Új Néplap, 2001. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-30 / 176. szám

4. OLDAL AHOL 2001. Július 30., hétfő ELUN K Fiatalok a földeken Arany Gábor és felesége élő példái annak, hogy mit tesz a szorgalom. A huszonéves fiatalok a semmiből igye­keznek csodát csinálni ki­csiny fóliasátruk segítségé­vel. itt az a meghatározó, hogy az adott időpontban versenyképes tudok-e lenni a déli termelőkkel. A fóliázás mellett szól az is, hogy átalakultak az étkezési szokások, egyre több zöldség fogy. Aranyék számára természetes a napi tizenhat órás munka Mezőhéken a legtöbben a mező- gazdaságból igyekeznek megél­ni, több, de inkább kevesebb si­kerrel. Arany Gáborék nem ret­tentek meg a kilátásoktól, s hosz- szas kutakodás után úgy döntöt­tek, számukra a fóliakertészet megteremtheti a mindennapi be­tevőt.- Kis területen gazdálkodunk, mindössze 1000 négyzetméter­nyi fóliánk és 1600 négyzetmé­ternyi szabadföldi kertészetünk van — magyarázta a családfő. — Inkább kitűnő minőségű kerté­szeti kultúrákat igyekszünk meg­termelni, hiszen a megfelelő áru ma már alapkövetelmény. Na, azért nem indult minden ilyen egyszerűen. Gombater­mesztéssel kezdtek, ám az nem váltotta be reményeiket, ugyanis ott túl sok függ a másoktól meg­vett alapanyagon. Hiába gondos gazdák ők, ha egyszerűen rossz a kapott gomba.- Az Európai Unióban egye­dül a zöldségtermelést illetően nincs kvóta, azaz annyit lehet termelni, amennyit csak tudunk, Az egyik legnagyobb nehéz­ség a napi tizenhat órás. munkán, az éjszakai autózásokon és a pia­cozáson túl furcsa módon a fia­talságuk. — Elsőre nem igazán bíznak bennünk a vevők, azt hiszik a nagybanin, hogy csak viszontela­dók vagyunk. De azért vannak már szép eredményeink, például szállítottunk már zöldhagymát a Julius Meinlnek. Aranyék dolgoznak rendület­lenül, alkalmazott nincsen, így ketten gyomlálnak, szüretelnek és szállítanak. Hozzáértésüket jelzi a sok gyönyörű pritamin- paprika, a paradicsomok, amikre panasz még sohasem érkezett.- Van még ötven család mé- hünk, amiben szintén nagy jövőt látok. A magyar méz kiváló, de maga a szakma kissé elöregedett, ha a mai méhészek befejezik, ak­kor elég nagy űr keletkezik utá­nuk. Óriási adottságunk, hogy Európában itt van a legtöbb aká­cos. Meglátjuk, mit hoz ez ügy­ben a jövő. Millenniumi nap Augusztus 3-án rendezik meg Mezőhék millenniumi napját a templom és a művelődési ház környékén. A program délelőtt tíz órakor kezdődik ügyességi versenyekkel, majd magára az ünnepségre 14 órától várnak mindenkit szeretettel a szerve­zők. Dr. Boros Imre tárca nélküli miniszter adja át a kormány ajándékát, a millenniumi emlék­zászlót, majd fölszentelik a köz­ség új címerét és zászlaját. Dísz­polgári címeket is adnak át pén­teken, míg az ünnepség hivata­los részének zárásaként Gyulai Endre szeged-csanádi megyés püspök tart misét. Minden bizonnyal sokan vár­ják a szórakoztató programokat, délután 16 órától rendőrségi, tűzoltósági és karatebemutatót, valamint a helyi általános iskolá­sok és az Öcsödi Pávakör műso­rát láthatja a közönség. Ezt kö­vetően vendégségbe várják a fa­lubélieket, a kitartók pedig kora este 19 órától utcabálon mulat­hatnak. MEZŐHÉK AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Ötven évvel ezelőtt a környék ta­nyavilágából önálló településsé vált Mezőhék. Sok gonddal és problémá­val kellett akkor megküzdeniük az itt élőknek, s bizony több intézke­dés alaposan rányomja bélyegét a mára is.- Amikor 1973-ban elrendelték a körzetesí­tést, akkor rengetegen elköltöztek a tanyavi­lágból — mesélt a múltról Halász Vince pol­gármester. - Sajnos tizennégy esztendő alatt 1400-an hagyták el Mezőhék tanyáit, ami azt nézve, hogy ma csak 423-an va­tott az amúgy sem hízelgő munkanélkülisé­gi mutatókon. — Az aktív keresőknek 47,2 százalékának nincs ma munkája, s bizony ezzel nagyon nehéz megküzdeni. Ennyi gond mellett azonban látni kell, hogy ez a gazdasági kör­nyezet földrajzilag és minőségileg is nagyon jó. Minden irányból megközelíthető, földje­ink pedig igen kiválóak, átlagban harminc- három aranykoronásak hektáronként, rá­adásul az összterület 65-70 százaléka öntöz­hető! A Táncsincsot érintő kedvezőtlen változá­sok előtt már csak azért is állnak értetlenül a A ravatalozó a napokban készült el •gyünk, óriási szám. A másik ostorcsapás számunkra a Táncsics Mezőgazdasági Szö­vetkezet csődje volt. Az egykoron Európa-szerte ismert és elis­mert termelőszövetkezet sokak számára máig érthetetlen módon két évvel ezelőtt csődöt jelentett, s ez bizony alaposan ron­helyi emberek, mert a felszámolás során el­adott egységek jól és nyereségesen működ­nek. — Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a szövetkezet gazdaságait megvásárló vállal­kozók időben jöttek, például a tojóüzemet működtető Vitaleggs Kft., vagy a szárítóüze­met ismét felfuttató Házi Pi­rospaprika Kft. A gazdasági nehézségek ellenére az önkormányzat pénzügyi helyzete stabil, ezt mi sem jelzi jobban, mint az a tény, hogy eddig még egy­szer sem vettek föl hitelt.- Szigorú, következetes gazdálkodást folytatunk. Nem vagyunk hivalkodóak, egy­szerű, tiszta és szegény falu Mezőhék a szó jó értelmében. Természetesen lehetnek hi­telből látványosabb dolgokat elérni, de ha az ember addig nyújtózik, ameddig a taka­rója ér, valamint nem akar a valóságtól és a lehetőségeitől mindenáron nagyon messzire elrugaszkodni, akkor nem érheti komoly baj. Mezőhék a rendszerváltozást megelő­zően tizennégy évig nem volt önálló, ne­künk tehát az oktatástól kezdve a közétkez­tetésen át lépésről lépésre kellett halad­nunk, hogy egy független községhez illő te­lepülést teremtsünk meg. Tulajdonképpen a nulláról indulva ki­épült a vezetékes gázhálózat, a belterületi utaknak már 75 százaléka aszfaltozott, öt évvel ezelőtt saját templomot építettek, 1997 óta pedig a lakások többségében van tele­fon.- Az idei esztendő egyik legnagyobb be­ruházása a ravatalozó építése, a gyönyörű épület költségeinek nagy részét pályázati pénzből fedezzük. Már terv a szennyvíztisz­tító és -elvezető rendszer elkészítése, amit már nagyon vár az egész község, hiszen csatlakoztak egy előtakarékossági program­hoz, így a legtöbben részletenként fizetik a bekötés rájuk eső részét. Jelzi polgáraink ál­dozatvállalásának nagyságát, hogy a nehéz­ségek ellenére majdnem mindenkinek a portáját rákötjük majd a hálózatra. A száz- hatvanmilliós beruházást, amennyiben a különféle alapokhoz benyújtott pályázatain­kon sikerrel járunk, szeretnénk 2002 végére átadni. Fél évszázadnyi önállóság Magyarország legnagyobb magánkézben lévő zöldség­szárító hálózatának tulajdo­nosa vette meg a Táncsics egyik legjobban működő üzemegységét. A következe­tes munkának köszönhető­en kezdik visszaszerezni az elveszettnek tűnt piacokat, termelőket. A legnagyobb lakossági felhábo­rodás a szárító körüli vitákat kí­sérte a közelmúltban, sok kister­melőnek tartozott s tartozik ma is az egykori szövetkezet. — Sajnos nekünk kell újra megküzdenünk az emiatt kiala­kult bizalmatlansággal — magya­rázta Juhász József üzemvezető. — Reméljük, ha látják az embe­rek, hogy megváltoztak a dol­gok, akkor újra sokan termelnek a környéken paprikát, zöldséget és fűszernövényeket. Tavaly ötven hektárnyi petre­zselymet, valamint száztíz vagon fűszerpaprikát szárított az üzem, Régi fényében a szárító idén eddig ötven hektáron meg­termett kaporlevél, hetvenhek- tárnyi petrezselyem, mintegy há­romszázhúsz vagonnyi fűszer- paprika „fordult meg” az üzem­ben. Emellett százhúsz vagon vöröshagyma bérszárítását is el­vállalták, s ehhez jön majd negy­ven hektárról az őszi kapor és a .sárgarépa. Jelenleg huszonhár­mán dolgoznak a szárítóüzem­ben, de folyamatosan emelkedik a létszám a bővülésnek köszön­hetően. — Ezekből az adatokból is lát­szik, hogy már rövid idő alatt je­lentősen nőtt a termelésünk. De nem csupán szárítással foglalko­zunk, igyekszünk több lábon áll­ni. Például fűszerkeverékeket, ételízesítőt csomagolunk, melyek cégünknek, a Házi Piros Paprika Kft.-nek a termékei. Távlati ter­vünk, hogy szeretnénk meghono­A zöldségszárító egyre nagyobb sikereket ér el sítani itt a környéken bazsalikom aztán mi vennénk át és dolgoz­ás a mustármag termelésé^ amit nánk föl, ■ Mezőhék egyik legstabilabb vállalkozásának számít a Vi­taleggs Kft., mely a Táncsics egykori tojástermelő egységét vette meg. Amint az a többi egykori szövetke­zeti üzem új tulajának, a Vitaleggs Kft.-nek is meg kellett küzdenie a piacvesztés problémájával. Da­rázs István tulajdonos fél éven ke­resztül éjjel-nappal dolgozott azért, hogy vevőket keressenek a héki tyúkok produktumának.- Úgy tűnik, mára helyrerá­zódtunk, de ez bizony kemény hat hónap volt mindannyiunk szá­mára — emlékezett a közelmúltra a vezető. — Megérte a feszített tempó mindenkinek, hiszen ez az egyedüli volt szövetkezeti rész, ahol nem volt elbocsátás, ma is harminchármán dolgoznak a cég­nél. Nem csupán a tojás „szüretelé­sével” foglalkozik a cég, hanem ők is nevelik a tyúkokat naposcsibe koruktól kezdve. Ötven év tapasztalata Mezőhékkel egyidős az Alcsiszigeti Mezőgazda- sági Rt. héki kerülete. Példája bizonyítja, hogy miként lehetett talpon maradni a rendszerválto­zást követő nehéz idő­szakban. Az előd, a Héki Állami Gazda­ság tulajdonképpen az állami tartalékföldek művelésbe vo­nására jött létre, s az egyik leg­ismertebb állami gazdaság volt megyénkben és ország­szerte. Többek között a mű­szaki fejlesztésekben és a bio­technológiai eljárások kialakí­tásában vállalt úttörő szerepet. Mára a legnagyobb mezőgaz­dasági üzeme Mezőhéknek, 2300 hektár szántóterületet művelnek meg a cég alkalma­zottai, ebből hatszáz hektár az egykori Táncsics területén van, ezt bérlik a tulajdonosok­tól. A Mezőhék határában lévő öntözőtelepet, valamint a ga­bonaszárítót és a tárolót a szö­vetkezet csődjét követően vá­sárolta meg a részvénytársa­ság, biztosítva így számos munkahely megmaradását. A változások hatására még fon­tosabbá vált a település szá­mára az Alcsi Rt. eredményes működése, hiszen a mezőgaz­daságból élők számára 'példá­ul gabonatisztítást, -szárítást és -tárolást tudnak biztosítani, s így nem kell messzire vinni a környék termelőinek gaboná­jukat. Szintén a gazdák* szá­mára örömteli, hogy szükség esetén szakmai segítséget is kaphatnak oly módon, hogy integrációsán elvégzik külön­böző gabonafélék termelését. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. Stabil gazdasági egység kát, így nem tartunk attól, hogy minőségi kifogás merülne fel ter­mékeinkkel kap­csolatosan. Az odafigyelés egyik eredménye az is, hogy volt olyan nap, amikor a százezer tyúkunk 98 ezer tojást tojt, amire joggal lehe­tünk büszkék! Alig egy éve vá­sárolta meg az új tulajdonos a tojóte­lepet, máris ko­moly felújításokba fogott. Nem csu­pán festés-mázolás szerepel a tervek­ben, új technológi­át is telepítenek Mezőhékre. ■ gyelntink. Mi biztosan megfelelő minőségű táppal etetjük az állato­— Ha jó eredményt akarunk el­érni, akkor mindenre oda kell fi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom