Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-22 / 18. szám

4. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Január 22., hétfő fl KI1BI BÁT-összefoglaló Erősödtek a devizák Budapest A Budapesti Árutőzsde forgal­ma a múlt héten sem volt ki­emelkedő. A devizapiacon alig több mint nyolc és fél milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le, míg a gabonapiacon mind­össze 2,3 milliárd forint értékű áru cserélt gazdát. A kukorica piacát hullámzó ármozgás jellemezte. A közeli határidőkre emelkedett az ár, mégpedig 70-180 forint közötti értékben, a távolabbi határidők­re ugyanakkor 100-660 forinttal .csökkent. A márciusi záró ár 34 ezer háromszáz forint lett. A búza értéke a decemberi határidő kivételével emelkedett. Márciusra így 36 ezer 540 forin­ton zárt, egy hét alatt 340 forin­tot erősödött. A takarmányárpa egészen az augusztusi lekötésig csökkent, míg az ennél távolabbi határ­időkre már erősödött. A takar­mánybúza értéke gyakorlatilag változatlan maradt, csakúgy, mint a szója vagy a repce ára. A devizapiacon ismét az euró volt a legkeresettebb, ennek el­lenére árfolyama nem erősödött jelentősen. Öt-tíz fillérrel nőtt csak az ára a különböző lejára­tokra, de szeptemberre ugyan­ennyit csökkent. Márciusi elszá­molóértéke 266,50 forinton zárt. Az amerikai dollár minden határidőre erősödött. Februárra 283,65 forinton jegyezték. Ha­sonló mozgás jellemezte a japán jen piacát is. Az erősödés ered­ményeként márciusra 242 forin­ton zárt a távol-keleti deviza. Többe kerül a svájci frank is, záró ára 179,45 forint volt. Az Árutőzsde húspiacán ezen a héten sem volt mozgás, nem változtak az árak, egyetlen üzletet sem kötöttek. Könnyebb lesz a géplízing A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) tárcaközi egyeztetésre küldte az agrártámogatási rendelettervezetet. A dokumentum a tavalyi szabályozáshoz ké­pest nem sok módosítást tartalmaz. Kedvező viszont, hogy a vásárláshoz hasonlóan har­mincszázalékos támogatást kaphatnak azok, akik lízingelik a mezőgazdasági gépeket. Budapest ______ Az FVM elképzelése szerint a háromszáz hek­tárnál kisebb területen gazdálkodók minden szántóföldi növény termesztéséhez - a mák ki­vételével - hektáronként három-nyolc ezer forint normatív támogatást igényelhetnének. A kom­penzáció a háromszáz hektárnál nagyobb, de a hektáronként 17 aranykorona érték alatü birtok tulajdonosait is megilletné. Az ő esetükben az állami hozzájárulás mértéke hektáronként háromezer forint lenne. Birtokmérettől függeüenül hektáronként har­mincötezer forint normatív támogatást kapná­nak a rizstermelők. A szőlő-, a gyümölcs-, a sza­badföldi zöldség-, a gyógy- és fűszernövény-ter­melők hektáronként nyolcezer forintra számít­hatnak. A szója- és fehérjenövény-termesztőket kiemelt, négyezer forintos normatív kiegészítő támogatásban kívánja részesíteni az FVM. A növényvédelmi normatív támogatás azt a gazdálkodót illetné meg, akinek előző évi összárbevételében a mezőgazdasági tevékeny­ségből származó jövedelmének aránya eléri az ötven százalékot. A kezdő vállalkozások, vala­mint a tavaly ár- és belvízkárt szenvedett terme­lők az árbevételt az idei várható árbevétel alap­ján is kiszámíthatják. A támogatáshoz jutás további feltétele, hogy az igénylő a múlt évben az őszi búza vetésterü­letének legalább negyven százalékán fémzárolt, a vetés teljes területén pedig csávázott vetőma­got vetett, vállalja továbbá, hogy idén elvégzi a megfelelő növényvédelmi munkálatokat. Az állattenyésztési támogatások várhatóan a tavalyival azonosak lesznek. Emelkedik viszont az állami hozzájárulás mértéke a mezőgazdasági gépek lízingeléséhez: a hozzájárulás egyenlő len­ne a gépvásárlási támogatás harminc százaléká­val. Ha tehát a lízingelt vagy a megvásárolt gép költsége egy év alatt nem haladja meg a tízmillió forintot, akkor a vissza nem térítendő támogatás egységesen harminc százalék. Hitelfelvétel ese­tén pedig negyvenszázalékos kamattámogatásra is igényt tarthat a gazdálkodó. ____________-uo­Term ékdíjak - termékeden viták Budapest Csaknem két éven át készült a termékdíjtörvény módosítá­sának tervezete, mégsem ment át a kormány rostáján. Nem készültek hozzá hatástanulmányok, melyek azt vizsgálták volna, hogyan érinti a termékdíjas lista bővülése a kis- és középvállalkozásokat. váltotta ki. A gazdasági tárcát bí­rálat is érte - tudta meg lapunk -, mert nem készített olyan hatásta­nulmányt, amely felmérte volna: hogyan érintené a tervezett vál­toztatás a kis- és középvállalkozá­sokat. A kormány nem is fogadta el a korábbi tervezetet, ezért je­lenleg is folynak róla az egyezteté­sek. Karlovich Ágnes, a Környe­zetvédelmi Minisztérium főosz­tályvezetője úgy tudja, hogy az 1995. évi törvény módosítását ta­vasszal tárgyalja az Országgyűlés. Pető János, a Magyar Lapki­A legutóbbi elképzelések szerint az információhordozó papírokra, valamint a lakkok, festékek hígí­tóira, oldószereire vetnék ki a ter­mékdíjakat. Az információhordo­zó papírokra (pl. újságokra) kilo­grammonként 5,90 forint, míg a hígítókra, oldószerekre kilónként 200 forint lenne ez a teher. A nyomdai termékeket érintő emelés a lapkiadók, a vegyi anya­gok termékdíja pedig a különféle gazdasági társaságok ellenkezését adók Egyesületének főtitkára la­punknak elmondta, hogy eddig egyetlen kormányzati szerv sem kért tőle szakvéleményt. Márpe­dig a tervezett termékdíj beveze­tése súlyosan érintené a lapki­adást. A papír ára legutóbb egyne­gyedével emelkedett, miközben szerte a világon tönkremennek a kisebb papírgyárak. A hajdani negyvenöt helyett ma hat-hét vál­lalat látja el papírral a világot. A másik alapvető kifogás a törvény- tervezettel kapcsolatban, hogy nem lehet tudni, mire költi majd a költségvetés az így befolyó össze­get. Nyugaton is létezik termék­díj, amelyet azonban az állam a termelőkkel, a feldolgozókkal, a kiadókkal együtt alakít ki. ___________________________(C3ERHYÁHSZKY) Ál lampapír-árfolyamok az ERSTE Bank Befektetési Rt.-nél 1075 Budapest, Madách Imre u. 13-15. Tel: 2355-150, 2355-849 Értéknap: 2001.01.22. DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam hozam Eladási árfolyam D010228 11,60% 98,84% 10,60% 98,94% D010516 11,60% 96,50% 10,60% 96,80% D010613 11,55% 95,70% 10,55% 96,06% D010711 11,55% 94,90% 10,55% 95,32% D011003 11,15% 92,80% 10,15% 93,40% D011128 11,15% 91,35% 10,15% 92,06% ÁLLAMKÖTVÉNYEK Elnevezés hozam Vételi árfolyam hozam Eladási árfolyam 2002/H 10,80 % 105,66 % 9,80 % 106,75% 2002/K 10,80% 99,76% 9,80 % 100,96% 2003/J 10,40% 102,49% 9,40% 104,37 % 2003/K 10,30% 103,17% 9,30 % 105,37 % 2004/H 10,00% 104,04 % 9,00 % 106,76% 2005/E 9,60 % 101,31 % 8,60 % 104,70% Az ERSTE Bank Befektetési Rt. (a továbbiakban ERSTE) ajánlati kötöttsége a fenti állampapírokra a megjelenés napján az ERSTE üzleti óráiban, az alábbi mennyiségi korlát eléréséig áll fenn: adott értéknapra az ERSTE általi összesen és együttesen legfeljebb 50M Ft össznévértékű állampapír (diszkontkincstárjegy és államkötvény) vétele esetén ERSTE általi vételéig, eladása esetén ERSTE általi el­adásáig. ERSTE fenntartja a fenti ajánlat értéknapon belüli vissza- vonásának és/vagy módosításának jogát. _____________________pq Ba jban a vidéki nők Üj pénzekkel fizetünk februártól A jelentősen megnőtt készpénzforgalom miatt új, húszezer forintos bankjegy kibocsátásáról döntött a jegybank. Február 1-jén jelenik meg az új címlet, amelyhez az új biztonsági elemmel gazdagodó ötszáz forintos bankjegy társul. Budapest Még csak négy éve, hogy bevezették az új tízezer forintost, s az azóta folyamatosan fékeződő inflá­ció ellenére is szinte aprópénznek tűnik az egyre emelkedő árak miatt. A húszezer forintos előoldalára Deák Ferenc arcképe kerül, a hátoldalon a ré­gi képviselőház épülete látható, ami 35 éven át adott otthont a T. Háznak Ez egyébként a mai Bródy Sándor ut­ca 8. számú épülete. Ezt a bankjegyet is Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte.- A készpénzmennyiség döntő részét ma a legnagyobb címlet teszi ki: a tízezer forintosok a készpénzállomány értékének majd három­negyedét adják - tájékoztatta lapunkat Orosz Éva, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoz­tatási osztályának munkatársa. Amikor 1997-ben megjelentek a tízezer forin­tosok, az odáig legmagasabb címletű ötezer forin­tosok száma egy év alatt a felére csökkent. Az új húszezer forintosok is feltehetően ezt a hatást váltják ki, legalábbis ez volt a döntés hátterében. Az új pénzzel hétre növekszik a bankjegyek szá­ma hazánkban, ami nemzetközi összehasonlítás­ban a normáknak való megfelelést is jelenti. (Az Európai Unióban is hét címletű a fizetőeszköz, ám a legkisebbek és a legnagyobbak közöt- flÉfWM I aráóy százszoros.) A biztonsági ele­-iP vv| mek eggyel bővülnek: a hátoldalon op­tikailag változó tulajdonságú festékkel készül a nyomat. Szintén február 1-jé- : tői kerülnek az utcára az új biztonsági í nyomattal ellátott 500 forintosok. Az előoldalán a vízjelmező felett található rejtett kép helyére kerül ez a nyomat, amely különböző nézőponttól függően arany vagy zöld színű lesz. A régi 500 forintosok forga­lomban maradnak. icsernyánszkyi A kicsiknek semmi se jut A természeti csapások, a külső és belső piaci zavarok, az árak szélsőséges alakulása miatt 1998 óta folyamatosan növekszik a veszteségessé váló mezőgazdasági üzemek szá­ma. Ez további piaci zavarokat idéz elő, mivel a gazdaságok a korábban felvett hiteleiket nehezebben tudják törleszteni és kevésbé jutnak új hitelekhez - állapítja meg egyebek között a Kopint Datorg jelentése. Budapest Az elmúlt két-három esztendőben jelentős mértékben eladósodtak a mezőgazdasági nagyüzemek. Tartozásuk a múlt év elején meg­haladta a 240 milliárd forintot. A felvett kölcsönök nagy része ked­vezményes hitel keretében jutott az üzemekhez, s mint integrá­toron, rajtuk keresztül került tovább a gazdálkodókhoz, akik e nélkül nem tudták volna elvégezni a következő szezon mezőgazdasá­gi munkáit. A közvetlen agrártámogatások összege 1999-ben 127, tavaly 155 milliárd forint volt. Ez utóbbi - 5,7 millió hektár termőterületet alapul véve - hektáronként 90 dollár támogatást jelent. Külön­féle becslések szerint ebből az összegből 74-76 dollár jutott a nagyüzemeknek, míg a kiseb­beknek 25-28 dollár. Az egészen kicsik semmit sem kaptak. Az ál­lami hozzájárulásra igényt tartók egymással ellenkező nézeteket vallanak. A nagyüzemek szerint ahhoz, hogy biztonságosan ter­vezhessenek, előre ismertté és áttekinthetővé kellene tenni a támogatásokat. Mások viszont azon a véleményen vannak, hogy ebből a kasszából kellene fedez­ni a természeti csapások mérsék­lését, a külső és belső piaci zavar elhárítását, illetve az ellenérde­kelt felek - például a termelők és a kereskedők - közti vita megol­dását. Ez a kétféle nézet az el­múlt két évben hol felváltva, hogy egyszerre érvényesült. Eközben az agrárbüdzsé már tavaly októberben kiürült. Feltűnő - állapítja meg a tanulmány -, hogy éppen az agrárpolitika hosszabb lejáratú programjaira nem jutott pénz: így például a be­ruházások, a gépvásárlások, a gazdaszövetkezetek, a fiatal gaz­dák, nem utolsósorban pedig az eurokonform értékesítési szerve­zetek támogatására nem maradt forrás. _____________________________________(ÚJVÁRI) Keleten a kolbász az úr? (Folytatás az 1. oldalról) A fokhagymás tyúksültet imád­ják, meg a tejfeles zöldbablevest is. Azért a tepertő szintén megy. Ami a disznóhúst illeti, nem vá­gunk, havonta talán egyszer-két- szer ha asztalra kerül. Gere Gerzsonné jászkiséri:- Hétvégeken nálunk azért a húsleves az úr. így adjuk meg a módját, ha már hét közben hár­man háromfelé eszünk. Mi vá­gunk is. Nem hizlalunk, hanem veszünk és feldolgozzuk. így lesz hurka, kolbász és húsféle is ma­rad a hűtőben. Amíg kitart, ebből főzök, sütök. Ez általában négy hónap. Azután mi a marhahúst is szeretjük, meg fogy a pulyka, a csirke. Természetesen ha tarisz- nyázni kell, nem rossz a kolbász, a szalámi, mert ezek tartalmas harapnivalók. Különösen ha fizi­kai munkát végez az ember. Lipóczki János évtizedek óta vendéglátós, a Tisza Szálló egyik főnöke: — Otthon, hét végén zömében a feleségem főz. Természetesen a leves nem hiányozhat, de nálunk valahogy pörköltekből kevesebb kerül az asztalra. Szeretjük a fő­zeléket is, meg a halat és a szár­nyasokat, továbbá a roston sülte­ket.- Ön szerint a levesekből mi a sláger?- Ha ünnepi az ebéd, termé­szetesen a tyúkhúsleves. Nagy Sándomé Mezőtúron la­kik:- A férjem meg a fiam is eljár­nak dolgozni messzire, Szegedre. Nem csomagolhatok nekik főze­léket, levest, hanem amitől meg lehet fogni a munka végét. Az uram gépkocsivezető, a fiunk most még rakodó, de hamarosan sofőr lesz. Szóval nálunk az a di­vat, hogy évente három hízót ölünk. Amit lehet, feldolgozunk, mert a kolbász a sláger. Egy ré­szét felfüstölöm, így tartósítom. Ezt rakom a tarisznyába, meg kezdetben tepertőt. Ha elfogy, jó a szalonna is.- Hál ez nem kimondottan korszerű táplálkozás...- Lehet, de laktató. Hét végén, ha hazajönnek, tyúkot vágok, húsleves lesz belőle, meg a halat is szeretjük. Sőt a tésztát is imád­ják, de hiába eszik degeszre ma­gukat, két óra múlva éhesek. Sza­lámit keveset veszünk, mert most már elég drága. Hasonló a helyzet a sajtokkal, amelyek lassan meg­fizethetetlenek. Özvegy Sípos lmréné Szolno­kon, a Széchenyin él:- 34 ezer a nyugdíjam, ez be­határol mindent. Ha fűteni is kell, bizony tíz-egynéhányezer marad. Falusi lány voltam, mi főleg va­sárnap csirkepörköltet, húslevest meg disznóhúst ettünk. Most le­ragadtam a csirkeapróléknál, ezt bírom megfizetni. Ha jön a ceglé­di lányom, vejem, két kis uno­kám, azért kirukkolok. A húsle­vesemet imádják, ezért mindig azzal várom őket. A második fo­gás legtöbbször fasírozott krump­lival. Azért jó, mert ha marad be­lőle, megvan másnap az ebédem. Utána úgyis szűkebb napok kö­vetkeznek, hiszen ennyi nyugdíj­ból nem lehet dőzsölni — nevet a 61 éves asszony. Röviden ennyit az étkezési szokásainkról, hagyományaink­ról. Persze nem közömbös, hol la­kik az ember. Kertes házban ba­romfiudvarral körülvéve, vagy emeleten. Ráadásul az sem mind­egy, mennyi a keresete, bevétele, nyugdíja... ___________________________D. SZABÓ MIKLÓS Információs társadalom Magyarországon egyre tájékozottabbak az emberek az in­formációs társadalommal kapcsolatban — állapítja meg a GfK Piackutató Intézet legfrissebb felmérése. A felnőtt la­kosságot reprezentáló ezerfős mintán 1999-ben és 2000-ben elvégzett vizsgálat tanúsága szerint a kommunikáció fejlő­dése egyre inkább a mindennapi élet velejárója. Míg tavalyelőtt a megkérdezettek még többségben vannak azok, legnépesebb csoportját azok al- akik szerint az emberek nem ér­kották, akik nem ismerték az in- tik meg a körülöttük lévő mo- formációs társadalom fogalmát, dem világot, ám arányuk érezhe- addig tavalyra már a harmadik tőén csökken, helyre szorultak vissza a tájéko- A nagyobb tájékozottság kö- zatlanok. A GfK felmérése megái- vetkeztében a válaszadók a ko- lapítja azt is, hogy jelenleg ugyan rábbinál mértéktartóbban ítélik meg az egyes információs eszkö­zök jövőben várható szerepét. Je­lentősen csökkent például azok aránya, akik szerint az emberek tíz év múlva a legtöbb árut számí­tógéppel rendelik meg otthonuk­ból. Szintén kevesebben véleked­nek úgy, hogy a számítógépek tíz év múlva teljesen eluralják az em­berek életét. Még mindig többségi véle­mény, hogy tíz év múlva a leg­több ember érteni és használni fogja a számítógépeket. _________________________Ü5Ü Kec skemét Az Első Magyar Vidéki Nőegylel tagjai a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz fordultak segít­ségért, mert tapasztalataik sze­rint a vidéken, kistelepüléseken dolgozó nők a kárvallottjai a negyvenezer forintos minimálbéi bevezetésének. A munkaadók ugyanis főleg őket állítják válasz­tás elé: vagy kényszervállalkozók lesznek, vagy részmunkaidős dolgozóvá minősítik vissza őket. Mivel sokszor ezek az asszo­nyok az egyedüli kenyérkeresők a családban, nem tehetnek mást, mint hogy elfogadják a feltétele­ket. Arról azonban senki nem vi­lágosítja fel őket, hogy vállalko­zóként elveszítik a lehetőséget a későbbi munkanélküli segélyre, vagy jövedelempótló támogatás­ra. A részmunkaidő hátrányait pedig csak betegség vagy nyug­díjba vonulás esetén érzékelik majd - olvasható a szervezet nyilatkozatában. ____________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom