Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-27 / 72. szám

6. OLDAL 2001. Március 27., kedd ||| Hírhozó ANGOL LÁTOGATÓ. Szolnoki látogatásakor Farkas Flóriánnal, az Országos Cigány Önkor­mányzat és a Lungo Drom elnö­kével is találkozott a brit nagykö­vet első helyettese. Dr. Gordon Reed a Magyarországon élő ro­mák helyzetéről kívánt első kéz­ből tájékozódni. Az eszmecsere után ellátogatott a Hegedűs T. András szakiskolába is, ahol tár­gyalásokat folytatott az intéz­mény igazgatójával, Csilléi Bélá­val és dr. Pálfy Miklóssal, a ki­sebbségi jogvédő iroda vezetőjé­vel. A megbeszéléseken szó esett a különböző támogatási le­hetőségekről és a kormányzat ci­gányság élethelyzetének javítá­sáról szóló középtávú cselekvési programjának tapasztalatairól. A TERÜLETFEJLESZTÉS­RŐL. Újszászon tartalmas kap­csolatot sikerült kialakítani a ki­sebbségi képviselő-testület és a települési önkormányzat között - állította egy területfejlesztési fórumon a cigány önkormányzat vezetője. Rónavölgyi Sándor sze­rint az összefogás a foglalkozta­tási pályázatok esélyét növeli, s erre kívánnak építeni a megyei területfejlesztési tanácshoz be­adott pályázat elnyerése érdeké­ben is. Amennyiben ugyanis ez sikeresnek bizonyul, úgy az Or­szágos Cigány Önkormányzat is támogatja Újszász foglalkozta­táspolitikai elképzeléseit. CSÖKKENŐ TÁMOGATÁS. A jászladányi önkormányzat idén anyagi gondjai miatt az ingye­nes iroda- és infrastruktúra­használaton túl egyetlen forint­tal sem tudja támogatni a ki­sebbségi önkormányzat munká­ját. így a képviselők csupán a ta­valyról megtakarított néhány tízezer forinttal, illetve 628 ezer forintos állami juttatással (és természetesen a pályázatokkal) számolhatnak. Nem hiába „PHARE-adtak” A szolnoki Hegedűs T. András Szakiskola két PHARE-pályáza- ta is támogatásra talált. így még idén elindulhat az oktatási in­tézmény kollégiumának bővíté­se. A tehetséggondozó program fejlesztése mellett a másik pá­lyázat révén megteremtődik an­nak lehetősége, hogy a taninté­zetben 22 évesnél idősebb, érettségizett fiatalok is szakmát tanulhassanak. Az iskola veze­tése két szak, a pedagógiai asz- szisztens és a pénzügyi intéző beindítását tervezi. Az előbbit elvégzők ugyanis nagyobb esél­lyel felvételizhetnének a tanár­képzőkbe, míg az utóbbi képzés a kisebbségi önkormányzatok helyzetét javíthatná. Nem kopnak ki az iskolapadból Egyre több cigány származású gyermek tanul tovább Az elmúlt években megnőtt a továbbtanulá­si kedv a cigány származású diákok között. Legalábbis a korábbiaknál sokkal kedve­zőbb kép látszik kirajzolódni megyénk négy, roma származású tanulókat nagyobb számban oktató általános iskolájától kapott adatokból. Az utóbbi öt-hat esztendőben ugrásszerű válto­zás volt tapasztalható a cigányok tanuláshoz va­ló viszonyában - állította az öcsödi általános is­kola igazgatója. Rasztik Józsefné, aki huszonhét éve tanít a faluban, érdeklődésünkre elmondta, hogy az 1970-es években sok roma család gyer­meke még a felső tagozatot se végezte el. Ma pe­dig gyakorlatilag minden cigány származású di­ák továbbtanul. Az iskolázottság becsülete az utóbbi 5-6 évben ugrásszerűen megnőtt, ami — az igazgatónő szerint — annak is köszönhető, hogy a faluban élő cigányok között is lett egy diplomás. Öcsödön tavaly nyolc roma származású fiatal fejezte be az általános iskolát, közülük ha­tan iratkoztak be középfokú oktatási intézménybe. Idén a tizenegy végzősből heten ta­nulnak majd tovább. Akik nem jelentkezett sehová, azok vagy túlkorosak, vagy súlyos beteg­séggel küzdenek. A továbbta­nulni vágyó roma fiatalok kun­szentmártoni és szarvasi isko­lát jelöltek meg felvételi lapju­kon. Ezekbe a városokba ugyanis nap mint nap el tud­nak jutni busszal. Ez pedig az iskola választás­nál azért fontos szempont, mert igen erősek a családi kötődések, s így a gyerekek nem szakad­nak ki környezetükből. Tiszaburán tíz esztendő alatt több mint négy­szeresére nőtt azoknak az általános iskola nyol­cadik osztályát elvégző cigány származású gyer­mekeknek a száma, akik továbbtanulásra adták a fejüket. Míg 1990-es tanévben mindössze öten jelentkeztek középfokú oktatási intézménybe, addig idén a 23 nyolcadikos cigány származású diák mindegyike tovább szeretne tanulni. Sőt, öten érettségit adó intézménybe kívánnak be­iratkozni. Hasonló a helyzet Jászladányon is. Az általános iskolát most befejező diákok csaknem mindegyike - cigány és nem cigány származású egyaránt - tovább szeretne tanulni. A hatvanöt végzős közül csupán két túlkorosnak számító fi­atal (16, illetve 17 éves) döntött úgy, nem kop­tatja tovább az iskolapadot. A hatvanhárom to­vább tanulni szándékozó viszont kettő-három — összesen több mint 130 - helyre adta be jelent­kezését. Mindez igazolta az osztályfőnökök elő­zetesen, januárban készült felmérését, mely szerint az A osztályba járók közül például min­denki, így a két roma származású fiatal is gim­náziumba vagy szakközépiskolába készül. A C osztályosok elsősorban szakiskolákba - Jász­apátira és Szolnokra, a Hegedűs T. Andrásba - iratkoznának be. A szolnoki Hegedűs T. András középiskolát a tiszaroffi diákok közül is sokan jelölték meg fel­vételi lapjukon. Itt az általános iskolát befejezők közül évek óta szinte mindenki továbbtanul. A cigány származású gyereke elsősorban a szak­mát adó középfokú oktatási intézmények iránt érdeklődnek, de mindig akad köztük is egy-két diák, aki érettségizni szeretne. így van ez most is, hiszen négy, a nyolcadik osztályt júniusban befejező gyermek szakiskolában, egy pedig szakközépiskolában kívánja folytatni tanulmá­nyait. Az osztályfőnökük szerint nem csak a fel­vételre van meg minden esélyük, de arra is, hogy valóra váltsák álmaikat és jó eredménnyel végezzék el a középiskolát. Bár mint mondta, az elmúlt években előfordult, hogy egy-egy cigány származású gyermek kénytelen volt abbahagyni a tanulást, mert a család nem bírta fedezni az oktatással járó kiadásokat. Roma programok az interneten Roma-Net néven nemzetközi munkaügyi információs rendszer jött létre. Az inter­neten hozzáférhetővé tett adatbázisból egyelőre még csak osztrák és magyar programokat, tájékoztató in­formációkat tölthetnek le az érdeklődök több nyelven. A rendszert a napokban mu­tatták be egy konferencián, melyen hat közép-európai ország munkaügyi, szociális szakemberei és roma szerve­zeteinek vezetői vettek részt. Csak pozitív diszkriminációval és összetett módon oldható meg a cigány munkanélküliség problé­mája — vélte a Szociális és Család­ügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára a Roma-Net rendszert elindító nemzetközi konferenci­án. Nyitrai Imre kifejtette: a szak­tárca folyamatosan, közel 100 millió forintot áldoz a bevált ha­zai és nemzetközi roma foglal­koztatási módszerek, eredmé­nyek informatikai eszközökkel történő közzétételére. A szociális segítő program keretében például a juttatásokról és az intézményi szolgáltatásokról szóló összes in­formációt hozzáférhetővé teszik minden civil szervezet számára. A komplex magyar program legfontosabb elemei közé tartozik a három minisztérium által ösz­szehangolt romaképzés, átkép­zés, valamint a szociális föld- és közmunkaprogram, s a roma la­kótelepek rekonstrukciója. A köz­munkák céljára - benne a lakás­rekonstrukciókra — idén három- milliárd forintot költ a kormány, a roma szociális földprogramra pe­dig 200 millió forintot. Az előbbi­eknél feltétel, hogy a résztvevők legalább 30 százaléka a cigány ki­sebbséghez tartozzon. Az emlí­tett célokra, a közösségszervezés­re és a roma integrációt segítő társadalmi szervezetek számára szóló pályázatok elbírálásában az Országos Cigány Önkormányzat szakértői is részt vesznek. TELEKI JÓZSEF Megpecsételve Tudathasadásos állapotban éli át a magyar társadalom - a többség és a kisebbség egy­aránt — a Zámolyról kivándorolt romák ügyét. Elég csak a politikusi nyilatkozatokat, a köz vélekedésének változásait nyomon kö­vetnünk. Tavaly júliusban, amikor útra keltek a zá- molyi cigányok, a társadalom nagyobbrészt csak legyintett a történtekre: „menjenek, ha akarnak”. De valljuk be, az ország vezető politikusait sem hozta lázba az ügy; aligha hitték, pe­csét kerül a vándorbotot ragadók menedékjogot kérő papírjá­~a. Ám közelmúltban ;z is megesett. A itempli azonban meg- )élyegezte a zámolyi- ikat és a döntést itt- íonról üdvözlőket. \kik korábban vonatra rakták volna a romákat, most hazaárulásról beszélnek. A poli­tikusok pedig azt próbálják elhitetni idehaza és külföldön, hogy néhány roma család befogadásával még nem az egész or­szág kisebbségpolitikájáról mondtak ítéletet a franciák, csu­pán egyedi eseteket bíráltak el. De akkor a cseppben nincs benne a tenger? A döntéssel persze nemcsak a hivatalos politika került ku­tyaszorítóba, hanem a roma szervezetek, jogvédő egyesületek is. A kisebbségi vezetőknek is elemi érdeke elejét venni egy esetleges kivándorlási hullámnak, de eközben a cigányság visszás helyzetére is rá kellene irányítaniuk a figyelmet. így miközben egy csónakba kényszerültek a kormánnyal, érdeke­ik sokszor azt diktálnák, hogy más irányba lapátoljanak. Az érintettek, a országot elhagyó cigányok is ellentétes érzé­sekkel viaskodhatnak. Mi mással volna magyarázható, hogy közülük többen hazatértek, majd visszautaztak Strasbourgba. Ők ugyanis egy jobb élet reményében ragadtak vándorbotot. De boldogulhatnak-e távol a szülőföldtől, elvágott családi szá­lakkal? Nyelvtudás, szakképzettség nélkül kerülhetnek-e fel­jebb a társadalmi ranglétrán? Mert idegen földben, gyökértelenül könnyen elsodorja az embert a szél. „Munkaadó” önkormányzat Tavaly számoltak is, hiszen így rendeztek Ki mit tudót, drog- megelőzési napot. Sőt, a munka­ügyi központ támogatását el­nyerve még „munkahelyet” is te­remtettek. A települési önkormányzat­tal megállapodva ugyanis fel­vállalták a közterületek tisztán tartását. így tavaly óta közel fél­száz olyan embert jutattak ke­nyérkeresethez, akiknek már semmilyen jövedelmük nem volt, vagy így szerezhettek is­mét jogosultságot munkanélkü­■ li-járadékra. A program ugyan májusban i véget ér, ám a cigány kisebbségi i önkormányzatnál már fogalmaz­■ zák a közmunka folytatásához szükséges újabb pályázatot. De egy másik pályázat előkészítésén is munkálkodnak. A városban ugyanis sok a burkolatlan út. Ezen szeretnének változtatni a i települési önkormányzattal kö- í zösen. Ha sikeres lesz ez a pályázatuk 1 is, akkor még az idén hat és fél ki­lométer út megépítésére nyílik le­hetőség. _____________________ ■ Eg yiknek sikerül, a másik­nak nem... — szól egy régi sanzon. A dal, sajnos me­gyénk kisebbségi önkor­mányzatai között még min­dig sláger lehetne, hiszen vannak sikeres és számos problémával küszködő kép­viselő-testületek. Soroza­tunkban arra próbálunk vá­laszt keresni: az önkor­mányzatok mit tekintenek sikernek, és mi kell(ene) hozzá. A kitartás dicsérete Röghöz kötött cigányok Arcképcsarnok a roma értelmiségről „A tudás olyan kincs, mint sivatagban a víz: átsegíti az embert a nehéz körülmé­nyeken.” Ez az idézet olvas­ható mottóként a Roma ér­telmiségiek arcképcsarnoka címet viselő kötet elején. És valóban, a vékony kötetben szereplők mindegyike el­mondhatja magáról, a tu­dás, a tudás utáni vágy volt az, mely erőt adott a küz­déshez. A könyv, mint az a címéből is ki­derül, egyfajta leltár kíván lenni, hazánk cigány származású értel­miségét próbálja számba venni. Egy roma Ki kicsoda. A most megjelent első - alig nyolcvanoldalas — kötetben hu­szonnégy ember, huszonnégy sors elevenedik meg. Olyan kü­lönböző adottságú, foglalkozású emberek életpályája rajzolódik ki, akikről akár egy-egy kötet is szólhatna. Különbözőek ők, hiszen van köztük színész, újságíró, cim­balomművész, pedagógus — és még sorolhatnám —, mégis éle­tük során hasonló gondokkal kellett megküzdeniük. Az úton, melyen eljutottak a színpadig, a katedráig, a minisz­tériumig, mindannyiuknak szembe kellett nézniük a sze­génységgel, az előítéletekkel, a cigánytelepről való kiszakadás nehézségeivel. A könyv lapjain szereplők mindegyike kitartásának kö­szönhette, hogy megvalósíthat­ta álmát. A könyv írója, az alig fél esztendeje elhunyt Rácz Lajos és szerkesztője, Paksi Éva pont ezt szerette volna meg­mutatni cigánynak és nem ci­gánynak. Ahogy a kötet elő­szavában is olvasható, nem a pozitív példaállítás volt a cél­juk, nem is annak megmutatá­sa, hogy „lám-lám, vannak ilyen cigányok is”. Sokkal inkább azt akarták be­mutatni, hogy a célok elérése le­mondással, harcokkal jár, de megéri. így a küzdeni akarál példatára is ez — az Országos Cigány Önkormányzat, az Okta­tási és Továbbképzési Központ, illetve a kulturális tárca támoga­tásával napvilágot látott - könyv. A cigány és a magyar kultú­ra több mint ötszáz éve él egymás mellett, ám a tan­könyvekben a mai napig alig, vagy egyáltalán nem esik szó a romák történeté­ről. így — szemléletet is for­máló tárgyi tudás híján — nem csoda, ha az előítéletek rögzülnek a többségi társa­dalomban. Ezeket kívánjuk oldani, a cigányság történe­tét vázlatosan (a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményé­nek segítségével) ismertető sorozatunkban. A Jászkun kerületben már Mária Terézia és II. József a cigányügy rendezését szolgáló rendeletéi előtt is születtek jogszabályok a romák letelepítésére. A királyi rendeletek után azonban a kerü­leti tanács a romáknak megtiltot­ta a koldulást, a sátorban lakást, ugyanakkor adófizetésre és templomba járásra kötelezte őket. Mindezek nyomán Jászapá­ti városa évi egy forint 30 korona adót rótt ki a cigányokra, vajdáik­nak a főbíró utasítását kellett kö­vetniük. A vajdának pedig felada­tul szabták vásárok idején a kó­borló cigányok figyelemmel kísé­rését. A hatalma alá tartozók ma­gaviseletéről pedig jelentést kellet adnia. Hasonló rendeleteket fogadtak el Karcagon is. 1766-ban például kijelentik: „czigánnak portát az Nemes Tanács nem ád, a kinek is pedig vagyon el adnia épen nem szabad.” A nagykun kapitány viszont utasításban fogalmazta meg, hogy a romáknak sátorban, föld­házban lakni nem szabad. így a cigányok is kaptak házhelyet. Kisújszálláson például a telepü­lésszéli Czina-völgyben osztottak portákat. A feljegyzések szerint azonban az ezekre a telkekre épí­tett házak igen gyenge állapotúak voltak. Bár a királyi rendeletek szerint a „jövevényeknek” földet kellett volna adni, ez a Jászkun kerüle­tekben szinte lehetetlen volt. A földeket ugyanis az 1745-ös ön­megváltásra befizetett pénzek arányban a lakosság birtokolta, így a cigányoknak előírt „kézi munkából” való megélés egyet je­lentett a napszámmal, a szolgálat­tal. A korabeli összeírások tanúsá­ga szerint viszont szép számmal voltak a cigányok között ková­csok, rézművesek, téglavetők és muzsikusok. A kisebbségi vezetőknek is érdeke elejét venni a kivándorlási hullámnak A Kunhegyesi Cigány Kisebbsé­gi Önkormányzat csak a forin­toknak van szűkén. Ötletekben és legfőképpen tenni akarásban bővelkednek a képviselők — de­rült ki a testület elnökének sza­vaiból. Bordács Jánosné érdeklő­désünkre elmondta, bár a tele­pülési önkormányzat minden­ben segít — irodát, sőt számító­gépet is kaptak a várostól - ám pénzzel nem tudja a kisebbségi képviselők munkáját támogatni, így terveik valóra váltásánál csak a szűkös állam támogatás­sal, no és a pályázatokkal szá­molhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom