Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-09 / 237. szám

| 2000. Október 9., Hétfő 5. OLDAL HAZAI TÜKÖR Védelem a személynek 40 fölötti roma nő nem kap állást Budapest Hamarosan a kormány elé kerülhet a személyiségi jo­gok hatékonyabb védelmét célzó törvénymódosítási javaslat, amely a diszkrimi­nációt a jogsérelmek legsú­lyosabb esetei közé sorolná. A hátrányos megkülönböztetést ugyan eddig is tiltotta a törvény, csak éppen azt nem mondta ki, hogy mi számít diszkrimináció­nak. Sokszor a vádlottak éppen ezért bújhattak ki könnyen a felelősségrevonás alól. A most készülő javaslat a Polgári tör­vénykönyvben feketén-fehéren meghatározza, hogy mely csele­kedetek számítanak hátrányos megkülönböztetésnek. A fogalom pontosítása mellett az Igazságügyi Minisztérium (IM) szakemberei azt is szüksé­gesnek tartják, hogy a jövőben pusztán a megkülönböztetés té­nye elég legyen a kártérítés meg­ítélésére, és ne kelljen hozzá bi­zonyítani, hogy a diszkrimináció valóban kárt okozott. Ez azért fontos, mert a sértett többnyire nehezen tudja bizonyítani, hogy az őt ért megkülönböztetés miatt élete nehezebbé vált - tudtuk meg Hende Csabától, az IM poli­tikai államtitkárától. A leggyakoribb az, hogy vala­kit a munkaerő-felvételnél neme, vagy életkora miatt utasítanak el. Az ilyen megkülönböztetés per­sze eddig is tilos volt, akárcsak az, hogy valakit roma származá­sa miatt nem vesznek fel. Az egyik vidéki kisvárosban például évek óta nem talál munkát egy olyan roma férfi, aki korábban külföldön szerzett szakmunkás­képesítést és vendégmunkásként több nyugati építőipari cégnél is dolgozott. Az itthon meghirde­tett állásokra mégsem vették fel. A személyiségi jogok sérülésé­nek másik gyakori esete a rágal­mazás, aminek nemcsak a kis­emberek eshetnek áldozatául, sőt általában nem őket érinti. Ezt a problémakört külön is kiemelte az államtitkár, aki elmondta, hogy azért van szükség a szigorí­tásra, mert a sajtó túl sokszor állít valótlant egyes emberekről, ennek pedig gátat kell szabni.- w ­__________________Hírek röviden__________________ Szocialista elnökjelölés A Magyar Szocialista Párt Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platformja Kovács Lászlót, mint a legnépszerűbb politikust ajánlja pártelnöknek. Vitányi Iván, a platform vezetője, országgyűlési képvi­selő kitért arra, hogy Németh Miklós volt miniszterelnököt is ajánl­ják a pártelnökségbe. Hangsúlyozta, hogy gondolkodásában szabad és sokszínű, politikai cselekvésében egységes MSZP-re van szükség. Új ságíró-tisztú j ítás A Magyar Újságírók Országos Szövetségének tisztújító küldöttköz­gyűlésén öt évre újraválasztották Wisinger Istvánt, a szervezet eddi­gi elnökét. A megújult elnökség összetétele a MÚOSZ legsürgetőbb feladataihoz - az etikai színvonal növeléséhez és a vidélti újságírók gondjainak megoldásához - igazodik. A 15 fős testületbe választot­ták az Axel Springer Magyarország kiadó két munkatársát is: Keleti Évát, az Europress Fotóügynökség vezetőjét és Árpási Zoltánt, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztőjét. Ifjúsági stratégia Jövőre negyven százalékkal többet fordíthat az ifjúsági területek tá­mogatására az Ifjúsági és Sportminisztérium - jelentette ki Szabó László helyettes államtitkár egy debreceni ifjúsági konferencián. Már megkezdődött a regionális ifjúsági tanácsadó irodák hálózatának ki­építése, októbertől átfogó felmérés készül a fiatalok helyzetéről, sőt január 1-jétől önálló ifjúsági kutatóintézet jön létre a minisztériu­mon belül. SZDSZ-frakcióértékelés A szabaddemokraták országos tanácsa a hétvégén meghallgatta és nagy tetszéssel elfogadta Kuncze Gábor frakcióvezető beszámolóját a képviselőcsoport elmúlt kétévi munkájáról. Eldöntötték, hogy a párt tisztújító rendkívüli küldöttgyűlését december 2-án és 3-án tart­ják. Az elnökségre legesélyesebbnek tartott Demszky Gábor nem jelent meg a hétvégi tanácskozáson. Kapkodó haderőreform A Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központjának veze­tője, Deák Péter kapkodónak nevezte a magyar haderőreformot. Sze­rinte nagyon is megérett a helyzet a változtatásokra, de ma sokszor fordul elő, hogy kiadnak majd visszavonnak utasításokat, megvál­toztatnak már kialakult koncepciókat; ez pedig késlelteti a valódi változtatásokat. A kutató minderről a Magyar Honvédség hivatásos állományának jövőképéről rendezett tanácskozáson beszélt. ■ A buszközlekedés még nem drágul A vasúton némileg növekszik a személyforgalom A távolsági buszokat közlekedtető Volán társaságok egyelőre nem tervez­nek áremeléseket a gázolaj szeptemberi drágulása után, reménykednek utasaik megtartásában. A MÁV ugyanakkor hosszabb ideje az utasforgalom bővülését tapasztalja. Budapest Az üzemanyagok szeptemberi áremelése után máris elkezdődtek a találgatások, hogy a közlekedési vállalatok meg­növekedett kiadásaikból mennyit hárítanak át az utasokra, mennyivel emelik áraikat? Érdeklődésünkre azonban egyelőre min­denhol azt a választ kaptuk, hogy nem tervezik a tarifák megemelését, legföljebb visszafogják létesítményeik fenntartási, felújítási költségeit.- A gázolajárak kétszeri emelése szep­temberben a Volánbusz számára 137 millió forintos költségnövekedést okoz az év vé­géig - nyilatkozta lapunknak Sohár István, a Volánbusz Közlekedési Rt. forgalmi igaz­gatója. - Mivel a társaság az állam által sza­bályozott, hatósági árakkal dolgozik, nem pótolhatja megnövekedett kiadásait a jegy­árak növelésével. Ráadásul a kormány és a fuvarozók közötti tárgyaláson sem hang­zott el olyan ajánlat, amely reményt adna, hogy akár az állam, akár a Közlekedési Mi­nisztérium kész valamüyen formában a fel­merült jelentős többletterheket ellensúlyoz­ni. Ha lesz is ilyen lé­pés, az már csak jö­vőre képzelhető el. Összehúzott nadrág­szíjjal folytatjuk a munkát, és remél­jük, hogy utasaink továbbra is igénybe veszik szolgáltatása­inkat - mondta So­hár István. Vizsy Ferenc, a MÁV Személyszállí­tási Szakigazgatósá­gának vezetője la­punk kérdésére kifej­tette: még nem ta­pasztalják, hogy a gázolajár-emelkedés a vasúti forgalomban jelentős növekedést okozott volna. Az el­múlt évek adataihoz képest van növeke­dés, de ennek pontos okairól nincs felmé­résük. - Tény, hogy a hétvégi InterCity já- Nem emel árat a Volánbusz Rt. ratokra gyakran már napokkal előbb sem lehet jegyet kapni, ám még nem állítható, hogy ennek a benzin­árak miatt hozzánk átpártolt utasok nagy száma lenne az oka - mondta a vasúttársa­ság munkatársa. - A közeljövőben hatás­FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY vizsgálatot készítünk, amely egyebek mel­lett erre is választ adhat, mint ahogy arra is, hogy az autópálya-építések milyen hatással vannak a vasúti személyforgalom alakulására. juhász Szakszervezeti számadás Budapest A hazai szakszervezetek túlju­tottak a legválságosabb korsza­kon - jelentette ki Lengyel Lász­ló politológus a hat legnagyobb szakszervezeti tömörülés közös hétvégi, szürettel egybekötött tanácskozásán. Szerinte ezt az bizonyítja leginkább, hogy a hosszú ideig egymással még csak szóba sem álló szövetsé­gek ma már képesek együtt dol­gozni és közösen tervezni a jö­vőt. A politológus arra hívta fel az érdekképviseletek vezetői­nek figyelmét, hogy nyitniuk kellene a civil szervezetek felé, ha meg akarják erősíteni társa­dalmi támogatottságukat. Egy másik politológus, Ágh Attila ezt úgy fogalmazta meg, hogy nincs meg a szükséges bizalmi tőke a szakszervezetek és a tár­sadalom között. Torna László szociológus azt hangsúlyozta a találkozón, hogy a szakszervezetek kiszol­gáltatottak a politikának, és en­nek az az oka, hogy a rendszer- váltás utáni kormányok nem alakították ki a munkaügyi in­tézményrendszert. Herczog László, a Gazdasági Minisztéri­um helyettes államtitkára ezt vi­tatta, és az érdekképviseletek te­vékenységének összehangolá- sát szorgalmazta. _________-__u K ivert kutyák sorsa Minimális állami támogatásból, többnyire adományokból tartják fenn magukat a nem önkormányzati állattelepek. A menhelyeken az egészséges kutyák életben maradnak, többnyire gazdát találnak, de az állat-egészségügyi telepe­ken a befogott kutyák nagy részét elaltatják. Budapest Bárhol érdeklődtünk, pontosan sehol nem tudták megmondani, hány állatmenhely működik az országban. Ennek okát Mohácsi Gábor, a Hermann Ottó Országos Állat- és Természetvédő Egyesü­let budapesti telepének vezetője a következőkkel magyarázza:- Azért nincsenek pontos ada­tok, mert a hivatalosan bejelen­tett telepeken kívül még számos ilyen jellegű intézmény létezik, összemosódva az állam, illetve az önkormányzatok által működte­tett ebrendészeti állomásokkal. Eredetileg ezek elsősorban a ve­szettség elterjedésének megaka­dályozására jöttek létre. Minden önkormányzat köteles ilyen te­lepről gondoskodni, ahol sajnos a befogott állatokra legtöbbször halál vár.- Elaltatják az állatokat a nem állami menhelyeken is?- Tény, hogy a legtöbb telepen végeznek altatást. Arra, hogy egy kivert állat újra gazdára találjon csak akkor van reális esély, ha a kutya vagy egyéb jószág nem be­teg. Az egészséges, felnőtt állatok 70-80 százalékát elviszik ezekről a telepekről. Ha olyan betegséggel vagy sérüléssel kerül a telepre a kutya, amelyen a szakszerű állat­orvosi beavatkozás sem tud segí­teni, akkor fájdalommentes mód­szerekkel átsegítik a túlvilágra.- Milyen forrásokból tartja fenn magát egy telep? mányokat, hogy a kivert, megunt háziállatok befogadására telepet hozzon létre, de arról még nem készült felmérés, hogy a gyűjté­sek után valójában hány helyen használták fel a pénzt új telep ki­alakítására vagy a meglévő bővíté­sére. Sajnos ezek a segítségkérő felhívások igen elszaporodtak az utóbbi idő.hen, úgyhogy a támo­gatások is elaprózódtak. Ez azt je­lenti, hogy a már működő - nem­egyszer rossz anyagi helyzetű - menhelyek kevesebb pénzt kap­nak. Az állatmenhelyek nagy ré­Gazdira várva- Egy tavaly készült felmérés szerint 55 állat- és természetvédő egyesület, alapítvány van az or­szágban. Ezek nagy része működ­tet menhelyet, vagy szükségmen- helyet. Sok egyesület gyűjt ado­FOTÓ: EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE szét a személyi jövedelemadók 1 százalékából befolyt felajánlá­sok, valamint a pályázatok útján nyert összegek tartják fenn. Az ál­lami támogatás azonban elkeserl- tően alacsony. ________- ré ­A „döglött” ügyek megszállott nyomozója Beszélgetőpartnerünk: Kovács Lajos rendőrezredes Ő kapja meg azokat a nagy horderejű gyilkossági ügyeket, amelyekbe más bűnüldöző szerveknek beletört a bicská­juk. Igazi megszállott: nemegyszer 5-7 évig is rajta marad a kiszimatolt nyomon, miközben - a megengedett határig r a cél érdekében börtönlakókkal „bratyizik” és keresztül- kasul utazza az országot. Kovács Lajos ezredessel, az ORFK „döglött ügyek” osztályának vezetőjével beszélgettünk. Budapest- Hogy fogadja, ha azt mondják: ez a „döglött ügyek” osztálya?- A hivatalos nevünk: erősza­kos és vagyon elleni ügyek osztá­lya. De mert a több kapitányságot és főkapitányságot megjárt, már- már megoldhatatlan bűnügyeket kapjuk kézhez, maradjunk a talá­ló „döglött ügyek” osztályánál! Vegyük azt, hogy évente nyolc­tízezer ember tűnik el. Nagy ré­szük hamarosan épségben előke­rül, de 60-80 személy sorsára so­hasem derül fény. Többségük ön­gyilkos lett, néhány esetben azon­ban az eltűnés gyilkosság gyanú­jával köthető össze. Holttest híján e rejtélyek megoldása igen nehéz, csak a buldog módjára nyomuló, kitartó zsaruknak van esélyük.- A döglött ügyek megoldására olykor 5-7 évet is rá kell szánni. Ennyi idő alatt ugyanis az egykori tettestársak barátból ellenséggé válhatnak, s egyikük „köp”; köny- nyebben beszélnek a félelemér­zettől megszabadult szemtanúk is. Tökéletesedhet a bűnjelek vizsgálatára szakosodott techni­ka: nemrég adtak át például egy olyan DNS-labort, amelyben pará­nyi szövet- vagy csontdarabból is be tudják azonosítani a bűnelkö­vetőt. Változik a jogi háttér is. Öt éve még nem létezett a vádalku vagy a tanúvédelem intézménye, manapság viszont élünk e para­grafusok nyújtotta előnyökkel.- Az előbb egy telefonbeszélge­tésből kikövetkeztettem, hogy igencsak jóban van az ex-olajma f- fiózóval, a Pallag-koronatanúként emlegetett Nógrádi Zsolttal. Lá­tom, díszdobozos pezsgőt is kül­dött kedvenc rendőre 50. születés­napjára.- Tartjuk a kapcsolatot, elvégre meg akarom találni két éve eltűnt, valószínűleg meggyilkolt apját. Korai volna elhamarkodottan bár­mit is mondanom. Gyanítom, mi történt azon a vasárnapon, de verziómat egyelőre nem oszta­nám meg á nyilvánossággal.- S vajon miért kellett bérgyil­kos golyójától meghalnia a V7CO­birodalom fejének, Fenyő János­nak? Épp most kért a nyomozás­hoz újabb 4 hónapnyi haladékot, vagyis közel a megoldás...- A Fenyő-ügy izgat most leg­jobban. Több száz embert hallgat­tunk ki, iszonyú sok energiát fek­tettem a háttér felkutatásába, nem fecseghetek a végkifejlet előtt. Csak továbbgondolásra érdemes tényeket mondhatok. Fenyő szá­mos, a VICO-birodalomhoz kap­csolódó cég tulajdonos-igazgatója­ként hatalmas mennyiségű pénzt, s rengeteg ellenséget, ellenlábast tudhatott magáénak. Elképzelése­im szerint egy körülbelül tízfős társaság vett részt a gyilkosságban illetve az előkészületekben, ma­gyar személy megbízásából. Hogy mi tart mégis ilyen sokáig? Sokszo­rosan eltüntetett nyomok után ku­tatunk. Csaknem három évbe tel­lett, mire kiderítettük: ki lopott el egy személyi igazolványt egy alföl­di kisvárosban parkoló autóból. Az okmányt eladták, majd fénykép­esére után a pesti autópiacon vásá­rolták vele azt a Mitsubishit, ami­vel a gyilkos a helyszínre ment.- Hát a Farkas Helga-, a Magda Marinko-, a Pándy-ügy?- A Helgát elrabló, családját zsaroló, barátját kivégző Csapó ügyét novemberben tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság. Talán meg­hagyják életfogytiglani bünteté­sét, talán nem. Ha igen, már nyu­godtan elárulhatja, hova rejtette a lány holttestét. Magda Marinko békésen ül a sátoraljaújhelyi bör­tönben. Elhízott, apátiába esett, úgy látszik, megtört. Pándyt hat családtagja megöléséért a belgák állítják majd bíróság elé - remé­lem. Kudarcként élem meg vi­szont, hogy az 1990-ben történt siófoki portásgyilkosság tettese, illetve hogy egyik volt kollégánk gyilkosa még mindig nem került elő. A kábítószeres ügyekkel fog­lalkozó zsaru főbe lőtt holttestét négy éve fogták ki a Dunából. Nem hagyom elaludni a dolgot, van még kis időm a nyugdíjig. TAKÁCS MARIANN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom