Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-12 / 290. szám

2000. December 12., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL ÓRIÁSFENYŐ. Tiszafüreden már 12 éve hagyomány, hogy a főtéren felállított óriásfenyővel is köszönti a karácsonyt és az új esztendőt a település. Az idei fe­nyőt Ádám Ferenc adományozta saját kertjéből. A Deák tér ünne­pi díszének szállítását és felállí­tását tegnap a tűzoltók és vállal­kozók végezték el. A mindenki karácsonyfája vízkeresztig áll majd a város legforgalmasabb közterületén. SOMOS AGRÁRNAPOK. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ipari, Mezőgazdasági, Kereske­delmi és Vendéglátó-ipari Szak­képző Iskola és Kollégium a So­mos agrárnapok keretében szer­vezett tegnap konferenciát a ma­gyar agrárium európai uniós csatlakozással összefüggő fel­adatairól. A konferencia plená­ris ülésének előadója dr. Tamás Károly államtitkár volt. CSINOSODIK A FALU. Tisza sülyön megtörtént a Móra Fe­renc és a Béke utcák bizonyos szakaszainak aszfaltozása, az önkormányzat hivatala mellé pedig parkoló épült. Mintegy öt­ezer méter járda helyreállítása, építése is befejeződött. Mind­ezeken kívül új buszvárók ke­rültek a bel- és külterületekre, továbbá mintegy öt és fél kilo­méteren a belvízelvezető árko­kat is rendbe tették. TÖBB FÉNY. Törökszentmik- lóson az elmúlt két évben folya­matosan cserélték ki az elavult közvilágítási lámpákat korsze­rű, energiatakarékos fényforrás­okra. A városban megmaradt mintegy ezer régi lámpatest cse­réjére a következő évben kerül sor. A negyvenmillió forintos be­ruházáshoz pályázati támoga­tást igényelt az önkormányzat. RENDELŐFELÚJÍTÁS. Magastetőt építenek Kengyelen az orvosi rendelőre, a mozgássérülteknek pe­dig feljárót. Az önkormányzat a helyi Mazug és Társa Kft.-t bízta meg a hétmilliós munkával. Felvételünk a lépcsőkorlát szerelését örökítette meg. ___________________________________________fotó, mészáros S ikeres önkormányzatiság Szolnok A megyei közigazgatási hi­vatal szervezésében tegnap a megyeházán konferenciát szerveztek, melyen többek között előadás hangzott el a kistérségek szerepéről a te­rületfejlesztésben. A konferencia után dr. Kara Pál, a Belügyminisztérium helyettes ál­lamtitkára sajtótájékoztatóján ki­fejtette: az önkormányzatiság el­telt tíz éve mindenképpen na­gyon sikeresnek tekinthető, és az országjelentésben is előkelő he­lyen szerepel, hogy egy demokra­tikus rendszer alappilléreiként épültek ki az önkormányzatok. Mint mondta, e tíz év alatt 7600- 7800 közé tehető az önkormány­zati beruházások száma, ami 1600 milliárd forintot tesz ki. Fel­hívta a figyelmet arra is, hogy a polgármesterek jó része társadal­mi megbízatásban látja el a fel­adatát, és a polgármes­terek a helyzet magasla­tán álltak. Az önkor­mányzatiság azon az alapon áll, hogy hatás­köri szabályozás szerint a képviselő-testület a meghatározó, azaz lé­nyegi kérdésekben a testületé a döntő szó. A helyettes államtitkár megemlítet­te a jegyző és a polgármester kö­zötti kapcsolatot is, azt egy közös házasságként jellemezve, amely nem mindig felhőtlen, felmerül­het vita, ám ebben a kapcsolat­ban nagyon fontos szerepet kell hogy játsszon az intelligencia is. Európai uniós csatlakozásunk is újabb kihívások elé állítják az önkormányzatokat. Az egyik ilyen terület a jogharmonizáció, hiszen az önkormányzatoknál is végbe kell mennie e folyamatnak, hiszen egymillió hatá­lyos és érvényes önkor­mányzati rendelet van ma Magyarországon, s ezeket felül kell vizsgál­ni. Emellett fel kell ké­szíteni az önkormány­zatok érdemi ügyinté­zőit több mindenre, pél­dául arra, hogy letelepü­lők is lesznek majd a csatlakozás után hazánkban. Addig is min­denképpen az infrastrukturális kérdések, a csatornázás, a hulla­dékkezelés megoldása kell hogy legyen a „sláger” a településeken. Ezenfelül az önkormányzatoknak meg kell tanulniuk EU-pályázni is, ahol szintén fel kell mutatni az önerőt - húzta alá dr. Kara Pál. Sorokban Véletlenül a saját lábukba lőttek Évek óta nem történt hasonló vadászbaleset Alattyán—Túrkeve— JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY Megyénkben évek óta nem történt vadászbaleset, az el­múlt hét végén viszont egy­szerre három ügyben is kel­lett intézkednie a rendőr­ségnek, illetve az FVM me­gyei hivatalának. A három balesetből kettőben saját magát lőtte meg fegyverével a vadász. A megyei rendőr-főkapitányság sajtószolgálatától kapott informá­ció szerint szombaton Alattyán közelében a Zagyva árterén egy budapesti vadász véletlenül com­bon lőtte magát, és súlyos, életve­szélyes sérülést szenvedett. Va­sárnap Túrkeve közelében történt hasonló, ott egy helyi vadász lőtt a saját lábába. A rendőrség adatai szerint a 61 éves férfi megbotlott, a lövésre emelt puskája elakadt a csizmájában, majd elsült. Egy olasz vadász viszont egy helyi hajtót sebesített meg véletle­nül Jászfelsőszentgyörgy közelé­ben úgy, hogy feltehetően sza­bálytalanul használta sörétes pus­káját. A hajtót egy fáról visszapat­tanó golyó találta el, ami köny- nyebb sérülést okozott. A vadászbalesetek kapcsán a rendőrségi eljáráson túlmenően az Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium megyei hi­vatalának vadászati és halászati felügyelősége is indít vizsgálatot. Mint azt Csachné Rubint Etelka felügyelőségvezető lapunk érdek­lődésére elmondta, munkatársai a rendőrség képviselőivel együtt részt vettek a baleseteket követő helyszíni szemléken, és elsődle­gesen megállapították, hogy a va­dásztársaságok nem okolhatók a történtekért, mivel - ellenőrzé­sük tapasztalatai szerint - min­denütt megtartották az előírásos balesetvédelmi oktatást és a be­következett balesetekkel kapcso­latos intézkedéseikben is helye­sen jártak el. A rendőrségi jegyző­könyvek birtokában a vadászok egyéni felelősségét vizsgálják majd államigazgatási eljárásban. A vad védelméről, a vadgazdálko­dásról, valamint a vadászatról szóló törvény ugyanis szabályoz­za a vadászok tevékenységét, töb­bek között azt, hogy milyen mó­don kell vinni a puskát. Ha a vizs­gálat során megállapítják, hogy szabálytalanságot követett el a va­dász, akkor vadvédelmi bírságot szabhatnak ki részére és vissza­vonhatják tőle a vadászjegyét. A felügyelőség vezetője hozzátette, megyénkben szerencsére nem gyakoriak ez ilyen esetek, évek óta nem volt nálunk a mostaniak­hoz hasonló vadászbaleset. HGY Közérzetünk _____________satvAsi ztuMA_____________ T ávirat Hétvége közeledtével került kórházba a néni, súlyos betegen. Fia elszoruló szívvel búcsú­zott el tőle este, és meghagyta, bármilyen vál­tozás áll be édesanyja állapotában, értesítsék őt telefonon vagy táviratban. Érthető, hogy fájdalma mély megdöbbenéssel és felháboro­dással társult, amikor másnap délután látogatóba érkezett, és közölték vele, édesanyja nem sokkal azután, hogy magára hagyta, elhunyt. A „Egy távirat feladása miféle “2 gj” nehezseget jelenthet ? esetről, ha valami ok­nál fogva nem tud be­menni a kórházba, azt a választ kapta, hogy legkorábban hét­főn reggel tudnának táviratot küldeni a kórházból. Magam is megdöbbenéssel hallgattam a történetet, s számos hasonlót. Hiszen az ezredforduló táján, amikor lehetőségünk nyílik rá, hogy akár a föld másik oldalán élőkkel is folyamatos kapcsolatban legyünk, hogyan okozhat gondot, hogy ilyen fon­tos esetben értesítsék az érintetteket? Egy telefon, egy távirat feladása miféle nehézséget jelenthet? De egyes kórházakban dolgozók számára bizony igenis problémát okoz, a nővérkék, orvosok ugyanis a telefonhívásokat saját költségükön bonyolít­ják le. így talán érthető, hogy a magas tarifák ismeretében, saját megélhetésüket is alig biztosító fizetésük mellett sokadjára is meggondolják, hogy felemeljék-e a telefont, akár ilyen esetben is. Számomra az az igazán meglepő, hogy péntek estétől hétfő reggelig gyakorlatilag megáll az élet a legtöbb postán. Ha nem megyeszékhelyre szól a távirat, a pénteken feladott sürgős üze­net csak hétfőn délelőtt érkezik meg a címzetthez. Ráadásul ezeknek a városoknak is csak szombat délig szól a privilégiu­muk, ezt követően kizárólag Budapesten viszik ki a táviratokat — természetesen borsos felárért. Manapság, amikor a cipőtől a friss kenyérig gyakorlatilag már mindent megkaphat az ember akár vasárnap este is, furcsának tűnik a korlátozott szolgáltatás, miközben árai egyáltalán nem korlátozottak. Hiába, a monopol­helyzet... AZ OLVASÓÉ A SZÓ A többit miért nem? Hónapok óta mutogatja a tévé a fák között épülő miniszteriális villa vázát. Az érintett magyaráz: negyvenéves, jól fizetett munkás­ságáról beszél, meg élete párja si­keres pályájáról, ingatlanörök­ségről, megtakarításokról. Elgon­dolkodhatunk a képviselők va­gyonnyilatkozatain. De nem csak ezen. Az utóbbi tíz évben látványo­san megtollasodott, sikeressé vált vállalkozók vagyona vajon miért nem téma? Egy jó részük képzet­len fiatal, az öregebbek múltjá­ban meg maximum szakmunkás­iskolái bizonyítvány, esetleg leve­lező érettségi, elvétve esü egye­tem (mert „cikis” volt a ’80-as években, ha az irányító munka­vezető, művezető, szakszerveze­ti vagy párttitkár elvtársról kide­rült, nincs még érettségije sem), akik „suk-süköl”-ve adnak útmu­tatását tanult, jól képzett, intelli­gens beosztottaiknak. Szűkebb környezetemben is tucatnyi - a miniszternél gazda­gabb - „sikerembert” ismerek, köztük olyat is, akinek több há­romszintes családi háza van par­kosított udvarral, kerti lámpák­kal, magas kerítéssel; van vízpar­ti és hegyvidéki villája, fővárosi lakása, üzletháza - és most is építkezik. E „sikerorientált” rétegnek az előző életében nem volt módja megtakarítást felhalmozni, örö­kölni sem nagyon. Jövedelmük a nyilvántartás szerint még ma is a minimálbér, ráadásul vállalkozá­suk is veszteséges. Bevallásuk senkinek nem gyanús, így aztán az adózás alól kivont hatalmas jövedelemből épülhetnek a palo­ták, cserélődhetnek 2-3 évenként a luxusautók! Előfordulhat, hogy a jó memó- riájú olvasónak évekkel később a média bűnügyi rovatában adó­csalás alapos gyanúja miatt isme­rős lesz egy monogram, de ez rit­ka. Vajon hogyan történik ezek­nek a „sikerembereknek” a jöve­delmi elszámoltatása? Az ő va­gyonnyilatkozatuk mikor lesz nyilvános? KÉZDI TAMÁS Intézet a Tiszáért A regionális és tudományos szerepet erősítené Tévedés vagy sikerhajhászás? Jauemik bocsánatot kér a fideszes képviselőktől Szolnok Az elképzelések szerint a megyeszékhelyen hoznák létre a Tisza Intézetet, mely elősegíthetné a város regio­nális szerepének és tudomá­nyos életének erősítését is. A Tiszát ért cianidszennyezés nyomán fogalmazódott meg a megyék összefogásának szüksé­gessége. így jött létre a Tisza Víz­gyűjtő Programrégió, majd ennek szervezeti formájaként a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkor­mányzati Társulás, melyben ala­pítóként megyénk is részt vesz. A társulás székhelye Szeged lett, el­nöke dr. Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, elnök- helyettese Búsi Lajos, a Jász­Nagykun-Szolnok Megyei Köz­gyűlés elnöke (ő 2001. október 19-étől a társulás elnöke lesz). A társulás elfogadott fel­adatterve szerint elő kell készíteni a szolnoki székhelyű Tisza Intézet létrehozását. A megyei közgyűlés pénteki ülésén is szóba kerül e téma. Az előter­jesztés szerint az inté­zet feladata a Tisza víz­gyűjtője környezeti és vízügyi állapotának folyamatos értékelése, elemzése, a szükséges beavatkozásokra és a megelőzé­sekre vonatkozó javaslatok szak­mai és tudományos megalapozá­sa lesz. Emellett kiemelkedő sze­repet játszhatna a társadalmi-gaz­dasági hatások értékelésében és a monitoringrendszer működteté­sében. Az intézet Szolnokon tör­ténő kialakítása a megyeszékhely regionális szerepét és a város tudományos életét egyaránt erősíte­né, ezért feltétlenül in­dokolt annak támoga­tása a megyei önkor­mányzat részéről a lét­rehozásban és a mű­ködtetésben való aktív részvétellel - emeli ki az előterjesztés, amely javasolja, hogy az intézet elhelyezését a megyei önkor­mányzat tulajdonában lévő ingat­lanban lehetne a leggyorsabban megoldani, létrehozásának felté­teleit pedig legkésőbb 2001. júni­usáig meg kell teremteni. BGY Pártpolitika Sikerhajhászás — vélte Búsi Lajos, a Fidesz országgyűlé­si képviselője. A honatya mindezt Jauemik István (MSZP) azon parlamenti felszólalása kapcsán állítot­ta, mely szerint képviselő- társaival visszavonta volna a 4-es főút törökszentmikló­si elkerülő szakaszának megépítésére tett módosító javaslatot. A szocialista képviselő még kedden emelkedett szólásra a parlamentben, akkor a költség- vetés vitájában azt állította, hogy hat kormánypárti képvise­lő — Búsi Lajos, Járvás István, dr. Fazekas Sándor, Balla Mi­hály, István József és Lezsák Sándor — a 4-es főút törökszent­miklósi elkerülő szakaszának megépítésére tett javaslatukat visszavonták. Jauemik maga és két MSZP-s képviselőtársa - Farkas Imre és Herbály Imre - nevében kifogásolta a lépést, bi­zonygatva az út megépítésének szükségességét. Búsi Lajos tegnap — sajtótájé­koztatón reagálva a parlament­ben elhangzottakra - kijelentet­te, sem ő, sem képviselőtársai nem vonták vissza a javaslatot. Az elkerülő út megépítéséért évek óta lobbiznak. Azt a térség fejlődése szempontjából továbbra is fontosnak tartják. Lapunk érdeklődésére, hogy mi indíthatta szocialista párt me­gyei képviselőjét a felszólalásra, Búsi Lajos úgy vélte: a televíziós közvetítés nyilvánossága és a si­kerhajhászás. Jauemik István visszautasítja a sikerhajhászás vádját, de be­vallja: tévedett. A képviselő kér­désünkre elmondta, hogy az el­kerülő út megépítése mellett sze­retett volna érvelni az Ország- gyűlésben. Felszólalása előtt azonban meg kívánta nézni a kormánypárti képviselők javasla­tát. Ám hiába kereste a parla­ment számítógépes rendszerén a módosító indítványt, azt nem ta­lálta meg. Ebből gondolta úgy, a benyújtók visszavonták a javasla­tot. „Nem jártam el elég körülte­kintően, ezért bocsánatot kérek a képviselőktől” — tette hozzá a szocialista honatya. T.J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom