Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-22 / 18. szám

2001. Január 22., hétfő MEGYEI K Ö R K É P 3. OLDAL Röviden VÉGE A BARÁTSÁGNAK? A Jászladányi Cigány Kisebbségi Önkormányzat a CÉSZ-szel kö­tött együttműködési megállapo­dás felbontására készül. Mindezt az teszi különössé, hogy három esztendővel ezelőtt, az 1998-as helyhatósági választásokon man­dátumot szerzet öt kisebbségi képviselő közül három a CÉSZ je­löltje volt. A testület elnöke még a roma érdekvédelmi szervezet megyei vezetésében is szerepet vállalt. Azóta azonban távozott a szervezetből. A kisebbségi képvi­selők várhatóan e heti ülésükön döntenek az együttműködési megállapodás felbontásáról. VERS ÉS PRÓZA. Vers-, énekelt vers- és prózamondó versenyt rendeznek Szolnokon a Városi Művelődési Központban február 10-én 9 órától a megyében élő, ta­nuló vagy dolgozó, 14 évesnél idősebb nem hivatásos előadók számára. Nevezni február 6-ig le­het. A verseny kapcsolódik az or­szágos József Attila vers-, énekelt vers- és prózamondó versenyhez, ületve a Ratkó József országos vers- és prózamondó versenyhez. MÉHÉSZKÉPZÉS. A kisújszál­lási falugazdász, Cs. Nagy And­rás a Heves megyei méhész ok­tatási központ bevonásával mé­hész szakmunkásképző tanfo­lyamot indított tavaly október­ben, melyre a Nagykunságból 53-an jelentkeztek. A résztvevők eredményes vizsgát követően jú­niusban vehetik át méhész szak­munkás-bizonyig __■ Ba jtársi találkozó Szolnok Egyperces néma megemlékezés­sel kezdődött a Magyar Ellenál­lók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) megyei szervezetének j hét végi bajtársi találkozója. A | tagok áz elmúlt évben elhunyt társaikra emlékeztek. A találko­zón Kiss Imre megyei elnök be­számolójában azt emelte ki, hogy a MEASZ nem politikai, ha­nem érdek-képviseleti szervezet. Szólt arról, hogy a szövetségnek elsősorban az emberi és demok­ratikus szabadságjogokért kell szót emelni, valamint a napja­inkban megjelenő rasszista, an­tiszemita és irredenta megnyil­vánulásokkal szembe helyez­kedni. Mint mondta, a szervezet egyre nehezebb helyzetben van. A megyei tagság átlagéletkora 75 év körül mozog, s „fiatalítani” is csupán a 40-60 esztendős kor­osztályból tud. Ráadásul egyre kevesebb anyagi forrással ren­delkezik. A nehézségek ellenére a MEASZ célja változatlan, azt az elmúlt tíz évben bekövetkezett kormányváltások sem tudták megváltoztatni - hangoztatta a szervezet megyei elnöke, m. o. KORLATOK. A fiatal művészeket tömörítő jászberényi Hamza Stúdió tagjai újabb kiállítással jelent­keztek, megnyílt Korlátok című tárlatuk a Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Kara Kollégiu­mának kiállítótermében. ________________________________________________________________________________________________________________~ FOTÓ! s. J. Nő tt a bírságok összege (Folytatás az 1. oldalról) A felügyelőséget 16 százalékkal több ügyfél kereste fel, mint 1999- ben. Az igazgató szerint az embe­rek egyre inkább tanácsért, infor­mációért fordulnak a szervezet­hez, persze a panaszok száma sem csekély. Bejelentések kap­csán tavaly is 260 ellenőrzést vé­geztek a fogyasztóvédők, melyek közel kétharmada jogosnak bizo­nyult. A legtöbb kritika ezúttal is a lábbelik minőségét érte, ám gyakran akadt gond különböző szolgáltatásokkal is. • Boros Lajos biztató jelenség­nek tartja, hogy a felügyelőség' szakembereinek munkáját egy­re jobban kiegészíti a polgárok aktív közreműködése. Mint mondta, a nyugdíjasok lassan­ként a fogyasztóvédelem „civil önkénteseivé” válnak és az em­berek a vásárlások alkalmával jellemzően nagyobb figyelmet fordítanak a termékek és szol­gáltatások minőségének ellen­őrzésére, azaz a fogyasztói ön­védelemre. BUGÁNY JÁNOS Rangos és gazdag a zenei élet Beszélgetés Zámbó István karnaggyal Kultúra Ma ünnepelik Szolnokon a magyar kultúra napját. Eb­ből az alkalomból a Szigli­geti Színházban ismét be­mutatják a Lant és kard cí­mű zenés irodalmi összeál­lítást, amelyet Zámbó Ist­ván, a Kodály kórus karna­gya állított össze. A próba előtt arra kértük, hogy be­széljen szolnoki kötődései­ről, s mondja el véleményét a város zenei életéről. — Szolnokkal, a szolnoki embe­rekkel nagyon régi kapcsolatom van. Még a hatvanas években kezdődött, amikor az első Verse­ghy diáknapokat rendezték. Az­óta rendszeresen járok ide, le­gyen szó karnagyi továbbképzés­ről, előadásról, zsűrizésről vagy reprezentatív hazai, illetve nem­zetközi rendezvényekről, hiszen Szolnok ebben is jeleskedik. Ilyen például a Kodály kórusok nemzetközi találkozója. Hézag­pótló rendezvény a fiúkórusok országos találkozója. Ez nagyon bölcs kezdeményezés, mert álta­lában a férfikari utánpótlás nem megfelelő az országban, és a ve­gyes karokban is jóval kevesebb férfi énekes van, mint amennyi kellene. — Annak idején milyen tervek­kel vállalta el a Kodály kórus veze­tését?- Négy éve vezetem a Kodály kórust. Rend­kívül fontosnak tartom, hogy az együttesnek gazdag hagyományai vannak. Hamarosan nyolcvanéves lesz, és ez egy kórus életében na­gyon szép idő. Gazdag repertoárját igyekeztem kiszélesí­teni nagy ének-zenekari művek­kel. Négy év alatt több ilyen mű­vet bemutattunk, például Vivaldi Glóriáját, Schubert G-dúr miséjét, a magyar Esterházy Pál Harmonia caelestis című művét, és most ké­szülünk Mozart Koronázási misé­jének előadására.- A szolnoki zenei élet orszá­gos összevetésben milyennek te­kinthető? — A kórusmozgalom mind a városban, mind a megyében igen élénk. Néhány együttes igen ma­gas nemzetközi színvonalat ért el. A zenekari kultúráról szólva pedig elmondható, hogy nem minden megyeszékhelynek van ilyen színvonalú zene­kara. A rangos zenei élethez egyébként szük­séges is, hogy legyen nagy szimfonikus zene­kar. Ehhez lehet kóru­sokat kapcsolni, ebből alakult kisebb együtte­sek be tudnak segíteni a színházba, és kamara­zenei koncerteket adhatnak. Vé­gezetül hadd mondjam el, hogy Szolnokon a hangversenyek han­gulata rendkívül baráti és családi­as. Ez már eleve oldottságot és lelki kapcsolatot jelent a színpad és a nézőtér között. Öröm ilyen hangulatban muzsikálni és éne­kelni. B.A. A könyvtárak és a szerzői jog Kultúra A szerzői jog gyakran vita tárgya volt az elmúlt évtize­dekben. E jogok tulajdono­sai úgy érezték, a törvény nem nyújt nekik kellő vé­delmet a művek után járó jogdíjak megszerzéséhez. A fénymásolók és a hangtech­nikai eszközök fejlődése csak sürgetőbbé tette a ren­dezés iránti igényt. Ez az el­múlt években megkezdő­dött, de a törvényalkotók mintha túllőttek volna a cé­lon. Vannak ma még groteszknek tű­nő jelenségek, például a telefon­ban a kapcsolás idején hallható zene után, az ünnepségeken elszavalt vers után, és még sok más esetben is jogdíjat kell fizetni. Erről a mű­velődési házak igazga­tói, ünnepségek rende­zői tudnának beszélni. De az 1999-ben hatály­ba lépett szerzői jogi törvény a könyvtárakat is hátrá­nyosan érinti, mivel a könyvtár- használatot bizonyos körben lé­nyegében terjesztésnek tekinti. A könyvtárban olvasásért és a kölcsönzésért (egyelőre?) nem kell külön fizetni, de másolatot készítem már nem lehet ingyen, illetve csak a papírt, a gép hasz­nálatát megfizetve, mint koráb­ban, legföljebb jegyzetként, kéz­írással. Megszületett az úgyneve­zett reprográfiai jogdíj, amelyet kétféle módon is fizetni kell, a szolgáltatónak a fénymásoló megvásárlásakor egy összegben, a szolgáltatás megrendelőjének pedig a másolatok készítésekor. Ez utóbbit csak azért nem fizetik, mert még senki sem tudja, hogy milyen alkalmakkor és kinek, mi­lyen módon kell kifizetni. Másol­ni a törvény szerint csak oktatási célra lehet, de ki és milyen mó­don bizonyítja az oktatási célt? A könyvtár nem készíthet másola­tot, de ki tudja megakadályozni, hogy a kikölcsönzött könyvekről bárki bármennyit másoljon? Ezt remélhetőleg a könyvek esetében nem úgy igyekeznek majd megakadályozni, ahogy a CD-ROM-oknál történik. Ezeket ugyan­is kölcsönözni sem le­het. Egyes könyvtárakat ez azért érinti rosszul, mert berendezkedtek a kölcsönzésre, ugyanak­kor nem mindenhol van meg a helyben haszná­lathoz a megfelelő ka­pacitású, meglehetősen drága számítástechnikai háttér. Épül a megyei elektronikus könyvtár, de ha nem bent hasz­nálják, fizetni kell érte. Akkor is, ha a benne lévő művek szerzői lemondtak a jogdíjról, amelyből mellesleg a szerzők többsége je­lenleg akkor sem részesül, ha nem mond le róla. _______ B. A. Eg yre több a hátralékos (Folytatás az 1. oldalról) Az egyedi főmérővel rendelke­zőknél húszezer forint körüli hátraléknál újabb értesítést kül­denek, amelyben már nyolcna­pos fizetési határidőt szabnak. Amennyiben a tartozás rendezé­se ekkor sem történik meg, a szolgáltatásból történő kizárás következik. Társasházak eseté­ben kilencven nap után felmond­ják a mellékórára vonatkozó szerződést, s az ebből eredő be­vételkiesést a főmérőre terhelik. Jelenleg a fogyasztóik 10-15 szá­zalékának mutat tartozást az egyenlege. Az Alfa-Nova Kft. területi igaz­gatója, Horváth István érdeklődé­sünkre elmondta, sajátos eljárási rendet dolgoztak ki a kintlévősé­geik beszedésére. Első lépésben már az esedékességet követő hó­napban értesítik az ügyfelet a tar­tozás tényéről, s hátralékosdíj­beszedőik folyamatosan keresik a megegyezést az érintettekkel. Amennyiben ez nem vezet ered­ményre, fizetési felszólítással, a szolgáltatás felfüggesztésével is élhetnek, jogi útra terelve az ügyet. Az igazgató szerint a táv­hőszolgáltatást igénybe vevők körében évekre visszamenően stabilizálódott a hátralékosok aránya. Jellemző, hogy a fűtési idény elején megnő, a végén va­lamelyest csökken a számuk. A UPC Magyarország Kft.-nél ezzel szemben növekvő tenden­ciát mutat a nem fizető fogyasz­tók létszáma. Fülöp Tibor területi igazgató szerint nagyon lojálisán kezelik az elmaradt befizetése­ket. A határidő letelte után egy hó­nappal küldik az első értesítést sima postai levélben, majd ezt hatvan nap múlva egy másik kö­veti, immár tértivevényes ajánlott küldeményként. Ezután az érin­tett még mindig kifizetheti a hát­ralékát, vagy kérhet részletfize­tést, amelyhez a cég általában hozzá is szokott járulni. Sok családban okoznak gon­dot a telefonszámlák is. A Matáv ügyfélszolgálatától megtudtuk, hogy más cégek gyakorlatához hasonlóan ők is harmincnapos késedelem esetén küldenek fel- szólító-emlékeztető levelet, majd egy újabb hónap elteltével kapja kézhez az ügyfél a felmondó ér­tesítésüket. MOLNÁR C. ATTILA ____________AZ OLVASÓÉ A SZÓ____________ A demokrácia új eleme lenne az alázat? Igazán nem panaszkodhatunk, hogy politikai életünk az állóvíz­hez hasonlít. Itt van mindjárt a kisgazdák „rendbontása”. A két táborra szakadt pártból pró és kontra halljuk a kinyilatkoztatá­sokat, magyarázatokat, vélemé­nyeket, vádakat és védekezése­ket. A szavak sokszínűségén sem lepődünk meg. Egynek a haszná­latán és értelmezésén azonban el kell gondolkodnunk. S ez a szó az alázat. Tíz évvel a rendszerváltás után azt gondolná az ember, nem jól hall. A rabszolgatartó társa­dalomban a korbácstól, a feuda- lista jobbágykorban és a modern kor diktatórikus rendszereiben a megtorlástól való félelmünkben kellett megalázkodni, kellett kellő alázatot tanúsítani. De most, ami­kor széltében-hosszában hirdet­jük a parancsuralmi rendszert fel­váltó demokráciát, az ember és gondolat szabadságát, még min­dig alázatot kell(ene) tanúsítani? Persze, értem én, hogy akik ezt kérik, miért kérik. Ahol egy em­ber akaratát, elgondolásait kell egy szűk körnek keresztülvinnie gazdaságunk legkritikusabb ága­zatában (állítólagosán százezrek bizalmát bírva), az egyetlen esz­köz a diktatórikus módszer lehet. De mi van, ha ez nem vezet ered­ményre? A megtorlás milyen módszere várható? Számomra, és úgy gondolom, még több millió ember számára a demokráciában értelmezhetetlen és elfogadhatat­lan a szó. ___________________GUTH SÁNDOR, SZOLNOK Aj ándék a repülőmúzeumnak Szolnok Egy F—104-es típusú va­dászgéppel lett gazdagabb tegnap a Szolnoki Repülő­gép-múzeum. A „vasmada­rat” a 89. Szolnok Vegyes Szállítórepülő Ezred ün­nepségén Varga János ezre­des, a Magyar Honvédség Légierő Vezérkar főnökhe­lyettese vette át Manfred Tietje ezredes, katonai at­tasétól, a német légierő képviselőjétől. Az esemény egybeesett a szolno­ki alakulat immár hagyományos ünnepségével, az ezred napjával, melyen minden év január 21-én az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc hőseire és dicső csa­táira emlékeznek. mondta: a szolnoki repülőmúze­umnak ajándékozott gép a német haderő kötelékében szolgált, és 1961-től a 80-as évekig mintegy 800 társával együtt ez a típus al­kotta a légierő gerincét. Az aján­dék egykori teljesítményét mél­tatva a katonai attasé kiemelte, a pilóták annak idején több sebes­ségi és magassági világrekordot is megdöntötték az F-104-esekkel. A Magyar Honvédség Légierő Vezérkar főnökhelyettese hangsú­lyozta: ez a nap örökre emlékeze­tes marad a jelenlévők számára, hiszen egy öt esztendeje született álom vált valóra ezzel a gesztus­sal. Varga János történelmi pilla­natnak nevezte a repülőgép átvé­telét és ünnepélyesen ígéretet tett arra, hogy a „vasmadár” méltó he­lyet foglal majd el a repülőgép- A hidegháború egyik rekorder gépe a szolnoki múzeumban várja a látogatókat múzeum kiállításában. buoány gépet adományozó német légiére képviseletében Manfred Tietje ez redes mondott rövid beszédet. / vendég először magyarul köszön tötte a megjelenteket, majd el Tegnap délután ünnepi állo­mánygyűlést tartottak, ahol az ez­red kiemelkedő munkát végzett tagjai részesültek ebsmerésben. Ezt követően az F-104-es repülő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom