Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-14 / 62. szám

■ ■■ 2001. Március 14., szerda MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Sorokban ADOMÁNY. Az Electrolux Le­hel Hűtőgépgyár Kft. tegnap mintegy 9 millió forint értékben 100 darab fagyasztóládát és mo­sógépet adományozott a Máltai Szeretetszolgálat közreműködé­sével az árvízkárosultaknak. Ezek közül 27 készüléket az át­meneti szállásokra szállítottak, míg 73 fagyasztóládát a visszate­lepítés után osztanak szét a leg­rászorultabb óvodáknak, idősek otthonának és egyéb közintéz­ménynek. VESZENDŐ VÉGEKEN. Teg nap a szabadkai születésű Siflis Zoltán szerzői délutánját tartot­ták s szolnoki Tisza Filmszín­házban, melynek keretében a filmrendező különböző riport-, illetve dokumentumfilmjeit mu­tatták be. A Ránk dőlt a meny- nyezetben egy kisnyugdíjas em­beri történetét tárja elénk, a Víz­be vezető hídhelyek a lebombá­zott vajdasági hidakról ad képet, míg a harmadik a Veszendő vé­geken, a gála címadó riportfilm­je három bánsági, egyre inkább elnéptelenedő magyar falu szo­morú sorsát, az elsorvadás okait fedi fel. A vetítést követő eszme­cserében a nézők - köztük a Magyarok Világszövetsége me­gyei, városi tagozata tagjainak kérdéseire a meghívott és jelen lévő alkotó válaszolt. CICERO. A jászberényi Lehel Vezér Gimnázium 11. N osztá­lyos tanulója, Szöllősi Anett be­került abba a csapatba, mely május 10-13. között az olaszor­szági Aprinóban megrendezen­dő nemzetközi Ciceró-verse­nyen (latin nyelvi verseny) Ma­gyarországot képviseli. A fiatal lány felkészítő tanára dr. Várnái Istvánná. AZ EMLÉKZÁSZLÓRÓL. A millenniumi emlékzászlónak szentelt kiállítást a Textilmúze­um. Az óbudai Lajos utcában tegnap megnyitott bemutató kronologikus sorrendben, do­kumentumokkal illusztrálva mutatja be a magyar kormány adományaként, az ország 3200 településének szánt önkor­mányzati emlékzászló készíté­sének folyamatát a tervezéstől, a kivitelezésig. A tárlat a nemzeti ünnep tiszteletére készült. Üjabb emlékmű a főtéren Abádszalók Győrfi Sándor Munkácsy- és Mednyánszky-díjas szobrászművész adomá­nyaként tegnaptól újabb emlékművel gazdagodott a település központja. A községháza faláról ugyanis az általános iskola előtti park­ba kerül az 1848-as szabadság- harc 1948-ban felavatott cente­náriumi emléktáblája, amit a művész egy rézdomborműves babérkoszorúval ékesített em­lékoszlopra helyezett fel. Az abádszalóki főtér legújabb dí­szét ma 16 órakor, a március 15-i községi megemlékezés al­kalmából avatják ünnepélyes keretek között. p. m. Bordás Imre polgármester (jobbra) az alkotóval az emlékműnél Jogfosztott munkavállalók? Megyei információ Ha a parlament elfogadja a Munka törvénykönyvének tervezett módosításait, ak­kor a szakszervezeteknek újra kell gondolniuk az eu­rópai uniós csatlakozás tá­mogatását — állítja Berta István, az MSZOSZ megyei vezetője. A vezető szerint ugyanis a terve­zett változtatások a munkaválla­lók jogfosztottságát eredménye­zik. A Munka törvénykönyvének módosítására az európai csatla­kozás jegyében, a jogharmonizá­ció részeként kerül sor, ám azt az Unió sem követeli meg, hogy az alkalmazottakra nézve hátrányo­san változzanak meg a jogsza­bályok. A megyei érdek-képvise­leti vezető szerint márpedig ez történik, ha életbe lépnek a mun­kaidőt szabályozó rendelkezé­sek. Berta István úgy látja, a ter­vezett változások két célt szolgál­nak: egyrészt a kormány a multi­nacionális cégek igényeinek akar megfelelni, másrészt a különbö­ző pótlékok megnyirbálásával próbálja csökkenteni a megemelt minimálbérnek a vállalkozókra rótt terheit. Lévai Józsefné, a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének megyei vezetője szerint a változ­tatásokkal a munkarend, a mun­kaidő-beosztás megállapításánál semmi sem szabna korlátokat a munkáltatóknak. Több helyen törvényessé válna a munkaszü­neti napokon végzett munka. Gyakorlatilag megszűnne a he­lyettesítési díj. Pótlék nélkül el- rendelhetővé válna kétórányi éj­szakai munkavégzés. A készen­léti jellegű munkakör, valamint az idénymunka fogalmának tör­vényi meghatározása szabad ke­zet adna a munkáltatónak, hogy így minősítsen szinte bármilyen tevékenységet. Az idénymunka ilyen kiterjesztése hátrányosan érintené például a cipő- vagy a ruhaiparban foglalkoztatottakat. Míg a készenléti jellegű munka­körbe sorolással másfélszeresére - napi 8-ról 12 órára - nőhet a munkaidő. Egy másik passzus megengedné, hogy akár évente 400 órányi túlmunkára kötelez­zék a dolgozót. Ugyanakkor egy cég az állásidőn lévő dolgozóit korlátozás nélkül kölcsönadhat­ná egy másik vállalkozásnak. Mindezek ellen tiltakozásul az MSZOSZ országos demonstrációt hirdetett március 24-ére. A buda­pesti Hősök terén megrendezen­dő nagygyűlésre megyénkből is különbuszok viszik majd a tilta­kozókat. T. J. Pénzvarázslás a könyvtárban Martfű Az a modernizációs folyamat, ami a könyvtárügy elmúlt ötven évét jellemezte, az utóbbi tíz évben egy új elemmel, a gazdaságosság­gá bővült - mondta tegnap Amb­rus Zoltán, a Magyar Könyvtáros­ok Egyesületének elnöke. A Mart­fűn megrendezett, „Pénzvarázs­lás a könyvtárban” című regioná­lis konferencián a szakember hangsúlyozta: könyvtár és könyv­tár között mára a pályáztatási rendszer miatt rendkívül nagy kü­lönbségek alakultak ki. — A fenntartható fejlődés, a könyvtárak működésének létér­deke és alappillére a pályázat, miközben az innováció eszkö­zének kellene lennie - tette hozzá. Az előadó szerint a könyvtárakat fenntartó önkor­mányzatok legnagyobb gondja az intézményekben jelentkező folyamatos bővülési igény, mi­közben „többnyire személyfüg­gő” a könyvtár felől a fenntartó- ! ra gyakorolt hatás. A martfűi konferencián a szakemberek hangsúlyozták: meg kell keresni azokat a forrá­sokat, amelyekkel a könyvtárak pénzhez jutnak, és a legújabb technikai eszközöket, számító­gépet, CD-t be tudják szerezni. _____________________Sül Vi ta a Kinizsi Pál gimnáziumról Ritkán történik meg, hogy egy képvise­lő-testületi ülés ne érjen véget aznap. Abonyban példa volt rá, hogy amikor a város oktatási intézményeinek a sorsa került napirendre — különös tekintettel a helyi gimnázium jövőjére —, az este hatkor kezdődött rendezvény másnap hajnali negyed kettőkor fejeződött be. Az ügy másik érdekessége, hogy mind­két előterjesztést elvetették, tehát ha úgy tetszik, nem született határozat. Il­letve néhány dolog fehéren-feketén kide­rült. Abony A város, az önkormányzat pályázaton több mint tízmillió forintot nyert, hogy egy hoz­záértő cég felmérje, felülvizsgálja a telepü­lés oktatási helyzetét: az oktatás színvona­lát, hatékonyságát, a tanulók tudását, az érintett intézmények, iskolák tevékenysé­gét, működését, szerkezetét és még renge­teg fontos elemet. El is készült a több hóna­pos felmérés. Ez például az esetenként be­iskolázási gondokkal is küszködő Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskola helyze­tét 19 oldalban taglalja. A vizsgálódás lé­nyegét ezek a szakemberek abban látják, hogy a helyzet megoldásának a kulcsa egy korszerű, jól felszerelt középiskola lenne. Ehhez azonban további termek, tantermek, bővítések, korszerűsítések kellenének. Mindez azonban pénzbe kerül. A közép­iskola már kétszer is pályázott egy 460 mil­liós címzett támogatásra, de kevés létszá­ma, diákja miatt egyszer sem nyert. Ezért felvetődött: vonják össze a középiskolát meg a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskolát. Nagyobb a diáklétszám, a tanári kar létszá­ma, több az esély a pályázatokra. Ezt a kö­zépiskola mindegyik tanára, Szűcs Sándor igazgató - aki képviselő is - támogatta. Két javaslat született és került ez elé a bizo­nyos, aznap be sem fejezett testületi ülés elé. Az egyik változat szerint szeptember 1- jén megtörténne az összevonás. A másik elképzelés azt képviselte, 2002. szeptember 1-jétől valósulna meg mindez, miután a két igazgató, egy-egy pedagóguscsoport kidol­gozza ennek a részleteit, folyamatát. Végül is megtörtént a szavazás, és a haj­nalba nyúló, telt házas - ennyi ember, ér­deklődő még nem volt képviselő-testületi ülésen - tanácskozáson a képviselők 11:8 arányban mindkét indítványt elvetették. Gajdos István polgármester maga is ta­nár volt, és még most is tanít: — Végtelenül sajnálom, hogy ez a döntés született, bol­dogabban nyilatkoznék, ha a testület az összevonás mellett dönt. Hiszen jóval na­gyobb lenne az esélyünk erre a sok száz milliós céltámogatásra, ráadásul egy nagy intézménynél a költségek is alacsonyab­bak, gazdaságosabbak. Viszont az pozitív kicsengés, hogy mind a 19 képviselő kiáll azért, hogy a városnak kell a gimnázium. Éppen ezért a bővítése, fejlesztése, korsze­rűsítése, a szaktantermek létesítése elodáz­hatatlan. Ezt egyébként mindenki támogat­ja: azok is, akik az összevonás ellen voksol­tak. így ez ellen volt az általános iskola tan­testülete. Megkerestük a témában a létesítmény igazgatóját is, ő azonban ebben az ügyben nem kívánt nyüatkozni. Nyilatkozott vi­szont Dudinszky István, aki azon képvise­lők közé tartozott, akik nemet mondtak az összevonásra: — Nem titkolom, ellent­mondtam, mert meggyőződésem, ez az egész sokkal alaposabb előkészítést igé­nyelt volna. A meggyőzésre kevés volt az idő. Nem tapasztaltuk, hogy az általános iskolának is az lenne az érdeke, mint a gimnáziumnak: ez az összevonás. Mert az ottani nevelők, szülők felvetik, bizony így sérülne az iskola. Elveszítené a nevét, ho­lott ez százéves, patinás intézmény. Ez a szavazás szerintem egyfajta ellentéteket is kiváltott a testületből, és ez érződik. Sajná­lom, hogy mindkét változatot leszavazták, mert a hosszabb távú egyeztetés, előkészí­tés életképesebb. így nincs összevonás, viszont a giminek sürgősen kellene további négy tanterem. Ehhez kérik a képviselők segítségét. És pá­lyáznak harmadjára is, kis eséllyel. Mások szerint akkor sem lett volna nagyobb, ha megvalósul az összevonás, hiszen mi a ga­rancia arra, hogy ez a pénz ide kerül, és nem mondjuk a Dunántúlra? Minden ma­rad tehát a régiben, miközben a középisko­la tanteremgondokkal, szaktanteremhi­ánnyal küzd. Érdekes mellékmozzanata az ügynek, hogy az összevonást ellenzők egy része sem zárkózik el mereven attól, hogy előbb-utóbb a gazdaságosság érdekében er­re sor kerüljön. Hosszabb, alaposabb előké­szítéssel. Mert ha nem így lesz, ellenkező esetben bekövetkezhet, hogy a középisko­lának dobott mentőöv későn érkezik. Már­pedig ennek az iskolának a bezárását egy városi vezető, képviselő sem akarja, hiszen égetően szüksége van az intézményre Abonynak. Akkor pedig lehetőség szerint lépni kell. Hiszen, hogy mást ne mondjak, tantermek maguktól aligha nőnek ki, pedig máris szükség lenne rájuk a gimiben... ____ ___________________________P. SZABÓ MIKLÓS A kisebbség figyelmessége Tiszabura A helyi cigány kisebbségi önkor­mányzat, karöltve a Fiatal Romák Országos Szövetségével igazi meglepetéscsomagot „nyújt át” ma a falunak, nemzeti ünnepünk tiszteletére is. Ifj. Farkas László, a kisebbségi önkormányzat elnöke elmondta, a roma aktivisták er­kölcsi kötelességüknek érezték, hogy lehetőségeik arányában se­gítsék és meg is köszönjék a ki­sebbséggel „törődök” munkáját. Ezen akarat megnyilvánulása­ként kap az iskola ma egy ko­molyzenei és hagyományőrző népzenés CD-tárat, a nemrég ki­rabolt és technikai eszközeitől ki­fosztott óvoda egy rádiós mag­nót, az orvosi rendelő várója egy színes televíziót, az öregek ottho­na pedig video- és hangkazettá­kat. A kisebbségi vezetők virá­gokkal és ajándékcsomagokkal lepik meg a polgármesteri hivatal dolgozóit is. Változtatnának az adózáson JÁSZBERÉNY Az SZDSZ stratégiai célja, hogy egykulcsos adórend­szert vezessen be, ahol az szja mértéke 20 százalék volna — mutatott rá Demsz­ky Gábor, a párt elnöke tegnapi sajtótájékoztató­ján. A politikus a helyi Menedzser Klub Egyesület meghívására ér­kezett a városba. Tájékoztatójá­ban kiemelte, hogy az emberek döntő többsége elégedetlen a je­lenlegi adórendszerrel. Közvéle­mény-kutatásokra hivatkozva rá­mutatott: igazságtalannak, ma­gasnak érzik a befizetendő adó­kat. Bonyolultnak tartják az adó­bevallást, az ellenőrzésben a po­litikai érdekek érvényesülését vé­lik felfedezni. A pártelnök megál­lapította, hogy a jelenlegi adó­rendszer növeli az elvonásokat, illetve csalásra ösztönzi az adó­zókat. A SZDSZ egykulcsos adórend­szert szeretne bevezetni, mely­ben fokozatosan 20 százalékosra mérsékelné a személyi jövede­lemadót. Az áfát fokozatosan év­ről évre 18, illetve a tb-járulék mértékét 25 százalékra csökken­tené. A bevallásokat egyszerűsíte­né, és politikamentes adóellenőr­zést vezetne be. Demszky Gábor rámutatott, hogy az egykulcsos, 20 százalék mértékű szja beveze­tése stratégiai célja az SZDSZ- nek, minden megegyezés alapját ez adhatja. A menedzserklub vendége elmondta, hogy sokkal több pénzt hagynának az önkor­mányzatok hatáskörében. Pártja a jelenlegi hétszázalékos pozíció­ból még erősödni szeretne, de a két nagy párt kiegyenlítődő vi­szonya mellett a harmadik erő pozíciójában felértékelődhet a szerepük. Csak akkor vállalják a koalíció megkötését - mondta az elnök - , ha a leendő kormány meghatá­rozó erejévé válhatnak. Elhibá- zottnak tartotta ’94-es döntésü­ket, mikor koalíciót kötöttek az MSZP-vel úgy, hogy nem tudták kellőképpen érvényesíteni érde­keiket. A pártelnök a későbbiekre nézve kizárta a koalíciós együtt­működést a MIÉP-pel és a Mun­káspárttal. _______________ BANKA CS. Képviselők a védekezésről Szolnok Az MSZP két országgyűlési képviselője, dr. Füle István és Iváncsik Imre tegnap saj­tótájékoztatót tartott az ár­víz elleni védekezés helyze­téről, amelynek színhelye stílszerűen a szolnoki Ti- sza-part volt. Mindketten megállapították, hogy a vízügyi szakemberek fele­lősen, nagy hozzáértéssel végez­ték és végzik a munkájukat. A legtöbb önkormányzat összehan­goltan, jól szervezte meg a véde­kezést. A tavalyi árvíz után kija­vították a hibákat, az új szaka­szok mindenhol megfelelnek a követelményeknek. Elegendő ember van a védekezéshez, az ország más részeiből is érkeznek segítők a védekezéshez. Gond viszont a pénzügyi for­rások megteremtése. Mint dr. Fü­le István elmondta, a Szolnoktól KORREKT KAPCSOLAT. Korrektnek jellemezte a rendőrség és a sajtó kapcsolatát a megyei rendőrfőkapitány, dr. Házi István ezre­des azon a fogadáson, amelyen a sajtó napja alkalmából látták ven­dégül a helyi és a regionális sajtó munkatársait. Az újságírók ezút­tal kötetlen beszélgetés keretében találkozhattak a főkapitányság vezetőivel, valamint a rendőrség sajtóval foglalkozó munkatársai­val. FOTÓI M. J. FOTÓI * SZERZŐ délre eső szakaszon mintegy hat- milliárd forint kellene még az ár­vízmentesítéshez. A tennivalók között megemlítette, hogy a tel­jes biztonság megteremtése érde­kében módosítani kellene több törvényt, meg kellene gyorsítani a további gátépítéseket, az állam­nak vissza kellene vásárolnia a hullámtéren lévő földeket, példá­ul Tószegen és Vezsenyben, terv­szerűbbé kellene tenni a megelő­zést és jogilag jobban megala­pozni a kártérítést. Iváncsik Imre azt emelte ki még, hogy nincs tudományos igényű, átfogó elemzés az egyre nagyobb árvizek okairól, nincs átfogó koncepció a védekezésre. A tűzoltó jellegű védekezés min­dig hatalmas pénzeket emészt föl, és a Felső-Tisza vidékén cső­döt is mondott. Az állam több százmilliárdos pluszbevételei fe­dezetül szolgálhatnának a biz­tonságos árvízvédelem megte- remtéséhez - állította. ______ba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom