Új Néplap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-06 / 156. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2000. Július 6., csütörtök Ukrajna nem mond le az atomról Még az idén végleg lezárják a csernobili erőmű 4. blokkját Putyin és ellentmondásai Az emberiség negyedének képviselői tanácskoznak Dnsanbéban Az ukrán kormányfő meg­erősítette hazája döntését, hogy még az idén végleg le­állítják a csernobili atomerő­művet. Berlin Viktor Juscsenko a német fővá­rosban megrendezett második Csemobil-konferencián köszöne­tét mondott a nyugati államok­nak azért a segítségért, amelyet az 1986 áprilisában felrobbant 4. számú reaktorblokk betemetésé­hez és a sugárzás megszünteté­séhez nyújtottak. Hozzátette, ha­zája szűkös energiaellátása miatt nem volt könnyű meghozni a Csernobil végleges leállítását ki­mondó döntést. Az ukrán miniszterelnök a há­la szavai mellett világosan értésre adta, hogy hazája nem tesz le az atomenergia hasznosításáról. A német környezetvédelmi minisz­ter hiába próbálta meggyőzni az ukrán illetékeseket a korszerű, gázturbinás erőművek előnyei­ről. Kijev hallani sem akar a föld­gázról, mivel az ilyen erőművek üzemeltetése függővé tenné Uk­rajna energiaellátását az orosz gázszállításoktól. A balesetet szenvedett blokk továbbra is sugároz, a köréje emelt betonszarkofág állapota egyre rosszabb. Német források szerint helyenként 5-10 négyzet- méteres rések tátonganak a beto­non. Emiatt hamarosan újabb betonkoporsót kell építeni a blokk köré; ennek költségei 768 millió dollárra rúgnak. Június vé­gén a G7 csoport és az Európai Unió államai 600 millió dollárra emelték hozzájárulásukat a költ­ségekhez. A berlini tanácskozásnak az a célja, hogy a résztvevő államok előteremtsék a még hiányzó 168 milliót. Joschka Fischer német külügyminiszter a házigazda szerepében úgy vélte; a második szarkofág megépítése emberi számítás szerint néhány száz év­re biztonságossá teheti a cserno­bili reaktort. Befellegzett a harci ebeknek Egy héttel azután, hogy két harci kutya szét- marcangolt egy hatéves fiúcskát, Hamburg vezetői megtiltották a veszélyes kutyafajták tartását és tenyésztését a tartományi jogú német hanzavárosban. Németország A rendelkezés értelmében gazdáiktól azonnali hatállyal elkobozhatók a pitbullok, a stafford- shire-bullterrierek és a hasonló négylábúak, s az állatorvosok elaltathatják őket. Eszak-Rajna- Vesztfália és Rajna-Pfalz tartomány is követi a hamburgiak példáját. Csakhogy a sietség sok pénzbe kerülhet. A kutyatulajdonosok milliós kártérítési perekkel fenyegetőznek. A német alkotmány ugyanis szavatolja a magántulajdonhoz való jogot. A per megnyerésének feltétele az, ha a harci kutya tartója egyértelműen bizonyítani tudja: a rendelet kibocsátása előtt már birtokában volt az állat, és mindeddig nem okozott bajt. Ebben az esetben az önkormányzatot két-három ezer márka kártérítés megfizetésére kötelezhetik. A Német Bullterrier Klub harcias elnöke leszö­gezte: mihelyt a hatóságok elkezdik összeszedni a harci ebeket, fölszólítja a tagságot, hogy jószá­gonként legalább tízezer márka kártérítést köve­teljenek. A beszerzési áron fölül ugyanis az állat értékének részét képezi a tartásává járó összes költség is, az etetéstől az állatorvos tiszteletdíjáig. Csak Hamburgban, ahol elsőként akarnak ér­vényt szerezni a rendelkezésnek, hatvan tagja van az egyletnek, hivatalosan legalább 120 vé­rengző ebbel. Szakértők szerint a nem szerve­zett állattartók jó háromszor többen vannak, és ők is követelni fogják a kártalanításukat. Észak-Rajna-Vesztfália belügyminisztere egy­séges uniós szabályozást sürget harcikutya-ügy- ben, hogy véget vessenek a tarthatatlanul sok támadásnak, és megelőzzék a további halálese­teket. Sajnos - tette hozzá - az EU gépezete szerfölött lassú, három évbe is beletelhet, mire érdemi szabályozás születik.__________(kulcsár) assasnissewent JjMMEDIAT DES $ Greenpeace-aktivisták tüntettek Svájcban az atomerőművek hulladékainak tárolása ellen FOTÓ: EUROPRESS/EPA Az orosz elnök fogadta Vlagyimir Zsirinovszkijt, a liberális Demokrata Párt elnökét FOTÓ: EUROPRESS/EPA Száz nap telt el Vlagyimir Putyin orosz elnök beiktatá­sa óta: az államfő nem követ­te ugyan Borisz Jelcin útját, de nem is hozott nyugalmat az orosz politika berkeibe, s egyszerre több fronton indított támadást - összegez az orosz sajtó. Moszkva A Szevodnya című napilap rávilá­gít arra, hogy számos ellentmon­dás jellemzi az orosz elnök bél­és külpolitikáját. Az első száz nap alatt az elnök konfliktusba került a felsőházzal; képviselője a föde­rációs tanácsban majdhogynem azzal fenyegetőzött, hogy börtön­be vet 16 szenátort. Hivatalba lé­pését követően az elnök támadást intézett a Jelcin idején kialakult gazdasági struktúrák ellen, ame­lyek most már a hatalomtól való függetlenségüket hangoztatják. Külpolitikája szélsőségesen el­lentmondásos: szembetűnő a visszaesés a birodalmi gondolko­dásmódhoz, másfelől ennek el­lenkezőjét látszik jelezni, hogy az elnök igen gyorsan ratifikáltatta a START2 egyezményt, amire előt­te évekig kellett várni. További el­lentmondás, hogy Putyin barátsá­got kötött Tony Blair brit kor­mányfővel, Bili Clinton amerikai elnökkel való kapcsolatát a köl­csönös gyanakvás jellemzi, Pá­rizzsal pedig szinte fagyos a vi­szony. Vlagyimir Putyin egyébként a száz nap elteltével konzultáció­kat kezdett a törvényhozásban képviselt pártok frakcióvezetőivel az átfogó reformokról, valamint a felsőház összetételét szabályozó törvény tervezetéről. Dusanbe A tádzsik fővárosban az orosz, a kínai, a kazah, a tádzsik és a kirgiz elnök részvételével szer­dán megnyílt a Sanghaji Ötök csúcstalálkozója, amelyen most először - megfigyelői minőség­ben - jelen van az üzbég állam­fő is. Az alapító öt országban, ame­lyek területe együttesen Eurázsia területének mintegy háromötödét teszi ki, a Föld lakóinak negyede él. A csúcstalálkozó előkészítése során a külügyminiszterek kifeje­zésre juttatták, hogy támogatják Kína Tajvannal kapcsolatos állás­pontját és Oroszország csecsen- földi lépéseit. A kezdés előtt munkareggeli keretében egyórás megbeszélést folytatott Vlagyimir Putyin orosz és Csiang Cö-min kí­nai államfő. Groznij A minapi merénylethullám után pattanásig feszült a helyzet Csecsenföldön, mivel a katonai felderítés úgy értesült, hogy ismét támadásra készülnek a szakadá- rok. Az észak-kaukázusi köztár­saságban a korábbiaknál is szigo­rúbb óvintézkedéseket léptettek életbe. ■ HÍREK RÖVIDEN Schüssel dicsér és vétókat ígér Wolfgang Schüssel osztrák kancellár a parlament szerda délelőtti ülésén megvédte az EU-tagál- lamok szankcióival kapcsolatos népszavazáster­vét, amelyet a kormány Jcedden fogadott el. Schüssel hangsúlyozta: a tervezett referendum során hat kérdést tesznek fel a választóknak, ki­zárólag a szankciók feloldásával és nem az unió kelet-európai bővítésével, valamint a vétójog használatával kapcsolatban. Schüssel dicsérő szavakkal illette koalíciós partnerét, az Osztrák Szabadságpártot, amiért az a történtek ellenére együttműködéséről biztosította az EU-beli „böl­csek tanácsát”. Schuster kis műtéten esett át Túl van egy rövid műtéti beavatkozáson az Inns­brucki Egyetemi Klinikán fekvő Rudolf Schuster szlovák államfő. A „kozmetikai jellegű műtétnek” is nevezett szerdai beavatkozás alig húsz percig tar­tott, és azért volt szükséges, hogy a betegen még Pozsonyban végrehajtott gégemetszésből eredő műtéti seb enyhe vérszivárgását megszüntessék. Ernst Bodner sebészprofesszor közlése szerint a rutinbeavatkozás eredményes volt. Az EBESZ-trojka a válsággócokról Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szerve­zet „trojkája” - a jelenlegi soros elnökséget betöltő, valamint a tisztséget előtte ellátó, majd a feladatot átvevő országok - külügyminisztere tanácskozást kezdett szerdán Bukarestben, egy nappal az EBESZ parlamenti közgyűlésének éves ülése előtt. Benita Ferrero-Waldner osztrák, Petre Roman román, vala­mint Espen Barth Eide norvég külügyminiszter mindenekelőtt a csecsenföldi és a koszovói helyze­tet tekintette át, és megvitatta az EBESZ közép-ázsi­ai stratégiáját. Összetűzések Észak-írországban Észak-írország egyre több településére terjed át az Orániai Rendnek és támogatóinak tüntetése porta- downi hagyományos felvonulásuk korlátozása el­len. Belfastban kedd este rövid tűzpárbajba keve­redtek a rendőrök a tiltakozókkal, Portadownban vízágyút vetettek be a biztonsági erők a tömeg szét- oszlatására. Kilenc rendőr megsebesült, négy tünte­tőt letartóztattak. Csökkenő olajár, olcsóbb benzin Az Egyesült Államokban érezhetően csökkennek az üzemanyagárak: egy gallon, azaz 3 és fél liter benzi­nért átlagosan 1 dollár 60 centet kellett fizetni. Ez pedig június 19-e óta majdnem 6 centnyi esést je­lent. Szakértők szerint az árak enyhülése minden bizonnyal folytatódik, hiszen Szaúd-Arábia bejelen­tette, hogy naponta 500 ezer hordóval növeli kiter­melését, js a jelenlegi 30 dolláros barellenkénti árat 25 dollárra kívánja csökkenteni. Az olajár egyébként az ázsiai|és az európai tőzsdéken is zuhant. Müncheni „nem” Jörg Haidernek Jörg Haider nemkívánatos sze­mély Münchenben. Erről szer­dán döntött az illetékes városi tanács, amelyben a szociálde­mokraták és a Zöldek többség­ben vannak. A bajor fővárosban szerdán nyilvánosságra hozott határozat szerint az Osztrák Szabadságpárt korábbi vezetője, Kajjntia tartomány kormányfője a jövőben Münchenben nem juthat semmifajta szereplési le­hetőséghez. Haider esetleges látogatása ellen jogi indok nem áll fenn — közölte a városi ta­nács. Ugyanakkor a bajor tarto­mányi főváros minden egyes esetben megvizsgálja majd, sújtható-e a szabadságpárti po­litikus nyilvános szereplési tila­lommal. A városi tanácsban egyébként a Zöldek Haiderrel kapcsolatban „a legszigorúbb ti­lalmat” követelték. _____ MTI A USZTRIA, HALBTURN. A magyar határ közelében található osztrák Halbturn helységben mára virra­dóra halva találtak két határőrt. A kép a helyszínt mutatja. Az egyik férfit fejbe lőtték, a másikat a nya- kán találták el. Folyik a rendőrségi nyomozás.___________'______________________fotó: europress/epa D iszkriminálhat a törvény Pozsony Duray Miklós úgy ítéli meg, hogy a határon túli szlová­kok és a határon túli ma­gyarok helyzetét rendezni hivatott magyar törvényter­vezet és a hatályos szlovák törvény alapvetően külön­bözik egymástól. A szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjá­nak ügyvezető elnöke a Szlovák kereskedelmi hírügynökségnek nyilatkozva fejtette ki a jogsza­bályt érintő véleményét. Mint mondta, „a két törvénynek csu­pán a filozófiája hasonlítható össze”, annál is inkább, mivel a magyar státustörvénynek még csak a koncepciója készült el, s ennek parlamenti szentesítése csak az év végén várható. Nyilat­kozatában Duray Miklós emlé­keztetett arra, hogy a külföldi szlovákok anyaországbeli hely­zetét rendezni hivatott - immár évek óta hatályos - szlovák tör­vény „elsősorban a nemzetiségi hovatartozásból” indul ki, már­pedig szerinte ebből „esetenként diszkriminációs jegyeket hordo­zó” helyzetek adódhatnak. Duray elméleti példaként hoz­ta fel, hogy a szlovák törvény rendelkezéseiből milyen helyzet adódhat például akkor, ha egy 1968-ban külföldre távozott szlo­vák nemzetiségű (akkori) szlo­vák állampolgár egy szintén Szlovákiából külföldre került ma­gyar nemzetiségű nővel köt há­zasságot. Reá igen, a feleségére azonban nem vonatkozik a hatá­ron túl élő szlovákok anyaországi jogait szabályozó törvény. „Kö­vetkezésképpen ez a törvény diszkriminációs jellegű” — tette hozzá Duray. _____________imtd

Next

/
Oldalképek
Tartalom