Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-10 / 59. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Március 10., szombat Pokolgépes merénylet Rendőröket csalt tőrbe az ETA Hernani Egy rendőr meghalt, egy pedig megsebesült péntek hajnalban az ETA baszk szeparatista szervezet által elkövetett pokolgépes merényletben. Öt év óta ez az első eset, hogy az ETA a széleskörű baszkföldi au­tonómia jelképének minősülő baszk tartományi rendőrség, az Ertzaintza tagjait választja cél­pontul. A baszk terroristák leg­utóbb 1996 márciusában hajtot­tak végre merényletet az Ertzaintza egyik tagja - a tájékoz­tatási szolgálat főnöke - ellen, bombát helyezve a rendőrtiszt gépkocsija alá. Totorika Vega az Ertzaintza ti­zedik halottja a tartományi rend­őrség 1982-ben történt megalakí­tása óta. A San Sebastian melletti Hernaniban a járőrt csapdába csalták: egy névtelen telefonáló a szeparatista szervezethez közel álló radikális fiatalok randalíro- zására figyelmeztette a rendőrsé­get, s amikor ^ helyszínre érkező rendőrök hozzányúltak egy, az utcán keresztbe fordított, fel­gyújtott szemeteskonténerekkel körülvett autóhoz, a robbanó­szerkezet nyomban működésbe lépett. A merényletet olyan időszak­ban követték el, amikor az Ertzaintza a spanyol csendőrség­gel karöltve több érzékeny csa­pást mért az ETA-ra: felszámolta a szervezet egyik támadó oszta­gát San Sebastian tartományban, és letartóztatta a szeparatista fia­talok Haika szervezetének - a ha­tóságok szerint az ETA utánpót­lásának - vezetőit. ■ Egy rendőr meghalt, a másik mindkét lábát elveszítette a merényletben FOTÓ: EUROPRESS/EPA A román mellett a magyar is jó Kedden szavaznak a nyelvhasználatot szabályozó törvényről A román parlament szenátusa elfogadta a helyi köz- igazgatási törvény végleges szövegét, amely biztosítja a kisebbségek anyanyelvének használatát ott, ahol lét­számuk meghaladja a lakosság húsz százalékát. Bukarest A szenátorok két tartózkodás mellett 32 ellenszavazattal sza­vazták meg a szövegek egyezteté­séről szóló jelentést, és így állam­fői aláírásra alkalmasnak ítélték a jogszabályt. Most a képviselőház is igent mondott a felsőházzal egyeztetett törvény minden sza­kaszára, ám a végszavazást jövő keddre halasztották, mert annyira elfogytak a képviselők, hogy hi­ányzott a sarkalatos törvények el­fogadásához szükséges kéthar­mados arány. A törvényt továbbra is ellenzi a szélsőségesen nacio­nalista Nagy-Románia Párt (PRM) arra hivatkozva, hogy „második hivatalos nyelvvé” teszi a magyart Romániában. A PRM kilátásba helyezte, hogy elfogadása esetén az alkotmánybíróságnál támadja meg a törvényt. A képviselőházi vitában Octav Cozmanca közigazgatási minisz­ter visszautasította a vádakat, és hangsúlyozta: a román közigaz­gatási törvény megfelel majd a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló európai megállapodá­soknak. Bukaresti tudósítónk, Simon Hunor arra emlékeztet, hogy a közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó cik­kelyei megfelelnek az RMDSZ kí­vánságának. Ismeretes, hogy a ro­mániai magyarok pártja három hónappal ezelőtt megállapodást írt alá a kormányzó Társadalmi Demokrácia Pártjával. Nincs elő­relépés azonban az oktatásban. A megállapodás előírja, hogy bőví­teni kell az oktatás kereteit, s ki­mondja: létre kell hozni a kolozs­vári Babes-Bolyai Egyetem ma­gyar tannyelvű tagozatát, és igény esetén be kell vezetni a ma­gyar nyelvű oktatást más felső­oktatási intézményben is. Mind­ez még nem történt meg, de a kormánypárt politikai akaratát ta­núsítja, hogy most megbuktatták a Nagy-Románia Párt kezdemé­nyezését, amely minden létreho­zandó egyetemen - legyen az álla­mi, magán vagy egyházi - kötele­zővé tette volna egy-egy román kar beindítását. A kormánypárttal megkötött megállapodás azonban csak a tör­vényhozás szintjén működik ola­jozottan, helyi szinteken gyakran gondok vannak a megvalósulás­sal. Ott általában rossz a viszony a kormánypártiakkal, s előfordul, hogy vezető tisztségekből magyar szakembereket váltanak le. Az albánok kikezdenek a NATO-val? Nemzetközi segítséget kért a macedón külügyminiszter Macedónia azt szeretné, ha a KFOR csapatokat telepítene Koszovóval közös határa teljes hosszában, hogy elejét vegyék az albán szeparatista fegyvere­sek további beszivárgásának - közölte a macedón külügyminiszter. Brüsszel - Szkopje Srgjan Kerim a NATO központjában nyilat­kozott, mielőtt részt vett volna az Észak­atlanti Tanács ülésén. Utalt arra, hogy a NATO és a KFOR kötelezettséget vállalt a határtérség biztonságának szavatolására, Macedónia viszont nem teheti meg ugyan­ezt a határ Koszovó felőli oldalán. Az atlanti szövetség csütörtökön úgy határozott, hogy lehetővé teszi a szerb fegyveres erők fokozatos visszatérését a szerb-koszovói határ mentén kialakított öt kilométer széles demilitarizált övezet­be. Megerősítette egyúttal, hogy a későb­biekben teljesen fel kívánják számolni az övezetet. A döntést bejelentő nyilatkozatában Lord George Robertson NATO-főtitkár le­szögezte, hogy az atlanti szövetségnek fel­tett szándéka az albán szeparatisták sem­legesítése akár Dél-Szerbiában, akár Ma­cedóniában, akár Koszovóban tevékeny­kedjenek. NATO-források azonban kétel­kednek abban, hogy a szövetség a jelenle­gi helyzetben hajlandó lenne teljesíteni Macedónia csapattelepítési kérését. A KFOR koszovói jelenléte jogilag az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határo­zatán alapul, Macedónia esetében azon­ban nincs ilyen felhatalmazás. Emellett a KFOR-erőket már jelenlegi feladataik ellá­tása is éppen eléggé igénybe veszi. A macedón külügyminiszter nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy ha a NATO nem teljesíti kérését, akkor az EU-hoz fordul. A most szerveződő közös európai gyors rea­gálású erő egyik alapvető rendeltetése ép­pen olyan válságkezelési feladatok megol­dása lenne, amelyekben a NATO nem tud vagy nem kíván részt venni. A macedón biztonsági erők kimenekí­tették a macedón belügyminiszter-helyet­test abból a faluból, amelyet előző nap zártak körbe albán szélsőségesek az or­szág északi részén. A tizenöt gépkocsiból álló macedón rendőrkonvojt csütörtök es­te zárták körbe, és még pénteken reggel is tűz alatt tartották az albán fegyveresek az ország északi részén fekvő Bresztben. Egy szerb rendőr életét vesztette, két másik pedig megsebesült pénteken Dél- Szerbiában, miután albán támadás nyo­resek délelőtt tíz óra körül nyitottak tüzet a biztonsági övezet dél-szerbiai pere­mén fekvő Lucane falunál, a település álta­luk ellenőrzött részéből és egy közeli dombról. Az összecsapások egy nappal azután újultak fel, hogy a NATO csütörtökön elvi döntést hozott arról: megengedi a jugo­szláv erők visszatérését a biztonsági öve­zetnek a jugoszláv-macedón határ mellet­ti szűk sávjába. A gyakorlati végrehajtásról A macedón külügyminiszter Sergio Balanzino NATO-főtitkárhelyettes társaságában fotó: europress/epa mán a Koszovó menti biztonsági övezet a NATO-vezetésű koszovói nemzetközi peremén felújultak a szakadár fegyveresek békefenntartó erő parancsnoksága intéz­és a szerb biztonsági erők összecsapásai - kedhet majd. közölték szerb források. Az albán fegyve- ______:_____________________________1 HÍ REK RÖVIDEN Új távközlési műhold Magyarországot is besugározza az Eurobird elnevezésű új műhold, amelyet magyar idő szerint csütörtökön, néhány perccel éjfél előtt lőttek fel a Francia Guyana területén lévő Kourou űrközpontjából. A start a francia-európai fejlesztésű Ariane hordozórakéta-típus 140. indítását is jelentette. Az Eutelsat II. F4 jelű szatellitjét helyettesítő Eurobird pozíciója szinte megegyezik az Astra műholdakéval. Pozsony aggódik a megemlékezés miatt Sajnálkozásának és nyugtalanságának adott hangot pénteki nyilatko­zatában a szlovák külügyminisztérium amiatt, hogy „a magyar Or­szággyűlés emlékülést kíván tartani Esterházy János születésének 100. évfordulója alkalmából”. Esterházy „legalábbis ellentmondásos személyiség volt” - hangzik a hivatalos pozsonyi vélemény a cseh­szlovák nemzetbíróság által 1947-ben elítélt politikusról, aki 1942- ben az akkori szlovák állam parlamentjében a később háborús bű­nösként kivégzett szlovák elnök, Jozef Tiso náci csatlós rendszere alatt egyedül szavazott a zsidótörvények ellen, s aki 1953-ban a mirovi börtönben halt mártírhalált. Berlini vélemények a munkavállalásról A konzervatív ellenzékhez hasonlóan pénteki ülésén a német felső­ház is differenciálást sürgetett az Európai Unióhoz csatlakozó kelet­európai államok polgárainak szabad munkavállalási lehetőségét ille­tően. A Bundesratban meghívottként felszólaló Joschka Fischer kül­ügyminiszter síkra szállt az EU keleti bővítésének ütemes megvaló­sításáért. Kis előrelépés a brit-ír békefolyamatban A brit és az ír kormány értékelése szerint az északír nemzetgyűlés pártjainak sikerült ugyan előrelépni a nagypénteki egyezmény meg­valósításáról csütörtökön Belfastban megtartott tárgyalásokon, de az egyeztetések nem hoztak áttörést a vitatott kérdésekben. A péntek hajnalig tartó belfasti kerékasztal-tárgyalásokról kiadott brit-ír közös közleményben Tony Blair brit és Bertie Ahern ír kormányfő méltat­ta az IRA legújabb közleményét arról, hogy kész folytatni a tárgyalá­sokat az északír félkatonai szervezetek leszereléséért felelős bizott­sággal. Az osztrák kancellár elhatárolódik Wolfgang Schüssel osztrák kancellár határozottan bírálta Jörg Haidert, koalíciós partnerpártjának erős emberét annak hamvazó­szerdái beszéde miatt, mert Haider antiszemitának tekintett célzáso- kat tett, A zsidó hitközség pert indít Haider ellen az ügyben. ____■

Next

/
Oldalképek
Tartalom