Új Néplap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-26 / 48. szám
HI 2001. Február 26., hétfő MEGYEHÁZ I KÖRKÉP 7. OLDAL Ötven éves a diákotthon Az elnök egy napja Az egykori Beniczky-kas- tély utolsó tulajdonosa az államra hagyta a szép tornyos épületet és az uradalmat. Ma itt, a Tiszaföldvár- hoz tartozó Homokon működik hazánk egyik legjobb gyógypedagógiai intézete. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon távol a nagyvilágtól, de nem szakmai elszigeteltségben működik immár ötven éve. Jelzi a szakmai munka magas színvonalát, hogy nemrégiben az oktatási miniszter elismerő oklevelét vehette át a nevelőtestület. Kákái Nagy István igazgató szerint mára eljutottunk odáig, hogy a magyar társadalom kezdi elfogadni a fogyatékosságot. Ettől azonban nem oldódnak meg a gondok egy csapásra, itt van például a szakemberhiány.- Kevés középiskolás fiatal határozza el, hogy gyógypedagógus lesz. Erre a szakmára készülni kell, hiszen az embernek többet kell bizonyítania, a mi iskolánkban nagyobb rendnek kell lennie, mint másutt— magyarázta az igazgató.- Mennyire alkalmas egy értelmi fogyatékos arra, hogy bekapcsolódjon a mindennapi életbe?- A középsúlyos sérültek amit megtanulnak, azt felnőttként sem felejtik el. Sok-sok tanulással és gyakorlással, számtalan demonstráció segítségével bedolgozói munkára például képesek lesznek.- Az iskolai képzésen túl szakmát tud- nak-e a kezükbe adni?- A középsúlyosán fogyatékosak esetében az iskola tíz osztályát követően készségfejlesztő speciális szakiskolába kerülnek, itt önkiszolgálást, ház körüli munkát, valamint a már említett bedolgozói feladatkört tanulják meg. Az enyhén sérült diákjaink a tíz osztály elvégzése után mező- gazdasági speciális szakiskolába járhatnak, itt mezőgazdasági szakmunkás bizonyítványt kapnak. Még óvodánk is van, magyarán háromtól huszonnégy éves korukig gondozhatjuk a fogyatékos gyerekeket. Ami ma Magyarországon nevelőoktatásban adható, azt a fenntartó megyei önkormányzat biztosítja itt Homokon. — Messze a nagyvilági nyüzsgéstől miként lehet magas szinten tartani az oktatói munkát?- Már a 60-as években elkezdtük a kapcsolatok építését a gyógypedagógiai főiskolával (ma Bárczi Gusztáv nevét viseli), illetve az ország hasonló jellegű intézményeivel és a külföldi partneriskolákkal. Szlovák, francia, lengyel testvérintézményeinkkel például kiváló a viszonyunk.- Mennyire fontos a munkatársak felkészültsége?- Ha lehet, itt még fontosabb a komoly hozzáértés és empátia, mint egy hagyományos általános iskolában. S ez vonatkozik a technikai személyzetre is. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen az országos átlagot meghaladja a gyógypedagógusaink létszáma az egész tantestülethez viszonyítva.- A tavalyi ötvenéves évforduló jelentős szakmai esemény is volt.- Nagyon jól sikerült, s ez egyben munkánk elismerése. Külföldről érkeztek intézményvezetők, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskoláról tanárok, a minisztériumból helyettes államtitkár, egyszóval azt lehet mondani, sikerült emlékezetesen lezárni az első ötven évet. ■ Összefogás a turistákért Megyénk nem tartozik a turisztikai szempontból jelentős területek közé, bár a lehetőségek adottak ahhoz, hogy az idegenforgalom bizonyos ágazatai fejlődjenek. Ennek érdekében elkészült a megye turizmusfejlesztési koncepciója és középtávú, 2006-ig szóló, stratégiai programja. A megyében 16 szálloda, 34 panzió, 30 üdülőház, 24 kemping, 4 turistaszálló és 1 ifjúsági szálló szolgálja a bel- és külföldi idegenforgalom igényeit. A vadászházak, falusi vendégházak is egyre több szálláshelyet biztosítanak. A 90-es évek elejétől 1996-ig az idegenforgalom csökkenése volt jellemző, majd lassú növekedés kezdődött. 1999-ben a megyébe érkező vendégek 70 százaléka belföldi volt, az egy vendégre jutó tartózkodás ideje meghaladta a 4 napot. A külföldiek zöme német és osztrák volt. A fejlesztésben fontos alapföltétel, hogy az ne okozzon drasztikus környezet- rombolást. Még jobban előtérbe kerül a termál- és gyógyturizmus, ezzel együtt meghatározó marad a belföldi turizmus a megye idegenforgalmában, ugyanúgy, mint a szezonalitás és a tranzitjelleg. Kialakul a térségek, települések fogadókapacitásának optimális mértéke az önfelélő túlterheléssel szemben. Az egyelőre kis volumenű megyei turizmus fejlesztésének egyik lehetősége az összefogás a környező turisztikai régiókkal. Az együttműködés révén javulhat a térség pozíciója a nemzetközi piapon is. A megye közponü helyzetét kihasználva, a turizmus szlogenje Jász-Nagykun-Szolnok megye az Alföld szíve”, hiszen az Alföld szívében fekszik, hét megyével határos. A fogadóképesség javítása érdekében többek között cél a termál- és gyógyturizmus, a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzetté fejlesztése, a konferenciaturizmus feltételeinek javítása, az ökoturizmus fejlesztése. Ez utóbbihoz jó terepet biztosítanak a folyóvizek, a holtágak, mód nyílik a terület természeti adottságainak jobb kihasználására. A fejlesztés lehetséges forrásai, a Turisztikai Célelőirányzat, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Megyei Területfejlesztési Célelőirányzat, a települési önkormányzatok, befektetők, vállalkozók. A csak igen vázlatosan ismertetett fejlesztések teljes költsége a tervek szerint meghaladja a 16 milliárd forintot, ám ez az összeg egy hosszú távú fejlesztés anyagi alapját képezi. Tartalmazza többek között a termál- és gyógyturizmus, a szálláshelyek és a Tisza-tó fejlesztését. Ez a három a legnagyobb tétel a költségvetésben. Búsi Lajost, a megyei közgyűlés elnökét arra kértük, mutassa be lapunknak egy átlagos napját kora reggeltől késő estig. — Most már több mint egy éve nem magam határozom meg, hogy mikor szeretnék fölkelni. A lányom nemrégen volt egyéves, igen jól játssza az ébresztőóra szerepét. Általában hat és fél hét között szokott ébredni, és akkor ébred a család is. Igaz, már a születése előtt is ilyentájt kellett kelni, mivel Mezőtúron lakom, és a program egy átlagos napon a szolnoki bejárással kezdődik. De nem csak a bejárás miatt kelek hatkor-fél hétkor, hanem azért is, mert ha nincs olyan programom, amikor hajnalban kell indulnom valahová, a most negyedik osztályos fiamat én viszem az iskolába. Ez olyan napi tevékenység, amely mindkettőnk számára fontos és jó. Miután kiteszem az iskolánál, és ellátom aznapi jó tanácsokkal, gyakran meglátogatom a szüléimét, legalább egy kávé erejéig. Ezután következik az út. Nem szeretem a mobiltelefont, de ma már szükséges a munkához. Kihan- gosítóval és a mellém tett regiszterfüzettel vagy naplóval a kocsiban is tudok dolgozni. Nem érek be mindennap nyolc órára, de a kocsiból telefonon már sok apró tárgyalást, időpont-egyeztetést el tudok végezni. Ez az idő arra is jó, hogy átgondolom a napomat, mit hogyan fogok csinálni, kikkel fogok tárgyalni. Itt az első dolog, hogy a titkárnőm közli, milyen feladatok várnak rám, milyen telefonok érkeztek, van-e valami váratlan dolog, amit azonnal intézni kell. A hétfő délelőttből egy-másfél óra egyeztetésekkel telik el, ilyenkor nagy vonalakban kialakul az egész hét programja. A hétfő gyakran úgynevezett rendezvényes nap is, szervezetek, egyesületek itt tartanak rendezvényeket, konferenciákat. Szívesen adunk helyet ezeknek, mert a megyeháza a megye lakosságának a háza. Szeretem, ha olyan események vannak itt, amelyek az egész megye lakosságát érintik, de vannak a régió lakosságát érintő vagy országos jelentőségű események is. Ilyenkor mint házigazdának, illik megjelenni, bár nem mindig tudom végigülni a rendezvényeket, hiszen más munka is vár rám. Gyakran az alelnökök helyettesítenek, hiszen annyi meghívást kapok személy szerint, hogy ha egyáltalán tudnám teljesíteni, nem is jutna időm olyan feladatokra, amelyek mint a megyei közgyűlés elnökére, mint a megyei terület- fejlesztési tanács elnökére, mint a régiófejlesztési tanács elnökére hárulnak rám. A gazdasági, idegenforgalmi, környezetvédelmi rendezvényeken Fejér Andor alelnök szokta képviselni a megyei önkormányzatot, az egészségügyi, a humán szférához tartozó, az oktatási, szociálpolitikai rendezvényeken pedig a munkamegosztásnak megfelelően Szabó József alelnök. Az ebédre nem mindig van idő. Néha a dél- előttnek este van vége. Közben legföljebb az automatából megiszom egy csésze forró levest, ezzel legalább az ebéd imitációja megtörténik. Sokszor ebédidőben autóban vagyok, hiszen elég sokat kell utaznom. A délután rendszerint másféle programot hoz: kiállítás-megnyitókat, konferenciákon előadást vagy megnyitó beszédet, a területfejlesztéssel kapcsolatos vagy valamely kistérség problémáiról szóló megbeszélést. Délután gyakran hívnak társadalmi egyesületekhez. Néha három-négy ilyen jellegű feladat is összejön egy délutánra. És közben az irodai, a „bürokratikus” munkát is el kell végezni, akkor is, ha nem nagyon szeretek az íróasztalom mellett ülni és alá- írnivalókat olvasgatni. A munkaidő kötetlen, tehát kötetlenül hosszú. A feladataink, ugyanúgy mint a városok polgár- mestereinek, alpolgármestereinek a feladatai, nincsenek időhöz kötve. Aki erre vállalkozik, annak tisztában kell lenni, hogy nem behatárolható, mettől-meddig kell dolgozni. Ez a pénteki napra és a hétvégére is vonatkozik. Az elmúlt évben talán három-négy olyan hétvégém volt a szabadságon kívül, amikor a szombat-vasárnapot is otthon töltöttem családi körben. Az utóbbi időben egy kissé csendesebb, nyu- godtabb időszakot élünk, átlagosan hét óra, fél nyolc felé már sikerül hazaérnem. Ilyenkor családi körben vacsorázom. Van egy kötött program, a lányom fürdési időpontja. Legalább akkorra próbálok hazaérni, mert ez olyan bensőséges dolog, amikor a család minden tagja ott van, mert mindenkinek megvan a feladata. Én általában játszom vele, amíg a fürdésre fölkészülünk. Utána pedig elég egyértelmű jelekkel a tudomásomra hozza, hogy örülne, ha előkészíteném a vacsoráját. Mert ő még rendszeresen eszik, a hasa pontosabban működik, mint egy kakukkos óra. Amikor van rá idő, szeretem nézni a tévét, a híradókat, de filmeket is kikapcsolódásképpen. De ez ritkán jön össze, mert várnak a másnapi munkához szükséges anyagok, amelyeket át kell nézni. Úgy nem lehet dönteni, hogy az ember nem tudja, hogy miről dönt. Újságolvasásra nem sok időm van, ha tehetem, a megyei lapot szoktam átnézni. A megyei önkormányzatról, a területfejlesztésről, és általában a megyéről szóló írásokat azért rendszerint elolvasom, hiszen jó tudni, hogy mi kerül a sajtóba arról, amit mi teszünk vagy nem teszünk. Ha kedvem van, még olvasgatok este, majd tizenegy, fél tizenkettő körül fejeződik be a nap számomra, és ha a kisasszony rendesen viselkedik, még aludni is tudok. Az első évben nem volt ez mindig így, volt néhány napom, amelyben összefolyt a nappal és az éjszaka. Van a családomban egy bizonyos fajta tolerancia, tudomásul veszik, hogy keveset lehetek velük. Ez azonban már ’94 óta így van. Egyébként sem vagyok otthon ülő típus. Mindig volt munkám, vagy ha nem volt, kerestem magamnak. Ha otthon vagyok hétvégén, akkor foglalkozom a gyerekekkel, a fiam tanulására szeretek odafigyelni. A kicsi a napjából, az ébrenléti napjából kevesebbet tud velem találkozni. Együttlétre a szabadság idején van több lehetőség. Egyébként a tavalyi volt az első év, amelyben egybefüggően három hetet tudtam távol tölteni. Tíznaponként, hetente azért ilyenkor is be szoktam jönni, és telefonon is tartom a kapcsolatot a kollégáimmal, hiszen sok olyan feladat adódik a funkcióimból, amelyeket nem lehet háromnégy hétre otthagyni. Jó kollégáim vannak, akik teszik a dolgukat, nem is rosszul, de vannak ügyek, amelyekben ők nem járhatnak el helyettem, nem írhatnak alá. Tavaly nagyrészt otthon, Mezőtúron töltöttük a szabadságot. Szeretem a kis kertet a házunk körül, ott el tudom magam foglalni. Eljártam kerékpározni a fiammal, voltunk kétszer négy napig Abádszalókon. Ott feladataim is voltak, néhány rendezvény védnökeként, de családi programokat is lebonyolítottunk, és találkoztam a barátaimmal. Nem vágyom külföldre, hiszen Magyarországon rengeteg olyan szép hely van, amit nem is fedeztek még föl eddig, vagy legalábbis mi, a család még nem fedeztük föl magunknak. Sorokban OLASZ ÜZLETEMBEREK. A Jász-Nagykun-Szolnok megye és Piemonte tartomány közötti együttműködés keretében előreláthatólag március végén olasz üzletemberek érkeznek Szolnokra. A textil-, a bőr- és a vegyipar különböző területeit képviselő vállalkozók a megyei befektetési lehetőségekkel ismerkednek. Találkoznak olyan megyei üzletemberekkel is, akik érdeklődnek az olaszországi kapcsolatok kialakítása iránt. BESZÁMOLÓ. A megyei közgyűlés tisztségviselői január 31- én Szolnokon a Hozam Klubban, február 20-án pedig a Nívó Klubban beszámoltak a megyei önkormányzati hivatal szervezeti változásairól, a 2000. és a 2001. évi költségvetésről, a tervekről, a fejlesztésekről, valamint az árvíz utáni helyreállításokról. ■ Fejér Andor, a megyei közgyűlés alelnöke nemrég Hollandiában, Utrechtben járt, a Vakantiebeurs idegenforgalmi kiállításon, ahol megyénk kínálata is megjelent. Arról kérdeztük, milyen tapasztalatokat szerzett a kint töltött rövid idő alatt.- Magyarországon ma az idegen- forgalom hetven százalékban a külföldi turistákra épül. Ez irányt is mutat számunkra, hogy hol kell megjelennünk. Az ideérkezők nagy része Németországból és Ausztriából jön, a harmadik küldő ország azonban számunkra Hollandia lehet. A megyei önkormányzat alapvetően nonprofit turisztikai tevékenységet végez a Ti- szainform idegenforgalmi szolgálat révén. Az elmúlt esztendőben elkészültek a turisztikai fejlesztési koncepciók, és ezekben megvan az iránymutatás a követendő út tekintetében, hogy mi az, amit fejleszteni kell. Ezt a német turisJavítani kell az információt ták vissza is igazolták, ugyanis rengeteg érdeklődő volt a termálturizmus és a kempingturizmus területén.- Milyen lehetőségeket láttak a megyébe irányuló külföldi idegen- forgalom fejlesztésére?- Körülbelül másfél napig voltunk kint, és többnyire a Tisza-ta- vat népszerűsítő standnál tartózkodtunk. Tanulságként leszűrhettük, hogy szükség van minél több szervezett programra. Azon felül, hogy érdeklődtek a szállás iránt, szóba kerültek más lehetőségek is, azaz, hogy milyen programokat kínál a régió. Ezen a téren tovább kell lépnünk, mert néhány kivételtől eltekintve a saját értékelésünk sem igazán pozitív.- Kikből tevődött össze az érdeklődők köre? Magánszemélyekből vagy utazási irodák képviselőiből? az egyéni érdeklődők jelentkeztek, akiket két csoportra lehetett osztani: voltak, akik már ismerték a megyét, és konkrétan rákérdeztek dolgokra, és voltak, akik általában tájékozódtak. És volt ott Magyar stand az utrechti turisztikai vásáron százötven ország képviseletében több ezer turisztikai szakember, nyilván mindenki körülnézett, hogy más mit kínál, mit csinál esetleg jobban. Ez is az érdeklődés része volt.- Gondolom, önök is körülnéztek. Milyen tapasztalatokat szereztek ezen a téren?- Mindenekelőtt az információ továbbadásában kell fejlődnünk. Ezeken a rendezvényeken már sok olyan szakember van, aki teljes körű tájékoztatást tud adni. Előveszik a laptopjukat, és minden kérdésre azonnal válaszolnak. Nekünk még fejlődnünk kell, hogy elérjük ezt a színvonalat.- Beszélgetései során szóba került-e még a Tisza ciánszennyezése, mint turisztikai szempontból visszatartó erő?- Egyáltalán nem. ______it _____llllMlP*------------------------. .............. Mu nkába merülve- A megérkezésünk napján volt szakmai nap, amikor is időnk nagy részét a standunknál töltöttük. Ezen a napon az érdeklődők szakemberek és a média képviselői voltak. A kiállítás többi napján
