Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-21 / 93. szám

4. OLDAL 2001. Április 21., szombat ÜfüflUfi .............................. ........................................ ME GYEI TÜKÖR Nézőpont Átok ül Szo Sajnálom magunkat - szolnokiakat. Még ak­kor is, ha igazat adok azoknak, akik állítják, önsajnálat helyett cselekednünk kellene. Csak azt nem tudom, kiknek és hogyan? Az asztalosoknak, akik fizetésüket részle­tekben kapják meg a bútorgyárban? A tejipari szakembereknek, akik bár fél esztendő alatt nyereségessé tették a szolnoki üzemet, mégis utat mutatott nekik a tulajdonos? A kőolajosoknak, akiket egyszerűen kifúrtak a pi­acról? Sajnálom magunkat - szolnokiakat. Nekünk mintha valahogy semmi sem sikerülne. Nagy múltú üzemeink, amelyek még nem szűntek meg (tisztelet az olyan kivételnek, mint például a papír­gyár), jó, ha fél gőzzel dolgoznak. Ugyanak­kor lassan két eszten­deje bírunk már ipari parkkal (legalábbis címmel), ám mintha nem is volna. Létezik logisztikai központ, de hatását alig érezni. Egy esztendeje pedig van egy nagy álmunk: a BMW-gyár. Míg mi álmodunk, mások (úgy tűnik) cselekszenek, lobbiz­nak. Folyamatosan gyárat fejleszt Jászfényszarun a Samsung, „hamvaiból” is feltámadt Jászberényben az Electrolux. Megtele­pedett Törökszentmiklóson a Videoton és a Claas. Kunszentmár- tonban pedig éppen most veti meg a lábát egy amerikai multina­cionális cég, a Trend Corporation. Sajnálom magunkat - szolnokiakat. Mintha nem tudnánk él­ni lehetőségeinkkel. Mintha a nagy ötletek rendre vakvágányra futnának. így igazat kell adnom azoknak, akik állítják, itt, az utak, a vizek, a vasutak kereszteződésében egyszer talán nem azt kellene keresnünk, ami elválaszt, hanem ami összeköt. Egyszer meg kellene próbáim összefogni itt, az Alföld szívé­ben! Még mi álmodunk, mások cselekszenek, lobbiznak Romantikus zongorakoncert Komolyzene Szerdán este zongorakon­certtel folytatódott a IX. szolnoki zenei fesztivál. Ez­úttal egy új helyszínt is ki­próbáltak a szervezők, a Bartók Béla Zeneiskola auláját. A tavalyi árvíz miatt el­maradt koncertet most mintegy pótolta az Eg­ri Mónika-Pertis Attila zongoraduó. Remek romantikus programot állítottak össze, főként két zongorára írt vagy átírt darabokból, mindössze egy átirat és a ráadás volt négykezes. A két- zongorás művek sajátsága, hogy szinte zenekari hangzást és dal­lamvezetést tudnak megvalósíta­ni velük, és nagyobb belső tago­lási lehetőségeket is jelent. A két zongora összehangolása elemi követelmény - így volt ez ezen az estén is. Csajkovszkij Diótörőjének- részleteivel kezdték a koncertet, amellyel nagy sikerük volt, külö­nösen a zongorista növendékek körében. Rahmanyinov Orosz rapszódiája népi dallamokat dol­goz fel. Dohnányi Szentimentális keringőjét Infante Andalúziái táncok című nagy igényű soroza­ta követte. Ennek a félidőnek ez a mű volt a legkiemelke­dőbb darabja, az elő­adók kifinomult játéka és megformálása érvé­nyesült. A második részben Liszt Ferenc művei és átiratai • szerepeltek a műsorukon. A zongo­ra nagymesterének igen hálás darabjait játszották, tele színnel, szélsőségekig menő hangulati, tempóbeli különbségekkel. A zá­ró Rákóczi indulóban is a zene­karszerűség kiváló megvalósítá­sát hallhattuk az Egri-Pertis zon­goraduótól. Ráadásként, válaszul a vas­tapsra, két Weiner Leó népi tán­cot, a Lakodalmast és a Rókatán­cot hallhatott a 150 főnyi közön­ség^_____________DENKE OEBOELY Tízévesen a halál torkában ___Békésszentandrás Tí zévesen nagyobb utat tett meg, mint más egész életé­ben. Megjárta az emberi ke­gyetlenség igazgatta legsöté­tebb tartományokat, de pél­dát kapott arra is, a bajban mekkora áldás a szolidari­tás. A békésszentandrási Apáti Nagy Ferenc egyike volt a vészkorszak idején el­hurcolt sok millió zsidónak. A családi ház barátságos ebédlő­jében ötvenöt év távolából gom­bolyítjuk vissza az idő fonalát. Apáti Nagy Ferenc szabadkozik, nézzem el neki, hogy a dátumok­ra teljes pontossággal már nem emlékezik. Gyermek volt még ak­kor, alig tízesztendős...- Tősgyökeres békésszentand­rási vagyok, már a dédapám is itt élt. A szüleim vegyeskereskedést vittek. Megbecsült emberek voltak, az édesanyámat a faluban a mai napig Franciska néniként emlege­tik. Kisgyerekként együtt játszot­tam a többiekkel. Se a társaim, se a szüleik nem éreztették velem-, hogy zsidó vagyok. Hogy a nagy- politika ellenére Szentandráson nem uralkodott el az ellenséges hangulat, abban nagy érdeme volt a tanároknak, az itt szolgáló két lel­késznek és a település elöljáróinak - kezdte Apáti Nagy Ferenc. A folytatásból hamar kiderült, a tragi­kus történések sorától ez a környe­zet sem kímélte meg a családját..- 1940-ben édesapámat mun­kaszolgálatra vitték. Soha többé nem kaptunk hírt felőle. Az édes­anyám vezette tovább a boltot, ámít azután negyvenháromban elvettek tőlünk. A bátyám Pestre ment ipari tanulónak, a nővérem velünk maradt. Hármunkat 1944 májusában vittek el. A házunk tel­jes berendezéssel hátramaradt.- Volt sejtésük, hogy hová vi­szik Önöket és mennyi időre?- Semmit nem tudtunk. Pár napig Szarvason, a már lebontott Bolza-kastélyban, majd a neológ templomban gyűjtötték össze a zsidókat. A falubéliek utánunk jöttek, élelmet hoztak, s a csend­őrök többsége engedte is, hogy át­A zsidóság tragédiája adják. Marhavagonokban vittek tovább a szolnoki cukorgyárba. Ott már embertelenül bántak ve­lünk. A tábort őrző nyilasok - 18- 20 éves suhancok - válogatott kínzásokat eszeltek ki. Tíz-tizen­öt napot töltöttünk a gyárudva­ron, majd újra bevagoníroztak. Egy-két vödör ivóvízzel nyolcvan embert zsúfoltak egy vagonba, az ablakokat bedeszkázták. Napokig utaztunk így, s közben egyszer sem szánhattunk le. Onnantól, hogy a határnál az osztrákok át­vették a szerelvényt, az állomáso­ig kezelték az orvosok. Negyven­öt tavaszán már a németeken lát­szott a kapkodás. A tábort kiürí­tették, az embereket ökrös fogato­kon Theresienstadtba vitték. Ez hírhedt tábor volt, megérkezé­sünk előtt még működtek a gáz­kamrák. Auschwitzból, Bergen- Belsenből és Dachauból is hoztak ide foglyokat, 25-30 kilósra fo­gyott meglett férfiakat. Sokan már útközben meghaltak. A tábor Má­ria Terézia-korabeli katonai bázis­ra épült. Mi az emeleten laktunk. Május 8-án éjszaka a földszintről Ekkor talán még kevesen tudták, hogy úticéljuk valamelyik megsemmisítő tábor. kon néha megállt a vonat, s egy pár ember leszállhatott vízért. Strasshofba, az SS-ek őrizte tábor­ba kerültünk, ahol mezőgazdasá­gi munkára fogtak. A legrosszabb a bizonytalanság volt, mert sose tudtuk, hogy reggelente, amikor elindulunk, hová visznek ben­nünket. Rossz koszton nehéz fizi­kai munkát végeztünk. Tízévesen én is cipeltem a kévéket. Eljött az ősz, azután a tél, s mert cipőm nem volt, mezítláb jártam. A fa­gyott lábam később idehaza soká­A holokauszt görög eredetű szó; eredeti jelentése égő áldo­zat. Tágabb értelme: „ami a tűzben pusztul el”. A szó a zsidó­ság tragédiájának megnevezéseként a hatvanas években je­lent meg az angol nyelvben. Széles körben a Holocaust cí­mű, Marvin Chomsky rendezte, először 1978-ban vetített amerikai tévéfilmsorozat hatására terjedt el. A holokauszt an­nak a nemzetiszocialista (náci) programnak a következménye, amelynek szervezői és végrehajtói az Endlösung (végső meg­oldás) fedőnevet adták, és a zsidóság teljes megsemmisítését célozta. A vészkorszak hatmillió áldozatának csaknem tizede honfitársunk volt. Magyarországon a holokauszt emléknapja április 16. A német megszállást követően 1944-ben ezen a napon állították föl Kárpátalján az első magyarországi gettót. szőr a bádogosságot, később még több szakmát kitanultam. A cég­től 1980-ban váltam meg. Azóta maszek vagyok, autóalkatrészek­kel kereskedem.- A rokonságából hány embert hurcoltak el?- Több mint hetvenet. Közü­lük volt, aki Auschwitzba került. Onnan két unokatestvérem jött vissza.- Auschwitzba, a hatvanas években, turistaként Ön is elvitte a családját. Nem félt felszakítani a sebeket? felhalló sikolyokra ébredtünk. Mint kiderült, ezek örömkiáltá­sok voltak, s a szovjet páncélo­soknak szóltak, akik áttörték a kőkerítést. Felszabadultunk.- Idehaza hogyan alakult a sorsuk?- Negyvenöt augusztusában hazatérve üres ház fogadott min­ket. Az első itthon töltött éjszaka arra ébredtünk, hogy valaki má­szik befelé az ablakon. A bátyám volt az. Őt a fővárosból hurcolták el. Hamarabb visszajött, egy csa­ládnál húzta meg magát. Újra együtt voltunk. Amikor a vissza­térésünkre hírét vették az embe­rek, az elvitt tulajdonunknak, a berendezéseknek egy részét visz- szahozták, sőt a magukéból is ad­tak. A nulláról kezdtük. Édes­anyám a bátyámmal járt áruért, sikerült felfuttatni a boltot. Ötven­négyben azonban újra elvették a kereskedést. A sors fintora, hogy mind a kétszer ugyanaz az ember végezte a végrehajtást. Rá egy év­re érettségiztem. A katonaság után a szarvasi vasipari szövetke­zetben kezdtem dolgozni. Elő­(Képünk illusztráció)- Látnom kellett. Különben nem vagyok az a lelkizős típus. Úgy is mondhatnám, nagyon tu­dok uralkodni az érzelmeimen.- Érez-e haragot vagy keserűsé­get?- Ellenkezőleg, sok szeretettel tartozom a szülőfalumnak, az embereknek, akik segítő kezet adtak. Talán ebből sikerült vissza­adnom valamennyit. Mindeneset­re, két éve a falunapon megkap­tam a „Békésszentandrásért” ki­tüntető címet. De ez nem jelenti azt, hogy valaha is el tudom felej­teni a történteket.- A világ nem okul. Nincs há­ború, nincs emberiség elleni bűn­tett, amit ne követne egy másik. Ön szerint miért van egy így?- Nem vagyok vallásos, de annyit tudok, a tízparancsolat egyetlen pontja sem uszít arra, hogy öld meg a másikat. Sőt, egyetlen politikai rendszer, még a kommunista sem bátorít rablásra, gyilkolásra. Ezt már az emberek beszélik bele. Hatalomvágy. Az egész történelem erről szól. • CSATH RÓZA Aki csak „másodállásban” nyugdíjas zottságba szakértőnek. A Magyar Tudományos Aka­démia Agrárközgazdasági Bizottságának választott tag­ja vagyok. A Debreceni Egyetem Doktori Iskolájának alapító tagjaként is tevé­kenykedem kutatási témák bírálatában.- Hány önhöz hasonló, magasabb tudományos foko­zattal rendelkező kutató, ta­nár dolgozik a megyénkben? — Még nem számoltam, de a különböző tudományte­rületeket is figyelemmel kí­sérve egyre több. A Mezőtú­ri Főiskolai Karon három — Közel a hatvannegyedik évhez az ember már nem tud, de nem is akar két-há- rom éjszakát is átdolgozni. Ésszerű időalap felhasználás­sal a társadalmi megbízatáso­kat is ritkítani kellett. Ám a múlt évig, közel tíz eszten­dőn át a Magyar Közgazdasá­Névjegy: Név: Dr. Lengyel Lajos Született: 1937. augusztus 27. Foglalkozása: agrármérnök, öntözőgazdálkodási szak­mérnök, egyetemi tanár Kutatási területe: agrárökonómia Oktat: a Tessedik Sámuel Főiskola Mezőtúri Mezőgazdasági Főiskolai Karán Szolnok Dr. Lengyel Lajos több mint hat esztendőn át, 1990 és 1996 között volt — az akkor még — Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőtú-. ri Főiskolai Karának főigazgatója. A professzor ma már nyugdíjas, ám őt hallgatva úgy tűnik: csak „másodállásban”- Mivel telnek napjai?- Munkával. Igaz, hogy a nyugdíj kor­határt elhagytam, de változatlanul á Tes­sedik Sámuel Főiskola Mezőtúri Mező- gazdasági Főiskolai Karának főállású ta­nára vagyok. A felsőoktatási törvény a főigazgatói megbízatást két ciklusra korlátozza, amely 1996-ban letelt. Ezt követően még egy évig tanszékvezető voltam, de újabb megbíza­tásra már nem pályáztam. Főként azért, mert az oktatás, fejlesztés és a kutatás te­rületén nem kevés restanciám keletkezett. A vezető beosztással járó teendők az okta­tó és kutató munkától sok időt vennének el. Beosztott tanárként a szakmai közélet­re, oktatásra több időt tudok fordítani.- Ezek szerint még ma is tanít.- Tantárgyfelelős vagyok, ami azt je­lenti, hogy az első évfolyamos hallgató­kat igyekszem a mikro- és makroökonó- mia rejtelmeibe vezetni. Mint vendégelő­adó más intézményekbe is hívnak. így például második éve tanítom a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Szolnokra kihelye­zett szakán a második diploma megszer­zésére aspiráló hallgatókat. A közelmúlt­ban két jegyzetet írtam és két tankönyv társszerzője voltam. Az agrárfőiskolák számára készülő vállalkozások gazda­ságtan tankönyv tematikájának kialakítá­sában is közreműködők.- Korábban kutatóként az állattartás, a szarvasmarha-, a juhtartás ökonómiai kérdéseivel foglalkozott. Mennyire adot­tak a lehetőségei a kutatásra?- Ami a kutatás tárgyi feltételeit illeti, évről évre kedvezőtlenebbek, amelyek negatív hatását sikeres pályázatokkal csökkenteni lehet. Az agrárökonómiai kutatások lehetőségei is kedvezőtlenek, mert a gazdasági szervezetek az elem­zéshez szükséges információkat, adato­kat nem, vagy csak kisebb hányadát bo­csátják rendelkezésre. A tényleges kuta­tó munka mellett gyakran kérnek fel Ph.D opponensnek vagy habilitációs bi­egyetemi tanár dolgozik, 12 főiskolai tanár van és tizenhatan rendel­keznek tudományos fokozattal. Ez, mint korábbi intézményvezetőt is jóleső ér­zéssel tölt el.- Sokan ismerhették önt különböző tu­dományos egyesületek vezetőjeként. A kutatás, oktatás mellett marad ereje ezek­re a feladatokra? gi Társaság megyei szervezetének alel- nöke voltam. A Magyar Agrártudományi Egyesület országos választmányának és megyei vezetőségének 1978 óta tagja va­gyok. Négy évig a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kuratóriumának társelnöke­ként, két éve elnökeként tevékenyke­dem.- Mi az, amit még el szeretne érni az életben, milyen „titkos” tervei, álmai van­nak?- A nyugdíj egy bizonyos korhoz kö­tött állapot, az alkotási vágy azonban nem korfüggő. Feltehetően mosolyt fa­kasztó lenne álmokat és távlati terveket szőni, még akkor is, ha úgy gondolom, hogy ha valaki nyugdíjas is, de érez ma­gában valami belső késztetést a munká­ra, akkor tevékenykedjen, különöskép­pen, ha az sikerélményt ad. Azt azért ér­zékelnie kell, hogy egy adott közösség­ben meddig van rá szükség. Azaz tudato­san kell készülni arra, hogy holnap, hol­napután másképp kell rendezni az életet. Természetesen szükség van egy olyan közösségre is, amit nem a munkakapcso­lat motivál, hanem valamilyen közös szenvedély vagy hobbi köt össze. Szeren­csésnek mondhatom magam, mert a sport - korábban a labdarúgás, ma a te­niszezés, síelés - kapcsán sok barátot szerezhettem. Az effajta kikapcsolódás egyúttal fizikai és szellemi felfrissülést, feltöltődést is nyújt, amely a tevékeny élet alapvető feltétele. ______teleki József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom