Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-24 / 248. szám

2001. Október 24., szerda TÜKÖR 5. OLDAL MEGYEI Főhajtás a hősök emléke előtt Kunhegyesen is elhelyezték a megemlékezés virágait fotós csabai istván (Folytatás az 1. oldalról) A jászberényi ünnepség néma emlékezés­sel kezdődött, a néhány nappal ezelőtt el­hunyt Szabó Kálmánra, a Magyar Politikai Foglyok Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének alelnökére, a jász szervezet elnökére - az ünnepség eredetileg felkért szónokára - emlékeztek a résztvevők.- 1956 őszén remény és hit érett az em­berekben, mely erőt adott ahhoz, hogy meg­változtassák életüket - fogalmazott dr. Va­lenti Béla önkormányzati képviselő az ’56- os emlékműnél megtartott ünnepi megem­lékezésen, majd elhelyezték koszorúikat a pártok, civil szervezetek, illetve az 1956-os forradalom helyi áldozatainak hozzátarto­zói. Az ’56-os Jászberényi Forradalmi Bizott­ság első elnöke, Somogyi Jenő a városháza előtti megemlékezésen hangsúlyozta: az ’56-os hősöknek erkölcsi elismerést kellene adni, az ország előbbre jutásához pedig olyan egységnek kellene lennie, mint az volt 45 évvel ezelőtt. A jászjákóhalmi ’56-os megemlékezések részeként a hazáért celebrált szentmisét kö­vetően Flórvölgyi László plébános felszentel­te a felújított templomlépcsőt. A templom­mal együtt 1778-ban épített lépcsőn csak ki­sebb javításokat végeztek az elmúlt, több mint 200 év alatt, a teljes felújításra csak most kerülhetett sor. Az önkormányzat és a hívők anyagi fel­ajánlása mellett a munkához felhasználták azt az ötmillió forintot is, melyet a múlt év­ben megtartott millenniumi ünnepségen Varga Mihály pénzügyminiszter ajánlott fel a településnek a kormány nevében. A temp­lomlépcsőre visszahelyezték a két angyal­szobrot is, amelyet a Jákóhalmán élők is csak régi képeslapokról ismerhettek. Jászárokszálláson felavatták az új bevá­sárlóutcát a piac tőszomszédságában. Ger­gely Zoltán polgármester hangsúlyozta, a helybeliek jövőbe vetett hitét is jelzi a most felavatott utca. Az Időkapu című emlékműnél, a város főterén tartották az október 23-ai megemlé­kezést. Az ünnepségen felszólaló dr. Kis Zol­tán országgyűlési képviselő hangsúlyozta, a forradalom idején ideológiai viták nem osz­tották meg a nemzetet. Mint mondta, a nem­zetközi helyzet jelenleg okot ad az aggoda­lomra, hiszen a demokráciát támadták meg szeptember 11-én. Igazán jó védekezés nincs az ilyen arctalan támadókkal szem­ben, s a szabad emberekben a félelem lesz úrrá, a rend iránti vágy erősödik. A félelem érzése veszélyezteti a vüágot, s azt is, amit az ’56-os forradalmárok a demokrácia kiví­vása érdekében tettek. Hagyományosan a Kossuth téren emléke­zett Tiszafüred az 1956-os forradalom és szabadságharc 45. évfordulójára. A fellépő, műsort adó fiatalokon és a koszorúzó dele­gációk tagjain kívül sajnos csak nagyon ke­vesen tisztelték meg az eseményt. Mohácsi Miklós, a Hámori András Szakközépiskola történelemtanára ünnepi beszédében ki­emelte: az akkor még községi fiatalság, a forradalmi központnak számító gépállomás vezetésével megmutatta, hogy a nép akara­ta kérlelhetetlen, ha szabadságáról, függet­lenségéről van szó. A szónok szerint szent ’56 azon üzenete, amely ma is arra figyel­meztet, hogy a magyarnak soha nem szabad engednie, hogy játékszere vagy kolonca le­gyen másoknak. Az ünnepség további részében a város is­kolái közösen adtak műsort. Karcagon ünnepi önkormányzati ülésen emlékeztek meg az 56-os eseményekről. Előtte az Északi-temetőben a pártok, civil szervezetek képviselői megkoszorúzták a forradalom karcagi mártírjának, Kemény Pálnak a sírját. A városházán dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, polgármes­ter köszöntötte az emlékezőket, köztük Ke­mény Pál családját, és a szlovákiai testvérvá­ros, Szepsi delegációját. A 45 évvel ezelőtti eseményeket Győrfi Sándor Munkácsy és Mednyánszky-díjas szobrászművész, 2001 kunkapitánya idézte fel. — Elfogult tanúja va­gyok a kornak, 5-6 éve­sen éltem át az esemé­nyeket. Szavak helyett szívesebben lerajzol­nám emlékeimet, és szí­nes papírsárkányként felengedném az égbe, hogy az őszi nap sugara látképét levetítse a ma­gyar földre, hirdetve a nép szabadságvágyát. Rajzolnék még zászló­kat, melyek jeltelen síro­kat takarnak. Ezeknek a síroknak üzenete van. Mágikus ereje, amelyektől félni kell. Félni kell azoknak, akiknek nem tiszta a lel­kiismeretük, akik ide­gen hatalom árnyéká­ban megkeserítették mások életét - mondta a szónok, aki ezután felidézte a helyi esemé­nyeket is. A jelenlévők ezután megkoszo­rúzták a városháza falán lévő ’56-os emlék­táblát.- Álljunk meg egy percre, és hajtsunk fe­jet a halottakért, az eltiportakért, a golyóval, kötéllel, más emberi, de embertelen eszkö­zökkel életüktől megfosztottakért - mondta a kisújszállási református templomban dr. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. A templomból a to­rony előtti térre vonultak az emlékezők, ahol az önkormányzat és a Kisújszállási 56- os Emlékek Ápolása Alapítvány nevében Pa- lágyi Gábor polgármester köszöntötte a megjelenteket.- A forradalom nélkül a fiatal magyar de­mokrácia sem születhetett volna meg - emelte ki beszédében Búsi Lajos, a megyei közgyűlés elnöke. Hozzátette: - A hősök ál­dozathozatala hídként köti össze az egykori és a mai nemzedékeket. Ma az ’56-osokra emlékezünk, és nem feledünk. A forradal­mat meg lehetett taposni, a hőseit meg lehe­tett gyilkolni, de a szabadság arca, a jövő ál­ma helyet kapott a szívünkben, beitta magát lelkűnkbe. A szabadság után ma azért kell küzdenünk, hogy a családok jóléte, a polgá­rok biztonsága elérhető közelségbe kerül­jön. Olyan Magyarországot kell teremte­nünk, amelyben a szabadság és a jólét együtt él. Van még munkánk bőven - mond­ta a szónok -, majd felavatta az emlékpar­kot, ahol az emlékezők elhelyezték virágai­kat. Kunszentmártonban ünnepi szentmisé­vel kezdődött a megemlékezés. Ezt követő­en a Köztársaság téri kopjafánál gyülekeztek a hősök tettei előtt fejet hajtők.- Negyvenöt évvel ezelőtt olyan forrada­lom zajlott, amely a jövőre irányult — hívta fel a figyelmet beszédében dr. Czuczi Mihály polgármester. - Az 1956-os forradalom ese­ményeiből merítsünk erőt a demokratikus Magyarország felé vezető útra, mert helyet­tünk ezt más nem teheti meg, a végső siker­nek ez a záloga - tette hozzá. Az ünnepi műsor részeként a helyi kö­zépiskolások elevenítették fel a forradalmi eseményeket. A Tiszazug minden településén megem­lékeztek a hősökről, koszorút helyeztek el a tiszteletükre állított kopjafáknál, szobroknál és emléktábláknál. _____________________________________B. CS., P. M., D. E., P. E. Jászberényben több mint százan vettek részt a ünnepségen fotó: s. j. VÉLEMÉNY SOMFAI PÉTER Messze még a Kánaán Panaszkodnak a gazdálkodók, hogy csak úgy jutnak gördülékenyen hitelhez, ha a banki ügyintézőt is „érdekeltté” teszik, egy-egy na­gyobb megrendelés elnyeréséhez is „vissza kell forgatni” néhány százalékot a döntést kijáró tisztviselőnek. És persze szerepe van a privatizációs ügyletekben is mind a va­lóságos, mind a politikai „kenőpénznek”, vagy a baráti, rokoni kapcsolatoknak. Évről évre nyilvánosságra hozzák az egyik Berlinben székelő nemzetközi kutatóintézet tanulmányát a világ országainak kor­rupció-rangsoráról, s ebben a legújabb kimutatásban most vala­mivel jobb minősítést kaptunk, mint egy évvel korábban. Namí­bia és Trinidad között így is csak a 31. helyen szerepelünk, igaz néhány ponttal megelőzzük Szlovéniát, Lengyelországot, Bulgá­riát, Csehországot, sőt persze Panamát is. A korrupció lelkivilágá­Sokan elemzik a korrupció lelkivilágát ról tudományos dolgoza­tok egész sora született már. Komoly gazdaságku­tatók állítják, hogy szinte nincs olyan ország öreg kontinensünkön, amelynek életében valamikor ne játszott volna fontos szerepet a megvesztegetés. Hiába mondják, hogy a „bak- sisvilág” ránk maradt török átok, a háború utáni bajor fellendü­lésben, vagy az itáliai gazdaság megerősödésében még az ötve­nes-hatvanas években is szerepe volt. Segített megvalósítani az agyonszabályozás dzsungelében vergődő alkotó szándékot. Talán az sem véletlen, hogy az egykori szocialista országok a lista hátsó felére szorulnak, mert még mindenütt tart a privati­záció, kívánni valót hagynak maguk után a közbeszerzések, s a pénzmosás megakadályozásában sem járunk éppen az élen. Mindez alighanem a demokrácia gyengesége, a szegénység jele, a torz politikai és társadalmi viszonyok tünete, mintsem homá­lyos múltba vesző történelmi örökség. Lakótelepen élő barátom kedvenc mondása: a csótányt kiirta­ni nem lehet, könnyebb megszeretni. Alighanem ez a helyzet a korrupcióval is. Hadakozhatunk ellene, pellengérre állíthatunk fülöncsípett politikust, borítékot elfogadó bürokratát. Igazán majd csak akkor lépünk előbbre, ha a törvénykezés nagykorú­nak tekinti alattvalóit, ha lazítanak a minden lépést előíró szabá­lyokon, a hivatali ügyintézést kacskaringós mederbe terelő bel­ső rendelkezéseken. Ha a jogrendszerünk szelleme is a jogainkról és nem a tilal­makról rendelkezik majd. Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, mert itt van már a Kánaán! A vidámság örömódája Tiszaszentimre Egy eredetinek számító he­lyi ötlet harmadszor bizo­nyította életképességét szombaton a helyi művelő­dési házban. A Vidám Per­cek Fesztiváljára több mint tíz megyei nyugdíjasklub, amatőr együttes és népdalkor fogadta el a szervezők invitálását Ez a rendezvény valóban a vidámság örömódája volt. Talán azért is, mert itt a zsűri mindenkit ju­talmazhatott, hiszen a közel kétszáz fellépő legjobb tudását adva __ nyomatékosította azt az arany igazságot, ami szerint a részvétel többet ér minden győ­zelemnél. Elsősorban azért, mert Beleznay Sándor polgármester megnyitója után egy igazi, öröm­teli gála kezdődött. Tromfolhatnánk a dicsérő jel­zőket a szólisták, verselők és énekesek remeklésétől kezdve a törökszentmiklósiak rekeszizom­próbáló „Legyen ön is milliomos” paródiáján át a három „pösze” ti- szaörsi menyecske ízesen-pikáns csattanóin keresztül egészen a népdalkö­rök öröménekléséig, de nem szükségelte­tik, mert ennek a si­kernapnak egyetlen főszereplője a búfe­lejtő vidámság volt. A gálát követő kö­zös vacsorán szívből szólt az ének, új ba­rátságok szövődtek. Ez a nap arról szólt, hogy min­denki legnagyobb boldogsága, ha örömet szerezhet másoknak. KULTÚRA Űj kábítószer született? (Folytatás az 1. oldalról) A „drogpótlékként” virágszirmot rágcsáló fiatalok esete azonban nem csak Sebestyén főorvost lep­te meg. Az Életesély Mentálhigiénés Egyesület immár évek óta megyei fiatalok drogprevenciós kortárs képzésével foglalkozik. Ám dr. Mészáros László pszichológus, a szervezet vezetője sem tapasztal­ta, hogy a diákok valaha ilyesmi­vel próbálkoztak volna.- Ez a módszer nekem is új­donság. Munkám során eddig még nem találkoztam hasonló­val. A motiváció viszont ez eset­ben sem változik. A tizenévesek ingerkereső magatartása talán ka­maszkorban a legerősebb. Ilyen­kor a kíváncsiság néha az óvatos­ságon is felülkerekedik. Ráadásul ma már ez a korosztály sem szű­kölködik az információkban. Egy magyar nyelvű külföldi tévécsa­tornán többször is láttam olyan ismeretterjesztő műsort, amely különböző hallucinogéneket ter­melő növények élettani hatását kutató kísérletekről szólt. Az in­ternet pedig szabályozatlanul ontja a kábítószerek fellelhetősé­gével, hatásaival és alkalmazásá­val kapcsolatos, részletes „tudni­valókat”. Aki tehát keres, az előbb-utóbb talál. Ezzel együtt még korai volna megkongatnunk a vészharangot. A drogok haszná­lata nem nevezhető elterjedt je­lenségnek megyénkben. Ráadásul a mérgező növények jelentős részét a hétköznapi em­berek is régóta ismerik - tudtuk meg egy szolnoki kertészetben. Az áruda vezetői szerint az örök­zöldek között éppúgy, mint cse­repes szobanövényeink sorában számos olyan faj található, amely toxikus anyagokat termel. így az az állítólagos mérgezéseket elő­idéző, kertes házakban meglehe­tősen elterjedt évelő díszcserje is, amelynek virága atropint tartal­maz. Ráadásul ez a növény rend- szertanilag közeli rokonságban áll egy gyakran fogyasztott zöld­ségfélénkkel, amelynek zöld ré­szei ugyanezt a toxint termelik. A szakemberek szerint azonban ezért nem a növények felelősek. Az embereknek kellene megta­nulniuk a természet valamennyi kincsét arra használni, amire va­lók. BUGÁNY JÁNOS Kilakoltatás csak végső esetben Esetenként szociális intézménnyé változik át a bíróság (Folytatás az 1. oldalról) Az elnök asszony szerencsés kö­rülményként értékeli azt, hogy e tekintetben meglehetősen rugal­masnak bizonyul a Szollak Kft. Az egyezség rendszerint abban áll, hogy ha a lakó hat hónapon belül kifizeti a hátralékot, akkor a Szollak Kft. nem kéri az eljárás folytatását, így megszűnik a per, a bérleti jogviszony pedig helyre­áll. Ez az a megoldás, ami a bérlő­nek és a bérbe adónak is a legked­vezőbb. Azokban az esetekben, amikor a hátralék nem több 20-30 ezer forintnál, nagyobb az esély a megegyezésre, illetve annak telje­sítésére. Nagyobb probléma leg­inkább a több százezer forintos adósságokkal van. Ennek megfi­zetésére igen csekély a kis pénzű lakók esélye. Dr. Rimaszombati Éva el­mondta, a gyakorlat egyre inkább az, hogy a Szollak Kft. már a vi­szonylag csekély összegű tartozá­sok esetén is pert kezdeményez, így van esélye ugyanis a hátralék megfizetésének, nem utolsósor­ban pedig a lakó lakásban mara­dásának. Csakhogy nem mindig zárul hepienddel a történet. Ha nem fi­zet a lakó, akkor folyik tovább az eljárás, aminek a kimenetele az elsőfokú ítélet lesz, amiben köte­lezik a lakás kiürítésére. Ezután következik a fellebbezés, amely által a másodfokú eljárás során újból teret kaphat az egyezkedés. A jogerős ítélet meghozatala akár évekig is elhúzódhat. Ez azonban még mindig nem jelenti a proce­dúra végét. Ha ugyanis az adós nem teljesíti az abban foglaltakat, akkor kezdetét veszi az ugyan­csak több fokozatú végrehajtási eljárás. A bíróság kiszabhat bírsá­got az engedetlen lakóval szem­ben, de minthogy az éppen pénz­szűkében van, ennek nincs sok értelme. A másik lehetőség az, amikor már végképp nincs más megol­dás, a bíróság olyan végzést hoz, amivel karhatalmat rendel ki a ki­lakoltatáshoz. A következmény természetesen siralmas: a búto­rok raktárba, a gyerekek intézet­be, a nem fizető bérlők pedig az utcára kerülnek... HGY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom