Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-12 / 10. szám

4. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Január 12., péntek illNfll Mit hozott a „cigitörvény”? (Folytatás az 1. oldalról) A kamara a Gazdasági Minisztéri­um 200 ezer forintos, a légtechni­kai berendezések cseréjét előse­gítő támogatását szintén hírelte. Minthogy eltérő ellenőrzési eljá­rások láttak napvilágot, ezért a köztestület állásfogldást kért a felügyeletet ellátó ÁNTSZ-től, hogy konkrétan mit is kell betar­taniuk a vállalkozóknak. A kamara információi a vállal­kozóktól visszaérkezett jelzések alapján azt mutatják, hogy ahol több teremmel rendelkezik az ét­terem, ott nem okozott gondot a dohányzók és a nemdohányzók elkülönítése. A kisebb, egy te­remmel rendelkező helyeken vi­szont már adódtak problémák, de tudomásuk szerint itt is igyekez­nek végrehajtani a törvény előírá­sait. Mellesleg a már említett 200 ezer forintos támogatást a kama­ra ismeretei szerint a megyéből mindössze ketten igényelték. Érdekességként említette a ve­zetőnő, hogy felmerült, mi a teen­Lipóczki János, a szolnoki Hotel Tisza ügyvezető igazgatója saját tapasztalatuk alapján kifejezetten jótékony hatásúnak tartja a tör­vényt. Ugyanis a jogszabály még elképzelés szintjén sem létezett, ők már a Kis Tisza éttermet a nemdohányzónak jelölték ki, aminek hatására a forgalom 30-40 százalékkal emelkedett. Az ügyvezető úgy tudja, a nagyon kicsi vállalkozások nem tudnak eleget tenni a törvénynek; ezeknél nemdohányzó táblával oldották meg a kér­dést, aminek vagy eleget tesznek a dohányosok vagy sem. Ha az ellenőrök a kákán is csomót akarnak keresni, hát találnak... dő, ha zártkörű rendezvény van. Ilyen esetben a vendéglátósok úgy vannak, hogy az ilyen ren­dezvény zártkörű csoportot je­lent, így a résztvevők saját maguk között dönthetik el, hogy megen- gedik-e a dohányzást vagy sem. A kamaránál tudnak olyan vé­leményről is, miszerint egyes vendéglátósok kifejezetten örül­nek a törvénynek. Ők úgy gon­dolják, fellendül a forgalmuk, mi­vel olyan vendégek is betérnek majd, akik eddig a dohányfüst miatt nem mentek hozzájuk étkezni. Az ÁNTSZ Szolnok városi tiszti főorvosától, dr. Beke Gab­riellától megtudtuk, minthogy igencsak az év elején járunk, a vendéglátóegységek ellenőrzé­se még nem kezdődött meg - de nem marad el. Javult az adózási morál (Folytatás az 1. oldalról) A tb-járulékbevétel tavaly 32,4 milliárd forintra rúgott (18,9 szá­zalékkal több, mint 1999-ben), egészségügyi hozzájárulásból pe­dig 5,6 milliárd vándorolt az adó­hivatalhoz (12,8 százalékos növe­kedés). A hivatal 2000-ben az előző év­hez képest 30 százalékkal több, összesen 14 800 adó- és já­rulékellenőrzést tartott, emellett nagy hangsúlyt fektetett a hátralékok csök­kentésére is. Az ellenőrzé­sek és a behajtások eredménye­ként együttesen 4,2 milliárdot kasszírozott a megyei adóható­ságnak köszönhetően a központi költségvetés. Mint elhangzott, a legtöbb problémát továbbra is a fiktív számlázás, illetve ezzel ösz- szefüggésben a jogosulatlan áfa­visszaigénylés okozza. A revíziókhoz kapcsolódva ta­valy 93 esetben tett büntető felje­lentést a megyei APEH, ami több, mint 1999-ben. Az ügyek többsé­ge csalás, valamint adócsalás gya­núja miatt indult. Az elkövetői kör változott, nőtt az egyéni vál­Javában készülnek a tavalyi évről szóló bevallási nyomtatványok. A küldeményeket a január 20-át kö­vető napokban postázzák az adózóknak. lalkozók és az ismertetlen tette­sek aránya - mondta az igazgató. Tamásné Czinege Csilla ennek el­lenére úgy ítélte meg, hogy az adómorál javuló tendenciát mu­tat. Ki miért munkanélküli? Még többismeretlenes az új minimálbér hatása A vállalkozások száma tovább növekedett a megyében, míg az elmúlt év elején 29 392, addig év végén már 31 628 vállalkozást re­gisztráltak az adóhivatalnál. Mint megtudtuk, az APEH központi ügyfélszolgálatán 2000- ben 68 ezer ügyfél fordult meg, s egy kérdőíves felmérés azt bizo­nyítja, hogy döntő többségük elé­gedettségét fejez­te ki az ügyinté­zés gyorsaságá­val, eredményes­ségével kapcso­latosan. A hivatal most az úgyne­vezett egyablakos rendszer kiala­kításán dolgozik, ami még egy­szerűbbé teszi, majd az ügyinté­zést. A Gazdasági Minisztériumban Glattfelder Béla államtitkár és Székely Judit helyettes államtitkár tegnap ismertette a munkaerő­piaci helyzet alakulását, s ennek során vázolták a minimálbér új összegének bevezetésével kapcsolatos helyzetet. Munka­társaink erről kérdezték őket. Budapest- Államtitkár úr! Szerkesztőségünkben polgár- mesteri hivatalok, iskolák, kórházak panaszol­ják fel, hogy kénytelenek - akár még legrégebbi - dolgozóikat is elbocsátani. Ahol eddig két takarí­tó dolgozott, ott csak egy marad, a kisvállalko­zók nagy része pedig kénytelen legjobb munka­társaitól is megválni.- Látjuk, hogy az összes tömegtájékoztató eszköznél nagy terjedelemben jelentek meg hír­adások arról, hogy milyen hatást gyakorol a 40 ezer forintos minimálbér a munkaerőhelyzet­re. A sokfajta - nem mindig hiteles - hírt hallva úgy döntöttünk, hogy a munkaerő-hivatalokban január 1-jétől a jelentkezőkkel statisztikai lapot töltetünk ki, amelyen fel kell tüntetniük, miért váltak munkanélkülivé. Azt tapasztaltuk, hogy az új minimálbér bevezetése miatt elenyészően kevés munkanélküli jelentkezett az irodákban. Olyan jóslatok is elhangzottak, hogy a nagyobb vállalatoknál csoportos elbocsátások lesznek. Az év végén az elbocsátások száma ebben a szek­Felemás béremelés A Kereskedelmi Dolgozók Szak- szervezete fél attól, hogy a mini­málbér bevezetése az alkalma­zottak jelentős részét hátrányo­san fogja érinteni. A problémát az okozza, hogy a legrosszabbul kereső munkatársak fizetésének 40 ezer forintra való felemelése után a vállalatok nem lesznek hajlandók elfogadható mérték­ben növelni a többiek bérét. A munkáltatók Így gyakorlatilag a jobb helyzetben lévő dolgozóikra hárítanák a béremelés költsége­it. A szakszervezet örül a mini­málbér új összegének, de nem tudja elfogadni a juttatások fele­torban 4000 körül alakult, a ta­valy ilyenkori 8500-zal szemben.- Az önök adatai az év első 6-7 munkanapját reprezentálják, s abban január 2-a is szerepel, amely tudvalévőén még a munka­erő-hivatalokban sem a legna­gyobb forgalmú munkanap. Arról nem is beszélve, hogy tavaly év végén - a karácsonyra és a szilveszterre való tekintettel - feltehetően nagyon sokan januárra halasztották a felmondásokat...- Én csak azt tudom mondani: továbbra is vizsgáljuk a munkaerő-hivatalokban, hogy há­nyán vesztették el munkahelyüket a minimálbér emelése miatt. Az eredményt, mint eddig, közölni is fogjuk.- A K1SOSZ, mint a kisvállalkozók képvisele­te, hónapokkal ezelőtt javaslatot tett közzé, amelyben azt indítványozta, hogy a munkanél­külivé kényszerült kisvállalkozók is bizonyos ide­ig munkanélküli-segélyt kaphassanak. Ezalatt elvégezhetnének különböző átképző tanfolyamo­kat, amelyek befejeztével új szakmai pályafutást kezdhetnének. Az a panasz is elhangzott, hogy javaslatukra nem kaptak sehonnan sem választ, noha több helyre elküldték azt.- Á javaslattal mi is és a parlament illetékes bizottsága is foglalkozott és vizsgáljuk a lehető­ségeket. KOÓS TAMÁS más bővítését. Kemény alkudo­zások várhatók, amelyeknek nemcsak a valódi béremelés a tétje, hanem az egyes cégeken belül dolgozó munkatársak egy­más közötti ellentéteinek elkerü­lése is.- A szakszervezeti tagok meg­osztottsága kis mértékben már most is érezhető; megszünteté­séért mindent megteszünk - mondta el tudósítónknak Sáling József, az érdekvédelmi társa­ság elnöke. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) is figyelem­mel kíséri a 40 ezer forintos mi­nimálbér bevezetésének hatását és ennek összegzését eljuttatja a kormányzat illetékeseinek - nyilatkozta Hefter József, a BKIK általános alelnöke. Elmondta: a minimálbér felemelése elsősor­ban politikai döntés volt és nem gazdasági. Ezt támasztja alá sze­rinte az is, hogy a minimálbér megemelése mögött nincs telje­sítménynövekedés a vállalatok­nál, így újra kell gondolniuk az ott kialakult helyzetet. A kamara nem vitatja, hogy a béreket az európai uniós átlaghoz kell köze­líteni, de a megoldás módját kifogásolja. ________________wilk VÁR OSI MŰVELŐDÉSI ÉS ZENEI KÖZPONT KHT, Szolnok JANUÁRI PROGRAMAJÁNLATA JANUÁR 17. 15.00ÓRA-klubII. „DIÁK-TANÁCS” A szolnoki Városi Diákok Tanácsa és a Békéscsabai Diákönkormányzat képviselőinek közös tanácskozása. JANUÁR 19 - FEBRUÁR 8-IG - II. emeleti galéria SZALMAORSZÁG KIÁLLÍTÁS Megnyitó: január 19.17.00 óra JANUÁR20. 21.00ÓRA-aula ORIGÓ KLUB JANUÁR 22. 18.00 ÓRA - Szigligeti Színház MAGYAR KULTÚRA NAPJA JANUÁR 25. 17.00 ÓRA - előadóterem DIÁKSZABADEGYETEM Az erdélyi fejedelemség Előadó: Dr. Szabó Péter (ELTE-TKF) A Városi Művelődési és Zenei Központ és az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda közös szervezésében. JANUÁR25. és 26. 19.00 ÓRA - zeneterem BALÁZS BÉLA: A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA A Híd Színház előadása. JANUÁR 27. 1500 ÓRA-aula BALETTFARSANG ELŐZETES AJÁNLAT FEBRUÁR 2. 20.00 ÓRA - aula INTEGRÁL BAND KLUB FEBRUÁR 9. 20.00 ÓRA - aula II. SZOLNOKI BLUES ÉS ROCK FARSANG Fellépnek: CREAM emlékzenekar Török Ádám és a MINI P. MOBIL FEBRUÁR 10. 16.00 ÓRA - színházterem „LESZÁLLT A CSENDES ÉJ” Sülyi Károly nóta estje FEBRUÁR 12. MOHÁCSI BUSÓK SZOLNOKON Busó csalogató, busó maszkok kiállítása és délszláv táncház. FEBRUÁR 22. 19.00 ÓRA - színházterem BENKÓ DIXIELAND BAND KONCERT FEBRUÁR 27 9.00 és 11.00 ÓRA - színházterem „MESÉK SZÁRNYÁN” AZ ELVARÁZSOLT EGÉRKISASSZONY A Csodamalom Bábszínház előadása 65 percben. A rendezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják! Programjainkról bővebb felvilágosítás kérhető a Városi Művelődési és Zenei Központ Információs szolgálatánál (Szolnok, Hlldtéri.)személyesen, vagya06-56/514-569"- es telefonszámon. Jegyek előjegyeztethetők és megvásá­rolhatók az intézmény jegypénztárában, hétfőtől péntekig 15.00-18.00 óráig. A rendszerváltás kulisszatitkai Pozsgay Imre előadása Szolnokon A Magyarok Világszövetsé­ge megyei szervezete és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Szolnoki Szerve­zete rendezésében szerda este Szolnokon a Hemóban előadást tartott Pozsgay Im­re egyetemi tanár A rend­szerváltás kulisszatitkai címmel. Szűcs Ferenc, a Magyarok Világ- szövetsége megyei elnöke mon­dott rövid megnyitót, majd Pozs­gay Imre azzal kezdte előadását, hogy a 20. század rövid volt ugyan, hiszen történelmi érte­lemben 1914-től 1989-ig, lényegé­ben Szarajevótól Szarajevóig, a merénylettől a város ostromáig tartott. A közben eltelt 75 év alatt Magyarországon négyszer osztot­ták újra a nemzeti vagyont, s en­nek züllesztő, erkölcsromboló hatása felmérhetetlen károkat okozott. A rendszerváltásra térve, Pozsgay Imre elmondta: a ’80-as évek elejétől látta, hogy a rend­szert nem lehet fenntartani. Ám látta azt is, hogy a változásoknak békés úton kell lezajlaniuk, mert még egy katasztrófát, egy pol­gárháborút nem élne túl a nem­zet. Rögtön hozzá is tette, hogy szerencsére a fordulat békésen zajlott le, s ez igen nagy ered­mény. A rendszerváltás kezdetén há­rom számottevő politikai erő léte­zett Magyarországon: a részben illegalitást is vállaló demokrati­kus ellenzék, a népi-nemzeti irányzat és a reformkommunis­ták. A változások során mindvé­gig volt egy bizonytalansági té­nyező, hogy minderre hogyan re­agál a Szovjetunió. Tárgyalásai során a nyugati politikusok is óvatosságra intették, hiszen a Szovjetunióban is hatalmi harc folyt, nem lehetett tudni, mi lesz az eredménye. A Nyugat nem volt fölkészülve a változásokra, bizonyos időszakban lassítani igyekezett azokat. Gorbacsov po­litikája reményt nyújtott a válto­zás híveinek, de csak 1989 no­vemberében, Bush elnökkel foly­tatott tárgyalása után vált számá­ra világossá, hogy a szocialista tá­bor összeomlik. EgY'egy kis lépés után várták a szovjet reagálást, példá­ul a határzár közeli eltá­volításának bejelentése­kor, vagy akkor, amikor ’56-ot népfelkelésnek nevezte. Azt figyelték, érvényben van-e még a Brezsnyev-doktrína a korlátozott szuvereni­tásról, azaz várható-e szovjet beavatkozás. A gorbacsovi Szovjetunió azonban már nem rea­gált ezekre a lépésekre, s ez reménnyel töltötte el őket. Ellenséges rea­gálást csak néhány más szocialista ország, elsősorban az NDK sajtója részéről tapasztal­tak. A menekültek kérdéséről Pozs­gay Imre elmondta, hogy kezdet­ben a kiadatási egyezmény miatt még nem lehetett menedékjogot adni a romániai menekülteknek, ezért közbenjártak a nyugati kö­vetségeken, hogy vízumot kapja­nak, és továbbutazhassartak nyu­gatra. Volt magyar-NDK kiadatási egyezmény is, az itt gyülekező NDK-állampolgárok közül mint­egy 700-800-an az emlékezetes magyar-osztrák határ menti talál­kozón hagyták el az országot. Ez már egyértelmű lépés volt, és megváltoztatta Magyarország nemzetközi helyzetét. Többször is visszatért annak a véleménynek a cáfolatára, misze­rint a rendszerváltás nagyhatalmi megállapodás eredménye lett vol­na. Nem volt forgatókönyv - je­lentette ki -, maguk a nyugatiak sem tudták, hogy mi lesz a folya­mat vége. Méltatta a lengyel példa és a la­kitelki találkozó jelentőségét. Mint mondta, Lakitelken lépett színre egy olyan ellenzék a rend­szerrel szemben, amelyről már nem lehetett tudomást nem ven­ni. Az átmenet nem volt könnyű, külső és belső okok miatt is sokkal ne­hezebb volt, mint ahogy az látszott. Végezetül Bibó közhellyé vált mondásának lényegét idézte, mely szerint de­mokrácia ott van, ahol Névjegy) Neve: Pozsgay Imre Születési hely: Kény, idő: 1933 Családi állapot: nős, két gyermeke van Végzettség: Lenin Intézet Foglalkozása: egyetemi tanár nem kell félni. Ám az egzisztenci­ális bizonytalanság szülte félelem is félelem, tehát van még mit ten­nünk a demokrácia érdekében - mondta befejezésül. Pozsgay Imre az előadás után kérdésekre válaszolt. Ekkor be­szélt röviden az Európai Unió és Magyarország viszonyáról is. Hangsúlyozta, hogy belépésünk az Unióba nem jelenthet önfel­adást. Az arctalan nemzeteket ott sem szeretik, az Unió ereje jó­részt éppen sokszínűségében van. Finnország példáját hozta föl, amely gazdasági fejlődésének és egyúttal nemzeti sajátosságai kiteljesedésének következtében az Európai Unió egyre megbe­csültebb tagja lett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom