Új Néplap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-21 / 248. szám

6. OLDAL H A Z A I TÜKÖR 2000. Október 21., szombat Vita a nyugdíjemelésről A kormányfő bírálta a magánpénztári rendszert Budapest Orbán Viktor miniszter- elnök az ellenzék felvetése­ire reagálva tegnap a parla­mentben kijelentette, hogy nem lát okot a kétéves költ­ségvetés terveinek módosítására. A kormányfő emlékez­tetett arra, hogy a költ­ségvetés előterjesztése­kor a kabinet a tartós és gyors gazdasági növe­kedést, a magasabb bérszínvonal elérését, valamint a gyermekes csalá­dok helyzetének javítását tűzte ki célul. Mint mondta: ő maga is a ter­vezett szint két-háromszorosára emelné az egészségügyben, okta­tásban dolgozók bérét, valamint a nyugdíjakat, ám ennek a 6-7 százalékos gazdasági növekedés korlátot szab. Az MSZP által java­solt nagyobb mértékű nyugdíj- emeléssel kapcsolatban a minisz­terelnök közölte: ha a szocialista párt partner abban, hogy felül­vizsgálják a nyugdíjreformot, ak­kor a kormány kész rá, hogy a tervezettnél akár 70 milliárd fo­rinttal nagyobb összeget különít­sen el nyugdíjemelésre 2001-ben. Arról a 70 milliárd forintról van szó, amellyel a költségvetésnek a magánnyugdíj-pénztárakhoz át­irányított járulék okozta hiányt kell pótolnia. Mint mondta, szép dolog a mostani fiatalok jövőbeni nyugdíjának állami támogatása, de ma fontosabb cél a jelenlegi nyugdíjasok járandóságának emelése. Reagált a kormányfő azokra a kritikákra is, amelyek amiatt érték a kor­mányt, hogy az egyes kormányzati szervek kiadásai nagy mérték­ben, 15-20 százalékkal nőnek 2001-2002-ben. A feladatok bővülésé­vel, a leendő informati­kai minisztérium kiépí­tésével, a NATO-tagságból faka­dó feladatokkal, a jelentős agrár­fejlesztési programmal, valamint a komoly beruházásokat magá­ban foglaló Széchenyi-terwel in­dokolta az egyes tárcák kiadásai­nak növekedését. A minimálbér tervezett emelé­sével kapcsolatban a miniszterel­nök kifejtette, hogy az többletter­het ró ugyan a kis- és középvál­lalkozókra, ám ennek kompenzá­lására a kormányzat több lehető­séget is biztosít a költségvetés tervezetében. A megoldások kö­zött említette a társadalombizto­sítási járulék 2 százalékpontos csökkentését, és azt a javaslatot, amely az 50-nél kevesebb főt fog­lalkoztató vállalkozások számára 10 millió forintig adómentességet biztosítana. Mire tanít az egyetem? Az elmélet mellett kell a gyakorlati tudás is A mai egyetemi, főiskolai oktatás egyik legnagyobb gondjának tartják, hogy a végzős diákok elméleti tu­dása sokszor nincs össz­hangban a napi gyakor­lattal. Budapest Oktatáskutatók állítják, hogy a magyar felsőoktatás azért nem tud lépést tartani a világ élvona­lával, mert hiába ad nagyszerű elméleti alapokat a diákoknak, ha az egyetemek, főiskolák anya­gi háttere nem teszi lehetővé a korszerű technikák, technológi­ák alkalmazásának oktatását. Ez különösen a műszaki fakultások­ra és az orvosegyetemekre igaz, de nem jobb a helyzet a társada­lomtudományi karon sem.- Más dolog az elmélet, és más a napi gyakorlat - állítja Horváth Magyary Nóra, a Coca-Cola Ma­gyarország közkapcsolati igazga­tója. - Az iskolapadban sajnos nem lehet megtanulni a csapat­munkát, és nem lehet azt sem el­sajátítani, hogyan kell egy-egy feladatot a lehető leghatékonyab­ban megoldani. Meggyőződé­sem, ezen az akadályon csak úgy lehet átlépni, ha a gazdasági élet piaci tapasztalatokkal rendelke­ző szereplői az egyetemek, főis­kolák segítségére sietnek. Csakis egy-egy konkrét feladat megoldá­sa, az oktatómunka gyakorlati foglalkozásokkal való kiegészíté­se oldhatja fel az ellentmondást. Nemrég a Budapesti Gazdasá­gi Főiskola külkereskedelmi kara adott otthont egy ilyen gyakorlati kurzusnak. Azért szervezték a háromnapos programot, azért tartották az előadásokat, a vizs­gáztatást a cég munkatársai, hogy a különböző felsőoktatási intézmények 200 hallgatójának lehetőséget adjanak belekóstolni „a felnőtt” marketingesek napi munkájába. Egy. asztali víz piaci bevezetésének programját adták fel leckének, miután elmondták a diákoknak, mi mindenre kell fi­gyelniük egy-egy ilyen feladat megoldásakor. Az eredmény ma­gáért beszélt: a diákok egy része bizony nem tudott mit kezdeni a feladattal, mások magabiztosan, sebtében előkeresett kutatási eredményekre hivatkozva adták elő megoldási javaslatukat. ________________________(»• p-) ISMERETLEN FOTÓS. 1956 ...Hogy legyen jel címmel fotóalbumot jelentetett meg a Történeti Hivatal és a XX. Század Intézet. A most nyilvánosságra került képek (köztük a fenti felvétel is) egy ismeretlen fotós kordokumentumai. A szerző özvegye még most, 44 év elteltével is annyira fél, hogy nem járult hozzá nevük közre­adásához. REPRODUKCIÓ: EUROPRESS PHARE-pénz romáknak Budapest Az Európai Unió egy- milliárd forinttal támogatja a magyarországi romák helyzetének javítását. A jö­vő év elején megjelenő pá­lyázat segítségével például három kistérség 150-200 millió forintos fejlesztési lehetőséghez juthat. Különböző szakmai munkacso­portok dolgoznak az 1 milliárd forint keretösszegű PHARE-prog- ram pályázati feltételein. Annyi már bizonyos, hogy a kisebbségi jogvédő szervezetek, valamint felzárkóztató képzési formák tá­mogatásán kívül három kistérség jelentős fejlesztéshez juthat - tudtuk meg Heizer Antaltól A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökhelyettese az Europress érdeklődésére el­mondta, hogy a pályázaton nyer­tes kistérségek lehetőséget kap­nak út- és csatornahálózatuk fej­lesztésére, de jelentős pénz jut majd olyan szolgáltatásokra is, amelyék hozzájárulhatnak a he­lyi közösségek konfliktuskezelé­séhez. A települések 2-3 év alatt kapják majd meg a 150-200 mil­lió forintot. A program egyik kifejezett cél­ja a roma és nem roma lakosság együttélésének megkönnyítése, a hátrányos megkülönböztetés csökkentése. Ezért a fejlesztése­ket nem kizárólag romák közös­ségei igényelhetik, abból a hoz­zájuk hasonlóan rossz körülmé­nyek között élő más nemzetisé­gű lakosság is részesedhet. Mint azt a hivatal elnökhelyettesétől megtudtuk, a PHARE-pénzből jelentős összeg jut a kisebbsé­gek védelmét, érdekképviseletét felvállaló jogvédő irodáknak, amelyek számítógépparkjukat, könyvtárukat fejleszthetik majd. Pályázhatnak továbbá olyan kö­zösségi vezetők, közalkalmazot­tak is, akik munkájukkal a ro­mák beilleszkedését akarják se­gíteni. H. M. Szót kér a Vidék Parlamentje Segít a kistelepülések boldogulásában Budapest Nyugat-európai minták alapján szerveződött, és nyolcszáz kistelepülésen működik a Vidék Parla­mentje. A civil szervezetet két éve hozták létre azért, hogy támogassa a vidék fej­lesztését szolgáló kezdemé­nyezéseket. Márczis Márta, a Vidék Parlamentje ügyvezető elnöke elmondta: kiter­jedt tevékenységét foly­tatnak. Értékelik a vi­dékfejlesztési programo­kat, s keresik azok támo­gatásának legjobb for­máit, országszerte tré­ningeket, képzéseket szerveznek, és állandó kapcsolatot igyekeznek fenntartani a kormányzattal.- Sajnos a vidékfejlesztésért fe­lelős tárcával még mindig nem ki­elégítő a kapcsolatunk - nyilat­kozta Márczis Márta. - Á SAPARD-program vitájába példá­ul be kellett volna vonniuk ben­nünket is, mégsem tették. Ezt egyébként az Európai Unió is ne­hezményezte. Szerettük volna, ha a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium képviselői tájékoztatnak bennünket a prog­ram adta lehetőségekről, illetve meghallgatják a javaslatainkat. Mi a tervezetet tavaly decemberben láttuk utoljára, és amikor mi ma­gunk kezdeményeztünk szakmai vitát, arra a minisztérium képvise­lője nem jött el. A Vidék Parlamentje azonban mindezek ellenére bízik abban, hogy előbb-utóbb megjavul a kap­csolat a szaktárcával, hiszen csak úgy lehet kézzelfogható eredményeket elérni a vidékfejlesztés terüle­tén, ha összefog a mi­nisztérium és a civil szervezet. A Vidék Par­lamentje akár egyfajta mankója is lehetne a mi­nisztériumnak. Egyik legfontosabb célkitűzé­se ugyanis az, hogy javítsuk azok­nak a kistelepüléseknek a helyze­tét, amelyek nem tudnak megélni a mezőgazdaságból.- Számtalan olyan falu, község, kisváros van Magyarországon, ahol a gazdálkodási lehetőségek meglehetősen behatároltak - véle­kedett az elnök asszony. - Ezek­ben a térségekben az ipart kellene fejleszteni és kiépíteni a számító­gép-hálózatot. De nagyon fontos lenne az is, hogy segítsük a kister­melőket erőik összefogásában. SZ.F. HÍREK RÖVIDEN Megbecsülés Az ’56-os hősök anyagi megbecsülését sürgette Boross Péter volt miniszterelnök a Belügyminisztérium ünnepségén, amelyen az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetére, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltására emlékeztek. A miniszterelnök főtanács­adója elmondta, hogy rövidesen törvényjavaslat készül, amely alap­ján a jövő évtől 60 ezer forintos minimálnyugdíjra számíthatnak mindazok, akik forradalmi tevékenységük miatt börtönbüntetést kaptak. Agyelszívás Lelassult az utóbbi években a tudományos kutatók külföldre ván­dorlása a Visegrádi Négyek országaiban. Ezt a négy állam akadé­miai vezetői állapították meg budapesti tanácskozásukon. A ma­gyar, a lengyel, a cseh és a szlovák tudósok ugyanakkor hangsú­lyozták, hogy országaikban a kutatás és fejlesztés területén nem­csak több pénzre, hanem nagyobb erkölcsi elismerésre is szükség lenne. Sikernyilatkozat Gógl Árpád egészségügyi miniszter szerint több ponton is sike­reket ért el az elmúlt két évben. Egy tapolcai fórumon kiemelte, hogy önálló szakma lett a sürgősségi betegellátás, az idősgondo­zás bekerült az oktatási rendszerbe, hamarosan átadják a kétszá- zadik mentőállomást. Elmondta azt is, hogy a most elkészült új egészségügyi programot november 6-án mutatják be az akadé­mián. Közös fellépés A hat legnagyobb szakszervezeti tömörülés az összefogás újabb je­leként közös nagygyűlést szervez november 11-én a budapesti Nem­zeti Sportcsarnokban. Tegnap arról is döntöttek, hogy akkor alakít­ják ki végleges álláspontjukat arról, milyen lépéseket tehetnek a szo­ciális párbeszéd további háttérbe szorítása ellen. ■ A betegeket is megnevetteti Beszélgetőpartnerünk: Sznhay Balázs színművész, író Budapesten, a Sas-hegy legszebb ré­szén áll az a társasház, amelynek egyik lakója Szuhay Balázs színmű­vész, író. Hatvanötödik születésnap­ja alkalmából otthonában fogadott bennünket a humor műfajának egyik legismertebb alakja. Budapest- A televízió és a rádió kabaréműsorai­ból sokan hiányolják. A szórakoztatás­nak ezek a régi ízei mintha feledésbe merültek volna.- Kellér Dezső, Latabár Kálmán, Feleki Kamill, Kazal László, Kibédy Er­vin és Kabos László mellett rang volt fellépni - mondja kissé elkomorodva.- Nem szeretnék senkit megsérteni, de néha inkább sírni lenne kedvem né­hány mai szórakoztató műsoron.- A hangja számomra elválasztha­tatlan a gyermekkortól, a rajzfilmbeli Foxi Maxitól.- Érdekes, hogy generációk mond­ják ezt. Az ön szájából ez nagyon ked vesen hangzik. Ám amikor legutóbb társaságban egy ősz, szakállas vén úr mondta ugyanezt, akkor az már kissé bosszantott. Egyébként is a színészek szeretnének a nagyobb, komolyabb szerepeikkel maradandót alkotni. A végén aztán kiderül, hogy egy kutyus hangja hozza el az igazi népszerűsé­get. Persze ez nem jelenti azt, hogy egy rajzfilm szinkronizálását nem tar­tom fontos feladatnak. Jó példa erre a Flinstone család is, amit a magyar szöveg és a kiváló szinkron az eredeti­nél is jobbá varázsol.- Ön a magánéletben is mindig ne­vettet?- Imádom a humort, ez a létele­mem. Az egész pályámon az vezérelt, hogy jó hangulatot teremtsek. Leg­utóbbi sikerélményem például a be­Élete a humor fotó: europress/kallus tegségemmel kapcsolatos. A szívem­mel vannak problémák, és a mentő­kórházba kerültem. Amikor átvittek egy másik helyre, ismerős ápolónővel találkoztam. Kiderült, hogy mindkét kórházban dolgozik. Egyszer csak odalépett hozzám: tudja-e, hogy cso­dát tett? Azt az öregurat, akivel leg­utóbb egy szobában feküdt, néhány óra alatt sikerült visszahoznia a leg­súlyosabb depresszióból, és azóta szépen gyógyul. Nos, a humoris­tának, a színésznek ez az igazi kül­detése.- A születésnapját hogyan szokta ünnepelni a család?- Sajnos egyre szűkebb körben. Nem vágyom semmilyen ajándékra, csak arra, hogy még utazgathassak egy kicsit a világban. Szerencsére a családomtól és a közönségtől már olyan sok szeretet kaptam, hogy az életem végéig kitart. Ünnepi ételekben ’ sem vagyok válogatós. Egy jó rakott krumplival vagy még inkább egy fi­nom sárgaborsó főzelékkel le lehet venni a lábamról. NÉMETH ZSUZSA Született: 1935. október 20-án, Budapesten Családi állapota: feleségét 34 évi házasság után két éve veszítette el Gyermekei: Klára angolnyelv-tanár, Barbara idegenvezető Végzettsége: Rózsahegyi Kálmán sziniiskolája Hobbija: világjáró utazások, olvasás, házi mozi Pályájának főbb állomásai: 1955-57 Békéscsaba, 1957-60 Kecskemét, 1970-92 Vidám Színpad, 1992-93 a Ludas Matyi főszerkesztője, 1998-tól a Szabó család című rádiós családregény írója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom