Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-04 / 3. szám

2001. Január 4„ csütörtök 7. OLDAL Hová tűnt a tolerancia? Előrebocsátom, megértem a martfűieket, hogy féltik az otthonai­kat. Csak ott motoszkál bennem a kérdés, vajon nem jár-e min­denkinek még egy esély? Miért kell valakit rögtön elítélni csak azért, mert hajléktalan? Az önkormányzat saját épületébe költöztetett martfűi szár­mazású, ám otthon nélkül tengődő embereket. Munkát adott nekik, ők ezt tisztességgel vég­Változik a világ, ideje nekünk is változni. zik. Végre fedél van a fejük fö­lött, ném fognak megfagyni, ám hiába minden, mert újra megvetés tárgyaivá váltak. Itt senki sem foglalkozik velük. A lakók az önkormányzat felelős­ségét vitatják, s csak egy a fontos, ki mit mondott régebben, mi­ért éppen ide kellett őket rakni, miért nem Szolnokra küldték a hajléktalanokat. Az viszont az önkormányzat illetékesein kívül keveseket ér­dekel, mi van a közutálatnak örvendő otthontalanokkal. Mindig arról beszélünk, hogy változik a világ, ideje nekünk is változ­nunk. Segítsünk embertársainkon, adjunk nekik lehetőséget, hogy talpra állhassanak. Viszont amint akad néhány, mások ál­tal kétesnek ítélt személy, máris feledésbe merül az emberség, az a nemes tulajdonság, ami mássá, jobbá tesz bennünket. Mindegy hová, csak ki velük - hangzik a félreérthetetlen óhaj. Talán az önkormányzat másként gondolja a kérdést, s ha pártfo- goltjai tényleg igyekeznek új életet kezdeni, akkor csak úgy, mint eddig, nem csorbul olyannyira az a bizonyos emberség. PÓKÁSZ ENDRE A Dél-Alföld utolsó tekerőse Kunszentmárton Balta Tibor valószínűleg a Dél-Alföld utolsó aktív teke­rőlantosa. Pedig ez a hang­szer éppen ennek a tájegy­ségnek a jellegzetes hang­szere. A kunszentmártoni művész a szakma egyik leg­nagyobb elismerésének, a Vass Lajos-díjnak a birtoko­sa immár egy éve. Már több mint húsz esztendeje szinte csak a népzenének él Bállá Tibor. Munkássága különösen az utóbbi időben egyre nagyobb elis­Balla Tibor lakóhelyének szomszédságában, Szentesen ta­nít. Reméli, sikerül visszaszerez­ni a tekerőlant régi hírnevét.- Én nagyon bizakodó va­gyok, Szentesen sokakat tanítok. Ami furcsa, hogy gyerekek nem jönnek hozzám, hanem csak fel­nőttek akarnak tanulni. A tekerőlantos sokfelé megfor­dult már az országban, s keresettebb művész Budapesten, mint Szolno­kon, vagy bárhol a megyében. — Nem panaszkodom. Zené­lek, ez a hivatásom, ez az életem. Nem hajhászom a fellépéseket, de azt mindenki tudja rólam, Bállá Tibor (balra) ezúttal citerán kíséri a cserkeszőlői nyugdíjasokat mérést hozott, igaz, mint az a nép­zenészeknél lenni szokott, ez pusztán erkölcsi siker, anyagi nem.- Amikor ismerkedtem a teke­rőlanttal, még sokan játszottak rajta - mesélte. - Az ötvenes évekig elterjedt hangszer volt, különösen a Dél-Alföldön, mára viszont szinte múzeumi darab lett belőle. Valahol érthető is, hi­szen nem könnyű játszani rajta, a két kéznek különösen fontos az összhangja. Azért engem is meg­lepett, amikor budapesti fellépé­seim egyikén azt mondták, hogy a hangszer „őshazájából” már csak én vagyok egyedül. hogy ahová hívnak, oda mindig szívesen megyek. Már négy kazetta, illetve CD jelzi, hogy jó úton halad a kun­szenti népzenész. A Magyar Mű­vészeti Intézet és a Táncház Egyesület gondozásában jelentek meg a hanghordozók, a szakma tehát messzemenőkig elismerés­sel adózik előtte. A legújabb válo­gatás, amin citerán és kedvenc te­kerőlantján szólaltat meg dalo­kat, igazi kuriózum, hiszen a harmincas években rögzített fel­vételeket is tartalmaz a Dél-alföl­di népzene a XX. században cí­mű lemez. ■ 7 Boldog, sikerekben gazdag új évet j kívánunk minden kedves tagunknak, vásárlóinknak és üzleti partnerünknek. ^ Tiszaföldvár és Vidéke Áfész afész ‘Eredményedben gazdag, boldog új évet kíván ‘Kunszentmárton város polgárainak az önkormányzat nevében Dr. Czuczi Mihálypolgármester „Hajléktalanok a szomszédaink” Sokak szerint veszélyes a fák mögött meghúzódó ház Nem is olyan régen az országos sajtó is foglalkozott egy martfűi házzal. Két gyereket zártak be oda, a hatóságoknak kellett őket kiszabadítani. Az emberek már-már kezdték elfelejteni a szomorú történetet, mígnem az elmúlt hetekben a romos házba új lakók költöztek, akik­től bizony félnek a környéken élők. Martfű Alaposan felkavarta az indulatokat a város­ban, hogy az önkormányzat az üresen álló, saját tulajdonában lévő többlakásos régi házba hajléktalanokat költöztetett be. So­kak szerint életveszélyes az épület, a kör­nyéken lakók pedig félnek a fedél és kere­set nélkül maradt emberektől. Az ügy ko­molyságát jelzi, hogy a város képviselő-tes- tülete is foglalkozott az esettel. Az utóbbi időszakban meglepődve ta­pasztalták a martfűiek, hogy a buszmegál­lókban, a vasútállomáson felbukkantak a Szemétdomb jelzi: valami nem stimmel a tisztasággal hajléktalanok. Az ilyenkor szokásos ellen­érzések felszínre törtek, sokan a közbizton­ságot féltették, ezért jelentették az önkor­mányzatnál az esetet. A település vezetése úgy határozott, hogy a helyi születésű em­bereket ideiglenesen, a tavasz beköszöntéig elhelyezi egy üresen álló házba. Itt kezdőd­tek a bajok. Romos épület a Kassák Lajos út 28. szám alatti ház, pedig talán Martfű legszebb és legjobb környékén található. A Tisza-part és egy tájvédelmi terü­let közvetlen tőszom­szédságában bizony elég bántóan néz ki. Valamikor több család lakott itt, ám a falak állapota miatt ki kel­lett költözniük. Egye­sek új házat vásárol­tak, mások építkeztek, ki-ki ahogyan tu­dott, új helyre ment. Aztán meglepve ta­pasztalták, hogy december elején újra be­népesült az épület, megjelentek ott a haj­léktalanok. Szerintük akkoriban életve­szélyre hivatkozva tanácsolta ne­kik az önkormányzat, hogy jobb lenne elköltözniük, mert amúgy is le fogják bontani.- A baj az, hogy erről nincs papír, így csak az elhangzottakra hagyatkozhatunk — magyarázta az egyik szomszéd. — Azt viszont nem tudjuk bizonyítani, mi hang­zott el korábban, az önkormány­zatnál pedig azt mondják, sosem ítélték bontásra a házat. A ház finoman szólva nem komfortos. Nincs víz, benti vécé, fűteni ugyan lehet, kérdés persze, hogy az évek óta ellenőrizetlen kémények mennyire szeleinek. Ráadásul az épület egy része bár­mikor összeomolhat. December elején bizakodva mentek el a gazdaságiak (ahogyan nevezik az egykori a Mezőhéki Állami Gazdasághoz tartozó részt a lakók) az ügyet napirendjére tűző képviselő-testület ülésére, ahová ők is hiva­talosak voltak. Ott a polgármester részlete­sen kifejtette, hogy a hajléktalanok jelenlé­tével kapcsolatban beérkező panaszokat igyekeztek minél jobban megoldani. A martfűi származású embereknek munkát adtak, s a jó idő beköszöntéig átmeneti szállást nyújtottak nekik az üres házban. A polgármesteri beszámolót a képviselők nem fogadták el, így a kérdést a szociális bizottság fogja kivizsgálni, s legkésőbb ja­nuár végére kell új megoldást találni. A szomszédok azonban elégedetlenek. Szerintük vétek börtönviselt embereket úgy betelepítem valahová, hogy arról meg sem kérdezik a környékbeli lakókat.- Félünk ezektől az emberektől, meg­mondom őszintén - mondta az egyik asz- szony. - Hogyan engedjem ki a gyereke­met ide, ki az az anya, aki nyugodt szívvel megtenné ezt? A sértett emberek összefogtak, közösen próbálnak meg tenni valamit a szerintük megnyirbált jogaikért. Még a polgári enge­detlenségtől sem riadnak vissza - írták nyílt levelükben. Erre talán nem kerül sor, mindenesetre alaposan felkavarta az indula­tokat az eset. Január végéig vár mindenki, s hogy azután mi lesz, azt senki sem tudja. Erősítik a védműveket __Tiszazug______ A térségben az ár levonultá­val nem oldódtak meg a gondok. Többen úgy vélik, igazságtalanul szorították háttérbe a területet a véd- művek építésekor. Nagyrév továbbra is csak a ma­gaspartban bízhat, ami tavaly bi­zony cserben hagyta. Csak a falu­béliek hősies küzdelmének kö­szönhetően sikerült megállítani a Tiszát. Kunszentmártonban sem vol­tak sokkal nyugodtabbak az árví­zi éjszakák, különösen a régi gát tövében figyelték rémülten a Kö­röst. Az évszázados kőgát csak a csodának köszönhetően tudott el­lenállni a víz hatalmas nyomásá­nak. Ha megroppan, akkor a fél város víz alá került volna, hiszen méterekkel magasabban volt a fo­lyó szintje. Egyik építkezés sem szerepelt az első körben a felújítandó tölté­sek sorában, éppen ezért érthető az ott lakók és az önkormányzat­ok aggodalma. Talán valamelyest enyhítheti mindezt egy kará­csony előtt keltezett levél. A vízügyi miniszter Farkas Im­rének, a térség országgyűlési képviselőjének megírta a kor­mány, illetve a minisztérium ti­szazugi gáterősítési menetrend­jét. Eszerint a 2001-es esztendő­ben biztosan hozzáfognak a Kö- zép-Tisza veszélyes kanyarulatai­nak rendezéséhez, a Hortobágy- Berettyó árvízkapuját is meg kell javítani és Túrkeve, valamint Me­zőtúr belvízrendszerét fogják ki­építeni. Az elkövetkezendő két eszten­dőben - írta dr. Fónagy János mi­niszter - szeretnék elkezdeni Kunszentmárton városi védmű- veinek megerősítését, Nagyréven védmű felépítését tervezik, Tisza- sason, Csépán, Szelevényen pe­dig a töltések gyengébb szakasza­it igyekeznek ellenállóbbá tenni. Többek szerint a Körös vízállását szabályozó bökényi duzzasztó felújítása nagyon sokat csökken­tené a gondokon árvízkor. Fó­nagy János szerint ez sem ár-, sem pedig belvízvédelmi szem­pontból nem veszélyezteti a Ti­szazugot, inkább a vízi út biztosí­tásában van nagyobb szerepe - áll a miniszter levelében. Nagyréven kis híján az iskolába is betört a víz Röviden GÁZVAGYON. A pénzügyi ne­hézségekkel küszködő martfűi ön- kormányzatnak sikerült harminc- hatmillió forint előleghez jutnia a gázközművagyonáért. Ez azért ko­moly siker, mert a kormány első­sorban a százmülió forintnál keve­sebb gázvagyonnal rendelkező te­lepüléseknek adott előleget, s Martfűnek száznegyvenmiüió fo­rintnyi gázvagyona van összesen. ÉPÜLŐ 44-ES. A 44-es főút me­gyei szakaszán három komolyabb munkának is elkészültek a tervei. Eszerint a Martfűt Kunszentmár- tonnal összekötő új út és a főút csomópontját építik ki, az öcsödi bevezető és kivezető szakasz for­galomcsillapító munkálatainak sincs tervbéli akadálya, s burkolat­megerősítésre is jut majd pénz egy öt kilométeres szakaszon. ■ Boldog és eredményekben f gazdag új esztendőt kívánunk városunk minden polgárának: Tiszaföldvár Önkormányzata .............................................................................. ÚJ T ETŐ. Jól haladnak Kunszentmártonban a Széchenyi-lakótelepi iskola tetőszerkezetének építésével. A korábban lapos tetős intéz­mény esetében azért volt szükség magas tetőre, mert a régi födém ál­landóan beázott, s állapota komolyan veszélyeztette az egész iskola- épületet. Az önkormányzat támogatásokból és saját forrásból finan­szírozta a munkát. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom