Új Néplap, 2001. október (12. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-13 / 240. szám
8. OLDAL G A Z D A S Á G I TŰKOR 2001. Október 13., szombat BESZHEMTABFOLTAHOK (2001. október 12.) Borsodchem 4180R 8 Egis 11570 Ft 8 Matáv 811 Ft 8 Mól 4 230 Ft 8 OTP 14 305 Ft 8 Richter 16 390 Ft 8 TVK 2 890 Ft 8 Zalakerámia 1645 Ft 8 BUX: 6574,33-2,03% eltérés az előző záróértékhez képest AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁBFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 408,33 Cseh korona 7,59 Euró 255,06 Német márka 130,41 Osztrák schilling 18,54 Lengyel zloty 68,19 Svájci frank 171,90 Szlovák korona 5,87 USA-dollár 282,27 ROSSZ EGYENLEG. A gyógy szertámogatásra, a korhatár alatti rokkantsági nyugdíjakra, a terhességi-gyermekágyi segélyekre és táppénzre a tervezettnél több pénz folyt ki az idén az Egészségbiztosítási Alap kasszájából. Az alap költségvetésének hiánya októberre meghaladta a 37,9 milliárd forintot. ____________________________m Számítógép, pályázaton Budapest Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára pénteken ünnepélyesen átadta a Széche- nyi-terv SZT-IS-4 című pályázat első nyertesei részére a támogatásul odaítélt 19 számítógépet. A gépek együttes értéke több mint 5,3 millió forint vissza nem térítendő támogatásnak felel meg. A Széchenyi-terv a 2001-2002. évre összesen mintegy 40 milliárd forintot különített el a program végrehajtására, amelyből az idei esztendőre 15-17 milliárd forint áll rendelkezésre. A most lezárult pályázat eredményeként csaknem 3400 civil szervezet kap támogatást, mintegy 4500 számítógép talál gazdára, ipái Kázmér József, a Corvini Domini Egyesület társelnöke és Glattfelder Béla FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Versenyre készül a távhőpiac A magyar gazdasági kormányzat új koncepciót dolgozott ki a hazai távhőpiac versenyképes működése érdekében. Miután az energetika ezen területén nincs egységes előírásokat tartalmazó EU-irányelv, ilyen módon nincs jogharmonizációs követelmény sem. A hazai viszonyokat a távhőtörvény szabályozza egyértelműen. Budapest - Pécs A Gazdasági Minisztérium koncepciója több alapvető célkitűzést is megfogalmaz. A távhőszolgáltatás kedvező hő- és árhatékonysága érdekében indokolt az úgynevezett kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést előtérbe helyezni - a módszert a közösség szinte minden országában eredményesen alkalmazzák. A felhasznált fűtőanyag tekintetében előtérbe kerülnek a környezetvédelmi szempontból kedvezőbb energiahordozók. A komplex távhőrendszer hatékony működésének fontos elemei a szolgáltatók. A kormányzat indokoltnak tartja, ha hosszú távon versenyhelyzet alakul ki a rendszerek üzemeltetői között. A továbbiakban is a távhőpiac fontos szereplői maradnak a települési önkormányzatok. A szolgáltatók teljes körű, illetve többségi tulajdonosaként irányítói, generálói lehetnek a szükséges fejlesztéseknek, az ahhoz szükséges helyi és állami források felkutatásának, megpályázásának. Nem változik az az elmúlt évtizedben bevált gyakorlat, hogy az önkormányzatok ármegállapító hatóságként tevékenykednek, összehangolva a szolgáltató, illetve a felhasználó lakosság érdekeit. A rendszerek fejlesztésének, a hatékonyságukat javító beruházásoknak komoly forrásigénye van. Ezt részben a már említett keretekből, másrészt viszont a fejlesztésekben érdekelt tulajdonostársak bevonásával lehet megoldani. Ez utóbbira már több pozitív példa is van az országban, Pécsett például példaértékű volt az önkormányzat, az erőmű és a hőszolgáltató együttműködésének létrejötte. A távhőpiac új üzletí modellje jelentős előkészületeket igényel maguktól a fogyasztóktól is. Külön kormányzati programot dolgoztak ki a távfűtött épületek hővédelmére, a jelenleg meglehetősen rossz szigetelésű házak rekonstrukciójára. A távhőtörvény az uniós ajánlásokkal összhangban 2003-at szabta határidőül az egyes fogyasztók mérés szerinti elszámolására. Az ország több városában támogatott program keretében zajlik a lakásokban szükséges műszaki feltételek kiépítése. A kormányzat ígérete szerint rövidesen megkezdődik a távhőrendszer versenyképességét biztosító komplex reorganizációs program előterjesztésének összeállítása. Kombinált lakáshitel __________Budapest A Földhitel- és Jelzálogbank (FHB), valamint a Funda- menta Lakás-takarékpénztár várhatóan olyan új szolgáltatást vezet be a lakásvásárlást vagy -bővítést tervezők számára, amely az FHB ügyfeleinek biztosított támogatott jel- záloghitel és a lakás-elő- takarékosság előnyeit kombinálja. A konstrukció lényege, hogy az FHB-kölcsönt felvevő ügyfelek a hitelszerződéssel egy időben Fundamenta előtakarékossági szerződést is kötnek. A hitelt - ha megfelelnek a hitelbírálati feltételeknek - azonnal felvehetik, és lakáscélra fordíthatják, miáltal a bank gyakorlatilag előhitelt nyújt a Fundamenta- szerződés fedezete mellett. A kombinált konstrukció a következő öt előnyt használja fel: a lakás-előtakarékosság állami támogatását - amely a megtakarítás 30 százalékát teszi ki és legfeljebb évi 36 ezer forint lehet -, a legfeljebb 6 százalékos kedvezményes állami lakás- hitelkölcsönt, a jelzáloglevél kamattámogatását - ami 6 százalékról 7-re emelkedik -, az új és használt lakások vásárlása után igénybe vehető 40 százalékos adó-visszaigénylés lehetőségét (évi 240 ezer forint erejéig), valamint az FHB 9,6 százalékos kedvezményes lakáshitelét. Az új kombinált konstrukció nem csak azok számára megfelelő, akik a közeljövőben kívánnak Fundamenta-előtakaré- kossági szerződést kötni, hanem a lakás-takarékpénztár azon meglévő ügyfelei számára is, akiknek rövid időn belül pénzre van szükségük. Az új konstrukció várható forgalmára vonatkozó terveket az érintettek nem közöltek, csak" annyi ismert, hogy a Fundamenta lakás-takarékpénztárnak ma több mint 200 ezer ügyfele van, és közülük több mint tízezren vannak, akik négy éven át teljesítették a saját megtakarításra vonatkozó elvárásokat. Az FHB eddigi hitelállománya pedig mintegy 17 milliárd forint, és a bank ügyfeleinek körülbelül egyharmada fejezte már ki érdeklődését az új konstrukció iránt. Információink szerint a Fundamenta ügyfélállománya Budapest-vidék közötti megoszlása kiegyenlített, sőt néhány megyében az országos átlagot meghaladja. A konstrukció a pénzintézetek tájékoztatása szerint új lakás (illetve ház) építéséhez, vásárlásához, meglévő ingatlan bővítéséhez és használt lakás vásárlásához egyaránt igénybe vehető. E tekintetben lényeges, hogy a kormány otthonteremtési programja által nyújtandó új adókedvezmény, illetve az emelt mértékű jelzáloghitelkamattámogatás a használt lakások bővítés, komfortosítás nélküli vásárlására is kiter- jed-e. Ezzel kapcsolatban Ter- ták Elemér, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára lapunknak elmondta: az új kedvezmények használtlakás-vá- sárláshoz történő igénybevételének részletei még nincsenek kidolgozva, a kormány idézett programja a kereteket rögzítette. Valószínű azonban, hogy használt lakás vásárlása esetében e kedvezmény egyszeri lesz, és ugyanazon személyi feltételek mellett igényelhető majd, mint a kedvezményes lakáshitel, mert az az új lakást vásárlók, építtetők korábbi ingatlanának eladását hivatott megkönnyíteni.
