Új Néplap, 2001. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-14 / 88. szám
6. OLDAL HUSVET - REJTVÉNY 2001. Április 14., szombat l|||l így ünnepel a világ Húsvét a kereszténység legrégebbi ünnepe. A názáreti Jézus születésnapját, a karácsonyt ugyanis csak a 4. századtól rendelte ünnepelni az egyház. A húsvét zárja le a Krisztus meghurcolá- sára, keresztre feszítésére böjttel, gyásszal és bűnbánattal emlékeztető passióidőszakot, melynek legáhí- tatosabb pillanata a feltámadás. A világban sokféleképpen, ám egyazon gondolatiság jegyében ünnepük a húsvétot. A jeruzsále- mi zarándokok - Jézushoz hasonlóan - keresztet visznek, miközben végigmennek a Via Dolo- rosán, a fájdalmak útján. A Fü- löp-szigeteki Cutud városában tizenegy férfi pokoli kínokat áll ki, miközben keresztre feszítteti magát nagypénteken. Kéz- és ábfe- jükön átütött szögeken lógnak órák hosszat a keresztfán a perzselő nap alatt a vezeklés jegyében. A Vatikánban, a lateráni bazilikában a hagyományos lábmosással kezdődik a nagycsütörtökön a húsvét. Az utolsó vacsorára emlékezvén, az egyházfő jelképesen tizenkét papjának a lábát mossa meg. Előtte a Szent Péter dómban tartott istentiszteleten megáldják a szent olajat. Csütörtökön már némák maradnak Róma harangjai, miként a világ katolikus templomainak harangjai is „Rómába mennek”, és csak a feltámadás perceiben szólalnak meg újra. Nagypénteken kerül sor a hagyományos keresztútra a Colosseumnál: a pápa ezzel emlékezik, emlékezteti a világot Krisztus gyötrelmeire. A fény bevitele a templomba, a Lucernarium ugyancsak a zsidó vallási hagyományból származtatható: a szab- bátlámpás meggyújtása közben hangzik el az Istent dicsőítő ima. Vasárnap tízezrek gyűlnek össze a római Szent Péter téren, hogy meghallgassák a pápa húsvéti üzenetét, és részesüljenek az Urbi et Orbi (városnak, világnak) szóló áldásában. A Gergely- és a bizánci naptár közötti időszámítási különbség miatt az ortodox görög és szláv keresztény egyház egy héttel később tartja a húsvétot. A húsvét előtti elmélkedés, böjt és gyász után bekövetkező feltámadást, magát a húsvétot a népek különféleképpen ünnepük meg. Szicíliában például „kitör” a kollektív jókedv. A Szűzanya válláról leveszik a gyászkendőt, a halál és az ördög álarcait visszateszik az egyházi kellékek tárába. Spanyol- ország ugyancsak látványos módon, hangos jókedvvel feledteti a Semana Santa, a nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt. Aragóniában viszont a világon egyedülálló szokás dívik: a nagypénteki dobolás. A Semana Santa Madridban különösen látványos: az óváros szűk utcáiban kanyargó körmenetben vezeklők százai magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítenek bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó keresztútjára. • Sevillában ősi hagyomány, hogy a különféle cofradías-ok, vallásos egyesülések tagjai, akik általában egy-egy városrészben egymás közelében élnek is, a rájuk jellemző színű, szabású öltözékben vesznek részt a húsvéti körmenetben. A cofradías-tagok is lépést tartanak a korral. A Jaén városban élok például honlappal jelentek meg az interneten, ekként is tájékoztatják egymást, hogy az idei nagyhéten hol és milyen színű öltözékben találkoz- nak majd.________________iepi Tudja-e, hogy... ... mióta látni tojást a húsvéti ünnepen? Már az ókorban a tojás az egészség és a szaporodás szimbóluma volt. A feudális korban a parasztok is tavasszal rótták le a földesúmak adójuk egy részét - tojások formájában. A klasszikus húsvéti tojás motívuma a 17. században jelent meg. ... melyik volt mindmáig a legnagyobb húsvéti nyuszi fészek? 1997-ben Németországban, a Harz-hegységben készült. A 14.316 darab főtt tojás, a 10 809 csokitojás és a 304 húsvéti teríték 60 szénaboglya nagyságú fészekbe fért csak bele. Ezeknek együttes hossza 1040 m volt. ... mekkora volt a leghatalmasabb tojás? Az ausztrálok 7,1 m magas és 4755 kg súlyú tojással lepték meg a világot. Ezt 1999-ben gyártotta egy ottani gyár, és jótékony célokra ajánlotta fel. ... hogyan dagaszthatunk magunknak saját tervezésű nagy fülű nyuszit? Vegyünk másfél csésze üsztet, fél csésze sót, negyed csésze növényolajat, fél csésze vizet, egy edényt és egy kanalat. Először is keverjük össze a üsztet a sóval, majd keverés közben tegyük bele a vizet és az olajt. Ezt az egészet keverjük négy percen keresztül, hogy sima masszát kapjunk. Ha repedések látszanának rajta, öntsünk hozzá egy kevés vizet. Ha túlságosan ragacsos a massza, üsztet tegyünk hozzá. A kész tésztából a konyhaművész megalkothatja saját nyusziformáját. A maradék tészta is eltartható, ha valakit ké- sőbb is megszáü az ihlet. iepi História mozgóképekben elmesélve Koltay Gábor filmjét, a millennium jegyében született Sacra Co- ronát vetítik ezekben a napokban a szolnoki Nemzeti moziban. Történelmünk talán kevésbé ismert, meglehetősen bonyolult (viszálykodó királyok) korszakába visz el a szélesvásznú szuper- produkció, amikor is István király halálát követően egymást váltják az uralkodók, s kül- és belháború veszélyei is fenyegetik az országot. Salamonnak, Gézának és Lászlónak azonban, ha nem is konfliktusok nélkül, sikerül ösz- szefogniuk, s hála főképp a nagy Óriás rántotta Saját, hat évvel ezelőtt felállított rekordjukat döntötték meg csütörtökön Kaposváron a Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola tanulói a maguk készítette óriás rán- tottával, amelyhez 3500 tojást használtak fel. A diákok egyszer már bekerültek a Guiness Rekordok Könyvébe, ám most az akkori 3000 tojásból készült rántottával aratott győzelmüket is túlszárnyalták. A szigorú előírások szerint készülő rántotta sütését egy közjegyző és - második hivatalos személyként - egy rendőr kísérte nyomon. A tojásokat először gondosan fertőtlenítették, majd egyenként feltörték és megszámolták. A sütés még nagyobb fáradsággal járt, hiszen folyamatosan kavar- ni-keverni kellett háromszáz ki- logrammnyi összehabart tojást, nehogy odakozmáljon. A munkában huszonegyen vettek részt. A hatalmas mennyiségű rántotta elkészítéséhez negyven liter olajat, valamint három és fél kilogramm sót használtak fel. erejű, szép és okos Lászlónak, akinek fejére méltán kerül immár a kettős korona, a hatalom legfőbb jelképe: nemzet és királya egymásra talál a békességben. A film vonzó formákba önti és többnyire hihető közelségbe hozza a mítoszok, legendák világát és hőseit, gazdagon épít a modem digitális technika vívmányaira, s igyekszik képzeletünket felajzani erősen, ha nem is mindig teljes sikerrel. A film dinamizmusát nagymértékben növeli a királyokat alakító színészek Oberfrank Pál (Géza), Szarvas Attila (László) és Horkay Péter (Salamon) erőtől duzzadó játéka. Különösképp az utóbbi hoz igazán húsvér figurát, az ingatag jellemű, gyenge és befolyásolható Salamon szerepében. S miközben a történelem eseményei elevenednek meg a film vásznán, azon- közben gyönyörködhetünk No- vák Emil pompás képeiben, festői tájakat, hangulatos várakat varázsol elénk, ódon zamatot adván a megidézett románkori .világnak. A lovagkirály, László alakjában azt az uralkodót állítja elénk a Sacra Corona, akit István után méltán övezhetne a nemzet kultusza, rokonszenvünk birtokában. A filmes Koltay Gábor Ne- meskürty István hathatós írói közreműködésével a Sacra Coro- nában is azt folytatja, amit elkezdett a Julianus barátról szóló tévéfilmjében, a Honfoglalásban: történelmünk jeles alakjainak, eseményeinek emelkedett hangvételű, olykor már-már szoborszerű bemutatását a példaadás nemes szándékával. Képünkön László király a hatalom jelképeivel. ______________________________IV-M-1 Fe stett húsvéti tojások A vicc poénját, melyet a rejtvényben rejtettünk el, legkésőbb április 18-ig várjuk szerkesztőségünkbe. Címünk: AS-M Kft., 5001 Szolnok, Pf. 105. Az április 7-én megjelent rejtvényünk helyes megfejtése: „Főnök, biztos benne, hogy nem sikkaszt az új könyvelő??” A helyes választ beküldők közül ezen a héten az alábbi olvasóinknak kedvezett a szerencse: Bertalan Barbara (Tiszajenő), Danyi Tibor (Besenyszög), Kacskó Lászlóné (Karcag), Kiss Sándor (Szolnok). Nyereményüket - Simon Béla: Szülőföldem a Jászkunság című kötetét - postán küldjük el.
