Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-04 / 3. szám

6. OLDAL G A 2 D A S Á 0 1 TÜKÖR 2001. Január 4„ csütörtök Hfl| Ü Magasabb minimálbér Budapest A teljes munkaidőben fog­lalkoztatott dolgozóknak január 1-jétől nem fizethető 40 ezer forintnál kevesebb havi bér. A mértékről a kor­mány rendeletben döntött, amelynek hatálya vala­mennyi munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed. A teljes munkaidőben foglalkoz­tatott munkavállaló részére meg­állapított személyi alapbér köte­lező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 40 ezer fo­rint, hetibérként 9200 forint, na­pibérként 1840 forint, órabérként 230 forint. Amennyiben teljesítménybé­rezéssel alkalmazzák teljes mun­kaidőben a munkavállalót, havi munkabérének - a tiszta teljesít­ménybérnek, illetve a garantált bér és a teljesítménytől függő mozgóbér együttes összegének ­kell elérnie legalább a 40 ezer forintot. Amennyiben a teljes munka­idő a napi nyolc óránál rövidebb, akkor a 230 forintos órabértételt arányosan növelni kell, hogy havi bére elérje a 40 ezer forintot. Amennyiben a teljes napi munka­idő - például a készenléti munka­körökben - meghaladja a 8 órát, akkor a 230 forintos minimális órabér e szint alá csökkenhet. Ha a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb, akkor a havi, heti, napi bértételt a munkaidő eltérő mér­tékével arányosan csökkentve, az órabértételt pedig a 230 forinttal kell figyelembe venni. A rendeletet a január hónapra járó munkabérek megállapításá­nál kell először alkalmazni. A rendelet értelmében a munkál­tató fogalmába tartozik a költ­ségvetési szerv is, illetve mun­kavállalóként kell figyelembe venni a közalkalmazottat és a közszolgálati jogviszonyban ál- ló dolgozót. ____ ■ Nö vekvő kamatlábak Budapest Tovább nőttek a lakossági és vál­lalkozói kamatlábak november­ben az októberi szinthez képest az MNB tájékoztatása szerint. Az éven belüli vállalkozói hitelek és betétek átlagkamatlábain belül novemberben a hitelkamatok nö­vekedtek nagyobb mértékben az előző hónaphoz képest: a piaci feltételek mellett nyújtott vállal­kozói hitelek átlagkamatlába 0,2 százalékponttal 12,8 százalékra emelkedett, míg az azonos lejá­ratra elhelyezett betétek átlag- kamatlába 0,5 százalékponttal 9,4 százalékra nőtt. A kamatváltozások következté­ben az éven belüli hitelek és beté­tek kamatlába közötti különbség 3,7-ről 3,4 százalékpontra csök­kent. A vállalkozói hitelek és beté­tek között kisebb súllyal szereplő éven túli lejárat esetében a hitelek kamatlába 13,1 százalékról 13,5 százalékra emelkedett, a betétek esetében pedig 0,1 százalékpon­tos csökkenéssel 9,6 százalékra változott az átlagkamatláb. A lakossági betétek és hitelek átlagkamatlába is változott. A látra szóló betétek átlagkamat- lába az év eleje óta tartó folya­matos csökkenés után 0,1 szá­zalékponttal 3,4 százalékra emelkedett. A lakosság számára folyósított hitelek átlagkamat- lába 0,2 százalékponttal 20,7 százalékra nőtt. ■ „Beértek” a fejlesztések Ma már elsősorban a termelékenység növelése, a minőség javítása a cél A minap az Electrolux Lehel Hűtőgép­gyár Kft. vezérigazgatójával, Takács Jánossal értékeltük a mögöttünk ha­gyott évet. Megyénk legnagyobb válla­latának vezetője arról is beszélt, hogy a gazdasági folyamatok milyen hatás­sal lehetnek a hazai vállalkozásokra. Jászberény- Milyen alapról indították a 2000. évet?- Mint ismeretes '99-ben csak a TT- és kabinethűtőket gyártó csarnok átadását kö­vetően, a megszokotthoz képest egy kicsit később indítva a szezont tudtunk termelni. Igaz, így is eredményesek voltunk. A mint­egy 69 milliárd forintos 1999-es árbevételt követően 2000-re közel 80 milliárdos bevé­telt prognosztizáltunk. Ebben a tervben már nem szerepelt a jászárokszállási, ke­reskedelmi hűtőket gyártó üzemünk, me­lyet idén februárban vett meg az amerikai Carrier. Az elképzelések szerint mintegy 2,5 millió terméket kellett előállítania a gyáraknak. Ezeket a terveinket sikerült túl­teljesíteni. Árbevételünk 82 milliárd forint körül realizálódik. Erről a bázisról indulva terveztük meg a 2001-es évet. Idén mintegy 84 milliárdos bevételre számíthatunk.- Milyen beruházásokat valósítottak meg tavaly, és milyeneket terveznek ebben az év­ben?- 1999 rekordévnek számított a beruhá­zások terén. Ebben természetesen benne van a TT- és kabinetüzem rekonstrukciója. Akkor összesen 7,3 milliárdot költöttünk beruházásra. 2000-ben 5,8 milliárdot sze­rettünk volna elkölteni, ebből 5,2 milliárdot sikerült teljesíteni. Ez évben pedig 6,6 milli­árdot fordítunk fejlesztésre. Zömmel a kompresszoros hűtőgépgyártás területére érkeznek majd a beruházási összegek. El­sősorban termék- és technológiai fejleszté­seket valósítunk meg ebben az évben, de sokat költünk majd környezet- és tűzvédel­mi célokra is.- Az ország gazdasági helyzetének ala­kulása mennyire befolyásolta a cég műkö­dését?- Az Electrolux magyarországi bevétele­it tekintve mintegy 10 százalékos emelke­dést figyelhettünk meg az elmúlt évben. A tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet kis­sé megnövekedett 2000-ben. Iparágunkat sújtja az a probléma, hogy míg a vevők - teljesen természetesen - elvárják tőlünk, hogy minél jobb termékekkel jelenjünk meg, addig a kereskedelem nem hajlandó elfogadni az árban megjeleníteni a termék- fejlesztések miatt megnövekedett költsége­ket. Az alapanyagok, alkatrészek ára is nö­vekszik, beszállítóinknak többet kellene fi­zetnünk, de a vevőink felé ezt sem tudjuk érvényesíteni. Kizáró­lag a belső költségcsökkentési, termelékenységnövelési progra­mokkal tudjuk kompenzálni a „kiesést”.- A költségcsökkentés hallatán az emberek rögtön az elbocsátá­sokra gondolnak.- Létszámcsökkentésben nem gondolkodhatunk, hiszen ha kisebb mér­tékben, de növelni kívánjuk idén is a ter­melésünket. A fizetéseket sem csökkenthet­jük, sőt emelést kell terveznünk. Inkább a fix költségek csökkentésére, a termelékeny­ség növelésére kell gondolni ebben az eset­ben. A növekedés üteme az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft.-nél az elmúlt években ál­talában 20 százalék körüli, vagy azt megha­ladó volt. A fejlődés mára beérett. Nem el­hanyagolható persze a az idei évre előre jelzett mintegy kétmilliárddal növekvő ár­bevétel sem. Termékeink 85 százalékát exportáljuk, s nem kedvező számunkra az a körülmény, hogy nincs kordában tartva az infláció. Tö­rekszünk arra, hogy minél nagyobb száza­lékban magyar beszállítóktól szerezzük be a szükséges alkatrészeket. Hazai partnere­ink természetesen szeretnék érvényesíteni az infláció hatásait áraikban, mi viszont a kész termékek eladásakor külföldön ezt nem tudjuk megtenni. Ez az oka, hogy a beszállítóktól sem fogadjuk el az áremelé­seket.- Tárgyaltak már a dolgozók képviselői­vel az idei bérekről? Lesz-e hatással a fizeté­sekre a minimálbér emelése?- Bevett szokás, hogy a tárgyalásokat akkor kezdjük meg, amikor már pontosan ismerjük az előző év gazdasági eredménye­it, az infláció mértékét. Az első tárgyalások­ra január végén, február elején lehet számí­tani. Az Electroluxnál az átlagos bérszint jelenleg 95 ezer forint. Közvetlenül tehát minket nem érint a minimálbér emelése, hiszen nincs olyan dolgozónk, akit 40 ezer forint alatt foglalkoztatnánk. Közvetett ha­tásként jelentkezik, hogy a válto­zás miatt a munkaerő árspirálja is megemelkedik. Az Electrolux Le­hel a magyar gazdaságba ágyazó­dott, egyre inkább bővül a hazai beszállítók köre. Előfordulhat, hogy a partnereknél dolgoznak minimálbéren. Ha a kötelező emelések után az általuk beszállí­tott alkatrészek árai számunkra elfogadhatatlan mértékben emelkednek, akkor nem biztos, hogy továbbra is part­nerünk marad az adott cég. Ilyen szem­pontból is hatással lehet az Electrolux Le­helre a minimálbér-emelés. Az emelésre persze szükség volt, csak nem biztos, hogy egy lépésben ilyen nagyarányú növe­kedést kellett végrehajtani. Úgy gondo­lom, hogy az érintettekkel is jobban kellett volna egyeztetni.- Miíyen várakozásokkal tekint az idei évre?- Cégünkre leginkább a nyugat-európai gazdasági folyamatok vannak hatással, de úgy gondolom, hogy a gazdasági helyzet gyökeres változásával Magyarországon sem kell számolnunk. Az Electrolux hazánkban egy olyan nagyságrendű termelést ért el, melynek számottevő fejlesztése, zöldmezős beruházások indítása egyelőre nem látszik túlságosan valószínűnek, bár nem lehet tel­jesen kizárni. Jelenleg a folyamatos techno­lógiai fejlesztésre, a minőségi színvonal emelésére, a termelékenység növelésére kell koncentrálnunk. ________________________________________BANKA CSABA RÉ SZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. január 3.) Borsodchem 6 490Ft Á Fotex 257 Ft ű Matáv 1070 Ft ű Mól 4 750 Ft ű OTP 15095 Ft ű Rába 2 515 Ft ű Richter 15850 Ft ű Zalakerámia 2 315 Ft ___Q_ BUX: 7507,79-1,26% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.49. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 110-111 Tartott Tartott FOB (randa kiköti Kukorica 90-97 Mérséklődő Tartott FOB Medkótőböl Tak.-árpa 103 Erős Erős FOB európai kiköti Napraforgó 364 Lanyha Lanyha Ex tank európai kSrőtó Szójadara 232 Tartott Erősödő AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 417,14 Cseh korona 7,51 Euró 264,72 Német márka 135,35 Osztrák schilling 19,24 Lengyel zloty 68,07 Svájci frank 173,89 Szlovák korona 6,02 USA-dollár 277,37 Hiánycikk a zárjegy Az új jövedéki szabályozás gondot okoz a borászoknak Tavaly októberben lépett hatályba a Pénzügyminiszté­rium zárjegyek módosításáról szóló rendelete, amely ki­mondja, hogy 2001. január elsejétől a bor is zárjegy­köteles termék. Az új jövedéki szabályozás az ország sok borászatában gondot okoz, ugyanis a borosgazdáknak nincs elegendő zárjegyük. Budapest Ebben az évben már csak olyan bort szabad belföldön forgalom­ba hozni, amelynek palackját vagy kannáját sza­bályos, a vám- és pénzügyőrség által kibocsátott zárjeggyel látták el. Lapunk úgy tudja, mindazok a gazdálkodók, akik a tavaly októberi határidőig beadták igény­lésüket a zárjegyekre, időben meg is kapták azo­kat, erről tanúskodnak a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai is. Akik késve nyújtották be igé­nyüket, néhány napos, vagy he­tes várakozásra kell számítani­uk, hiszen a VPOP illetékes szervei csak a beérkezések sor­rendjében adják ki a plombákat. Egyes borászok attól tartanak, hogy a zárjegyek késlekedése miatt jelentős károkat szenved­nek el, hiszen nem tudják a nagykereskedőknek, vendéglá­tósoknak a szerződésben vállal­tak szerint a borukat leszállíta­ni. Többen közülük azt állítják, időben adták le a zárjegyrende­léseket. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancs­noksága (VPOP) rövidesen összesítést ad arról, mennyire tipikus a késedelem. Meg nem erősí­tett információk szerint egyébként a VPOP anya­gi gondok miatt nem rendelt időben elég zár­jegyet az Állami Nyomdában, ahol még szilvesz­terkor is zárjegyeket nyomtattak. Nyilvános párbeszédet folytatnak Őry: a szakszervezetek ne foglalkozzanak a nagypolitikával Tavaly Őry Csabának, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának jutott az a feladat, hogy a kormány részéről a szakszervezetekkel tárgyaljon. Budapest- Államtitkár Úr! Hogyan jelle­mezné a kormány és az érdekkép­viseletek párbeszédét az óévben? Voltak vitáink, de mindent egybevetve normális kapcsolatok alakultak ki a két fél között. Látni kell, hogy a társadalmi párbeszé­det két, alapjaiban különböző ál­láspontú és törekvésű oldal foly­tatja. Amióta pedig működik a a Munkaügyi Tanács, a közvéle­mény is tud a párbeszéd minden fázisáról. 1994 után az érdekkép­viseletek a párbeszéd módjának megreformálása miatt kritizálták az akkori il­letékeseket. 1998 óta pedig a rendszer átala­kítása miatt teszik ve­lünk ugyanezt. Úgy gondolom, hogy a szakszervezeteknek meg kell fogalmazniuk a kritikáikat, és sürgetniük kell olyan dolgo­kat, amelyeket a kormányoknak kell végrehajtaniuk. Jó példa erre a minimálbér-emelés, amelyet évek óta követeltek, de csak most érett meg rá a gazdasági helyzet.- Mit emelne ki a tavalyi év sikerei közül?- Sikerült létrehozni a kormányzat és a szak- szervezetek közötti köl­csönös tájékoztatás fó­rumait, amelyek jól mű­ködnek. Folyamatos volt a párbeszéd a köz­szféra érdekképvisele­teivel. Az EU-csat- lakozás lényeges kérdéseiben is egyetértés van a felek között.- Ön szakszervezeti vezető volt. Mit kíván 2001-re a szakszerve­zeteknek?- Azt, hogy foglalkozzanak többet saját tagságukkal a nagy- politika helyett. A rendszervál­táskor indokolt volt, hogy felvál­laltak ilyen szerepkört is, de má­ra ez aktualitását vesztette, sz. e. Emelkedtek a bérterhek A minimálbér-emelés növeli a munkáltatók kiadásait Budapest A foglalkoztatottak majd negyedét érinti a minimál­bér 40 ezer forintra emelé­se. A cégek azonban el­bocsátásokkal, munkaidő­csökkentéssel védekeznek a növekvő bérterhekkel szemben. A Gazdasági Minisztérium elemzései szerint a minimálbér kötelező felemelése százmilli- árd forinttal növeli idén a bér- kiáramlást, ami azt is jelenti, hogy két és fél százalékkal nő a bérszínvonal. A legalacsonyabb fizetések a versenyszféra vállalatai közül a textiliparban voltak, itt majd­nem a dolgozók felét érinti a mostani emelés. Ezt követi a szálloda- és vendéglátóiparban foglalkoztatottak köre, ahol mellesleg a borravaló bekalku- lálásával már korántsem lenne ilyen kedvezőtlen a helyzet, majd a mezőgazdaságban dol­gozók következnek a sorban. Ezen a három területen je­lenti a minimálbér-emelés a legnagyobb terhet a vállalkozá­soknak, munkáltatóknak. A kétszázalékos társadalombizto­sítási járulékcsökkentés ellené­re is többletkiadásokkal kell számolniuk (lásd tábláza­tunkat) . Csak néhány ágazatban csökkennek ténylegesen is a munkáltatók terhei idén janu­ártól. Ilyen a kokszgyártás és a kőolajfeldolgozás, a vegyipar, a jármű- és gépgyártás, illetve a pénzügyi tevékenységek köre. A Magyar Rádió értesülései szerint máris megfigyelhető, hogy a cégek elbocsátásokkal, csökkentett munkaidővel vagy havi szerződésekkel próbálják kijátszani a rendelkezést. Fő­ként azok a kisebb vállalkozá­sok próbálkoznak, amelyek nem tudják kigazdálkodni a többletterheket. Ráadásul ép­pen ezekben a kisüzemekben nem működik semmiféle ér­dekvédelem, tehát senki nincs, aki a munkavállalók érdekeit képviselné. A MUNKAERŐ KÖLTSÉGEINEK ALAKULÁSA 200I-TŐL textilipar tatet vendég- mező- dolgozás látás gazdaság MV J Takács János |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom