuk. A nebulók négy korcsoportban mérték össze felkészültségüket. Nem is távozott senki üres kézzel a faluból. A legtehetségesebbek és tanáraik munkáját könyvjutalommal ismerték el. Ám akik nem értek el helyezést, azok is — az emléklap mellé - kis ajándékcsomaggal térhettek haza. A szavalóverseny nyertesei: 1-2 osztály: Bugát Miklós (Tisza- bura). 3-4. osztály: Botos Szilvia (Fegyvernek). 5-6. osztály: Nagy Anna (Fegyvernek). 7-10 osztály: Antalics István (Szolnok, Dr. Hegedűs T. András Középiskola). azonban már alig haladta meg a 140 ezer forintot. A közalapítvány vezetőségének mandátuma a közelmúltban lejárt, így legutóbbi ülésén új elnökséget választott a megyei közgyűlés. A képviselők döntése alapján a korábbi hétről öt főre csökkent a kuratórium létszáma. A testület elnöke négy esztendőre Farkas András, a CÉSZ megyei vezetője lett. A felügyelőbizottság munkáját pedig a közalapítvány korábbi elnöke, Szekeres János irányítja majd. A képviselők ugyanakkor módosították a közalapítvány alapító okiratát is, rögzítve abban a pártsemlegességet. Tiszabő, az iskolapélda Ott, ahol sok szegény sorsú cigány család él, elsőséget kell élveznie az óvoda és az iskola fejlesztésének - jelentette ki Ti- szabőn járva az Országgyűlés kisebbségi bizottságának elnöke. Kósáné Kovács Magda megdöbbentőnek tartotta azokat a körülményeket, a zsúfoltságot, amelyet az oktatási intézményekben tapasztalt. „Az iskolában még a kéménylyukban is gyermek ül, az óvodában pedig a gyermekek harmada fér el” - fogalmazott a szocialista politikus. A képviselő asszony érdeklődésünkre elmondta: a többségében cigányok lakta faluból csak azért nem távozik kétség- beesetten, mert látta az ott élők szándékát, ötleteit „a felzárkózásra. Tiszabőn, mis kis településekhez hasonlóan, az egyetlen megélhetést a föld jelenti. Éppen ezért a képviselőnő fontosnak tartaná a „háztáji” gazdálkodók fokozottabb támogatását. Ezt, a családoknak adott segítséget azonban - az EU-hoz alkalmazkodva - el kell különíteni az agrártámogatásoktól. _____■ Vá lságprog ram A megyeszékh ?ly cigány kisebbségi önkor nányzata elkészítette a váró; egyik legrosszabb infrastruktúrával rendelkező területénei., a döntően romák lakta Moto' út válságprogramját. A még t, nácsi rendszerben kialakított lakótelepen jelenleg nincs kö; mű, a szemetet nem szállítják, < rendszerváltás óta eltelt több mint egy évtized alatt pedig a lakások állaga is leromlott. A most elkészült program szerint közhasznú munkások alkalmazásával csapadékvíz-elvezetőket alakítanának ki, utat építenének, közkifolyókat létesítenének. Helyreállítanák az utcai kerítéseket, és elszállítanák a környező területekről a szemetet. A kisebbségi önkormányzat tervét a város, a munkaügyi központ és a jogvédő egyesület is támogatja. Nemrégen pedig pályázatot nyújtottak be a Soros Alapítványhoz, pénzügyi segítséget kéve az infrastruktúrafejlesztéshez és a környezetrehábilitáció- hoz. Hírhozó CIGÁNYSÁG MA. A Kunmadarasi Cigány Kisebbségi Önkormányzat szakmai, politikai fórumot rendezett. A tanácskozáson többek között előadást tartott a drog veszélyeiről, a különböző pályázati lehetőségekről Kökény Kálmán, a Ceglédi Rendőrkapitányság bűn- megelőzési főelőadója. Dr. Pálfi Miklós kisebbségjogi szakértő pedig a cigányság helyzetét elemezte a fórumon. PÁLYÁZNAK. A szolnoki Kisebbségi Jogvédő Egyesület elkészítette jövő évi szakmai programját. Ebben a jogvédő iroda folyamatos működtetése mellett kiemelt feladatként szerepel a különböző képzési programok és fórumok szervezése. A tervek megvalósításához szükséges anyagi forrásokat pályázati úton igyekszenek előteremteni. JÓTÉKONYSÁG. Cigány művészek adnak jótékonysági hangversenyt a budapesti Heim Pál Kórház javára Az Euro Gipsy fesztivált december 4-én rendezik a Pesti Vigadóban. A hangverseny előtt, délután a Mikulás jár-kel majd az előadásra érkező gyerekek között, illetve a Vigadó kiállítóterében cigány hangszerkészítő mesterek munkáit is bemutatják. KÉSZ A KOLLÉGIUM. Megtörtént a szolnoki Hegedűs T. András Középiskola új diákotthonának műszaki átadása. Az Oktatási Minisztérium és az Európai Unió PHARE-programja támogatásával megépült regionális tehetséggondozó kollégium mintegy 80 tanulónak ad majd otthont. BÖRTÖNTANODA. A szolnoki Kisebbségi Jogvédő Egyesület is része annak a konzorciumnak, mely PHARE-támogatással útjára indította a Tanoda börtönprogramot. A szervezők célja, hogy segítsék a fiatalkorú bűnelkövetők, különösen a hátrányos helyzetű - első- sorban roma származású - fiatalok integrációját. ______________■ Az előítéleteket oldva Egyiknek sikerül, a másiknak nem... — szól egy régi sanzon. A dal sajnos megyénk kisebbségi önkormányzatai között még mindig sláger lehetne, hiszen vannak sikeres és számos problémával küszködő képviselő-testületek. Sorozatunkban — pont azért, hogy előbb-utóbb mindenki valóra válthassa elképzeléseit — arra próbálunk választ keresni, az önkormányzatok mit tekintenek sikernek, és mi kell(ene) hozzá. A cigányság felzárkóztatásához együtt kell működnie a települési és a kisebbségi önkormányzatnak - vallja Rácz Béla. A törökszentmiklósi cigány önkormányzat elnöke szerint ez településükön ebben a ciklusban sikerült is. Törekvéseiket ugyanis nemcsak a polgármesteri hivatal, de a város képviselő-testülete is támogatja. Ennek köszönhetően is indulhatott el az a felzárkóztató program, mely azokat a romákat ülteti ismét iskolapadba, akik nem végezték el az általános iskolát. A tervek szerint az alapfokú képzést befejező lányoknak, asszonyoknak gazdaasszonyképzést szerveznek majd, míg a férfiakat valamilyen szakmához kívánják hozzásegíteni. Rácz Béla érdeklődésünkre elismerően szólt a közhasznú munkaprogramokról is. Véleménye szerint ugyanis az jelentősen javít a roma családok sorsán. Ezért fogadták örömmel, hogy szeptembertől újabb hatvan állástalan foglalkozatására nyílt lehetőség. Ugyanakkor a cigány önkormányzat is - ha tud - segíteni igyekszik a település vezetőinek. így például a romák lakta városrészben, Csisznyikóban takarítást, lomtalanítást szervezett, igen* sok kommunális szemetet elszállítva a közterületekről. Számos esetben pályáztak közösen a várossal, amelynek eredményeképpen az Országos Cigány Ön- kormányzat (OCÖ) területfejlesztési alapjából több terv megvalósításához nyerték el a szükséges önrészt. így indulhattak el a városban útépítések. De számos más beruházáshoz - röntgengépvásárlás, tornaterem-építés - szükséges forintok előteremtésében is segítséget nyújtottak a városnak. Mindezek ellenére a kisebbségi önkormányzat elnöke szerint nagy szükség volna előítélet-oldó programokra. Éppen ezért szerveztek olyan sport- és kulturális rendezvényeket, ahol együtt szórakozhattak cigány és nem cigány gyermekek. Nagyon fontosnak tartaná ugyanakkor, hogy közintézményekben is legyenek cigány származású munkavállalók. így elképzelhetőnek tartaná, hogy azokban az iskolákban, ahol jelentősebb számban tanulnak roma gyermekek, cigány pedagógiai asszisztenseket alkalmazzanak. De a tapasztalatok alapján fontosnak tartaná, hogy az óvodákban, bölcsődékben legyenek roma dajkák. Az előítélet-oldó program részeként szorgalmazza, hogy köz- intézményekben (rendőrségen, polgármesteri hivatalban, egészségügyi intézményekben) szak- képzettséget nem igénylő munkakörökben, például takarítónak cigányokat alkalmaznának. Mindez talán nem is a távoli jövő. Rácz Béla szerint ugyanis az általa megkeresett intézmények nem zárkóz- tak el a kezdeményezéstől. ■ „Számolva” a kisebbséggel A cigány és a magyar kultúra több mint ötszáz éve él egymás mellett, ám a tankönyvekben a mai napig alig vagy egyáltalán nem esik szó a romák történetéről. így — szemléletet is formáló tárgyi tudás híján — nem csoda, ha az előítéletek rögzülnek a többségi társadalomban. Ezeket kívánjuk oldani a cigányság történetét vázlatosan (a Verseghy Ferenc Megyei Kön^wtár helyismereti gyűjteményének segítségével) ismertető sorozatunkban. A megye cigány népességének változását az 1800-as évek vége óta lehet viszonylag pontosan nyomon követni. A közel száz esztendő alatt 1,4 százalékról 5 százaléknál többre nőtt a romák számaránya a népességen belül. Az adatok alapján a növekedési ütem gyorsulni látszik. Míg korábban csaknem hetven esztendőnek kellett eltelnie, hogy az össznépességen belül a romák aránya megkétszereződjön, azaz az 1893-as 1,4 százalékról 1960-ra 2,8 százalékra emelkedjen, addig az újabb duplázódás már három évtized alatt lejátszódott. A romák számarányának növekedési ütemét még jobban érzékelteti egy, a cigány lakosság demográfiai összetételét feltérképező 1986-os felmérés. Eszerint 1970 és a vizsgálat időpontja, között 11,6 százalékkal nőt a roma lakosság lélekszáma, miközben a megye népessége 2,4 százalékkal csökkent. A folyamat tartósságát jól jelzi, hogy a már idézett vizsgálat szerint a roma népességen belül már a nyolcvanas években megközelítette a negyven százalékot a gyermekek, a 14 évesnél fiatalabbak aránya. Ugyanakkor a nyugdíjaskorú- ak (55 évesnél idősebb nők és a 60. életévüket betöltött férfiak) mindössze a hét százalékát jelentették a népcsoportnak. Ekkor, a 1980-as évek közepén megyénkben a cigányok 63 százaléka községekben élt, és csupán 37 százalékuk lakott városban. Egyes településeken - így például Karcagon, Tiszaburán, Tiszabőn — lélekszámúk azonban jóval meghaladta a megyei átlagot. Az oldal az Országos Cigány Önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.
