Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-28 / 302. szám

2000. December 28., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Röviden TISZTA VÁROS. A tavalyi győ­zelem után ezúttal második he­lyezést ért el Martfű a Békés me­gyei Újkígyós mögött a Három Szombat elnevezésű országos közterület-szépítési versenyen. Megyénkből egyébként egyre több település csatlakozik a mozgalomhoz, viszont sajátos módon országos népszerűsége erősen csökkent, ráadásul 170 nevező város és község közül csak ötven teljesítményét lehe­tett értékelni. VIGYÁZHATNAK. Kelet euró­pai bébiszitterek is dolgozhat­nak Ausztriában a jövőben, Martin Bartenstein osztrák gaz­dasági miniszter rendelete értel­mében. A szerdai osztrák lapok arról nem szóltak, hogy a rende­let életbe lépett-e már, de tartal­mát ismertették: eszerint a ke­let-európai országokból érkező bébiszitterek foglalkoztatásához nem szükséges munkavállalási engedély, mert ezt a munkát ki­emelik a külföldiek foglalkozta­tására vonatkozó törvény hatá­lya alól. A foglalkoztató család­nak azonban egy megfelelő mintaszerződés alapján legfel­jebb egy évre szerződést kell kötnie a bébiszitterrel, és gon­doskodnia kell arról, hogy az il­letőnek magán-egészségbiztosí­tása legyen. Csúcsforgalom a sürgősségin (Folytatás az 1. oldalról) A karácsonyi ünnepek idején megnövekedett a betegforgalom a jászberényi Erzsébet Kórház traumatológiai osztályán. Mint az dr. Gilicze Tamás főorvostól megtudtuk, a betegforgalom nö­vekedését a lehullott ónos eső okozta. A legtöbb beteg boka-, illetve lábszártöréssel érkezett hozzá­juk, de volt, akit combnyaktö­réssel szállítottak a kórházba. Egy beteget szemsérülése miatt a szolnoki kórházba kellett kül­deni. A családi ünnepek általá­ban csendesen telnek az ügyele­teken, a nagy forgalom oka egy­értelműen az időjárás hirtelen változása volt. Szilveszterkor a szokásos ügyeled rend szerint dolgoznak majd a herényi kórházban. Ha egyszerre mégis sok súlyos sé­rült érkezne az osztályra, több orvost is riasztani tudnak rövid idő alatt - tájékoztatta lapunkat a főorvos. Karcagon a Kátai Gábor Kór­ház baleseti sebészetére csak ki­sebb törésekkel, sérülésekkel kerültek be karcagi és főleg vi­déki felnőttek és gyermekek - tudtuk meg dr. Kapusi Lajos fő­orvostól. A vesztes hányszor fizet? További károkat okoz a Táncsics csődje Mezöhék A Táncsics szövetkezet csődje sokakat érintett, ma­gánembertől bankig egy­aránt. A legrosszabbul talán azok a kistermelők jártak, akik bérben termeltek pap­rikát a szövetkezetnek. Nem elég, hogy pénzt is alig kap­tak az elvégzett munkáért, most a Táncsics banki adós­ságainak egy részét is ők fi­zetik meg. Már harmadik éve húzódik a szö­vetkezet és több Mezőhék kör­nyékén termelő gazda között a vi­ta. Mint arról már lapunkban többször is olvashattak, 1998-ban sok kistermelőnek nem tudott fi­zetni a Táncsics a fűszerpaprika megműveléséért. A gazdák szö­vetkezeti, vagy éppen a saját tu­lajdonú földjükön paprikát, illet­ve petrezselymet termeltek, az ő feladatuk annyi volt, hogy gyom­lálják és leszedjék a növényt. A szövetkezet vállalta a föld meg­művelését, magyarán az előkészí­téssel, a gyomirtással nem kellett foglalkozniuk a termelőknek. A gazdák lehetőséget kaptak arra, hogy a művelés költségeire egy banktól mezőgazdasági hitelt ve­gyenek föl, s ezt a beszállított ter­mésből a termelőszövetkezet le­vonja és kifizeti a banknak. Ke­zességet a kölcsön felvételekor a szövetkezet vállalt. Addig nem is volt semmi gond, amíg ment minden a maga rend­jén. Ám a tsz csődje miatt az érin­tett bank a gazdákat kereste meg. Nem is ezzel van baja az érintet­teknek.- A szövetkezet közvetítésével ment minden. Mezőhéken kötöt­tük meg a szerződést, még a hi­telt sem nekünk utalták át, ha­nem a Táncsicsnak - mondta la­punknak Jónás Ferencné, a káro­sultak egyik szószólója. — A ba­junk az, hogy a szövetkezet a ne­künk kifizetett összegből levonta a művelési költség ránk eső ré­szét, magyarán azt, amit a bank a szerződés szerint jogosan köve­tel, törlesztettük egyszer. Most pedig itt van az újabb „karácso­nyi meglepetés”, éppen az ünne­pek környékén adhatunk ki több tízezer forintot. Egyébként érde­kes, hogy még közvetlenül a föl­számolás előtt, 1999. március 30-i keltezéssel kaptunk egy leve­let a szövetkezet elnök asszonyá­tól, melyben hivatalosan közti ve­lünk, hogy a bank felé a mező- gazdasági hitelt rendezték. A termelők tudomásunk szerint igyekeznek közösen fellépni eb­ben az ügyben, s szintén egységes álláspontjuk az, hogy nem fizet­nek kétszer. Mint mondták a la­punkhoz forduló gazdák, ■ szám­lákkal tudják igazolni, hogy eleget tettek a szerződésben foglaltak­nak, a szövetkezet levonta a tarto­zásukat. Természetesen megke­restük az illetékes bankot is, de szabadságolások miatt nem tudott nekünk nyilatkozni senki sem. PB Hatékonyabb intézmények Kisújszállás A városatyák még tavasszal dön­töttek a Gamesz, a városi víz- és csatornamű, a városgazdálkodási vállalat és a polgármesteri hivatal egyes tevékenységének racionali­zálásáról. Azóta készült egy ta­nulmány is, melynek eredménye­képp a képviselők döntöttek az intézmények jövőjéről. így janu­ártól a hivataltól a vízműhöz ke­rülnek át a belvízrendezési és víz­kár-elhárítási munkák, a hóelta­karítás és síkosságmentesítés. A VGV-hez az önkormányzati utak, a KRESZ-táblák és útburkolati je­lek fenntartása, járdaépítés, -fel­újítás, egyes közterületek rend­ben tartása. Hétfőtől a Gamesz műszaki csoportjának feladatait és az ingatlanok állagmegóvását, felújítását is a VGV látja el, de az azonnal elhárítható, szakértelmet nem igénylő kisebb hibák kijaví­tását majd az intézmények ma­guk végzik. Ez a hatékonyabb munkamegosztás kisebb lét­szám-átcsoportosítást is jelentett a fenti intézmények között. de Még mindig sok a földút (Folytatás az 1. oldalról) Az egyes városok úthálózata to­vábbra is eltérő minőségű. Jelzi ezt, hogy a burkolt utak aránya alapján képzett rangsor elején ál­ló Jászapáti, Martfű, Jászberény és Karcag mutatói (94, 93, 87 és 85 százalék) másfél-két és félsze­resei a másik pólust jelentő négy város, Jászfényszaru, Kisújszál­lás, Jászárokszállás és Tiszaföld- vár jelzőszámainak (57-57, 49 és 39 százalék). A megyebeli váro­sok átlagos adatát az országoshoz mérve 1999-ben 4 százalékos le­maradás volt jellemző, és ez lé­nyegében az Észak-alföldi régió színvonalának felel meg. A járművek száma négy év alatt az úthálózatnál kissé na­gyobb ütemben (3 százalékkal) gyarapodott, ami a zsúfoltság kis­mértékű növekedését jelentette. A kiépített parkolók közel hat- százalékos növekedése szintén javította a városi közlekedés fel­tételeit. A várakozásra alkalmas közterület 1995-1999 között öt városban nőtt jelentősen, Jász­fényszarun és Tiszaföldváron kö­zel másfélszeresére, Mezőtúron, Martfűn és Jászberényben 17-19 százalékkal. A többi településen nem változott lényegesen, vagy nem épült újabb parkoló, kivéve Jászapátit, ahol 13 százalékos csökkenés történt. A gyalogos- közlekedést szolgáló járdák hosz- sza négy év alatt egy-két száza­lékkal nőtt. Városonként a válto­zás az átlagoshoz hasonlóan kis­mértékű volt, egyedül Martfűn történt jelentősebb, 8 százalékos fejlesztés, Jászfényszarun pedig hasonló ütemben csökkent a ki­épített járdaszakasz. Tavaly a járdák 1540 kilométe­res hossza a belterületi utakét összességében 4 százalékkal ha­ladta meg, azaz átlagosan is csak egy oldalon kísérte az úthálóza­tot. Kilenc városban a kiépített gyalogosutak rövidebbek a belte­rületi közutaknál, Jászapátin, Jászárokszálláson, Jászfénysza­run, Kunhegyesen, Tiszaföldvá­ron, Tiszafüreden és Újszászon egynegyedével vagy annál is na­gyobb mértékben. Ez utóbbi hely­ségekben tehát a lakosok jelentős szakaszon a balesetveszélyes út­testen kénytelenek közlekedni, zavarva annak járműforgalmát. LL A városok út- és járdahálózatának rendszeres tisztítása csak kis részben megoldott, 1999-ben az előbbi terület három-, az utóbbi kéttizedét takarították rendszeresen. E tekintetben az évtized közepéhez képest néhány városban (Kunszentmár- ton, Mezőtúr, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Túrkeve) történt lényeges előrelépés, másutt (Jászberény, Martfű, Szolnok) pedig kedvezőtlenebb lett a helyzet. Négy helységben - Jászapátin, Jászfényszarun, Tiszaföldváron és Újszászon - a rendszeres tisztítást még meg sem szervezték. VÉLEMÉNY RIBÁRY ZOLTÁN Nagyon hosszan lehetne sorolni a mám jelenné vált jövővíziókat 2001 Űrodüsszeia? Pár nap híján tizenkét hónap után már egy cseppet sem tűnik misztikusnak a 2000. esztendő, pedig jól emlékezhetünk rá, hogy a kereskedőknek, reklámszakembereknek köszönhetően óriási felhajtás előzte meg. A küszöbön álló 2001 ugyanakkor valóban izgalmas dátum, hiszen olyan beláthatatlan időszak kezdete, amelybe eddig csak tudományos-fantasztikus (rém)álmokban csöppenhettünk bele — könyvben vagy filme­ken. Az utóbbiak közül méltán ki lehet emelni a mozitörténet egyik legnagyobb rendezőmágusa, Stanley Kubrick ’68-as 2001 Űrodüsszeiáját, amely nem csak látványban, de monda­nivalóban is a me­zőny mértékadó, klasszikus alkotá­sa. Mint bizonyá­ra sokan emlékez­nek rá, egyik fő­szereplője egy asztronauta, aki — az ember szolgálata helyett a gyilkolást ve­zérlő számítógépagyat kikapcsolva - egymaga tart a cél, a mesterséges űrbázis felé. Ilyen űrállomás már létezik, és sok egyéb jóslat is bejött a különböző sci-fi történetekből mind a fejlődés nagyszerű vívmányaként, mind fenyegető valóság­ként. Például, aki akarja, néhol már oxigénbárban is múlathat­ja az időt. A legmerészebb álmokat sem hazudtolja meg a kommu­nikációs technika fejlődése, ugyanakkor tudósok sokasága szerint veszélyesen elvékonyodott az uv-sugaraktól védő ózonréteg, sok országot sújthat előbb-utóbb elsivatagoso- dás vagy tengerár stb. A lista természetesen nem teljes, na­gyon hosszan lehetne sorolni a mára jelenné vált jövővízió­kat. Persze, a másik oldalon vannak olyan sci-fi ötletek is, ame­lyek valamikori megvalósulása még mindig hihetetlennek tű­nik. Csak egyetlen példa közülük: szerencsére távolról sem vált általánossá, hogy az emberek a természet csapásaival, a környezeti ártalmakkal szemben maximális védelmet nyújtó, föld alá süllyesztett otthonokban élnének. Ilyen vityilló bizo­nyára még Torgyán József, illetve az országgyűlési képviselők vagyoni helyzetét vizsgáló bizottság ellen gyanús hevességgel ágáló politikusok legtitkosabb vagyonnyilatkozatában sem szerepel. Bakon a jó öreg vízi járgány i ' 'U. (Folytatás az 1. oldalról) Kis idő múlva a túloldalon feltűnt régi, inkább rossz, mint jó szom­szédja, aki tölcsért formálva a te­nyereiből, átkiáltott:- Gyere máán komáám! Vigyééél áát.J — Menjél körbe, vagy váárj reggelig - érkezett a felelet. Hogy mit kapott az illető az otthagyott és a Fegyvernek felé közben hazatért haragosától, azt most azért nem részletezem, mert kifakulna a nyomdafesték, így aztán ahol lehetett, kiszúrt a két ember egymással. Régen volt, még a kilencszá­zas évek elején, mert azóta más szelek fújdogálnak. Igaz, most sem szeli a habokat a jó öreg vízi bárka. Fagörgőkre rakták, felhúzták a partra, és felfordít­va alaposan elfenekelték. Ma­gyarul: a fenéklemezeit kicse­rélték, mert már több helyen beengedte a vizet. Különben is az efféle járműveket tizenöt­húsz évenként felújítják, és őkelmére most köszöntött ez az idő. Ezután visszafordították, és amikor mi arrafelé jártunk, a kunhegyesi szakemberek az ol­dallemezeit hegesztették, illesz­tették a helyére. Mert az ott dol­gozók szerint lehet ez a komp öt­venéves is, éppen ezért a tartóvá­zon kívül minden elemét kicseré­lik. Még a korlátok is újak lesznek, majd lefestik az egészet. A vízre pedig már csak a jövő évezred­ben teszik, valamikor 2001 ele­jén. Elvégre szükség lenne rá, hi­szen amíg kinn szorítkozik a par­ton, minden túloldali várakozó­nak nagyjából ugyanaz a szöveg járja, amit a kilencszázas évek elején üzent a hajdani révész a szelek szárnyán.- „Mennyen” körbe, nem jár a komp! Kisköre sincs messze... __________________D. SZABÓ MIKLÓS t örökszentmiklósi Balla Imre vállalkozása, aki idén nyáron kapta meg a tanúsítványt. Az egyéni cégnél berendezéseket készítenek a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépeket gyártók részére. ___________________________________________________________________________FOTÓi MÉSZÁROS Ön hol tölti a szilvesztert? Megkérdeztük nyen ünnepelünk, „kinőttünk” már a hangos szilveszterezések Ahogy a karácsony a szere­tet, az összetartozás, a csa­lád ünnepe, úgy a szilveszter általában az önfeledt, vidám szórakozásról szól. Lapunk a közeledő óévbúcsúztató apropóján arra volt kíváncsi, ki hol tölti a szilveszteréj­szakát és hogyan ünnepli az új évezred beköszöntőt. m ekeink kei búcsúztatjuk az óévet. Valószínű­leg egy könnyű vacsora után té­vénézéssel és beszélgetéssel mú­latjuk az időt. Mi csak ilyen szeré­időszakából. Varga Bélá- né, 79 éves nyugdíjas:- Számunk­ra a szilveszter az egyik legna­gyobb családi ünnep. Újév napján ugyan­is immár a 61. házassági évfordu­lónkat ünnepeljük a férjemmel. Persze nem leszünk egyedül, az egész család nálunk búcsúztatja az óesztendőt. Hamvai Ré­ka, 22 éves tol­mács:- Még nin­csen konkrét elképzelésem arról, ponto­san hol és ho­gyan köszön­tőm majd az új esztendőt. Szol­nokon születtem, de családom­mal együtt már jó ideje Kaposvá­ron élünk. Karácsonykor viszont mindig meglátogatom az itt élő rokonokat, barátokat. Most is így történt, ám a megszokottól elté­rően, a szíves marasztalásnak en­gedve szilveszterre is itt mara­dok. Apropó, tudnál ajánlani itt egy kellemes szórakozóhelyet? Csordás László, 43 esz­tendős szoba­festő: — Úgy dön­töttünk, hogy idén nálunk ünnepel a csa­lád apraja- nagyja. Ha jól számolom, körülbelül nyolcán üljük körül az asztalt. A jó han­gulatot pedig remélhetőleg a tele­vízió szilveszteri műsorai bizto- sítják majd. _____________buoámy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom