Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-09 / 237. szám
4. OLDAL GAZDA SAG TŰKOR 2000. Október 9., hétfő HHHHI BÁT - ÖSSZEFOGLALÓ Sláger a kukorica Budapest A Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabonapiacán az elmúlt héten több mint 6 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, míg a határidős pénzpiacon 6,4 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz cserélt gazdát - derült ki a BÁT hétvégi összefoglaló jelentéséből. A gabonapiacon összesen 1779 kontraktus cserélt gazdát. A takarmánykukorica ára - a csökkenő decemberi kivételével - 190-1300 forinttal drágult. A búza értéke a három legközelebbi határidőre 300-830 forinttal esett vissza, míg az új termésű lejáratok 580 forinttal emelkedtek. A hét slágerterméke a takarmánykukorica volt, a különösen kapós a novemberi és a decemberi lejárat. A takarmánybúza árfolyama decemberre és jövő augusztusra alacsonyabban zárt. A napraforgó piacán valamennyi jegyzés 1040 és 2900 forint között vesztett az értékéből, míg a szója - ugyancsak minden határidőre -1600 forinttal magasabban fejezte be a múlt heti kereskedést. A takarmányárpa és a repce ára változatlan maradt. , _________________________ÚJVÁRI N övekvő agrárhitel-állomány Megyei információ Bár a pénzintézetek számára az agrárium roppant kockázatos terep, a takarékszövetkezetek egyre nagyobb szerepet játszanak a mező- gazdasági vállalkozások hitelezésében. A megyében 72 fiókot működtető takarékszövetkezetek kihelyezett hiteleinek összege jelenleg 6,5 milliárd, ennek 42 százaléka gazdálkodói kölcsön. Az integrált takarékszövetkezetek országosan 153 milliárd forintnyi kihelyezett hitelállományt kezelnek, ebből 75 milliárd a vállalkozói kölcsön, ezen belül pedig 24 milliárdot képvisel az agrárium. Az idei agrárhitelek közel 40 százalékát a vidék bankjaként is nevezett takarékok folyósították - mondta érdeklődésünkre Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnök-ügyvezetője. A megyében - a gazdasági sajátosságoknak megfelelően - még ennél is nagyobb a földművelők, állattenyésztők részaránya - tudtuk meg Oláh Istvántól, a takarékszövetkezetek megyei szövetsége titkárától. Míg január elsején 5,3 milliárd volt a megyében a kihelyezett hitelösszeg, augusztus 31-én már meghaladta a 6,5 milliárdot. Ebből 3,9 milliárdot a vállalkozóknak juttattak, ezen belül 2,7 milliárdot az agrártermelők kaptak. A gazdahitelek az agrártámogatási rendszerhez kapcsolódnak, nagyobb része éven belüli forgóeszközpótló kölcsön, kisebb hányada éven túli beruházási és tőkepótló hitel. A kölcsönigénylők többsége néhány hektáron gazdálkodik, ám akad 200 hektárt művelő ügyfél is. Az átlagos hitelösszeg néhány millió forint. Az elmúlt években jelentősen nőtt az agrárhitelek állománya a megyei takszövöknél, amiben szerepet játszott a gazdakörök és a vidék bankja között tavaly született megállapodás is. Oláh István azonban úgy véli, a takarékszövetkezetek már megközelítették azt a határt, ameddig el lehet menni a kockázatos terepnek tekintett mezőgazdaság finanszírozásában. _________________________L. Z. A fiatalok kedvelik a bankkártyát A 14-24 éves fiatalok csaknem fele tartozik valamelyik bank ügyfélköréhez, de ezen belül a 21-24 éves korosztálynak már a kétharmada. Egyebek mellett ezt állapította meg a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése a fiatalok bankhasználati szokásairól. Hazánkban a folyószámla a legnépszerűbb banki szolgáltatás - nemcsak a fiatalok körében, hanem az idősebb felnőttek között is. Második helyen a bankkártya áll, de ennek használatában már jelentős eltérés van az egyes korosztályok között. Az idősebbek ugyanis sokkal kevésbé szokták meg a műanyag lapok használatát, mint a fiatalok, akik ma már a legtermészetesebbnek tartják, hogy a számlanyitással egy időben kézbe vehessék első bankkártyájukat is. Általában nincs különbség a nemek bankhasználati szokásai közt, de a bankkártya figyelemreméltóan gyakoribb a fiatal nők, mint a fiatal férfiak körében. A megtakarítási formák közül a fiatalok körében a folyószámla a legelterjedtebb, majd sorrendben az otthon gyűjtött készpénz, a különféle biztosítások, takarékbetétek következnek, a legritkább pedig az, hogy értéktárgyakba fektetik pénzüket. Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy a 14-24 évesek jó egyharmadának semmiféle megtakarítása nincs. A takarékoskodók egyharmada lakás- vagy házvásárlásra spórol. Furcsa, hogy nagyon sokan nem tudtak pontosan megjelölni egyetlen határozott célt sem, amire gyűjtenének, s nagyságrendekkel kevesebben válaszolták, hogy ruha-, autó- vagy motorvásárlásra, netán tanu- lásra-továbbképzésre, utazásra, szórakozásra vagy hobbijukra akarják költeni azt a pénzt, amit mostanában félretesznek. A bankválasztás szempontjairól a kutatás feltárta, hogy leggyakrabban a kényszer diktál. Első helyen állnak az iskola vagy munkahely megállapodásai és a szülők döntései, például a takarék- betétkönyv váltásánál. Az indokok sorában a második az, hogy csak az adott bank fiókja áll rendelkezésre a településen vagy a megkérdezett számára elérhető közelségben. Csupán a harmadik tényező a megbízhatóság és a biztonság. Sorrendben negyedik a család, a barátok és az ismerősök véleménye, javaslata. Ötödik legfontosabb szempont a kedvező szolgáltatási feltételek megléte. Ezzel kapcsolatban figyelemreméltó kutatási eredmény, hogy a fiatalok a bankokat általában nem tartják ifjúságorientáltnak, kevéssé érzik, hogy igazán hozzájuk is szólnának. Egyes bankokat azonban ebből a szempontból kedvezőbben ítélnek meg, mint másokat. A bankkártya használata főleg a készpénz- felvételre korlátozódik a fiatalok körében. Mindössze egyharmaduk szokott vele vásárolni is. Vásárlásnál a kártyát legtöbben azért nem hasz- nálják, mert nem tartják biztonságosnak. - sts Forrás: CWK. Hungária Piackutató imfttcj MIRE KÖLTI MEGTAKARÍTOTT PÉNZÉT? A megtakarítással rendelkező válaszadók százalékában A betelepítés alapgondolata Torgyán szerint meg kell akadályozni a földspekalációt A holland gazdálkodók Magyarországra telepítéséről terjengő hírek, s az azok alapjául szolgáló tanulmány nyilvánosságra kerülése heves vitát váltott ki agrárberkekben. A földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium cáfolja, hogy Torgyán József erről tárgyalt volna holland partnerével. Budapest A lapunk birtokába került tervezetet az FVM tulajdonában lévő Agrárinnovációs Vidék- és Területfejlesztési Kht. felkérésére készítette az Agrár Európa Tanácsadó Iroda. Pontosan kidolgozták az intézményi hátteret s elkészült határidőre lebontva a cselekvési ütemterv is. Ezek alapján a szakmai irányítást az FVM látná el. félék esetében néhány termelő képes lenne a koncentrálódó élelmiszer-kereskedelem igényét teljes mértékben kielégíteni, kiszorítva a hazai termelőket a piacról. A magyar gazdálkodók többsége - mutatnak rá - minimális beruházási lehetőségei miatt nem lesz képes felvenni a versenyt. Ellenállásra - olvasható a tervezetben - éppen azon kistermelők részéről lehet majd számítani, akik kezdetleges körülmények között termelnek és a fejlesztésekhez gyakorlatilag semmilyen anyagi forrással nem rendelkeznek. Ráadásul az azonos körzetben letelepedő külföldiek várhatóan azonnal szövetkezni fognak annak érdekében, hogy nagy mennyiségben, jó minőségű árut kínáljanak a nagykereskedelemnek és feldolgozóiparnak. Amennyiben a hazai termelők nem tartanak lépést a betelepülőkkel, RÖVID TÁVÚ CSELEKVÉSI TERV ÉS IDŐÜTEMEZÉS Feladat ' 2000-ben a hetek száma 23-26 27-30 31-32 33-36 37-42 43-52 Szükséges politikai döntések meghozatala jún. 5-30. Döntés a szolgáltató iroda létrehozásáról, források biztosításáról júl. 3-28. Agrárinnovációs kht. intézkedése az iroda felállításáról júl. 31 -aug. 11. Iroda felállítása aug. 14-szept. 8. Betelepítéssel kapcsolatos kormányzati egyeztetések aug. 28-okt. 20. Telepítési tanácsadó tevékenység megkezdése okt. 23-dec. 31. A dokumentum részletesen elemzi, hogy a betelepülő külföldiek 3 évi magyarországi tartózkodás után bevándorlási engedélyhez juthatnak, ezt követően már a magyar állampolgárokkal azonos jogok illetik meg őket a földvásárlásban. Az áttelepülők elsősorban a sertéstenyésztésben, az intenzív kertészeti ágazatokban lennének érdekeltek, de elképzelhető, hogy tej- és burgonyatermesztéssel is foglalkoznának. A külföldi gazdák elegendő tőkével rendelkeznek ahhoz, hogy korszerű állattartó telepeket építsenek, de előfordulhat, hogy működő telepeket vásárolnak, vagy korszerűsítenek. A tanulmány készítői felhívják a figyelmet arra, hogy az egyes kisebb ágazatokban több külföldi egyidejű megjelenése, összefogása monopolhelyzet kialakulásához vezethet. A zöldségkomoly az esély arra, hogy kiszorulnak a hazai piac jelentős részéből. A várható vitás részletek mellett a tervezet készítői rámutatnak a program előnyeire is. A holland gazdák példát mutathatnak a termelői összefogás, a szövetkezés módszereiben és gyakorlatában, ennél fogva a program igazi haszonélvezői a magyar gazdák lennének. Az FVM közleménye szerint a két miniszter tárgyalásain az vetődött fel, hogy holland gazdák kapjanak lehetőséget sertéstartó mintagazdaságok szakmai irányítására Magyarországon. Torgyán József a képzési feladatokat is ellátó mintagazdaságok kialakítását célszerűnek tartotta, de ez nem jelenti azt, hogy a tárcának és a FKGP-nek a termőföld-tulajdonlással kapcsolatos álláspontja megváltozott volna, u. o. A sertesagazat megújításáért Lehetőségek a kiviteli támogatás megszűnése után Budapest A sertéságazat megújítását tűzte ki célul az agrártárca. Ennek érdekében jövőre anyagilag is ösztönözni kívánja a tartástechnológia korszerűsítését. Tamás Károly, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára a sertésszektor helyzetéről szólva lapunknak elmondta: jelenleg kevesebb mint 5 és fél millió sertést tartanak az országban, ezek közül 400 ezer az anyakoca. Az álSegítség nélkül A földművelésügyi tárca a napokban megnehezítette a takarmányvásárlás utáni úgynevezett kompenzációs igazolások beszerzését a földművelésügyi hivataloknál. Az igazolás és így a kamat- támogatás csak annak jár, aki közraktárban elhelyezett takarmányból vásárol. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a közraktározás kötelezővé tétele a takarmánydrágulás közepette indokolatlan többletköltséget jelent a gazdáknak. A Vágóállat és Hús Terméktanács álláspontja, hogy a kamattámogatást külön kellene választani a közraktározási kompenzációtól. Más szakértők szerint viszont szükség van a közraktározás kötelezővé tételére, mert csak így küszöbölhető ki, hogy visszaéljenek a tártiogatásókkal. lomány döntő többségét kisüzemekben nevelik, ez adja az ágazat termelésének több mint a felét. Az agrártárca jövőre is az ideihez hasonló állatlétszámmal számol. A gondok ellenére az idén nagy előrelépés történt a sertéstermelés területén: az előző évi 52-55 darabról 90-100 ezerre emelkedett a heti vágások száma. A kivitel jelenlegi mennyiségének fenntartása érdekében, a szeptemberben megszűnt közvetlen - 39 forintos - exporttámogatás helyett az állam más jogcímeken nyújt támogatást a tenyésztőknek és a feldolgozó üzemeknek: a tervek szerint hozzájárul a minőségvizsgálati díjhoz valamint az állatorvosi költségekhez. A tárca korábban úgy számolt, hogy 600 millió forintra lenne szükség a sertéságazat gondjainak enyhítéséhez. Tamás Károly kiemelte: az FVM fejleszteni kívánja a sertés- ágazatot, ehhez azonban a tartás- technológia teljes megújítására, az önköltség csökkentésére van szükség. A sertéstartók többsége egy kilogramm élősúly előállításához négy-öt kilogramm takarmányt használ fel, ezt a mennyiséget három kilogrammra lehet csökkenteni. A minisztérium jövőre kiemelt pénzügyi támogatásban kívánja részesíteni azokat az állattartókat, akik a sertéstartás technológiáját korszerűsíteni, modernizálni kívánják. Ösztönözni szeretnék továbbá korszerű fajták tenyésztését is. Ennek érdekében anyagilag támogatják az ellenőrzött származású apaállatok te- nyésztésbe állítását. _______-uoÁ LLATÁLLOWÁNY (EZER) Idő Szarmmarha Sáriét 1999. 12.01. 857 5335 2000.03.31. 850 5042 2000.08.01. 845 5912 Pert nyertek a kisrészvényesek 15 milliárdot is fizethet az állam Budapest Mintegy 120 millió forint megfizetésére kötelezte a magyar államot az a bírósági ítélet, amely az állam és a Postabank ellen indított kisbefektetői pert zárta le első fokon. A precedensértékű határozat alapján várható, hogy azok is érvényesíteni próbálják majd követeléseiket, akik eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel. Mint ismert, 1998 nyarán az új kormány egyik első intézkedéseként visszaállamosította a társadalombiztosítási önkormányzatokat, amelyek addig nagy csomagot birtokoltak a Postabank részvényeiből. Ezzel a lépéssel az állam többségi részesedést szerzett a bankban, s megtagadta a kisrészvényesek kérését, hogy a társasági törvény úgynevezett „konszern felelősségi szabályaira” tekintettel vegye meg papírjaikat. A Pénzügyminisztérium utóbb elismerte ajánlattételi kötelezettségét, viszont tavaly májusban nem az 1998 nyári árfolyamnak megfelelően, hanem az 1998 decemberi tőkeleszállítás és felemelés utáni névértéken, mindössze 5 forintot kínált a papírokért. A kistulajdonosok egy része az 5 forintos ajánlatot nem fogadta el, ehelyett bírósághoz fordult. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának ítélete értelmében 5 forint helyett 106,2 százalékos árfolyamon, azaz 10 620 forintért köteles visszavásárolni az állam a postabankos kisrészvényesek értékpapírjait. Ez azt jelenti, hogy 122 millió forintot, valamint annak kétévi, 20 százalékos kamatát kell kifizetni a felperesek csoportjának. A még nem jogerős ítélet ugyanakkor a másodrendű alperes, a Postabank tekintetében nem rendelkezett a pénzintézet elleni kártérítési igény megfizetéséről, hiszen ezt csak akkor kérték volna a kisrészvényesek, ha az államot nem kötelezte volna a bíróság arra, hogy vásárolja vissza részvényeiket. Az alperes azzal érvelt, hogy semmilyen konszernfelelősség nem terheli, mert nem vásárlással, hanem „egyéb úton” jutott többségi részesedéshez. A bíróság álláspontja azonban eltért ettől. Az ítélet indoklása szerint a részvényesek jogosan kérték értékpapírjaik megvásárlását forgalmi értéken. Az állam pedig azzal, hogy 5 forintos árfolyamon hajlandó lett volna üzletet kötni, maga sem vitatta a kereset jogalapját. A fenti esetben csak a kistulajdonosok egy része perelt. Mivel azonban az összesen kétezer kisrészvényes eredetileg közel 10 milliárd forintnyi értékű részvényt birtokolt, az államnak legalább - a kamatokkal együtt - 15 milliárd forintot kellene kifizetnie, ha jogerősen elveszti a pert, és ennek nyomán minden kistulajdonos érvényesíti vele szemben igényét. Ennek valószínűsége meglehetősen nagy, ezért bizonyosra vehető, hogy a következő perhez, amelyben 300 kisrészvényes mintegy 3 milliárd forintos követelését tárgyalja a bíróság, csatlakoznak azok is, akik eddig nem érvényesítették igényeiket. A Pénzügyminisztériumban lapunknak elmondták, hogy az ítélet indoklásának ismeretében élnek a fellebbezés lehetőségével. Járni Zsigmond pénzügyminiszter hangsúlyozta: amennyiben végképp elvesztik a pert, fizetni fognak. ________________________!«*!
