Új Néplap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-12 / 290. szám
4. OLDAL 2000. December 12., kedd SHU — G A Z D A S Á TÜKÖR RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. december 12.) O Borsodchem 7150 Ft Ű Fotex 282 Ft Matáv 1197 Ft t Mól 4 640 Ft OTP 14 450 Ft ű Rába 2 380 Ft Richter 16450 Ft ű Zalakerámia 2 360 Ft BUX; 7678,49 +2,39 % eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK Termény Búza 2000.48. hét USD/t Áralakulás Tendencia 110 Mérséklődő Tartott FOB francia Wkfitfi Kukorica 90-96 Mérséklődő Tartott FOB MaMWi Tak.-árpa 103 Erős Erős FOB európai kikötó Napraforgó 364 Ex tank etfópai leköti Szójadara 235 46%CIF Rotterdam Lanyha Lanyha Erősödő Erősödő AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Vállalkozáserősítő program indul A kis- és közepes cégek tőkehiánnyal küszködnek A hazai kis- és középvállalkozói szektor teljesítménye és részesedése a vállalkozások által létrehozott GDP-ből mintegy tíz százalékponttal elmarad az Európai Unió országaiban tapasztalt értékektől. Ezért a Gazdasági Minisztérium a kis- és középvállalkozások számára vállalkozáserősítő programot helyezett kilátásba. Budapest A Magyarországon működő közel nyolcszázezer társas és egyéni vállalkozás túlnyomó többségét alkotó mikro-, kis- és középvállalati szektor hozzájárulása a bruttó nemzeti termékhez és az exporthoz jóval elmarad a szektor foglalkoztatásban betöltött súlyától. A gazdaság dualitásának egyik kísérőjelensége, hogy a vállalkozói szektorban magas az önfoglalkoztatás aránya. Elég megemlíteni, hogy szám szerint a hazai vállalkozói szektor 58 százalékát az egyéni vállalkozók adják. Ezek a „cégek” csupán a vállalkozó és családtagjai számára biztosítanak munkát, vagyis külső munkaerőt ritkán alkalmaznak. Amíg a magyar vállalkozások kétharmada alkalmazott nélkül működik, addig az Európai Unió tagállamaiban arányuk csupán 52 százalék. A nemzetközi nagyvállalatok magyarországi vállalatainak, illetve a külföldi tulajdonú kis- és közepes vállalkozásoknak a tőkeellátása biztosított. Ezeknél a vállalatoknál a fejlődést és a teljesítmény növelését sem tőkehiány, sem pedig egyéb finanszírozási probléma nem akadályozza, ami természetesen kedvezően hat a tervezett beruházásaik megvalósítására és a korszerű technológiák alkalmazására, versenyképességük javulására. Ezzel szemben a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások jelentős hányada még mindig tőkehiánnyal küszködik, ami mind a hosz- szabb távú fejlesztések megvalósítását, mind pedig a forgóeszköz-finanszírozást megnehezíti, sőt nem ritkán lehetetlenné teszi. Az önfoglalkoztatók, a családi alapon szerveződő mikro- vállalkozások tőkehelyzetét egyértelműen behatárolják a korlátozott egyéni, családi vagyoni viszonyok. A fenti helyzetképből kiindulva a Gazdasági Minisztérium vállalkozáserősítő programja két fő célt tűz maga elé: egyrészt azt, hogy elősegítse és felgyorsítsa a magyar gazdaság exportorientált, döntően külföldi tulajdonú nagyvállalati szektor, valamint a belső piacra termelő, zömében hazai tulajdonú kis- és középvállalati szektor közötti termelési kapcsolatok kialakulását és kiszélesedését; másrészt, hogy átsegítse a magyar gazdaságot az olcsó hazai munkaerőre és külföldi tőkebevonásra épülő gazdaságfejlődési modellből a szakképzett munkaerőre támaszkodó, az innováció vezérelte gazdaság- fejlődési modellbe. A vállalkozáserősítő program célja, hogy az önfoglalkoztató mikrovállalkozások tartósan képesek legyenek önmaguk, családjuk és környezetük eltartására, illetve a kis- és középvállalkozások képesek legyenek a gazdasági hálózatokba, termelési láncokba és az információs gazdaságba való bekapcsolódásra. A Széchenyi terv vállalkozáserősítő programja új célként tűzi maga elé az új, innovatív kisvállalkozások létrejöttének elősegítését, a már létező kisvállalkozások közepes vállalkozásokká történő fejlődésének előmozdítását, valamint a már működő hazai középvállalkozások gazdasági megerősödésének támogatását. (*tsi A MŰKÖDŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA A FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMA SZERINTEbből: Angol font 435,29 A szervezet nagysága Összesen kft. rt. betéti társaság szövetkezet Cseh korona 7,61 500 fő és a felett 500 176 301 3 15 Euró 265,29 250-499 fő 624 287 270 7 54 Német márka 135,64 50-249 fő 4625 2 793 811 102 873 Osztrák schilling 19,28 20-49 fő 8113 6 233 455 486 773 Lengyel zloty 67,92 10-19 fő 12855 9636 370 1989 466 Svájci frank 175,65 í -9 fő 163 258 76 942 904 76458 1 293 Szlovák korona 6,13 0 és ismeretlen USA-doBár 299,97 létszámú 144727 40710 742 71 592 2418 Állami birtok és versenyszféra Budapest A Magyar Agrárkamara ügyvezető elnöksége egyetért azzal, hogy a verseny- szférába tartozó, mező- gazdasági tevékenységet folytató állami birtokok ne maradjanak az ÁPV Rt. tulajdonában - szögezi le az agrárkamara tegnapi közleménye. Az ügyvezető elnökség állásfoglalása ugyanakkor jelzi: a privatizációt úgy kellene elvégezni, hogy az csak minimális mértékben sértse az érintett részvény- társaságokhoz kapcsolódó gazdálkodók érdekeit. Az agrárkamara vezetése azt is elvárja, hogy a részvénytársaságok értékesítésekor a lehető legmagasabb bevételt érjék el az eladók. Az agrárkamara szakértői elismerik, hogy az állami birtokok jelenlegi állapota nem alkalmas arra, hogy azokat valódi értékükön adják el. Az átlagos eszközarányos jövedelmezőség ugyanis Csődhullám nem egeszen z szazaieK, a nem- zetközüeg minimumnak tekintett 70 százalékos saját forgóeszközzel szemben az eszközök értéke 50 százalék alatt van. Az idegen források, döntően hitelek magas aránya miatt a kamatok az üzemi eredmény 85 százalékát viszik el. A szakértők utalnak arra, hogy az állami birtokok alacsony jövedelmezősége nem gazdálkodásuk színvonalából ered, hanem a mezőgazdaság globálisan alacsony jövedelmezőségére vezethető vissza. Ezt jelzi az is, hogy a múlt évben adóbevallást benyújtó mezőgazdasági szervezetek együttes, mérleg szerinti eredménye 6 milliárd forintos veszteség volt. Ilyen gazdasági mutatók mellett az állami nagybirtokokat csak lényegesen értékük alatt lehetne eladni. Ezért először a gazdasági pozícióikat kell megerősíteni, és azt a környezetet, amelyben gazdálkodnak. Ennek nyomán értékesítési áruk a jelenleginek a többszöröse lehet - hangsúlyozza az agrárkamara közlemény^ ___________________■ i nterneten Budapest Az egyre szaporodó internetes cégek már a zsugorodó hirdetési piacon kénytelenek osztozni. Mind többen mennek csődbe, a túlélők pedig kiadásaik lefaragásán dolgoznak. Még az ismert cégek részvényeinek jegyzése is 60-70 százalékot süllyedt az utóbbi egy évben. Novemberben mélypontra kerültek az egyébként még mindig növekvő számú dot.com cégek. A tevékenységüket kizárólag a világhálóra építő társaságok a múlt évi eufória után kijózanodásra kényszerültek. Egyedül az Egyesült Államokban ebben az évben 130 internetes vállalkozás ment csődbe. Régiónk még internetes lázban ég, az úgynevezett első hullámnál tart. A kockázatitőkebefektetők egyik kedvelt célpontja éppen ezért Magyarország, és a piac méretéből kifolyólag Lengyelország. Itthon a tőke mind az internetes infrastruktúra-, mind a tartalomszolgáltatásban megtalálta a megfelelő befektetési célpontokat. Szakértők szerint a befektetések újabb ugrásszerű emelkedése Magyarországon akkor következhet be, ha az internet-hozzáféréssel rendelkezők aránya eléri a 20 százalékot, szemben a jelenlegi 7-8 százalékkal. q ■ Korszerűtlen termékdíjrendszer A környezetvédelmi termékdíjak hazai rendszere nem felel meg a piaci követelményeknek, és ellentétes az Európai Unió gyakorlatával is - hangsúlyozta a hét végén több elemző. A Hulladéksors című szakmai folyóiratban nyilvánosságra hozott szak- véleményükben bírálják azt a gyakorlatot, hogy a különféle termékek után beszedett díj a költségvetéshez kerül adó jelleggel, s az így beszedett pénz egy részét pályáztatással a szaktárca osztja el. Budapest Kezdetben a bevétel meghatározott részét - 50- 100 százalékát - az adott termékkörben kellett felhasználni környezetvédelmi, illetve hatékony hulladékfeldolgozási célokra, később ez megszűnt. így sokszor előfordul, hogy a befizetett termékdíjak számottevő részéből az eredeti céloktól távoli feladatokat is finanszíroznak. A termékdíj-bevételeket az eredeti célra sem az uniós országokban szokásos piaci módon használják fel. Az államnak - különösen igaz ez a csomagolóanyag-hulladékokra - nem kellene részt vennie a díjak összegyűjtésében, saját szempontok szerinti újraelosztásában. Mindezt a hatékonyság elve szerint tevékenykedő piaci szereplőkre kellene bízni az uniós gyakorlatnak megfelelően - hangoztatják a szakértők. A közösség országaiban úgynevezett licenc- díjat fizetnek a gyártók és a forgalmazók a különféle csomagolóanyagok begyűjtésével, a feldolgozás előkészítésével, vagy magával a feldolgozással foglalkozó vállalkozó társaságnak. A díj a piaci körülmények alapján alakul ki. A begyűjtést, a hasznosítás előkészítését vagy a hasznosítást hatékonyan, alacsony költséggel végzők nyilván kisebb díjat kémek, így nagyobb megrendelői kört szereznek meg. Ez a díjtételek csökkenéséhez járul hozzá. Az államhoz kerülő, s így közpénzként viselkedő díjbevételek bürokratikus elosztása a pályáztatásnál megjelenő szubjektív elemek miatt nem felel meg a piaci elvárásoknak. Ennek alapján javasolják, hogy Magyarországon is mielőbb váltsa fel a termékdíjrendszert az Európai Unió országaiban bevált licencdíjas megoldás. ■ Nyílnak az Autóklub-kutak A támogatás területi megoszlásától is függ a telepítés sorrendje Közlekedés A Magyar Autóklub (MÁK) nemrégiben sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Tokodon és Székesfehérváron legkésőbb jövő januárban megnyitja első diszkont benzinkútjait. Ennek kapcsán lapunk annak járt utána, vajon megyénkbe mikor juthat el a szervezet által forgalmazott, olcsóbb üzemanyag. A MÁK jelenleg a fenti két állomás létesítéséhez szükséges papírokkal rendelkezik, ám egy budapesti kút engedélyeinek beszerzése is folyamatban van. Több vidéki településen pedig az engedélyeztetés előkészületei zajlanak - tudtuk meg Tóth Istvántól. A klub vezetőhelyettese elmondta: eddig mintegy 40 ezer pártoló tag befizetései érkeztek meg a külön e célra nyitott bankszámlára. Ebből már korábban elkezdték a diszkontkutak műszaki tervezését, illetve az ország egészét lefedő hálózati modell megalkotását. Nemrégiben a szervezet által alapított Klubpetrol Kft. a Tesco- áruházlánccal is szerződést kötött. Ennek értelmében az eddig megépült 15, illetve a jövőre nyíló újabb 5-6 bevásárlóközpont parkolója biztosít majd helyet és infrastrukturális hátteret a MÁK benzinkútjainak. Tóth István hangsúlyozta, a támogatások beérkezésétől függően két év alatt legalább 40-50 üzemanyagtöltő állomás kialakítását tervezik, így a Tesco-hipermarketeken kívül máshol is megtalálhatók lesznek a 95-ös oktánszámú benzint és gázolajat forgalmazó létesítmények. A helyettes vezető a Jász- Nagykun-Szolnok megyei küátá- sokkal kapcsolatban kijelentette, korábban több területtulajdonos is megkereste ajánlatával a Magyar Autóklubot, illetve a szervezet is összeállította a térségben kialakítható diszkontkutak helyeinek jegyzékét. A telepítés sorrendjéről szólva azonban Tóth István elárulta: azt továbbiakban is a támogatások területi megoszlása befolyásolja a legnagyobb mértékben. buoAny Fájdalmas adóelőleg A tőzsdei befektetők az Alkotmánybírósághoz fordulnak Alkotmányba ütközőnek tartja a tőkejövedelmek 20 százalékos megadóztatását a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdek- védelmi Szövetsége (TEBÉSZ). Szerintük a kényszerhitel- nyújtásról szóló korábbi alkotmánybírósági döntés erre nem ad lehetőséget. ___ Budapest A TEBÉSZ még a személyi jövedelemadó módosításának kihirdetése előtt a köztársasági elnökhöz fordult - kérve a törvény elfogadása előtti alkotmánybírósági normakontrollt. Dióslaky Gábor szövetségi elnök lapunknak elmondta: sajnos a törvény módosításakor nem tudtak hatékonyan lobbizni. A szövetség kifogásolja a törvénynek azt az előírását, hogy minden nyereségesen lezárt ügylet után a teljes évre fizetendő adó mértékével megegyező nagyságú, azaz 20 százalékos adóelőleget kell fizetni, míg a veszteségeket csak az év végén lehet elszámolni. Egy korábbi, a Bokross-csomag idején született alkotmánybírósági döntés ezt az eljárást kényszerhitelnyújtásként értékelte. Nem másról van szó, mint arról, hogy az egyéni befektetők év közben folyamatosan hiteleznek az államnak. Kifogásolják azt is, hogy az adó alá eső jövedelem keletkezésének ideje független a törvény hatályba lépésének 2001. január 1-i időpontjától. Tehát csak azon részvények után kellene fizetni adóelőleget, amelyek az ezt követő időben jelennek meg a tőkeszámlán. Karácsonyi Imréié, az APEH személyi jövedelemadó osztályának helyettes vezetője szerint a korábbi, 1997. évi alkotmánybírósági döntés nem hozható összefüggésbe a most kivetendő 20 százalékos forrásadóval, mert az a társasági adó körébe tartozó osztalékelőlegre vonatkozott. Másrészről szerinte a részvényvásárlás időpontjától teljesen független a 2001-ben keletkező nyereség realizálása. A TEBÉSZ év végén vagy január elején juttatja el beadványát. _________________________(CMDtHVÁmZKYt VÁLLALKOZÁS Egyelőre kiszámíthatatlan, hogy a kis- és közepes vállalkozások milyen módon reagálnak a nagyarányú minimálbér-emelésre. A költségek ugrásszerű emelkedése kedvezőtlenül érinti a munkavállalók közel hatvan százalékát foglalkoztató cégeket — mondta Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója a minap Jászapátin, az Alsójászsági Menedzser Klub Egyesület rendezvényén. A beszélgetésen a szakember rámutatott: a minimálbér-emelés egy jogos társadalmi igény. Nem tudni azonban, hogy a vállalkozások miként reagálnak a január 1- től érvénybe lépő szabályzókra. Akar László szerint elvárható lett volna, hogy a költségek ugrásszerű növekedését megakadályozza a kormány, például az egészség- ügyi hozzájárulás, vagy a tb- járulék csökkentésével, illetve az adójóváírás lehetőségének kiszélesítésével. Az előadó szerint a magyar mentalitást ismerve a vállalkozók a legkülönfélébb megoldásokat alkalmazzák majd, hogy a megemelt fizetési kötelezettséget kikerüljék. Egyre több lesz a négy- és hatórás foglalkoztatás, a normákat felemelik, sőt ezeket együtt is alkalmazhatják. A gazdaságkutató véleménye, hogy a beruházási adókedvezmény bevezetése sem fogja nagymértékben kompenzálni a költségnövekedést, a gazdaságot élénkítő hatása pedig kétséges. A középtávú várakozásokat összefoglalva Akar László elmondta, hogy a nagy feldolgozó cégek erősödése húzó hatást gyakorol a kis-és középvállalkozásokra is a beszállítói kör bővülésével. Ha az Európai Unió megjelöli csatlakozásunk időpontját, akkor az amerikai és a japán befektetők intenzív megjelenése várható. A csatlakozást követően pedig a közösségi beruházások keretében komoly infrastruktúra-fejlesztésre lehet számítani. banka csaba A cégek reagálása kiszámíthatatlan Jogos társadalmi igényt elégít ki a minimálbér-emelés
