Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-09 / 237. szám

. ÜMfl 2000. Október 9., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL A SZÖVETKEZETEKÉRT. Ré­/aei Istvánt, a Coop-Star Rt. el- , / nök-vezérigazgatóját, a Jászsági ÁFÉSZ elnökét, munkája elisme­réseként Szövetkezeti Érdem­renddel tüntették ki a minap. KERESZTÉNYDEMOKRATÁK. A KDNP-nek minden párttal meg­felelő kapcsolatot kell ápolnia - mondta Giezy György, a Keresz­ténydemokrata Néppárt elnöke, aki a hét végén Mezőtúron és Túr- kevén tartott lakossági fórumot, aki úgy vélte, elengedhetetlen, hogy a gazdasági versenyben le­maradt rétegeket újra „helyzetbe hozzák”. Giczy György szerint mostanra a demokrácia működé­se került veszélybe, ezért gondol­ják úgy, hogy le kell váltani a je- lenlegi kormányzatot. ________■ F ÜRTÖKBEN LÓGOTT A JÓKEDV. Több tisza-tavi település, immáron hagyományosan, október első szombatján rendezte meg a szüreti felvonulást. Tiszaszőlősön és Tiszaderzsen a települések apraja-nagy- ja kíváncsi volt a hagyományőrző, színes szüreti menetre, valamint a felelevenített népszokásokra. ______________________________________________________________________________FOTÓ: P. M. V A legidősebb polgárt köszöntötték (Folytatás az 1. oldalról) A miniszter megnyitotta a hagyo­mányos szüreti felvonulást, majd fórumon beszélt a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről.- Új világ kezdődött a kistele­pülések életében azzal, hogy ösz- szekapcsoltuk a földművelés ügyét a vidék fejlesztésével - mondta a kisgazda politikus. A miniszter a jövőről szólva kifejtette, hogy az a közel ezer- milliárd forint, amit az elmúlt egy évtizedben kivontak a mező- gazdaságból, nagyon nagy érvá­gás volt az agrárium szereplői­nek. Szerinte a megfelelő léptékű fejlődéshez a nemzeti beruházá­sok tíz százalékát a mezőgazda­ságban kellene véghezvinni, ám ez eddig mindig lényegesen ala­csonyabb volt, még 1999-ben is alig haladta meg a három száza­lékot. Ezt követően néhány, nagy visszhangot kiváltó hírről is be­szélt dr. Torgyán József. Többek között sajnálta, hogy valakik téve­sen holland gazdálkodók betele­pítéséről cikkeztek. — Amíg én miniszter vagyok, ide egyetlen külföldi földtulajdo­nos sem teszi be a lábát - han­goztatta a pártelnök miniszter. Torgyán József vasárnap Tisza- tenyőn köszöntötte a 110 eszten­dős Szűcs Józsefnét, az ország legidősebb polgárát. Szűcs Józsefné, Slotka Erzsé­bet 1890. október 23-án született Szolnokon. Férje béresgazda volt, 11 gyermekük született. Az or­szág legidősebb állampolgárának 30 unokája, 15 dédunokája és 8 ükunokája van, rokonai gyakran látogatják. Erzsi néni 30 éve nem lát, nagyothall, ettől eltekintve jó egészségnek örvend, gyógyszert egy szemet sem szedett, és min­dennap elfogyaszt egy stampedli pálinkát. Torgyán József a tiszatenyői falunapon millenniumi emlék­zászlót adott át Pinczi Imrének, a település polgármesterének. A fa­lunapon adták át hivatalosan a község 310 millió forintból épített nyolc tantermes, új általános is­koláját. Fizetésemelés a képviselőknek Jogosan él az emberekben a kíváncsi­ság, hogy vajon mennyit keresnek az általuk választott képviselők, polgár- mesterek. Pláne akkor, ha azt hallják- látják, hogy az illetményük idén már nem először emelkedik... Megyei információ Az utóbbi időben a települések önkor­mányzati ülésein arról is döntés született, hogy mennyi legyen a polgármesterek, al­polgármesterek, illetve a képviselők illet­ménye, tiszteletdíja, javadalmazása augusz­tus 1-jével visszamenőleg. Bár a legtöbb te­lepülésen az év elején már emelkedett a ve­zetők „fizetése”, most egy törvénymódosí­tás alapján - mely az 1994. évi, a polgár- mesteri tisztség ellátásának egyes kérdései­ről és az önkormányzati képviselők tiszte­letdíjáról szóló törvényt változtatta meg ­lehetőség adódott újabb illetmény-, illetve költségtérítés-módosításra. A változtatás lényege, hogy míg régebben a miniszteri alapilletményhez igazították a polgármeste­rek illetményét, addig most már a köztiszt­viselői törvény szerint az éves költségvetés­ben megállapított illetményalaphoz. A kép­viselők tiszteletdíja pedig a polgármester il­letményének a képviselő-testület által meg­határozott bizonyos százaléka (Szolnokon például 19 százalék). A megyei önkor­mányzat esetében a megyei vezetők illet­ményét az önkormányzati rendeletben megállapított köztisztviselői illetményalap és a 11-13 szorzószám szorzataként a köz­gyűlés állapította meg. A táblázatban látható néhány városunk polgármesterének, alpolgármestereinek, il­letve a képviselőknek a javadalmazása. Mint köztudott, Szolnok esetében három főállású alpolgármester van, a megyei köz­gyűlésben pedig két főállású alelnök. Kar­cag esetében a főállású polgármester illet­ménye (ez szerepel táblázatunkban) mel­lett a társadalmi megbízatású tiszteletdíja 59 700 forint. Itt azt is előírja az önkor­mányzati rendelet, hogy a képviselők tisz­teletdíja összesen sem (tehát több bizottsá­gi tagság esetén sem) haladhatja meg a 80 800 forintot. A legtöbb helyen hamarosan a polgármesteri illetmény függvényében a képviselői tiszteletdíjak is változnak majd, például Tiszafüreden az október 10-i ülé­sen tárgyalnak erről. A képviselők a bizottsági tagságért, il­letve a bizottsági elnöki posztért pluszjut­tatást kapnak (Jászberényben például minden képviselő bizottsági tag is, nekik így havonta 120 ezer forint jár). Sok he­lyütt a polgármesterek, alpolgármesterek havi költségtérítésben és saját gépkocsi­használatban is részesülnek. Vannak olyan képviselők, polgármesterek is, akik az Országgyűlésben, illetve azok bizottsá­gaiban is helyet foglalnak - a megfelelő javadalmazásért. S hogy teljesebb legyen a kép, még egy adat idekívánkozik: a Köz­ponti Statisztikai Hivatal megyei igazgató­ságának adata szerint megyénkben 2000 első félévében a teljes munkaidőben fog­lalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 62 900 forint volt. BOY MENNYIT KERESNEK A VÁROSVEZETŐK, KÉPVISELŐK? (FORINT/HÓ) Polgármester Alpolgármesteriek) Képviselők Szolnok 365 950 329 355 69 531 Jászberény 320 000 127 520 80 000 Mezőtúr 313 000 121 000 31 300 Karcag 294 300 179 000 40 400 Tiszafüred 225 200­20 000 Megyei önkorm. 396 500 (elnök) 376 700 (alelnökök) 30 500 FORRÁS: ÖNKORMÁNYZATOK VÉLEMÉNY MÉSZÁROS GÉZA Egészségtelen szegénység Sorvadunk, most már kimutathatóan - derült ki a minap megtartott egészségügyi kerékasztal-ta­nácskozáson« Megyénk egészségi mutatói a leg­gyatrábbak az országban. Az egyik alapvető ki­váltó ok a rendszeres testmozgás hiánya. Ez persze országos prob­léma, ám térségünk azért áll ebben is a mezőny élén, mert lehető­ségeiben korlátozott. Nincs mit szépíteni: szegények vagyunk. Uszodára, teniszpályára, fitneszszalonra kevesebben és kevesebbet költünk, mint az ország nyugati felében. Némi iróni­ával élve, talán az állóképes­ségünkre nem lehet panasz, főleg a munkaügyi közpon­tok előtt sorakozó állástalanok kitartását figyelembe véve. Persze, lehetne azonnal sorolni azokat a sportpályákat, intézményeket, ahol díjtalanul, vagy csekély pénzösszeg ellenében akár vidáman mozoghatnánk, no de kinek van kedve üres zsebbel ugrálni? Sajnos a szocializációs hátrány valóban negatívan hat az alföldi ember egészségére. Sokszor a cigarettához és az alkoholhoz nyúl­nak egyesek, így próbálják megoldani gondjaikat. A statisztika sze­rint megyénkben öl a legtöbbet a két említett élvezeti szer, mellyel legtöbben tizenévesen kötnek szoros barátságot. A dohányzás ká­ros hatása később jelentkezik, ám a diszkóbalesetek nem várnak a felnőtté válásig. Egy ismert orvos szerint a demonstrációs oktatás jelentene né­mi megoldást. Az iskolákban egészségügyi bemutatókat szervez­nének, és megismertetnék a fiatalokkal a dohányzás káros hatását. Ehhez nem kellene más, csupán egy tüdőrákban elhunyt dagana­tos szervpreparátuma. A másik esetben pedig egy diszkóbaleset helyszínén megtartott osztályfőnöki óra segítene szerinte a meg­előzésben. Nos, rémisztőén hangzik, de ki tudja...? Egy testnevelő tanár is a prevenciót tartja fontosnak, ezért heti ötre emelné fel a kötelező tesiórák számát, amelyeken nagyobb fe­gyelmet követelnének meg a diákoktól. Ezenfelül bevezetné a fel­sőfokú tanintézményekben is a testnevelést. Nagy felelősség hárul elsősorban a családokra, hiszen a szülők példáját követik a gyerekek. Persze, nem csak reggelente, amikor - mozgás gyanánt - együtt futnak az iskolához robogó busz után. Mert „szegényeknek” autójuk sincs. Ebben a megyében ugyanis a száz családra jutó gépkocsik száma sem éri el az országos átlagot... Kinek van kedve üres zsebbel ugrálni? éget ért a filmszemle __ Szolnok E gy hét után befejeződött a millenniumi képzőművé­szeti filmszemle. Szomba­ton a Hozam Klubban átad­ták a négy kategória díjait. Demeter István, a szemle ügyve­zetője bevezetésül méltatta an­nak jelentőségét, hogy a szemle nemzetközivé vált, a millenniu­mi rendezvénysorozat kiemelke­dő eseménye lett. Báron György filmkritikus, filmesztéta értékelte az elsőfil­mes, az animációs és az úgyne­vezett határvidék kategória film­jeit. Több mint kilencven alkotás tartozott ebbe a három kategóriá­ba. Az animációs kategória volt a leggazdagab. A zsűri első, második, harma­dik díjat és különdíjakat adott a legjobbnak értékelt filmek készí­tőinek. Az elsőfilmesek között az első díjat Joanne Batten (Anglia) kapta Borsmenta álmok című filmjéért. A „határvidék” kategó­ria nyertese Chris Marker (Fran­ciaország) Andrej Arszenovics egy napja című alkotása. Egy Svájcban élő magyar rendező, Horváth Zoltán Tetemek és rákfé­lék című filmje nyerte el az ani­mációs filmek első díját. A kép­zőművészeti filmek közül Daló Károly Sokszínű egység című filmje lett az első. (A rendezővel lapunk pénteki számában inter­jút közöltünk.) A filmszemle ide­jén diákzsűri is működött, amely az első díjat Bánóczki Tibor 3-4 című filmjének adta. A díjazottak valamennyien megkapták a filmszemle plakett­jét, Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész alkotását. A díjak átadása után Szalay Fe­renc polgármester üdvözölte a szemle résztvevőit. Fél év múlva újabb filmszemle helyszíne lesz Szolnok. Akkor a tudományos filmek szerzői hoz­zák el alkotásaikat. B. A. __________________AZ OLVASÓÉ A SZÓ_____________ / J Szépül az „éléskamra” A legutóbbi szolnoki városházi tájékoztatón bejelentette a pol­gármester, hogy napirenden van a belvárosi piac ügye. A tervek szerint a vásárcsar­nok a jelenlegi helyén marad, de jelentős fejlesztése várható, növekszik a fedett terület, és ga­lériát alakítanak ki. Megtudtuk, legalább 1200 négyzetméteres bővítésről van szó, amelyből 1000 négyzetmé­teren üzletek lesznek. Nem marad ki a hulladéktárolás és -elszállítás korszerűsítése sem. A város szívében működő pi­ac a lakók többsége számára jó helyen van. Égy időben szó volt róla, hogy esetleg új helyre kerül, aminek sokan nem örültünk, mert megközelíthetőség szem­pontjából ennél ideálisabb hely nemigen van a városban. Szinte minden helyi autóbuszjárat út­vonala érinti, • könnyen elérhe­tő. A város „éléskamrája” már eddig is sokat szépült, hiszen egy-két éve szerelték fel a zárha­tó ajtókat, üvegfalat kapott a hi­deg és huzat ellen, rendbe tették a jelenlegi „szemétdarálót”, mos­tanság pedig külső festésével, mázolásával vannak elfoglalva a mesterek. Igazán nem lehet panaszra okunk, hacsak arra nem, hogy olykor valóban kicsinek bizo­nyul, különösen a nagy piaci na­pokon, amikor a járókelők leszo­rulnak a járdáról, mert minden talpalatnyi helyet birtokba vesz­nek az árusok. De már ez sem tart sokáig. KOMÁROMI MARGIT Kukoricából kevés termett Búzát 131 ezer hektáron terveznek vetni a megyében Agrárinformáció Javában folyik a kapásnövé­nyek betakarítása és az őszi kalászosok vetése a megyé­ben. Hasonlóképp jól halad­nak az őszi talajmunkákkal is a gazdálkodók. A kukori­ca és a cukorrépa eddigi ter­méseredményei azonban nem túl fényesek. Kiss Róbert, a megyei földműve­lésügyi és vidékfejlesztési hivatal helyettes vezetője érdeklődé­sünkre elmondta, a megye gaz­dálkodói a szántani tervezett te­rület több mint egyharmadán már elvégezték a talaj forgatását, a magágykészítés pedig az őszi vetésre szánt terület mintegy két­harmadán történt meg. Az eső előtt kevésbé sikerült jó minősé­gű talajmunkát végezni, a csapa­dékot követően viszont látványos javulás tapasztalható. A hét eleji állapotfelvétel sze­rint a tervezett 131 ezer hektárból eddig 28 ezer hektáron vetették el az őszi búzát. A káposztarepce vetése befejeződött, összesen 13 500 hektáron került földbe a mag­ja. Az őszi árpával hamarosan vé­geznek a termelők, még mintegy kétezer hektár van hátra a terve­zett 165 00 hektáros területből. A vetés mellett folyamatos a kapás­növények betakarítása is. A kuko­ricát és a napraforgót a terület több mint feléről már betakarítot­ták, a cukorrépa felszedése azon­ban még az elején tart. Az eddig terméseredmények — különösen a kukoricáé és a cukorrépáé - nem igazán biztatóak, a hoza­mok messze elmaradnak a koráb­bi években megszokottól, ami el­sődlegesen a természeti csapá­soknak tudható be. KAPÁSNÖVÉNYEK EDDIG HOZAMAI A MEGYÉBEN eddig betakarított termés­összes terület terület eredmény (ezer hektár) (ezer hektár) (tonna/hektár) kukorica 54 33 3,5 napraforgó 39 22 1,6 cukorrépa 5 1,7 28,6 FORRÁS: MEGYEI FVM-HIVATAL Félnek az emberek ‘(Folytatás az 1. oldalról) Ha megvan a terület, azaz meg­történt a kisajátítás, no és persze a pénz, az említett védművek tíz hónap alatt megépíthetők. Itt azonban még nem tartunk. A Kötivízig most azon fáradozik, hogy mielőbb megismertesse, megvitassa a frissen készült ta­nulmánytervet az érintett tele­pülések vezetőivel és polgárai­val. Tovább lépni az ügyben ugyanis csak akkor lehet, ha si­kerül konszenzusra jutni az érintettekkel a nyomvonalat il­letően. Ha mindez megtörtént, következhet a kisajátítás, a be­ruházás előkészítése. Ám, hogy pénz mikor lesz minderre, ma még nem tudni. Dr. Nagy István ezzel kapcsolatban megjegyez­te, a szaktárca ismeri az itt élők problémáit, s támogatja a véd­vonal kiépítésének előkészíté­sét. L. Z. T. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom