Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-26 / 48. szám
6. OLDAL AHOL EL U N K 2001. Február 26., hétfő tószeg az új Évezredben A lendület tovább tart Úgy tartják a tószegiek, hogy Petőfi Tiszáról szóló gyönyörű versét akár az ő falujuk mellett is írhatta volna, merthogy a rekettyéssel szegélyezett folyó olyan szép ívű kanyart ír le itt, amelynek alig találni párját. Tószeg első írásos emlékei 1368. október 2-áról valók — Thozegh néven —, de a régészeti leletek bizonyítják, e területet már a bronzkorban is lakták elődeink. A his- tóriás könyvek szerint birtoka volt itt Kinizsi Pálnak és Werbőczy Istvánnak, erre kelt át a Tiszán Dózsa György és Thököly Imre hada. Vére hullott itt tatárnak, töröknek, labancnak, orosznak, pusztította sáska, a mindig visz- szatérő árvíz és a nyomába szegődött járvány. De a falu minden haláltusájából talpra állt. Ma ötezer lelket számlál a község, s mind tisztességes, mert mint Papp István polgár- mester mondja: „A tószegi ember nagyon szeret dolgozni, tudna is, csakhogy sokszor nincs mit és nincs hol.” Pedig munkájuk az elmúlt években igencsak volt a helyieknek, ám azt hagyták volA polgármesteri hivatal felújított homlokzata na inkább az ördögre — aki, mint tudjuk, a vízzel hadilábon áll. Mert víz annyi volt az utóbbi időben errefelé, mint Velencében, csak itt nem díszes gondolán, hanem ütött- kopott csónakokban közlekedtek a falulakók. S a közös baj összefogásra ösztönözte őket, most pedig régen látott fejlődésnek indult a község. Ezt pedig Papp István is megerősíti: — Sosem láttam annyi elszánt arcot, amennyi az árvízi hónapokban gyöngyözött a mérhetetlen munkától. A tószegiek nem csak a maguk értékét védték, óvták a szomszédét, a felebarátét, de tán még az ellenségükét is. Egy települést kellett megmenteni az egész lakossággal. Az akkortájt elkezdett munka pedig lendületet adott a továbbiakhoz, s ez remélhetően eltart még nagyon sokáig. A Tószeg környékén elterülő szolnoki üzemek és gyárak, a vegyiművek, a papírgyár vagy a Mezőgép „megkurtítódtak”, ezáltal a településeinkről átjárók munkalehetőségei is megrövidültek. Ezzel szemben a községben új beruházások indultak be, és továbbiak is várhatóak. Egy külföldi befektető- csoport például 500 milliós „zöldmezős” beruházást eszközöl a közeljövőben, amely 2002 januárjától már teljes aktivitással működik. Ezenkívül kisebb-nagyobb helyi cégek és vállalkozók komoly fejlesztés elé néznek, szintén a gyarapodást és a munkahelyteremtő lehetőségeket biztosítva. — A falu az elmúlt évet ötvenmilliós hiánnyal zárta, mégis elmondható, hogy az ideit hiány nélkül indítja, amely részben annak köszönhető, hogy a gázközművagyon egy részét átutalta a napokban az állam. A Széchenyi-terv pályázati lehetőségeit kihasználva majdan lakóparkot építtetünk a településen. Az olasz típusú Edilsider lakóházak közül az idén referenciaként hármat készítenek el - a 85 négyzetméteres lakások darabonként négymillióba kerülnek. Előrehaladott tárgyalások folynak egy 64 férőhelyes szociális otthon kialakítására is, amelyben ráadásul nem is jelenne meg az önkormányzat befektetőként. Az elmúlt évA falu híres szülötte ben minden intézményünket felújítottuk, kivételt képez a művelődési ház, amelynek átalakítására pályázatot adtunk be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumába, ahonnan eddig még nem érkezett válasz. A művelődési házban jelenleg csak a könyvtár működik, de az egész intézményt egyfajta teleházzá kívánjuk kialakítani. — Az elmúlt időszak katasztrófáin átbillenve úgy tűnik, végre az első békés, ám sok feladattal teli év elé nézünk. Tószeg költségvetése az előző évihez képest 11 százalékkal magasabb, amely azonban továbbra is elsődlegesen a működtetésre fordul, s csak csekély összeg a dologi kiadásokra. A szennyvizes beruházásunkat azonban idén szeptemberig be kell fejeznünk. A ’97-ben Tiszavárkonnyal, Ve- zsennyel és Tiszajenővel együtt elkezdett projekt jelenleg 65 százalékban készen áll, a hiányzó ütemhez szükséges 260 millió forintra kormányzati ígéreteink vannak, melyekben bízunk. A csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésére 2001-ben 190 milliót fordítunk. A jókor jött gázközművagyon itt abban segít, hogy a lakosság terheit a lehető legkisebb mértékben növeljük. Úthelyreállításra 54 millió központi támogatást kaptunk, júniusra azzal is megleszünk. Tavaly közel ezer lakás helyreállítását végeztük el, idén pedig a tiszai gát fővédvonalát erősítjük meg, ami 200 családot érint, hiszen, noha az épületeket nem érinti, a hátsó kertekből mindenhol le kell csippenteni egy keveset. A tulajdonosokkal meg kell egyeznünk, mindenki megértőén és jóindulattal áll a kérdéshez. Valószínűnek tetszik, hogy az ártéri földek problémája is előbb-utóbb megoldódik, legalábbis Orbán Viktor miniszterelnök napokban tett nyilatkozata ezt támasztja alá. — Nagyon optimista vagyok a falu jövőjét illetően. Ebben az adja a legnagyobb nyugalmat számomra, hogy a falu lakóiba békesség költözött, együttgondolkodás, kompromisszumkészség és összefogás jellemzi ezt az ötezres kis közösséget — val- lotta a polgármester. _______________■ ________ _____Sorokban_____________ A TÓSZEGI kábeltelevízió kéthetente jelenik meg az aktuális helyi és térségi hírekkel, információkkal. Az adás időtartama a témák fontosságától is függ, de általában harminc perc. A LAKÓKÖZÖSSÉGBEN előforduló bűncselekmények megelőzésére, a vagyon- és személyvédelem érdekében megalakult a Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM). A lakossági figyelőszolgálattól látványos javulást vár a szervezet munkáját koordináló bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság „Jász-Nagykun- Szolnok Megye Biztonságáért” elnevezésű bűnözés elleni program. HAT ÉVE OLVASHATÓ a Tószegi Tükör. A kéthavonta megjelenő, húszoldalas újság állandó rovatokkal jelentkezik, számot ad a település egészségügyi, kulturális és sportéletéről is. Szegvári Károly januárban töltötte nyolcvanadik életévét. A neves festőművész Tószegen született, és — bár már korábban elköltözött — még ma is tartja szülőfalujával a kapcsolatot. Műterem lakásában Papp István polgármester többször is meglátogatta, 75. születésnapján is kitüntette a község nevében, amely a jelenlegi, kerekebb évfordulón sem maradt el. Szegvári Károly pedig az 1998 májusában megnyitott tószegi múzeumnak, valamint a lakitelki népfőiskolának ajánlotta fel néhány művét és egyéb családi ereklyéit. A művész a hagyományos portréfestészetet követi, tájképeinek egyedi vonásai azonban felismerhetőek a sajátos stílusú, gumihengeres technikával létrehozott alkotásaiban. Szegvári Károly Szegvári Károly — akit Tószeg község önkormányzata Kossuth- díjra is felterjesztett - műveit márciusban a szolnoki Szigligeti Színházban is kiállítják. A siker titka a munka Egy település fejlődését manapság mi sem alapozza meg jobban, mint a helyben működő vállalkozások sikerei. Ebben jó példával járnak az élen a tószegi Tóth és Fiai Kft., valamint a Dübel Bt., amelyek az elmúlt években dinamikus fejlődést mutatnak. A Tóth és Fiai Kft. „atyja”, Tóth Géza több mint húsz esztendeje sát vállalják a közel 1200 négyzetméteres üzemcsarnokban. Jelenleg 45 dolgozót alkalmaznak, de további húsz munkásra is igény tartanak a közeljövőben, hiszen fejleszteni szeretnének. Ehhez azonban szükségük van egy újabb, 1000 négyzetméteres csarnokra, valamint az önkormányzat együttműködésére. Egy másik felfutott vállalkozás Tószegen a Dübel Bt. Luzsányi László és Málnás József cégvezeKEDVUKRE FUTHATNAK. Tószeg határában található az a több tíz hektáros legelő és a hozzá tartozó lovarda, amely magántulajdonban van. A harmincegy félvér, többségében versenylovat a kft, négy dolgozója látja el ___________________ ■ Tó thék a kisbuszok átalakításában profik egyszemélyes iparosként kezdte a szakmát. Akkor bőrdíszműves és kárpitos volt, vállalkozását akkor terjesztette ki a vasas szakmával, amikor a nagyobbik fia gépészmérnöki diplomát szerzett. A későbbiekben a cégvezető atya, Tibor és Gábor fiaival együtt megépítették, majd korszerűsítették saját műanyag-feldolgozó üzemüket, melyekben habszivacs alapú bútorelemet is gyártanak. Ma már szinte minden típusú busz, kisbusz és haszongépjármű átalakítását, ülések gyártátők 1991 óta fémszerkezetek gyártásával, szennyvíz-technológia gépészszerelésével foglalkoznak. Az ország minden területéről érkezik megrendelés, melynek munkálataira mindösszesen kilencen vannak. Nemrégiben újabb műhelyt, valamint egy, a telephelyen elterülő emeletes faházat építettek, amelyben a szociális helységek kaptak helyet. A siker titkát mindkét cégnél természetes egyszerűséggel adták meg: ötletek és sok-sok munka. Fiatal múzeum Május 4-én lesz mindössze három esztendeje, hogy megnyílt a helyi múzeum. Igény már korábban is volt rá, azonban főleg anyagi okok miatt csak 1998-ban teremtették meg a közintézmény létrejöttének feltételeit. Az Antal Lajos által vezetett intézmény „fiatalságának” ellenére Tószeg-környéki bronzkori leletek is gyarapítják a múzeumi értékeket, illetve fazekasmesterek, valamint a település szülöttének, a 80 esztendős Szegvári Károly festőnek az alkotásai is. A kedden és csütörtökön délutánonként nyitva tartó múzeumban állandó és időszakos kiállítások kapnak helyet, a közeljövőben pedig a helytörténeti gyűjteménnyel is megismerkedhetnek majd a látogatók. A bronzkori leleteket Antal Lajos múzeumigazgató (jobbra) mutatja be a látogatóknak A közeljövőben adják át a település szociális szolgáltatóközpontját. Az intézmény vezetője, Kormos Jánosáé a központ sokrétűségéről beszélt. — A szociális szolgáltatóközpont összefoglaló név. A falu közepén elhelyezkedő intézményben kap helyet a gondozási központ, az idősek klubja, a házi segítségnyújtás, valamint a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat is. Várva várt hír az idősek számára, hogy az épületben ebédelhetnek, de a rászorulók részére a házi segítségnyújtó szolgálat otthonába viszi el a meleg ételt. Szervezünk majd a központban munkahelyi vendéglátást is, a beteg gyermekeket pedig a szüleikkel együtt autóval szállítjuk az illetékes egészségügyi intézetekbe. Ennek ellátását egy Suzuki gépAz utolsó simításokat végzik a leendő szolgáltatóközpont épületén kocsi segíti - mondta az intézményvezető. Ma még az utolsó simításokat végzik az épületen, nemsokára pedig használatba vehetik a szociális szolgáltatóközpontot a helyiek. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzati intézmény viseli. Szociális szolgáltatóközpont
