Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-17 / 64. szám

I 2001. Március 17., szombat 7. OLDAL Mi a biogazdálkodás? Egyre többen érdeklődnek napjainkban a biogazdál­kodás iránt. Nem csak mú­ló, új divathullámról van szó. Egy új nemzedék cse­peredett fel. A szaktárca pedig számos kedvezményt helyezett kilátásba a leen­dő biogazdák számára. Nem véletlenül. A bio- és ökotermékek nagyon kere­settek az Európai Unió tag­államaiban. A nálunk előállított vegyszer- mentes nyersanyagok 90 száza­lékát exportáljuk. A bevizsgált, védjeggyel ellátott késztermékek külföldön 5-20 százalékkal drá­gábban adhatók el, mint a ha­gyományos nem biotermékek (idehaza sajnos 20-50 százalék­kal drágábbak). Hazánkban im­már több mint egy évtizede mű­ködik a Biokultúra Egyesület. Mind a mai napig ez a szervezet fogja össze a biogazdákat és ha­tározza meg a feltételeket. Többek között a föutaktól tá­vol eső, lehetőleg elkülönített, er­dősávval vagy sövénnyel övezett földterületen lehet vegyszermen­tesen gazdálkodni. A már műve­lés alatt álló föld esetén a bioter­melésre való átállás, zöldségter­mesztés esetén három évig tart. Hosszabb átállást is előírhatnak mindaddig, amíg a termőtalaj­ban kimutathatók a nemkívána­tos vegyszermaradványok (szár­mazékok). A Biokontroll Kft. szakemberei hívásra kimennek a biotermelésre szánt parcellára, földmintát vesznek, és ellenőr­zik az egyéb már említett alap- feltételek meglétét. Ezután java­solják, milyen falajműveléssel és növénytermesztéssel, illetve szerves trágyázással lehet az ál­talában 3 évig tartó átállás idő­szaka alatt gazdálkodni. Csak a negyedik évben lehet bejelente­ni a biotérmelést. Ez azzal jár, hogy a gazdálko­dó vállalja a műtrágyák, vala­mint a szintetikus vegyszerek (gyomirtók, rovarirtók, gomba- ölök) mellőzését. A termelés kezdetén várható az első ellen­őrzés. A második rajtaütéss2erű kontroll a növénytermesztési ciklus bármely fázisában bekö­vetkezhet. Végül a végtermékből is mintát vesznek. Csak ha ezek megfeleltek a követelmények­nek, akkor adják ki a bio minő­ségre vonatkozó tanúsítványt, il­letve engedélyezik a védjegy használatát. A többi között a szántóföldi és a konyhakerti gazdálkodás­ban kíméletes, környezetbarát talaj művelést kell alkalmazni j (főként talajlazítással, talajtaka­rással). A termőréteg tápanyag­utánpótlását saját készítésű komposzttal, istállótrágyával, galamb- és baromfitrágyával, lombtrágyával és zöldtrágyával engedélyezik. A talaj szerkezet javítása esetén felhasználható a tőzeg, a különféle kőzetlisztek (bazalt, zeolit, alginit), égetett mész a savanyú, kötött talajok pH-értékének helyreállítására. Szükség esetén kálisót vagy káli­magnéziumot is fel lehet hasz­nálni. Engedélyezett a bordói lé, a kéntartalmú permetezőszerek, a természetes piretrum (rovarpor- virág-kivonat), a kenőszappan­oldat és a gyógynövénykivonat- j okból készülő biolevekkel való permetezés. Ha mindezt követ­kezetesen, több éven keresztül betartjuk, egészséges, vegyszer- mentes növények fejlődnek ki, melyek termései ízletesebbek, nagyobb a szárazanyag-tartal­muk. Vonatkozik mindez nem csak az emberi táplálkozásra j szánt termékekre, hanem az ál­lati takarmányokra is. És itt ju­tunk el a bioállattartáshoz. A sertés, a marha és a szárnyasok betegségek elleni oltása nem kü­lönbözik a hagyományos állat­tartástól. A különbség az, hogy az álla­tok nem kaphatnak növekedési hormonokat, a szálas- és sze­mestakarmány is biotermék kell hogy legyen, a silótakarmány és a takarmánykeverékek csak szi­gorúan meghatározott adaléko- j kát tartalmazhatnak. Az állato­kat természetközeli feltételek mellett kell tartani, és csak a bio­állattartásból szármázó istálló­trágyát szabad felhasználni a ta­laj tápanyag-visszapótlására. Ezek az alapelvek. Módszereiben a biogazdálko­dás rendkívül változatos lehet. Alkalmazható a szervesbioló­giai, a természetkímélő, a mak- robiológiai, a veganikus gazdál­kodási forma, vagy a világszerte elterjedt biodinamikus módszer. Ennek a Demeter nevű védjegy­ét tartják a legjobbnak a fejlett országokban. K.L. Sokoldalú bükkönyfélék A termesztett bükkönyfé­lék közül a legismertebbek a tavaszi, a szőrös és a pannonbükköny. Elsősor­ban mint keverék-, zöld- és silótakarmányok fehérje­dús alkotórészeként ismer­tek. Hasznosításuk azonban rendkí­vül sokoldalú. Zöldtakarmány­ként és abraktakarmány-keveré- kek alkotóelemeként, valamint magtermése madáreleségként is felhasználható. Ha takarmányo­zásra használjuk, a bükköny ad­ja a keverék fehérjetartalmának nagy részét. A másik nagy elő­nye a bükkönyféléknek, hogy nitrogénnel gazdagítják a talajt, így segítik a társított növény fej­lődését, illetve előveteménynek is kiváló. Nagyon jól társíthatók a gabonafélékkel, a repcével, és a napraforgóval. Együttesen nagy tömegű, jó minőségű zöld­takarmányt adnak. A bükkönyfélék bármikor vet­hetők. Másodvetésre is kiválóan alkalmasak, hiszen így biztosít­ható a folyamatos zöldtakarmá­nyozás. Termeszthetők minde­nütt, a gyengébb talajokon is. Csak a fejlődés első szakaszában vízigényesek. Ha a talaj mész­tartalma nagyon alacsony, a nit­rogént megkötő gyökérgümő­képződés elmarad, és vontatottá válik a növény fejlődése. Na­gyon savanyú talajokba tehát nem érdemes vetni. A szőrös bükköny lényegesen jobban tűri a szárazságot. Az alföldi homok- j talajokon is termeszthető, de csak csapadékosabb időben ad nagy termést. A pannonbük- j köny jól alkalmazkodik mind a száraz homoktalajhoz, mind pe­dig a nedvesebb üde talajokhoz, jó a télállósága és a szárazságtű­rése is, viszont az elgyomoso- dásra hajlamos. A bükkönyfélék kevés foszfort és káliumot igé­nyelnek, amit ősszel kell be­munkálni, majd tavasszal az in­dításhoz hektáronként 50-100 kiló nitrogént lehet adagolni. Tiszta állományban csak akkor vetik, ha vetőmagot vagy madár- eleséget nyernek belőle. Legin­kább árpával, zabbal, naprafor­góval, kukoricával vagy borsóval társítják. Homokon augusztus végén, kötött talajon szeptember utóján vetik. Ápolást nem igényel. Arat­ni úgy kell, mint a borsót. Zöldta­karmánynak virágzáskor (május- ban-júniusban) vágható. Az oldalt szerkesztette: Laczi Zoltán Ahány hordó, annyi élet Munkában az ítészek: Klément György (jobbra), a zsűri elnöke és Csányi Sándor fotós m. j. A bor egy hosszú, több hónapos emberi munka, tevékenység gyümölcse. Tar­talmazza a gazda szorgalmát, szakér­telmét, az éghajlatot, amelyik egyetlen évben sem azonos, a fajta jellemzőit és még temérdek apró, de fontos elemet. Ahány hordó, annyi élet! - hangzott el né­hány mondatban minap Szandaszőlősön a kultúrház nagytermében a Bereczky Máté Gazdakör kilencedik borversenyén. Nagy volt az érdeklődés, sok a verseny­ző bor. A háromtagú zsűrinek összesen negyvenhatféle fehér és vörösbort kellett íz­lelnie, minősíteni, majd kiköpnie. Mert le­nyelni szigorúan tilos, sőt hogy az ízek tisztán megmutatkozzanak, közben sajtot, kolbászt, tepertőt is kellett rágniuk. Nézték a nedűk színét, az illatát szagolták, az ízeit vizsgálgatták, a tisztaságát pedig az égő gyertya előtt ellenőrizték. A zsűrizés déli ti­zenkettő körül kezdődött, és bizony hat óra is elmúlt az eredményhirdetés kezdetére. Klément György, a zsűri elnöke közölte, magas volt a színvonal, sok jobbnál jobb bort hoztak a gazdák. Olykor ámyalatbeli különbségek döntöttek. Ővörös bor kevés volt, mindössze három, ezért egy díjat ad­tak ki. Itt Andó János bora lett el­ső. Az újvörös boroknál tizenné­gyen versenyeztek boraikkal. Har­madik lett Kovács Mihály, máso­dik Orosz József, ifjú Benkó József borát tették első helyre. Az ófehér kategóriában harmadik lett Mol­nár Sándor, második Szalados Jó­zsef bora. Itt Viczián Pál felhoza­talát tartották a legjobbnak, így övé az elsőség. Az újfehér kategó­ria volt a legnépesebb a maga hu­szonnégy borával, túlnyomórészt remek, ltiválóan kezelt borokkal. Ebben a kategóriában harmadik díjat vehetett át Viczián Pál, ifjú Benkó József, Marik Tamás és Ba­logh István. Második lett Bibó Sándomé bora, a hölgyek közül egyedül ő ért el dobogós helye­zést. Első Polgár József olaszriz- lingje, és az ő bora kapta az ösz- szes közül a legmagasabb pontszámot is. A verseny főpohárnoka, Serfőző Imre so­kadszor látta el kiválóan a feladatát. Voltak vendégek a Vajdaságból, Zenta mellől, és a hosszúra nyúlt rendezvényt kultúrműsor színesítette. A győztesek és helyezettek borászati eszközöket, ajándé­kokat, az induló versenyző borosgazdák okleveleket kaptak. A tánc, a zene, az eszem-iszom pedig addig tartott, amíg to­rok nem maradt szárazon. D. SZABÓ MIKLÓS Ígéretes marhatényésztés El kell oszlatnunk egy, a kergemarhakór kapcsán gyakran emlegetett tévhitet. Való igaz ugyanis, hogy a ri­degtartásra is alkalmas ősi magyarszürke-állomány nem fertőzött, hiszen kizá­rólag szálas takarmányt ad­nak neki, illetve legeltetik. Az viszont már túlzás, hogy Árpád kora óta tenyésztjük. Honfoglaló eleink a kis termetű Brachyceros típust kedvelték. A nagy termetű fehérszürke fajta csak a XTV. századtól kezdve jele­nik meg az ásatási csontleletek­ben. A magyarok jövetelétől a XII. századig az állatállományának egyharmada ökör és tehén, 25 szá­zaléka ló, a többi pedig főként ser­tés és juh volt. Napjainkban a bel­földi marhahúsfogyasztás alig éri el az évi 10 kilogrammot fejen­ként. Egyéb húsfélékből, főként sertésből és szárnyasból viszont fejenként 80 kilót fogyasztunk. Ta­lán éppen ez a tény válhat elő­nyünkre. Számos haszon szár­mazna ugyanis a szarvasmarha-ál­lomány megkétszereződéséből. Nőne az export, a tejtermelés (vaj, túró, sajt), jelentős megtakarítást jelentene az érett marhatrágya al­kalmazása a dráguló műtrágya he­lyett. A felnőtt szarvasmarha évente 80-120 mázsa trágyát „ter­mel”, amivel talajaink szerkezetét lehetne javítani. Persze nem alapozhatjuk terve­inket a rendelkezésre álló, mint­egy 1200 magyar szürkét számláló tenyészállat-állományra. Ha szar­vasmarháinkat nem etetjük a ker­GALAMBÁSZOK BIBLIÁJA. Február végén jelent mg dr. Me­leg István szerkesztésében A ga­lamb és tenyésztése címmel két­kötetes könyv első kötete a Gaz­da Kiadó gondozásában. A házi­galamb hatalmas variálhatósága, hihetetlen formagazdagsága kor­látlan teret nyújt a tenyésztők fantáziájának és mesterségbeli tudásuknak a kifejezésére. Bár a galambtenyésztés szakirodalma rendkívül gazdag, a hazai galam­bászok nincsenek elkényeztetve. Ritkán és kis példányszámban jelennek meg munkájukat segítő szakkönyvek. A kézikönyvként használható munka a galambok tenyésztésével, tartásával, takar­mányozásával és a haszonga- lamb-tenyésztéssel kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze, ezek­ben a témákban teljességre tö­rekszik. Megrendelhető a Futár Szakkönyvszolgálatnál. MINŐSÉGI FELÁR. A dohány termesztők a Dohánytermékta­nácsnál minőségi felártámoga­tást igényelhetnek összesen 6750 tonnányi dohányra. A tá­mogatásra az FVM-rendelet meghirdetését követő 60 napig jelentkezhetnek azok a terme­lők, akik tagjai a terméktanács­nak, és rendelkeznek tavalyi, fel­dolgozóval kötött szerződéssel. A Virginiai típusú AlJ BU osztá­lyú dohány esetén 1765 tonnáig tonnánként 40 ezer forint, BI. osztályú dohány esetén pedig 2455 tonnáig 29 500 forint igé­nyelhető. A Kállói-Pallagi típusú A osztályú termény esetén 1135 tonnáig tonnánként 25 ezer fo­rintot, B osztályú esetén 1395 tonnáig tonnánként 20 ezer fo- rintot kaphatnak a termelők. ■ MüTitnGvnvnsnn Szilárd műtrágyák állandó választékát kínáljuk:- nitrogén műtrágyák (ammóniumnitrát, Linzi só)- összetett műtrágyák (osztrák gyártóktól) a - kertészeti műtrágyák (Hydro speciális) Bővebb információért forduljon hozzánk bizalommal! —▼ AGROKÉMIA SZOLNOK KFT. OM V Telephelyeink: Szolnok, Kombájn u. 1. Tel.: 56/521-042; 56/521-043 ■**■&'*'*# Lőrinci, Erőmű út Tel.: 37/588-100 **■**■■*■* ZounoK NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK, MŰTRÁGYÁK széles választékban, kedvező áron kaphatók a ZOUNOK BT. SZOLNOK, Fék út 2. Tel.: 56/513-750 JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY, Rákóczi út 70. Tel.: 30/303-9511 telephelyein nagy- és kiskereskedelmi tételben. Kötelező a talajvizsgálat A földalapú támogatás igényléséhez nem előfeltétel A talajvizsgálaton alapuló tápanyagfelmérés elvégzé­se nem előfeltétele a föld­alapú támogatásnak, de kötelessége a földalapú tá­mogatásban részesülő gaz­dálkodónak — szögezi le a szaktárca közleménye. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium közlemé­nye hangsúlyozza, hogy a talaj- vizsgálatot minden év november 20-ig kötelesek elvégeztetni a húsz hektárnál nagyobb birto­kon gazdálkodók. A közlemény rámutat: amennyiben igényt tart a támo­gatásra, úgy utólag kell fenti kö­telezettségének eleget tennie. A közlemény kitér arra, hogy ezt a jelenleg is hatályos termőföldről szóló törvény, valamint a növé­nyek védelméről rendelkező jog­szabály végrehajtási rendelete is előírja a vizsgálatot. A kötele­zettség öt hektáranként egy ta­lajminta vizsgálatát írja elő, ami­ért egy hektárra számítva mint­egy 450 forintot kell fizetnie a földhasználónak A talajminta’, °1: , illetve a talajvizsgálatt ipcsolatos el­járásokat a i iztérium egy részletes belső utasítása tartal­mazza, amelyet kiküldenek minden megyei földművelés- ügyi hivatalhoz és területi adó­hatósághoz az egységes ügyke­zelés és kifizetés érdekében. Te­szik ezt azért, hogy ne utasítsa­nak el egyetlen igénylőt se olyan igazolás miatt, amire nincs is szükség - áll a tárca közlemé­nyében. __________________________(MTI) A magyar szürkemarha alkalmazkodóképessége szinte példátlan gekórt terjesztő, állati fehérjéket tartalmazó adalékokkal, a magyar tarka vagy annak hereford keresz­tezése is ígéretes lehet. A magyar tarka élőhústömege ugyanis túl nagy. Az igényesebb piacokon a speciális, 500-550 kiló tömegű húsfajtákat keresik. Ezek a here- fordok vagy a magyar tarkával ke­resztezett tehenek és bikaborjúk igénytelenek, korán faggyúsod- nak. Akár színekben is tarthatók, és gyepre vagy szálas takarmány­ra, kukoricaszárra, répaszeletre, silótakarmányra alapozott etetés­sel is beérik. Villanypásztor, válo­gatókarám, kezelöfolyosó, itatóvá­lyú hasznosításával az emberi munkaerő-ráfordítás sem terheli a szarvasmarhatartást. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom