Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-28 / 302. szám

HAZAI TÜKÖR 5. OLDAL 2000. December 28., csütörtök Veszélyes vagyonvesztés Szigorítást jelent a kétéves büdzsé Budapest A számvevőszék a jövőben fokozottan ellenőrzi az ön­kormányzatokat. Ennek okairól, az elmúlt évi vizs­gálatok tapasztalatairól, to­vábbá a kétéves költségvetés várható következményeiről beszélt lapunknak Kovács Árpád, az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) elnöke.- Kormányzati cikluson­ként legalább egyszer minden egyes önkor­mányzat ÁSZ-átvi- lágítás alá kerüL Miért lett fontos most az effaj­ta kontroll1- Az államháztartás óriási rendszeréről van szó, amelyben 2000 milliárd forint akkumulálódik - kezdte válaszát Kovács Árpád. - Az emberek teljes életét a bölcső­től a sírig fogja át az önkormány­zatok tevékenysége, értve ezen az óvodákat éppúgy, mint a kórháza­kat, amelyek működése alapvető­en meghatározza mindannyiunk boldogulását.- Értsük tehát úgy, hogy elha­nyagolt területről van szó?- Nem így fogalmaznék. A ma­gyar önkormányzati rendszer rendkívül sajátos alkotmány. Ed­digi vizsgálódásaink azt bizonyít­ják, hogy a 3200 önkormányzat közül csupán háromszázban fo­lyik tényleges gazdálkodás, valódi döntéseket csak ők hozhatnak. Pénzügyi függetlenség nélkül nincs közéleti-politikai független­ség. Különösen fontos a jelentős összegek fölött rendelkező önkor­mányzatok vizsgálata: látnunk kell az éves támogatások felhasz­nálását. Jogos a lakosság azon el­várása is, hogy választási ciklu­sonként ellenőrizzük a helyható­ságokat, hiszen azoknak elsősor­ban nem a parlament érdekeit kell szolgálniok. Mindennek persze akkor van értelme, ha az általunk készített jelentéseket megtárgyal­ják, és döntéshozatalkor figye­lembe is veszik.- Volt-e rossz tapasztalatuk e téren?- Nagyon vegyes volt az eddigi ellenőrzések fogadtatása. Az elvo­násokkal és az adományokkal ed­dig csupán a parlament foglalko­zott, állandóan visszatérő vitákat és helyenként gazdasági problé­mát keltve. Ezeket jobb megelőz­ni, ezért jelentkezett az a politikai igény, hogy az ÁSZ markánsab­ban foglalkozzon ezzel a terület­tel, ne csak a parlamentnek le­gyen beleszólása e kérdésekbe.- Jól vagy rosszul járnak a hely­hatóságok a kétéves költségvetés­sel? Előny vagy hátrány ez szá­mukra a tervezésnél, a kormány­nyal, a parlamenttel és az ÁSZ- szal való kapcsolattartásban?- Az ellenőrzés lényegét nem érinti a kétéves költségvetés, mert a zárszámadások változatlanul évente készülnek el. A két évre történő tervezés azonban ellent­mondásos helyzetet szülhet. Az egyik oldalról, tehát a beruházá­sok, a fejlesztési folyamatok, a hosszú távú építkezés során egé­szen bizonyos, hogy jól járnak az önkormányzatok. A gazdálkodá­sukban azonban már gondot je­lenthet a kétéves pénzügyi keret: az infláció kiszámítha­tatlansága, a befekteté­sek megtérülése tekinte­tében látunk rossz elője­let. A kétéves költségve­tés ugyebár mindig a jö­vőben való bizalmat su­gározza, ugyanakkor ' hordozza a sikertelen­ség kockázatát is.- A jövő költségei nyil­ván a jelenlegi a nyomott infláció­ra vannak alapozva, ami önma­gában is kockázatos...- Valóban a mostam bázison van kikalkulálva a kétéves terv, technikailag is lehetetlen volt a helyi képviselő-testületeknek másképp tenniük. Azt kell mond­jam, tulajdonképpen szigorítást jelent a kétéves költségvetés a he­lyi testületek számára. Jelentős a centralizálás aránya is ebben a szférában, azaz hogy mennyit vonnak el a helyi adókból és men­nyit kapnak vissza. E tekintetben nincsenek könnyű helyzetben a helyhatóságok, de hiába teszi ezt szóvá évről évre a számvevőszék. Az önkormányzatok vagyontár­gyai folyamatosan apadnak, mert eladják őket; ezzel a forrásaik is csökkennek, és előbb-utóbb ki­merülnek.- Hogyan összegezné a 2000. év önkormányzati gazdálkodását?- Fokozatosan és lassan javuló gazdálkodási fegyelemről tanús­kodnak idei ellenőrzéseink. Tény, hogy stabilitást tapasztaltunk az idei gazdálkodásban, s mintha megállt volna a dezintegráció fo­lyamata, azaz közös körjegyzősé­geket állítottak fel, összeszövet­keztek a szolgáltatásokban, közös feladatokat végeztek például a csatornázásokban. Ugyanakkor a vagyonfelélésnek soha nem ta­pasztalt kockázatát fedeztük fel, amikor saját forrásaikat rosszul becsülték fel a testületek. Nagyon nagy veszélynek tart­juk, amikor ezeket a forrásokat olyan vállalkozóknak hitelezik meg, akik aztán meg akarják nyerni a közbeszerzési pályáza­tokat, ami a helyi közbeszerzés tisztaságát vonja kétségbe. A szolgáltatások színvonalában nincs javulás, különösen áll ez a kórházakra, s tarthatatlan a je­lenlegi tulajdonosi viszony és a finanszírozási kötelezettség kö­zötti ellentmondás, amit egé­szen biztosan át kell rendezni a közeljövőben. CSERNYÁNSZKY JUDIT Átlagosan 3000 forintot kapnak majd kézhez a nyugdíjasok február-március tájékán, mivelhogy újabb egyszáza­lékos, utólagos nyugdíjkorrekcióról döntött a múlt héten a kormány. Nem volt még példa arra, hogy egy éven belül kétszer korrigálják a nyugdíjak értékét. Budapest A kormány a múlt héten döntött a nyugdí­jak utólagos korrekciójáról, amelyet az utóbbi időszak emelkedő ütemű inflációja indokolt - tájékoztatta lapunkat a Pénzügy­minisztérium. Ennek köszönhetően újabb 1 százalékkal emelkednek a nyugdíjak 2000-ben, ami azt jelenti, hogy átlagosan 3000 forintot kapnak a nyugdíjasok. Kifize­tésükre feltehetően február-március kör­nyékén kerül sor. Kérdésünkre, hogy egy számjegyű ma­rad-e az idei infláció, a minisztériumi sajtó­felelős elmondta: a kormány ezt a vissza­menőleges emelést 9,8 százalékos pénz­romlással kalkulálva számította ki, tehát 10 százalék alatt marad az infláció. Az államkasszának a nyugdíjkorrekció 15 milliárd forintos kiadást jelent, az ösz- szeg azonban nem növeli az idei büdzsé hiányát, ugyanis a vártnál több pluszbevé­telt könyvelhet el a központi költségvetés a vártnál nagyobb adó- és járulékbevételek­ből. Az idei többlet letéti számlára kerül márciusig, s csak a 2001. novemberi zár- számadási törvény hagyja majd jóvá ezt a változtatást. Arra még nem volt példa, hogy egy év­ben kétszer is a pénzromláshoz igazítsa a Márciustól átlag háromezer forintra számíthatnak a nyugdíjasok FOTÓ: EUROPRESS kormány a nyugellátás összegét. A társada­lombiztosításról szóló törvény egyszeri korrekciót ír elő a vártnál magasabb inflá­ció esetén. Az év utolsó hónapjainak ked­vezőtlen adatai azonban indokolttá, a bü­dzsé pluszbevételei pedig lehetővé tették a nyugdíjasokról való gondoskodást is. (A közszféra dolgozóinak béremelésére 25 milliárd forintot szavazott meg a kormány). Nyugdíjemelésre először novemberben került sor, akkor plusz 2,6 százalékos, a kamatokkal együtt összesen 3 százalékos korrekciót biztosított. A mostani egy száza­lék pedig az jelenti, hogy a törvényszabta, 8 százalékos januári emelést követően év végére 4 százalékkal lettek magasabbak a nyugdíjak. A most beígért egy százalék a várakozá­sokat jóval felülmúlta, hiszen három hete Járni Zsigmond pénzügyminiszter legfel­jebb 0,4 százalékos emelésről szólt. Hozzá­tesszük: Surányi György, az MNB elnöké­nek számításai szerint az olaj árának emel­kedése és az euró gyengülése nem keve­sebb mint négyszázalékos inflációhoz ve­zetett hazánkban. cs. j. Tavaszig újabb nyugdíjemelés A vártnál magasabb infláció tette indokolttá a korrekciót Útlevél lőfegyverre Budapest Az Európai Unióban már évekkel ezelőtt elfogadták a polgári célú lőfegyverek tartásáról szóló irányelvet, ezenkívül bevezették az egységes európai lőfegy­ver-igazolványt, amely már nemcsak tartási engedély, hanem egyben a lőfegyver útlevele is. A jogharmonizáció sürgetővé tet­te, hogy az eddigi kormányren­delet helyett nálunk is korszerű fegyvertartási törvényt alkosson az Országgyűlés. Ring Bélától, a Belügyminisztérium osztályve­zetőjétől megtudtuk, hogy ná­lunk eddig a fegyverek minősíté­sétől függően más-más helyen vezették a nyilvántartást, ezt ez­után egységesíteni kell. Bevezet­jük az EU igazolványához hason­ló lőfegyver-igazolványt is. Újdonság lesz, hogy az enge­déllyel vásárolt fegyverről részle­tes nyilvántartást kell vezeti a ke­reskedőnek is, amit meg kell kül­deni a hatóságnak. A vásárlónak a fegyvert be kell mutatnia a ható­ságnak, s az ellenőrzi, hogy az il­lető alkalmas-e a vásárolt fegyver használatára. Ezután juthat csak lőfegyver-igazolványhoz. A ható­ságnál találkozik a kereskedő és a vásárló adatszolgáltatása, ami le­hetővé teszi a tökéletes nyilván­tartást. Megszigorítják a feddhetetlen- ségi követelményeket is. Eddig csak azoknak kellett pszichológiai vizsgán megfelelni, akiknek mun­kaeszközként volt fegyverük. A tervek szerint ezután ezt a vizsgá­latot a hobbiból tartott fegyverek tulajdonosai sem kerülhetik el. Je­lenleg a fegyver tulajdonosának alkalmassági vizsgát kell tennie, de csak egyszer, ami egész életére szól. Változás várható e téren is. Bizonyos időközönként ismétel­ten vizsgát kell tenni. Arról, hogy kik kaphatnak fegyverhasználati engedélyt, a szakmai vita nem zárult le. Á jog­alkotó szerint az állampolgárokat az államnak, a rendőrségnek kell megvédeni, és nem önmagukat kell felfegyverezni. Csak azoknak kívánnak pisztoly viselésére enge­délyt adni, akik igazán veszély- helyzetben vannak. Az önvédelmi fegyverek nagy része ma csak stá­tusszimbólum. KOÓS HÍREK RÖVIDEN Csökkenő üzemanyagárak Pénteken 5 forinttal tovább csökkenti a motorbenzinek és a gázolaj árát a Mól Rt. - jelentette be közleményében a társaság. Az árcsök­kenést követően a 95-os ólmozatlan benzin 218,50 forintba, míg a 98-as ólmozatlan benzin 227,50 forintba kerül literenként, a gázola­jért pedig 223,75 forintot kell majd fizetni. Jogorvoslatot keres a MOSZ A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) kérni fogja az Alkotmánybíróságtól a mezőgazdasági szö­vetkezeti üzletrészről elfogadott törvény megsemmisítését - jelentet­te be a MOSZ tegnapi közleményében. Á MOSZ nehezményezi, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök - a hozzá küldött számos kérést és véleményt figyelmen kívül hagyva - aláírta a törvényt. Új evangélikus elnök Az elkövetkezendő hat évre Szebik Imrét, az Északi Egyházkerület püspökét választották a Magyarországi Evangélikus Egyház elnöké­vé. Szebik Imre elmondta, hogy Harmati Béla püspök, aki 1990 óta töltötte be az elnöki tisztséget, a közgyűlésen nem jelöltette magát. Folytatódó bérlakásprogram Újabb 3,9 milliárd forint állami támogatást kapnak az önkormány­zatok bérlakások létesítésére - közölte a Gazdasági Minisztérium szerdán. Az állami támogatású bérlakásprogram keretében ezúttal 44 pályázatra, 40 önkormányzatnak 945 lakás építését, megvásárlá­sát vagy alakítását segíti az állam. Pallag fellebbez Megfellebbezi Pallag László a Gyulai Városi Bíróság azon ítéletét, amely szerint sajtótájékoztatón kell visszavonnia Futaki Géza volt SZDSZ-es képviselővel szemben megfogalmazott vádjait. A szocialisták népszerűsége az el­múlt hónapban nem változott, a Fidesz megítélése viszont most a legalacsonyabb a legutóbbi választások óta. Országosan az MSZP biztos pozícióban zárhatja az évet, hiszen a Fidesszel szembeni előnye most ismét jelentős: 26 százalék 17-tel szemben. A keleti ország­részben csekélyebb a szocialisták elő­nye, 23 százalékos népszerűséget értek el, míg a Fidesz eredménye 20 százalék - így összegezhető a Szonda Ipsos decem­beri politikai közvélemény-kutatásának lényege. Az MSZP tehát a keleti ország­részben egy kicsit gyengébb eredményt tud felmutatni mint országosan, a Fidesz pedig valamivel jobban áll. A négy ki­sebb parlamenti párt népszerűsége most 1-3 százalék, s ez elsősorban azt jelenti, hogy jelentősebb elmozdulás egyikük háza táján sem tapasztalható. A kisgaz­dák helyzetét tovább súlyosbítja a feltű­nően magasra szökött ellenszenvindex: immáron a megkérdezettek 22 százaléka válaszolta, hogy erre a pártra semmikép­pen nem szavazna. Mélyponton a Fidesz támogatottsága A pártok megítélése a keleti országrészben Továbbra is igen magas a tanácstala- négytizede egyetlen pártot sem talál hiszen amennyiben most tartanánk nők aránya. A számok hónapok óta jel- szimpatikusnak. Ma még felettébb in- parlamenti választást, a választásra jo- zik, hogy a megkérdezettek több mint gatag a szavazást illető eltökéltség is, gosultak alig több mint fele venne 60 Fidesz- MSZP FKGP .SZDSZ MIÉP MDF egyéb bizony­MPP párt tálán, nem szavazna részt biztosan azon. Tíz, választásra jogosult között jelenleg átlagosan csak négy olyat találunk, aki bizonyosan el­menne szavazni, s egyben pártválasz­tásában is biztos. E biztos szavazói kör - mint hónapok óta - most is az MSZP- t juttatná hatalomra, a leadott szavaza­tok csaknem felét (országosan 48, a keleti országrészben 47 százalékát) a szocialisták kapnák meg. Kelet-Ma- gyarországon 34 százalékot szerezne a Fidesz, 6 százalék körül végezne az SZDSZ,. illetve a Kisgazdapárt, s 2-2 százalék körüli eredményt érne el az MDF és a MIÉP. A kérdezés ideje: 2000. december 2-11. A kérdezés módja: személyes, kérdő­íves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állan­dó kelet-magyarországi lakóhellyel ren­delkező magyar állampolgár. A minta 485 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjá­ból azonosnak tekinthető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom